Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

1987. március 11., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Február 21-én éjszaka há­rom férfi érkezik a . . . i vég, illetve induló állomásra. A korán jövők a még vaksi ab­lakszemekkel bámuló hajnali vonat egyik fülkéjében te­lepszenek le. Az ismeretle­nek várnak és figyelnek. A fülkéből mondattöredékek szűrődnek ki: — ... nem tar­totta meg . . semmi jele . . . A forgalmi szolgálattevő tár­salog egy koránjövő utassal, aki pálinkás üveget vesz elő, s a vasutas többször is hör- pöl belőle. — Kezdhetjük! A három ember útja első­nek a dízel-géphez vezet. — ön nem tartotta meg az előírt fékpróbát! A mozdonyvezető bizony­gatja, az még éjnek éjjelén megtörtént, de semmi be­jegyzéssel nem tudja doku­mentálni. Utasítják, tartson fékpróbát. — Jobb kétszer ellenőrizni, mint egyszeri mulasztás kö­vetkeztében kórházba, bör­tönbe kerülni — hangzik a jó szándékú tanács. A forgalmistánál nincs mentség. Azonnal és végleg le kell vetnie az egyenruhát. Sajnos nem ő az első, akit az ital foszt meg a biztosnak tartott állástól . . . És a másik hajnali ivó? Pálinkával „felszerelve” in­dul valamelyik üzembe, ahol éppúgy megfeledkeznek a rendszeres szondáztatásról, ahogy az igazgatóságiak e napon több állomásfőnök esetében tapasztalják .. . * Ez a szombat éjszakai el­lenőrzés korántsem ritka eset. Ördög Balázs, a MÁV Miskolci Igazgatóság ellenőr­zési osztályának helyettes vezetője elmondja, hogy ezt minden állomáson, őr- és munkahelyen a nap 24 órá­jában várhatják. Most, bé- szélgetésünk idején az igaz­gatóság ellenőrzési, rendé­szeti, igazgatósági és jogi osztályának, valamint a Borsod Megyei Rendőr-főka­pitányság emberei a fővona­lon vágánygépkocsival ha­ladnak állomásról állomásra, őrhelytől sorompókig. Ezt teszik a nagy közlekedési szervezet többi, négy me­gyéjének területén is. A szigorú ellenőrzést a vasútigazgatóság — a vezér- igazgatói utasítás szellemé­ben — a múlt év októberé­vel kezdődően honosította meg. Az indoklás szerint: „ . . . különösen a közvet­len forgalommal összefüggő munkakörben elkövetett it­tasság, ittas járművezetés, valamint a következmények­kel járó jelzőmeghaladás el­szaporodása az üzembizton­ság növelése, a munkafe­gyelem megszilárdítása ér­dekében szükségessé teszi az ilyen cselekmények elköve­tőivel szembeni legszigorúbb fellépést... Az ittas dolgo­zót szolgálatba állító, illetve megtűrő, az ittasságvizsgála­tot elmulasztó munkahelyi vezetőket ugyancsak súlyos fegyelmi büntetésben kell részesíteni.” Tavaly 54 vasutas kapta meg az cbsitot, és 12 mun­kahelyi vezető a fegyelmit. Az idén megcsappant az it­tas vasutasok száma. * Tavaly több tízmilliós költséggel újabb 29 fény-, és ismétlőjelzéses félcsapó­rudas fénysorompót szereltek fel. A jó rálátás végett a köz­úti átjáróknál hat épületet ■ bontottak le. És . . . Az érem másik oldalaként meglehetősen sok baleset okozója, lehet a vandalizmus. 1986-ban 200, — az előző évitől negyvennel több — esetben rongálták meg a so­rompókat. Leninvárosban például a jelzőlámpa optiká­ját tették tönkre. Gyakori a rongálás Ernődön, Nyéklád- házán, Szuhakállóban épp­úgy mint Felsőzsolcán. On- gán, Szikszón. A károkozások gyakorisá­gát jellemzi, hogy tavaly 230 személy ellen tettek büntető és szabálysértési feljelentést. * Ez év február 6-án — mint lapunk is megírta — Basticz József, az Álba Vo­lán gépkocsivezetője Füzes­abony és Makiár állomások között a vörös villogó jelzést figyelmen kívül hagyva, a közelgő vonat elrobogására váró teherkocsit kikerülve a közúti átjáróra vezette folyé­kony cukorral megrakott nyerges tartálykocsiját. Kö­vetkezménye összeroncsolt kocsi, mozdony, felszagga­tott sínpár. A legsúlyo­sabb Tóth Zs. Zoltán moz­donyvezető, s a gépen tartóz­kodó Simon Péter közleke­dési felügyelő halála. És so­rolhatnánk . .. A gépkocsik vezetői jól tudják, hogy a fény-, a fél­csapórudas fénysorompót a közelgő vonat 1000 méter tá­volságról zárja, hozza műkö­désbe, s az útátjárón átha­ladó utolsó tengely — auto­matikusan — nyitja, oldja fel. A várakozási idő 60—120 másodperc. A vonat — se­bességétől függően — má­sodpercenként 22—33 méter utat tesz meg. Halálos koc­kázat átvágni előtte. Mégis akad, aki megkísérli... Meglehetősen felelőtlen a gyalogosok egy része is. A Tiszáin is előfordul, szétfe­szítik a védő drótkerítést. Füzesabonyban hiába építet­tek aluljárót, Nyékládházán hiába van felüljáró a gya­logosok a vágányokon bot­ladoznak át. Van, ahol pusz­tán azért teszik, mert a kocsma a túlsó oldalon van. Következménye több halálos áldozat, kéz-, lábvesztés, sú­lyos sérülés. A felelőtlenség szedi ál­dozatait. Csorba Barnabás Informatika és vezérlés az iparban „Az informatika helyzete a nagyvilágban és a magyar iparban” című előadással ve­szi kezdetét az a rendez­vénysorozat, amelynek házi­gazdája az MTESZ Borsod Megyei Szervezetének Elekt- ronizálási Bizottsága. A II. borsodi elektronizálási napo­kat március 16-án, hétfőn az ÉMÁSZ Vállalat miskolci ta­nácstermében nyitják meg. Az érdeklődők a későbbiek­ben megismerkedhetnek a BVK vezérlési és termelési módszereivel, s a kohászat­tal kapcsolatos automatizá­lási feladatokkal. A Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Vállalat számítóközpontjában többek között a Tükinél ké­szült termékek, azok további fejlesztéséhez, megtervezéséhez szükséges különböző műszaki, tudo­mányos számításokat végzik el. Duong Guoc Hung, a Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett vietnami gépészmérnök egy Központi Fizikai Kutatóintézet által gyártott TPA-1148 típusú számí­tógépbe programot helyez el. , F. L. Kertbarátok az Adyban Tisztújítás és vetőmagbörze Másfél ezer értét biztos munkahelve Közgyűlés után a Hegyalja Ruházati Szövetkezetben Másfél ezer dolgozónak, illetve családnak nyújt biztos megélhetést a Sátor­aljaújhelyi Hegyalja Ruhá­zati Szövetkezet, amely a közelmúltban ' megtartott közgyűlés adatai alapján 1986-ban is sikeres évet zárt. Pedig az elmúlt esz­tendő nem úgy indult, hogy túlzott reményeket táplálhattak volna a hazai, de főként a külföldi érté­kesítés növelésében. De ez akkor volt, azóta nagyot változott a szövetkezet, gaz­dálkodása. Bár nem is volt ez olyan nagy változás, hi­szen csak folytatódott az előző ötéves tervben ta­pasztalt dinamikus fejlő­dés, természetesen a meg­változott gazdasági feltéte­lek közepette. A konfekcióipar megíté­lése különben eléggé ve­gyes képet mutat, asze­rint, miként változik az iparág helyzete. Pedig, ez az ágazat az összes ipari termelés 5,9 százalékát ad­ja, a létszámot tekintve ez az arány még magasabb, meghaladja a 11 százalé­kot. Jellemző a konfekció- iparra a piac igényeit fi­gyelembe vevő gyors al­kalmazkodóképesség. to­vábbá az, hogy viszonylag gyorsan tud váltani a de­vizát hozó tevékenységre, ugyanakkor termelésének importigénye talán a leg­alacsonyabb az ipar többi ágazatához képest. Ezzel szemben létszámigényessé­ge eléggé magas: a hazai textil- és textilkonfekció mintegy 170 ezer dolgozót foglalkoztat. Ez a százhet­venezer ember pedig éven­ként 70—75 milliárd forint értékű terméket állít elő. Ebbe a nagy családba tartozik a mi közösségünk, a Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet is — mondta köz­gyűlési beszámolójában Osváth Istvánné elnök, majd szólt róla, hogy a piaci helyzet nem kedve­zett a termelőnek, az el­adásra felkínált áru meny- nvisége ugyanis tovább növekedett, ami kiélezett Nők a gyártósoron versenyt eredményezett az árviszonyok alakulásában. Minden nehézség ellené­re a szövetkezetnek sike­rült megőrizni pozícióit a külföldi piacokon, s válto­zatlanul kiegyensúlyozottan gazdálkodott a Hegyalja. A legkiemelkedőbb ered­ményt a nem rubelelszá­molású exportban érte el. amely kereken harminc százalékkal haladta meg a tervezettet: tavaly össze­sen 6,2 millió dollár értékű ruházati terméket szállí­tottak a nyugati országok­ba. Ebben közrejátszott az a körülmény, hogy a bel­földi piac viszonylagos te­lítettsége miatt, a szövet­kezet kapacitásának egy részét tőkés termelésre ál­lították át. Persze még így is jelentős mennyiségű árut kapott a hazai keres­kedelem, amely hatvanegy­millió forint értékű árut rendelt Sátoraljaújhelyről. A jól végzett munka eredménye, hogy 57 és fél millió forint fölé emelke­dett a szövetkezet múlt évi nyeresége, ami több, mint négy és fél milliós árbevé­tel-arányos növekedést je­lentett. A dolgozó kollek­tívák kiemelkedő teljesít­ményét azzal is elismerte Férfizakók a vasaló alatt a szövetkezet., hogy szep­tember elsejétől tízszáza­lékos bérfejlesztésre kerül­hetett sor. A mostani küldöttköz­gyűlés erre az évre csak­nem 400 millió forint ár­bevételt irányzott elő, melynek 87 százalékát ex­portból, az összes kivitel 65 százalékát tőkés relá­cióból kell biztosítaniuk; a termelés 13 százaléka pe­dig a belföldi piacokra ke­rül. A szövetkezet idei nyereségterve 62 millió fo­rint, ám nem kisebb fel­adat az előirányzott tíz- százalékos költségcsökken­tés. valamint a 7,3 százalé­kos bérfejlesztés sem. A szövetkezet éves terve teljesíthető — állapították meg a közgyűlésen. Bizta­tó, hogy jelenleg tíz-tizen­öt százalékkal több meg­rendelés van a Herukon birtokában, mint amilyen kapacitással a szövetkezet rendelkezik. Az egyik leg­lényegesebb követelmény, hogy minőségileg kifogás­talan terméket kapjon a megrendelő. Vágj’is nem többet, hanem jobban kell dolgoznia mindenkinek a maga munkaterületén. (lovas—Iaczó) A napokban tartotta veze­tőségújraválasztó közgyűlé­sét a Kocsis Pál és Budai József kertbarát-szakkör Mis­kolcon, az Ady Endre Mű­velődési Házban. A szakkör vezetője továbbra is — a ta­gok egyöntetű szavazata alapján — Munkácsy Gyula lett. Már három éve műkö­dik összevontan a két szak­kör. Ezért hangozhatott el egy javaslat arra vonatkozó­an, hogy ne csak céljaik, érdekeik legyenek egyek, ha­nem a nevük is. A Kocsis Pál mezőgazdasági szakkör már országosan is elisme­rést vívott ki magának. Ezt kisebb vita után elfo­gadták a kertbarátok. A 126 fős tagságból 81-en voltak jelen, így nem volt akadá­lya a hat vezetőségi és há­rom ellenőrző bizottsági tag megválasztásának sem. Megszavazta a tagság a vá­rosi tanács által készített szervezeti-működési szabály­zatot is, amely egységesíti a kötelezettségeket és jogokat, céltudatos, rendezettebb ter­melői követelményeket tá­maszt. Ezután dr. Adorján Imre. a HNF kertbarátok és kis- tenyésztők társadalmi szövet­ségének miskolci elnöke is­mertette az Avason létreho­zandó arborétum tervét, és kérte a szakkör tagjainak segítségét. A Kocsis Pál szakkör elvállalta a gyógy- és fűszernövényeket bemuta­tó rész kialakítását. Ezt követően vetőmagbör­zén cseréltek gazdát a virág- és zöldségmagok. Többek kö­zött rebarbara, kukorica, sütőtök, görögdinnye és tu­barózsa magokat vihettek haza az érdeklődök. D. K. A számítóközpontban

Next

/
Thumbnails
Contents