Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

1987. március 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ez így nem megy Műszaki fejlesztés piacismeret Néhány problematikus műszaki fejlesztésre példa igazolja a mondást, hogy a szegény embert még az ág is húzza. Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár 1985-ben az előző évhez képest 290 millió forinttal növelte árbevételét és 110 millió forint­tal nyereségét az új, licenc alapján gyártott gépjármű-akkumu­látor gyártásával. A licencadó USA-beli céget azonban csak 4-5 éves lemaradással képes a magyar gyár követni. Jellemző, hogy a licencátadás időpontjában az akkumulátor-ólomlemezek vastagsága 1,8 milliméter volt, amit időközben az USA-ban 1 mil­liméterre csökkentettek. Az akkumulátorgyár ennyi idő alatt csu­pán 0,4 millimétert tudott a falvastagságból lefaragni. Döntően azért, mivel a nagy tisztaságú, egyenletes minőségű ólomhoz, il­letve a korszerű gépekhez nem, vagy csak késve juthat hozzá. NEM PÉNZHIÁNY; ÉRDEKTELENSÉG A Salgótarjáni Kohászati Üzemek százmillió forintos fejlesztéssel félmaleg-iailaikí- tó technológia alkalmazásá­ra tért át 1984-ben. A létre­jött korszerű kapacitások azóta is kihasználatlanok és veszteségesek. Részben szer­számozási és alapanyag­ellátási hiányosságok miatt. A döntő azonban a piaci ér­dektelenség. A fejlesztést ugyanis nem előzte meg körültekintő közgazdasági elemzés és marketing-mun­ka. A csavaripari vállalat ki­fejlesztette a nagyszilárd­ságú csavarok gyártását — tőkés import pótlása céljá­ból. A beruházáshoz azon­ban a nagy teljesítményű nyugati gépek helyett devi­za hiányában a szocialista országokból importáltak 25—, 30 százalékkal kisebb telje­sítményű gépeket. A beszer­zési gondok miatt már ele­ve egy esztendőt késett a nagyszilárd ságá csavarok gyártásának megkezdése. To­vábbi probléma hogy a Le­nin Kohászati Művek csak 1987-től vállalja a szüksé­ges alapanyagok egy részé­nek (80—85 százalékának) legyártását. Hazánk és a fejlett tőkés országok között meglévő technológiai rés az utóbbi években nem csökkent, ha­nem növekedett — állapí­tották meg az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tavaly de­cemberi ülésén. A felada­tok sürgetőek, hiszen az intenzív gazdasági fejlődés ütemét a technikai haladás mértéke határozza meg. És nem a beruházási összegek nagysága. Persze a felhal­mozás bizonyos szintje nél­külözhetetlen a műszaki fejlesztés által feltárt po­tenciális lehetőségek hasz­nosításához. A műszaki gaz­dasági fejlődés meghatáro­zó tényezője, legnagyobb tartaléka maga az emberi tudás, felkészültség, a szak­mai tapasztalat. Az emberi tényező növek­vő szerepéről sok szó esett az MSZMP KB 1986 de­cemberi ülésén, s a kiakná­zatlan lehetőségek sorát tár­ta fel legutóbb a népi el­lenőrzés. A fővárosi, a Nóg- rád, a Csongrád, a Fejér, a Veszprém, a Zala megyei Népi Ellenőrzési Bizottságok 1986. évi központilag koor­dinált vizsgálata szerint a pénzügyi forrós a vállala­tok többségénél elegendő, sőt helyenként fel sem tud­ják használni azt. A kuta­tás-fejlesztésre igényes vál­lalatok pedig a szükséges mértékben központi műsza­ki fejlesztési alapjuttatás­ban részesülnek. SOK BESZÉD - KEVÉS TETT Az ellenőrzött 13 fővárosi gépipari vállalatnál 1981 és 1985 között 20—40 száza­lékkal csökkent a fejlesztés­ben dolgozók létszáma. De nem jobb a helyzet vidé­ken sem. A meglévő fejlesz­tőerők nagy részét is a na­pi termelési-gazdálkodási feladatok megoldása, illetve a közvetlen gazdasági hasz­not nem hozó K+F (kuta­tás -f- fejlesztés) köti le. A gazdasági eredményekre irá­nyuló vállalati fejlesztések pedig a meglévő termék­választók bővítését, korsze­rűsítését célozzák és nem a szerkezet átalakítását. Bár sokat beszélnék erről az át­alakításról — a valóságban kevés a tett. Főként szubjektív, emberi tényezők rontják a vállalati K+F hatásfokát. A téma­választásnál kizárólagosak például a műszaki motivá­ciók, gazdasági, piaci elem­zések, felmérések nem elő­zik meg azt. így azután az új termék olykor eladha­tatlanná, máskor pedig vesz­teségessé válik. A vállala­tok jelentős része még min­dig nem a várhátó piaci kereslethez, haneríi valami­féle „központi elváráshoz” igazodik. Hiányosak a fej­lesztők műszaki, piaci is­meretei is. Ebben szerepet játszik, hogy kevés (minden tizedik) fejlesztő olvas va­lamilyen idegen nyelven. A magyar tudományos és műszaki szakemberek jó hírnevét külföldön a ha­zánkból elszármazott, is­mert tanárok, kutatók, fej­lesztők alapozták meg. A honi társadalmi-gazdasági viszonyok hiányosságaira utal viszont, hogy az alkotó szellemi energiák idehaza gyakran nem elég terméke­nyek, vagy kiaknázatlanok. Némelykor azért, mert szét- forgácsolódnak. A Metrii- pondnál például tavaly 16 fejlesztési témát véglegesen, 20-at átmenetileg leállítot­tak, hogy a megmaradt 11- et gyorsan befejezhessék. Az is gond, hogy a fejlesz­tés sikeres lezárását gyak­ran késve, 2—3 év múlva követi a gyakorlati haszno­sítás. Mire egy-egy beruhá­zás elkészül, az újdonság elveszíti értékét. SZEMÉLYES HASZON Gazdasági-piaci eredmé­nyeket elsősorban ott tud­nak felmutatni, ahol a ku­tatók-fejlesztők, sőt a ter­melőüzemek maguk is érde­keltek az új megoldások gyakorlati alkalmazásában. Néhány helyen a fejlesztők viszonylag önálló vállalko­zói rendszerben dolgoznak, s közvetlenül részesednek az élért tényleges eredmé­nyekből. Sajnos még csak néhány vállalatnál alkal­mazzák bátran, a teljesít­ménnyel arányos határozott jövedelem-differenciálódást. A következetesen érvénye­sített nyereségérdekeltség és vállalkozás elősegítheti az élenjáró külföldi licencek szélesebb körű alkalmazását is mindenütt, ahol ezek a saját fejlesztéseknél keve­sebb ráfordítást igényelnek és gyorsabban, nagyobb hasznot hoznak. Érvényesüljön a tehetség és kiemelt anyagi, erkölcsi elismerésben részesüljön az arra érdemes műszaki tel­jesítmény. Ez a műszaki- gazdasági előrehaladás meg­gyorsításának - egyik kulcsa. Ugyancsak fontos, hogy az eredményesen és a rossz hatásfokkal működő válla­latok teljesítményeiikikel ará- nvosan fejlődjenek vagy visszafejlődjenek. Tehát szűnjön meg a jövedelmeik igazságtalan átcsoportosítása, ntveil álása. hogy felgyor­sulhasson az életképes vál­lalatok feilődése. K. Több volt, több lesz üdítőből is Sörgyári Jr#r ■ jr g oriarat Ha alkoholról van szó, ak­kor abból a kevés is sok, ha a sörről beszélünk, akkor abból a sok is kevés. De itt és most nem a káros szen­vedélyekről, s propagandá­ról, illetve ellenpropagandá­ról lesz szó, hanem egy olyan, szigorú szabályozók dirigálta cégről, amelynek termelnie, nyereséget hoznia és boldogulnia kell. Hogyan boldogul a Borso­di Sörgyár? Annak idején azért telepítettek malátaüze­met ide, mert ezen a tájon nem volt sörfőzde. Bocs mellett szólt, hogy a Hernád viszonylag tiszta vizet kínál, s a környező mezőgazdasá­gi nagyüzemek megtermelik az árpát. Igaz, hiányzott a tapasztalat, a termelési kul­túra összetartó fegyelme, de az úttörőket ez nem ked- vetleníthette el. Az idő őket igazolta. Rangos, jól pros­peráló, a külföldi sörfeszti­válokon is díjazott gyárrá lett a bocsi. ÍN oh a a hazai gazdaság­ban egyetlen termelőkollek­tíva sem volt gondtalan az elmúlt évben, a bőcsiek jó évet zártak 1986-tal. Az 1973-toan nyitó gyár rekordo­kat produkált, s bővös szá- misztikai határokat haladott meg. Az egy foglalkoztatott­ra jutó — összes tevékeny­ségből származó — termelési érték tavaly először haladta meg az egymillió forintot, a bruttó termelési érték ta­valy nőtt kétmilliárd forint fölé. A százalékban kifeje­zett és a részleteket is tar­talmazó mutatók bármely hazai ipari üzem becsületé­re válnának. Csökkent pél­dául az a munkabérhányad, amely a vállalati büdzsét terhelte egységnyi produkció előállításáért. így aztán ér­telemszerűen nőtt az erjesz­tőben, a palackfejtőben, a malátagyárban dolgozók tel­jesítménye. A keresetszínvo­nal mintegy tíz százalékkal emelkedett, s az átlagbér ta­valy mgehaladta a 76 ezer forintot. A sörtermelés ta­valy tetézte először a két­millió hektolitert, s noha az importsör behozatala csök­kent mintegy 12 ezer hekto­literrel, a bőcsiek 1986-ban 193 ezer hektoliterrel több sört értékesítették, mint egy évvel korábban. Egy hivata­los gyári dokumentum ezt a tényt — tiszteletre méltó szerénységgel — így kom­mentálja: „ ... nyári idő­szakban az ellátási terüle­tünkön jelentkező sörhiány kisebb volt, mint az orszá­gos átlag.” A Hennád-parti italgyárat tavaly 316 ezer hektoliter üdítőital hagyta el. Impo­nálóan magas (27 százalékos) az előző évhez viszonyított fejlődési ráta. Ebből a tény­ből mit sem von le az a körülmény, hogy az alap­anyag-ellátási gondoik miatt Pepsi Colából valamivel ke­vesebb készült. Az anyag- beszerzők igyekeztek több hazai, feldolgozható termék­hez hozzájutni. A figyelmes és türelmes olvasót nyilván kevéssé ér­dekli a statisztika, s egy gyár — jelen esetben sör- és üdítőgyár — gazdasági, termelési erőfeszítései csak annyiban foglalkoztatják, amennyiben az terméket, jelen esetben bárhol és bármikor megszerezhető in­nivalót produkál. Nos, be­szélgetőpartnereink: dr. Bog­nár Gyula kereskedelmi igazgató .és Birinyi István értékesítési osztályvezető óvakodtak attól a szokáso­san hangzatos tavaszi kije­lentéstől, hogy nyáron nem lesz gond a sörellátással... Tény, hogy az idén többet palackoznak Bőcsön, mint tavaly, s egy pályázat el­nyerésének reményében ál­líthatják, hogy belátható időn belül a megye nevét viselő gyárban 2,7 millió hektoliter sört készítenek ■majd. Üj, 11 és 14 Balling- fokú márkák piacra dobása is várható, s addig — ki- nek-.kinek ízlése szerint — be kell érnünk a Borsodi világossal, az Extrával vagy a Spatennel. B. I. Fotó: Balogh Géppel könnyebb... A hideg januárban nyolc perc alatt fagyott meg a csarnokból kivitt sör. Egy hétig állt a termelés. Szemüveg és csuklóvédö kötelező Karbantartók, munka közben Vízügyi tárgyalások 1987. március 23—27. kö­zött Miskolcon, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság székházéban tartot­ta 45. tárgyalását a Ma­gyar—Csehszlovák Határví­zi Bizottság Vízminőség-vé­delmi Albizottsága. A cseh­szlovák delegációt Kazimir Sarnik, 'a pozsonyi Erdésze­ti és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium vezető munkatár­sa, a magyar delegációt Ba­lázs László, az Országos Vízügyi Hivatal vízminő- áég-védelmi osztályvezető- helyettese vezette. Az albizottság kiértékelte a határvizeken 1986-ban végzett vízminőség-vizsgála­tok eredményeit, értékelte a határvizek vízminőség-vé­delmének területén folyó együttműködés 1986. évi eredményeit. Megtárgyalták a határvizeken 1986-ban észlelt rendkívüli szennye­zéseket. Az albizottság megállapí­totta, hogy a vízminőség- védelmi kérdésükben az el­múlt évben tovább javult az együttműködés. Az albizott­ság tagjai megtekintették a Borsodi Vegyi Kombinát ipari vízkivételi művét, ipa­ri vízelőkészítő berendezé­seit, valamint a kombinát szennyvíztisztító rendszerét. Mint az a vállalat nevé­ből is kivehető, a Nyéklád- házi Mezőpanel döntően a mezőgazdaság által igényelt épületelemek gyártására lé­tesült. Am időközben a be­ruházások kényszerű vissza­fogását tapasztalhattuk a mezőgazdasági üzemek nagy részében is. Ez viszont ki­hatott a mezőgazdasági épü­letelemek termelésére. De hát a íMezőpaneinak is meg kell élnie. — Ezért kellett változtat­nunk korábbi temelési szer­kezetünkön — mondta Tir­pák Endre igazgató. — A jobb időkben, amikor még volt pénzük a mezőgazda- sági üzemeknek, a Mezőpa­nel kapacitásának hetvenöt százalékát tette ki a részük­re gyártott termékek ará­nya. Ez azonban az elmúlt esztendőben mintegy 15—20 százalékra esett vissza. — Bizonyára ezzel magya­rázható, hogy a folyamatos termelés biztosítása érdeké­ben minden! olyan megren­delést elvállaltak, aminek a teljesítése műszakilag meg­oldható. — Egyedül ez a magatar­tás vezetett eredményre. Vagyis, elvállaltuk olyan ele­mek készítését is, amelyek alkalmasak a kislakásépítés­hez. Ha valaki Miskolcon körülnéz, Hejőcsabán, a gépkocsiszervizzel átellenben ilyen, az általunk gyártott elemekből összeszerelt lakó­épületet talál. De szállítot­tunk nyíregyházi megrende­lésre is Mezőpanel-terméket. — Azt mondják, olcsóbb Mezőpanel elemekből épít­kezni. — Általában 25—30 száza­lékkal olcsóbb a mi aján­latunk a másokénál. Ám nemcsak ebben látom az előnyét, hanem abban is, hogy gyorsan összeszerelhe­tő, ugyanakkor a hőtechnikai előírásoknak is messzeme­nően megfelel. — Mi várható 1987-ben? — Erre az évre 155 millió forint bruttó termelési érté­ket irányoztunk elő, ezzel együtt szeretnénk 14 és fél millió Ft nyereséget elérni. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy ötszázalékos bérfej­lesztésre nyíljék lehetősé­günk. Tavaly ugyanis a rendkívül változó piaci igé­nyek, s a termelés hullám­zása miatt (az első fél év­ben mindössze 75 száza­lékos kapacitás-kihasználást tudtak elérni — szerk.) 11 milliós nyereségre tettünk szert, amely csak három­százalékos béremelést tett lehetővé. Ez pedig kevés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a környeze­tünkben levő üzemek, válla­latok a miénkénél lényege­sen magasabb bért tudnak fizetni. Ezért is küszködünk állandó munkaerőgondokkal, főként kőművesekből, laka­tosokból van hiány. — Van elegendő munká­juk? — A kapacitásunknak mint­egy nyolcvan százalékát meg­rendeléssel lekötöttük, ami azt jelenti, hogy lényegesen jobban állunk, mint tavaly ilyenkor. Többek között a Borsodi Szénbányák meg­rendelésére — javítóműhely építéséhez — 10 millió forint értékű betonelemeket gyár­tunk. Ugyanilyen nagyság­rendben szállítunk a szom­szédos Csehszlovákiába, ahol műtrágyatárolókat építenek a Mezőpanel termékeiből. Természetesen a hagyomá­nyos termékeinken kívül egyedi igények kielégítésére is vállalkozunk, hogy meg­felelő munkalehetőséget biz­tosíthassunk dolgozóinknak. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents