Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. március 30., hétfő Gondolatok egy fafaragó szakkörről Vasárnap hajnaltól... MŰSOROK „Valami alacsonyabbren- dűség érzése vett erőt raj­tunk. Kapva kapunk minde­nen, ami idegen, ami »eu­rópai«. Pedig Európa nem arra kíváncsi, hogy átvet­tünk-e mindent, amit az eu­rópai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magun­kéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést!” A Miskolci Közlekedési Vállalat ifjúsági fafaragó szakkörének kiállításán ol­vashatók a fenti sorok, Győrffy István A népha­gyomány és a nemzeti mű­velődés című könyvéből. Hat-hét éve hallottam ró­luk hírt, népművelő ismerő­söm majdnem sírt: azt me­sélte, hogy az MKV fafara­gó szakköre Budapesten kénytelen dolgozni, Miskolc ugyanis, a befogadó meg fel­nevelő város, nem tart igényt munkájukra. Budapesten ak­kor a Miskolci Közlekedési Vállalatnál dolgozó fiatalok játszóteret csináltak. Abból az örömből és azzal a lelke­sedéssel, ami a gyermekek felé irányította figyelmüket. Nohát, nacsak ... dühödtem fel én is a magam módján, elgondoltam, hogy ez a sor­sa a legtöbb jó kezdeménye­zésnek, senki nem lehet fa­faragó a szű'kebb pátriájá­ban. Még ezután is csak hal­lottam erről a fafaragó szak­körről. Hogy például az NDK-ban is megcsináltak egy gyermekjátszóteret. Fá­ból. Aztán pedig az a hír járta róluk 1985-ben, hogy a Magyar Úttörőik Szövetsége a Gyermekekért díjat ado­mányozta nekik. Meg olvas­tam, hogy emlékoszlopokat ajánlottak fel Muhi község­nek ... Egyszer el kellett jutnom hozzájuk, alkotásaikhoz, meg a munkát létrehozó embe­rekhez. Erre nagyszerű al­kalom adódott néhány hete, az MKV központjának kul­túrtermében kiállításon mu­tatták meg, mit hoztak lét­re az elmúlt hét esztendő alatt. Ez a hét esztendő a bőség zavarába ejti az em­bert. Azt, aki csak nézi, és maketteken és a megformált tárgyakon próbálja „megíz­lelni” ezeknek a fiatalem­bereknek a gondolkodását, a lelkivilágát, mert szív van, mint minden anyagban. A fából megformált tárgyak­ban; használati eszközökben, és persze, főleg a játékok­ban. Szegedi Miklós arról be­szél, hogy ez az 1979-ben összejött társaság, az MKV tanulói azt vállalták fel, hogy megőrizzék és szépítsék örökségünknek azt az arcát, ami e műfajban, a fafara­gásban kötelező érvényű. A Képzőművészeti Kiadó immár 88 kötetet számláló, Mai magyar művészet cí­mű sorozatában jelent meg a Gábor Marianne festőmű­vészt bemutató kismonográ­fia. A kötet írója a kiváló művészettörténész, Pogány ö. Gábor, aki életrajzszerűen kíséri végig a most hetven­éves festő egész életét, mű­vészi pályájának alakulá­sát a gyermekkori rajzolga­tástól és a 14 éves kortól történt, a festészet iránti el- kötelezéstől napjainkig. Nem bontja korszakokra, egyetlen ívben rajzolja fel azt a pá­lyát, amely már a felszaba­dulás előtt is igen szépen ívelt, majd a fasizmus okoz­ta törést nagyon hamar, a felszabadulás utáni közéleti és művészeti aktivitásban el­Érdekelt persze az is, hogy egy vállalat miért tartja, és fontosnak tartja-e egy ilyen alkotó közösség támogatását, és anyagi megsegítését. És megint idézhetném Szegedi Miklóst, aki azt mondta: „Általában lekicsinylőén ke­zelik azokat az embereket a munkahelyen, akik hasonló dolgokkal foglalkoznak. Azt mondják általában rájuk, kézlegyintéssel; van egy bo­gara ennek az alaknak. Itt, a Miskolci Közlekedési Vál­lalatnál nem erről volt és van szó. Szeretetteljes segí­tést, cselekvő támogatást él­vezhetett e társaság mind ez ideig. A működéshez szük­séges feltételeket mindig megkaptuk.” Azt is mondja a szakkör­szervező, a legfontosabb években vezető, hogy igazá­ból nem is ezt az anyagi tá­mogatást tartaná a mondan­dó lényegének, leglényege­sebb elemének. Szerinte fon­tosabb az, hogy ez a közös­ség megmutatta azt az ere­jét: képes kitermelni magá­ból olyan embereket, akik adott esetben felelősséggel és érdemben át tudják venni a vezető szerepet. Szegedi Miklós már nem vezetője a szakkörnek hivatalosan, je­lenleg Balogh István lesze­relt katona az. Talán majd egyszer bő­vebb kifejtést érdemelne, miért tartja egy amatőr mű­vészeti közösség volt vezető­je — fiatalember —, első­ül érdemesnek és örömnek azt, hogy átvették tőle a.sta­fétabotot. Értem én persze, azért örül, mert volt ki át­vegye. Biztosan a munkákról is kellene még szólnom, dicsé­reteket mondani. De hát van-e ennek értelme? Aki nem látta az MKV ifjúsági fafaragó szakkörének fából készült használati tárgyait, az otthon környezetébe il­leszkedő eszközöket, s nem örült valahol a gyermekjá­tékoknak — az az én sza­vaim dadogásából úgy sem: vidulna fel. Nem tudna az öröm közösségében osztoz­ni. Az a megtiszteltetés is megért, hogy elkísérhettem ezt a szakkört a Kassai Köz­lekedési Vállalathoz. Munká­ikat ott mutatták be az el­múlt hét végén. Szép kis ün­nepség kerekedett a megnyi­tóra, nekem azonban ennél többet mondtak a szemeik és az arcok, a kimondatlan mondatok. Ami kell a kiál­lított tárgyak révén, lélek­ben találkozhattam. Ismerős lensúlyozta, hogy aztán az ötvenes évek elején ismét méltánytalan mellőzés követ­kezzék, és 1957-től mind napjainkig újra töretlenül folytatódjék. A kötet több kritikai szemelvényt is köz­read, megtaláljuk benne a festőművész tizenhét művé­nek színes és harminchétnek fekete-fehér reprodukcióját, valamint egy rövid angol nyelvű összefoglalót. E kötet is szervesen illesz­kedik a sorozathoz, a kiváló művészettörténész tolla nyo­mán olyan kép áll az olva­só előtt Gábor Marianne-ról, amely nem csupán az érdek­lődő, múzeum- és képtárlá­togató közönségnek nyújt se­gítséget, hanem művészet­pedagógusoknak is hasznos. (b) Eredetileg azzal a szán­dékkal vettem részt a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége Észak-ma­gyarországi Területi Szerve­zetének az elmúlt hét végén tartott értekezletén, hogy az ott hallottak alapján rö­viden számat adhassak- az elmúlt évben végzett mun­káról, és az idei tervekről. Meghallgattam Mazsaroff Miklós művészeti titkár nagyszabású beszámolóját, illetve tervismertetését, majd az azt követő vitát. Sajátos helyzet állt elő. A beszámolót, amely külön- külön részletezte a területi szervezethez tartozó három megye művészeinek életét, tevékenységét, a szervezeti élet eredményeit és hiányos­ságait, valamint a röviden összefogott és alapvetően a korábbi munka folytatását jelentő 1987-es munikater- vet olyan vita követte, amely csak általánosságban kap­csolódott az előterjesztéshez, gondolatmenetében azonban túllépett azon. Szükségtelen talán itt most részletezni, melyik megyében hány ki­állítás volt és milyen, meny­nyiért vásároltak a megyei szervek alkotásokat a mű­vészektől, milyen értékesí­tési lehetőségek adódták, il­letve szűntek meg, milyen a művészek kapcsolata társ­szervekkel, egyebekkel. Az viszont inkább figyelmet ér­demelt, mik hangzottak el a résztvevőktől. Legelőször is gyakorlati­lag egyetértettek az előter­jesztésekkel. Mint azt egyi­kük megfogalmazta, a me­gyei titkárok beszámolói célzott kérdésekre adott vá­laszokból tevődtek össze, mindezt ők maguk is isme­rik. Nagyobb figyelmet ér­demelt például az a vissza­térő gondolat, hogy az al­kotóközösségek egyes kiállí­tásai bizonyos mértékű szín­vonalromlást eredményez­nek, s egyáltalán az alkotó közösségek — mivel alapve­tően értékesítési célzattal alakultak — a kommercia- lizálódás jelé tolják el egyes tagok művészi tevékenysé­gét. Érdekes ez a gond már csak azért is, mert mint a szövetség központjának kép­viselője mondatta, a területi szervek minőségőrző felada­tának növekedni kellene. Itt valami ellentmondás mutat­kozik, hiszen a területi szer­vezetek tagjaiból is sokan dolgoznak az alkotóközös­ségben. Elsősorban egzisz­tenciális okokból. Miskolcon például nem­hogy növekedne a városi ta­nács vásárlási kerete, de már az elmúlt évi ilyen jel­legű támogatást sem tudják biztosítani. Pedig eddig is egészen minimális összeg állt rendelkezésre. Ezt a ki­esést ösztöndíjakkal, megbí­zásokkal próbálják majd részben ellensúlyozni. Igen nagy gondot jelent a kiál­lítások magas száma, illetve azokon belül sok ellenőriz­hetetlen tárlat, s különösen az amatőrök által készített művek kiállításai. Nemcsak hogy túlburjánzanak a te­rületen az amatőrkiállítások, hanem igen sok esetben már kiválogatott, megren­dezett anyaghoz hívják meg a zsűrit, amelynek a tevé­kenysége így valójában csak a fejbólintásra szorítkozhat, mert nemegyszer tekintélyes szervek védnöksége alatt ha­tározták el a tárlat megtar­tását, állították össze a ki­állítást anyagot. Visszássá­gok adódnak a szerződéses üzemek, intézmények ese­tében a művek elfogadásá­nál; és nem ritkán gondot jelent, hogy egyes ügynökök befolyásolni kívánják a zsűriket. Mindezek külön-külön is és összességükben egziszten­ciális jellegű gondokat je­lentenek, amelyekhez ha hozzávesszük a műterembé­reket, az alkotáshoz szüksé­ges anyagok árainak moz­gását, egyebeket, s főleg az egyre növekvő értékesítési nehézségeket, nem véletle­nül csendült ki szinte min­den felszólalásból az alkotó- művészek rossz közérzete. Ha visszagondolok a be­számolóra, a tárlatok szá­mára, az elért eredmények­re, vagy a magam személyes élményeire, amelyeket kiál­lításokon kaptam, megálla­pítható, hogy képzőművésze­ink tehetségük legjavát ad­va dolgoznak, rossz közérzet ellenére is alkotnak. De igen nehéz tudomásul venniük az élet sok-sok változását. Érdemes idejegyezni az egyik felszólaló — Feledy Gyula — gondolataiból: „Észre kell vennünk a kö­röttünk élő világ gondja­it, is nem kell hinni, hogy olyan nagy .az érdeklődés irántunk... Fel kell adni az illúziókat a művészetpoliti­kában csakúgy, Imint azt a gazdaságpolitikában tet­tük ...” Ez a keserű meg­állapítás mélységesen igaz. De csak aláhúzza az alkotó­művészek rossz közérzetének indokait. Az elkövetkező időszakra elkészített munikatervet is vita nélkül elfogadták. Hogy ez mennyire jelent teljes egyetértést, s mennyire a rossz közérzetből fakadó közönyt, nem e jegyzet fel­adata eldönteni. Benedek Miklós rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zenemüve. — 9.30: A hét költője; Juhász Gyula. — 9.40: Műsorajánlat. — 9.44: Ki ko­pog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Szimíónikus könnyűzene. — 11.00: A magyar Ipar műlt­jából. — 11.20: Bisler-kórusok. — 11.30: A százszázalékos nő. Vladimir Párái regénye rádió­ra alkalmazva. — 11.54; Rek­lám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Há­zunk tája. — 13.00: Magyar előadóművészek albuma. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Verbunkosok, katonadalok. — 14.39; Birkózó mészárosok. No­vella. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Veszélyben. — 15.30: Kóruspódium. — 16.05: Játék-teremtő. — 16.40: Illik? — Nem illik? — 17.00: Eco­mix. — 17.30; Találkozás Feren- csik Jánossal. — 18.03: Verdi: A trubadúr. Manrico f-moll áriája. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15; Hétfő este min­denkinek. — 20.35: Annak el­lenére ... Riport. — 21.05: Aranylemezek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Rá­diószínház. — 23.28: Weiner: Csongor és Tünde. Szvit. — 0.10; Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalcsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.00: Hírek. — 12.10; Fúvós­keringők. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Lakatos György népi zenekara játszik. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől — ötig. — 17.08; Új­donságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Zeneközei­ben ... — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Apróhirdetések. — 20.05: Záray Márta és Vámosi János .énekel. — 20.30: Nóták. — 21.05: Túl a nyersanyagok korán. — 21.35: P. G. Wodenhouse mesé­li: Helló, Mr. Mulliner! — 22.30: Svéd Sándor operettfelvételeiből. — 23.20: Könnyűzene. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajna­lig. 3. MŰSOR; 5.55: Rákóczi-in- duló. — 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Kiállítások. — 8.10: Üj lemezeinkből. — 9.08; Régi ma­gyar táncmuzsika. — 9.30: Ró­meó és Júlia. Opera. — 12.17: Zenekari muzsika. — 13.03: Mű­sorismertetés. — 13.05: Kassák Lajos. — 13.48: Bemutatjuk új felvételeinket. — 14.16: Magyar zeneszerzők. — 14.46; Roman­tikus operákból. — 15.31: Beet- hoven-hangverseny. — 17.00: Mesterségünk címere. — 17.30: Dzsesszlemez-részletek. — 18.12: Arturo Benedetti két zongora- versenyt játszik. — 19.03: Mű­sorismertetés. — 19.05: Barokk muzsika. — 20.05: A magyar nyelv hete. — 20.35: A Svájci Fesztiválzenekar hangversenye. — 22.00: Shirley Verrett énekel. — 22.25: A hét zenemüve. — 22.55: Bemutatjuk új lemezün­ket. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8 a 72,11, valamint a 72,77 UP.H-on) 6.20—6.30-ig és 7.20—7.30-ig: Reggeli körkép. — Hírek, tudó­sítások, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nógrád megyében. — 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fórum ... A munka és a mun­kahely. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Tolnai Attila. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. mozi BÉKE: A smaragd románca. Mb. szí. amerikai kalandfilm. Kiemelt I. helyár! Kezdés: nlO és fl2 órakor. — Asterix, a gall. Mb. szí. francia rajzfilm. Kez­dés : f3 órakor. — Szörnyek évadja, szí. magyar film. 16 év! Kezdés: f5 órakor. — A tuareg bosszúja. Szí. olasz kalandfilm. Kiemelt, I. helyár! 14 év! Kez­dés: f7 és f9 órakor. — BÉKE KAMARA: A falfúró. Szí. ma­gyar film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: 11 és f8 óra­kor. — BÉKE PREMIER VI­DEO : A halál keze. Szí., _ fel­iratos hongkongi történelmi ka­landfilm. Kezdés: 9, f4 és f6 órakor. — TÁNCSICS: Ellenőr­zés az utakon. Mb. szovjet film. Kezdés: f4 órakor. — Fog­lalkozása: mesterlövész. Szí. japán krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f8 órakor. — FILMMÜZEUMI ELŐADÁS: Százhúszas tempó. Magyar film (1937). Kezdés: f6 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Egy zsa­ru bőréért. Mb. szí. francia krimi, 14 év! Kiemelt, I. hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — Bal­fácán. Mb. szí. francia vígjá­ték. Kiemelt, I. hely ár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS VI­DEO : Halálos játszma II. Szí., feliratos hongkongi kung-fu film. Kezdés: 9, 11, f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Földren­gés. Szí. amerikai katasztrófa­film. Kiemelt, I. helyár! Kez­dés: Í5 és f7 órakor. — FÁK­LYA: A rejtőzködő. Színes ma­gyar film. 14 év! Kezdés: 4 óra­kor. — Kelly hősei I—II. Mb. szí. amerikai vígjáték. Dupla, felemelt helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — FÁKLYA VIDEÓ: Dra- kula grófnő. Szí. feliratos an­gol kalandfilm. Kezdés: f3 és f7 órakor. — FÁKLYA KAMA­RA: Túl nagy rizikó. Mb. szí. amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor. — MISKOLC, PETŐFI: A szalamandra. Mb. szí. olasz—angol krimi, 14 év! Kiemelt, I. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — KRÜDY: A ten­ger zamata. Mb. szí. olasz film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — TOKAJ VIDEO: Sanlungi banditák. Szí. hong­kongi feliratos kung-fu film. Kezdés: f6 és éjjel 11 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Fogadjunk! Színes olasz vígjáték. Felemelt hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-TAPOLCA, ADY: Break II. Szí. amerikai zenés film. Kiemelt. I. helyár! Kez­dés : Í6 órakor. — ADY MŰ­VELŐDÉSI HÁZ: Bűnös hétvé­ge. Szí. csehszlovák film. Kez­dés: 5 órakor. — Amit tudni akarsz a szexről .. . Mb. szí. amerikai vígjáték, 18 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 7 órakor. — MISKOLC-HAMOR, BÜKK: Hóbortos népség II. Botswanái vígjáték. Felemelt helyár! Kez­dés: Í6 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Szí. amerikai film, 14 év! Dupla, felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECES, B ANY ASZ: Ballada a katonáról. Szovjet film. Kezdés: 6 órakor. — KA­ZINCBARCIKA, BÉKE: Valtvi- lágban. Szí. magyar film, 14 év! Kezdés: 4, 6 órakor. — Zsaroló zsaruk. Mb. szí. fran­cia film. 14 év! Kiemelt, I. hely­ár! Kezdés: 8 órakor. — LE- NINVAROS, DERKOVITS: A vadon szava. Mb. szí. angol ka­landfilm. Kezdés: 3 órakor. — Békés ég. Mb., szí. szovjet film. Kezdés: f6 órakor. — Bombajó bokszoló. Mb„ szí. olasz film, 14 év! Kiemelt, I. hely ár! Kez­dés : f8 órakor. — MEZŐKÖ­VESD, PETŐFI: BMX-banditák. Mb., szí. ausztrál kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Sárga Haj és az Arany Erőd. Mb. szí. amerikai—spa­nyol kalandfilm, 14 év! Kiemelt, I. helyár! Kezdés; hn4, 6 és n9 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, BEKE: Fekete nyíl. Mb., szí. szovjet kalandfilm. Kezdés: 4 órakor. — Szexmisszió. Mb., szí. lengyel tudományos-fantaszti­kus film, 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: 6, 8 órakor. — ÖZD, BÉKE: Kakukk a sötét erdő­ben. Mb., szí. csehszlovák film. Kezdés: 5 órakor. — FILMMÜ­ZEUMI ELŐADÁS: Az én lá­nyom nem olyan. Magyar film (1937). Kezdés: 7 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Veszé­lyes őrjárat. Mb., szí. szovjet kalandfilm. Kezdés: 5 és 7 óra­kor. — EDELÉNY. MÁJUS 1. : Gyilkos robotok. Szí. amerikai tudományos-fantasztikus film. Kiemelt, II. helyár! 14 év! Kez­dés : f6 órakor. — ENCS: A nindzsa színre lép. Szí. ameri­kai kalandfilm. Kiemelt, II. helyár! 14 év! Kezdés: 6 óra­kor. — TOKAJ, PETŐFI: Ba­nánhéjkeringő. Színes magyar film. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! RÖNAI VIDEO MOZI A SIKÁTOR HERCEGEI Hongkongi kung-fu komédia Kezdés: 13, f5 és f7 óra színház 30., hétfő A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak előadása (7) 'N értesítjük kedves ÜGYFELEINKET hogy GÉPJ ÁRMÜBIZTOSITÍSI IRODÁNK Miskolc,Bajcsy Zs ut 28.szám alá költözött. Készségesen állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére kárrendezéssol,caseó- kötéssel és felvilágosítással. Tel: 17-939 // volt örökségünk arca ... (t. n. j.) Gábor Marianne-kismonoaráfia ... nyári időszámítás IF. L. fel». Művészi alkotnia és rossz közérzet „Örökségünk arca...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents