Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-04 / 53. szám
1987. március 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Olajárcsökkenés után A TIFO átvészelte a nehéz napokat Amikor az elkövetkező év vállalati tervét formálták a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál, bizakodóan ítélték meg a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket. Okkal-joggal tehették, hiszen az 1985-ös esztendőt sikerrel zárták a leninvárosi nagyüzemben, amelynek nyeresége akkor meghaladta a hétszázmillió forintot. ÖNHIBÁN KÍVÜL Az elmúlt év elején a világpiacon bekövetkezett nagymérvű árcsökkenés teljesen új helyzetet teremtett a hazai kőolaj-feldolgozó iparban. — A megváltozott helyzetet tömören azzal tudnám jellemezni — mondta Kónya Sándor, a TIFO műszaki vezérigazgató-helyettese —, hogy bár a vállalat naturális összteljesítménye az előző évek szintjét felülmúlta, eredményünk mégsem érte el az általunk joggal remélt értéket. Ennek kézenfekvő oka volt. Egyrészről. mi a változás ellenére továbbra is változatlan, vagyis a régi áron kaptuk a kőolajat, ugyanakkor kevesebbért tudtuk a feldolgozott termékeinket értékesíteni. Talán mondanom sem kell, egyszeriben veszteségessé vált a kőolajtermékek tőkés exportja, amely az előző évben — 1985-ben — több mint ötvenmillió dollár bevételt jelentett a népgazdaságnak. — Némi késéssel ugyan, de megszületett a várva várt kormányzati döntés. — Elkerülhetetlenné vált a gazdálkodás feltételeinek javítása, ugyanis a hazai kőolajipar saját hibáján kívül került ebbe, a fentiekben már említett furcsa helyzetbe. Mert bármennyire igyekeztünk, a tőkés kivitel veszteséges maradt, ennek pedig az volt az egyenes következménye, hogy jelentős vállalati eredménytől estünk el. Nem volt tehát más választás, a vállalatok önhibáján kívül keletkezett veszteség bizonyos részét a kormányzati szervek kompenzálták (exportveszteség megtérítés, belföldi árrendezések — szerk.), másrészről az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt is több intézkedést (beruházások átütemezése, kereset- szint-növelésről való lemondás, gazdasági tartalékok felhasználása) hozott, hogy elkerülje az alaphiányt. — Konkrétan, mennyi eredménykiesésről van szó? — Tavaly két esetben került sor termelői árak rendezésére, így a kőolaj ára a korábbinak csaknem a felére csökkent, ami nem szüntette meg, csupán mérsékelte veszteségünket. Végül is, tőkés exportbevételünk 1986-ban 41 százalékkal visszaesett, melynek hatására mindössze 493 millió forint vállalati eredményt tudtunk felmutatni, tehát lényegesen több, mint kétszázmillióval kevesebbet, mint 1985-ben. SIKEREK A FELDOLGOZÁSBAN — Nem volt tehát irigylésre méltó helyzetben a vállalat. — Mégis azt kell mondanom, a nehézségek ellenére minden eddigit meghaladó teljesítményt értünk el az alaptevékenységben. Az iparág és a népgazdaság energiaigényének kielégítése, valamint az exportkötelezettségek teljesítése során, a rendelkezésre álló saját, illetve a bérfeldolgozásra átvett kőolajból előállított termékek révén a TIFO az ország cseppfolyós kőolajtermék-ellátásában 20 százalékkal részesedett. — Sikerként könyvelem el azt is — hangsúlyozta Kónya Sándor —, hogy a második fél évben csaknem 1,4 millió tonna kőolajat, illetve különféle kőolajterméket dolgoztunk fel, amely a vállalat működése óta a legnagyobb mennyiség volt, s ez megegyezett a kőolaj-finomító névleges kapacitásával. — Ami pedig a termék- forgalmazásunkat illeti: vasúton és csővezetéken 3,1 millió tonna kőolajat és kő- olajterméket fogadtunk, ugyanakkor 2 millió 870 ezer tonna terméket szállítottunk a felhasználóknak. ENERGIARACIONALIZÁLÁS ÚTJÁN Arra a kérdésünkre, mi várható 1987-ben, a vezérigazgató-helyettes a következőket válaszolta: — Sok még a bizonytalan- sági tényező, semmi biztosat nem tudunk arról, menynyi lesz a saját és bérfeldolgozásra átvett kőolajmennyiség. Mindenesetre, mi felkészültünk arra, bármilyen rész esik ránk a hazai kőolaj-feldolgozásból, a belföldi ellátásból adódó kötelezettségünket és exportfeladatainkat egyaránt jó minőségben és határidőre teljesítjük. — Az elmondottaktól függetlenül, ebben az évben el kell végeznünk két, egyenként 50 ezer köbméteres gázolajtartály átalakítását, hogy az alkalmas legyen fűtőolaj tárolására, ami pillanatnyilag gondot okoz a folyamatos ellátás szempontjából. — A vállalat eredményeihez kezdettől fogva hozzájárult az anyag- és energiatakarékosság. Mit mutat a múlt évi értékelés? — Alapvetően fűtőanyag- és gőzenergia-megtakarítást eredményező feladatok teljesítésével 34,8 millió forint energiacsökkenésre számítottunk 1986-ban. Ezt azonban csaknem tíz százalékkal sikerült túlszárnyalnunk. Az idén további nagy lépést teszünk az energiaracionalizálás területén: világbanki hitelből mintegy 100 millió forintot fordítunk különböző energetikai fejlesztésekre, beruházásokra. Így például, a gázolaj-kénmentesí- tőnél tervbe vettük a ke-; mence korszerűsítését, az atmoszferikus desztillálónál a hőcserélőrendszer optimalizálását, és megépítjük az energiafigyelő és -ellenőrző rendszert is. Az energiaracionalizálás révén 8 és fél millió köbméter földgáz, 1300 megawattóra villamos energia és mintegy 27 ezer tonna gőz megtakarítása válik lehetővé. OLASZ-MAGYAR KOOPERÁCIÓ — Hallottunk róla, hogy olyan kísérleti üzem létesítését tervezik, amilyen még egyetlen országban sem működik. — A vállalat arra törekszik, hogy minél gazdaságosabb gyártmányszerkezetet alakítson ki, hogy szüntelenül növelje a termékek feldolgozottsági fokát. Ezért éltünk azzal a lehetőséggel, amit a milánói Snanj- rogett-cég ajánlott fel számunkra. Ennek lényege, hogy izobutilén előállítására vonatkozó gyártási eljárást ad. át az olasz partner a TIFO-nak, amelyért nekünk nem kell fizetni. Mi viszont olyan kötelezettséget vállaltunk, hogy saját költségből megépítjük az izobutilén előállítására alkalmas kísérleti félüzemet. — Az izobutilén különben több fontos vegyipari termék intermediere és monomerként is alkalmazható. A leendő új termék — amit az általunk gyártott MTBE- termékből szándékozunk előállítani — háromszor-öt- ször olyan , értékes, mint amiből majd készül. Előnye a kooperációnak továbbá, hogy ha a kísérleti félüzem beváltja a hozzá fűzött reményeket, egy nagyobb üzem megépítése esetén a Tiszai Kőolajipari Vállalat több kedvezményhez jut a licenc-díjból. Lovas Lajos Szükséges a levegőztetés Vigyázat! Halpusztulás! Márciust írunk, s még mindig araszos jég borítja különösen a sekélyebb holtágakat, horgászótavakat megye- szerte. A jéggel borított vizeknél már régen eltelt az a bizonyos hatvan nap, amely kritikus a halállományra. így aztán — bár még a jég el sem olvadt — már észlelik a halállomány pusztulását. Az eliszaposodott sekély vizekben, a holtágakban, a kisebb mélységű kavicsbányatavakban, mint többek között a Bodrogközben, Tiszáidénál, Tiszaladánynál észlelték a halak pusztulását. Megyénk egyik legnagyobb horgászegyesületének vizein, a kb. 1300 tagot számláló szerencsi horgászegyesület mintegy 30 hektárnyi vízterületén tapasztalták, hogy nagyobb mennyiségben pusztultak a halak, közte a pontyok, amúrok, compók. Annak ellenére, hogy a helyenként 40 centiméteres jégréteget rendszeresen, Still-fűrész- szel ,,lékelték”, a halak mégsem kaptak elegendő oxigént, ezért következett be a pusztulás. Lékelésnél tapasztalták például, hogy a halak valósággal odafagytak a jéghez. Mintegy 300 négyzetméternyi területen végzett vizsgálat alapján a pusztulás két és fél mázsára tehető. Még olyan nagy testű halak, mint 7-8 kilós pontyok, amúrok is elpusztultak. Még legjobban a kisebb méretű csukák, valamint a keszegfélék és a kárászok vészelték át a kemény telet. A horgászegyesület tavasszal vízcserét végez, majd pedig ivadékot helyez ki a kár pótlására. A most is szükséges levegőztetés mellett a többi horgászegyesületnek is a vízcserét ajánlják, valamint, hogy az elpusztult halakat semmisítsék meg, elföldeléssel, égetéssel, hogy ne szennyezze a horgászóvizet. Óvatosan fogalmaznak, merészen vállalkoznak Harc a piacon a piacért Úgynevezett darabolóbélyeg készül a koordináta fúrógépen Az elmúlt tíz év alatt sokszor került nehéz helyzetbe a Borsodnádasdi Lemezgyár. Mégis ez idáig nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelték át ezt az időszakot. Tavaly ilyenkor a jövedelemtermelő képesség fokozását és a termékszerkezet átalakításának folytatását határozták meg legfontosabb feladatként. Azonban már az első hónapokban kiderült, hogy kemény harcot kell folytatniuk a piacon — a piacért, egyáltalán azért, hogy elegendő munkájuk legyen 1986-ban. A fizetőképes piacok beszűkülése miatt új megrendelők után kellett nézni, s emellett a nagyobb nyereséget biztosító termékek gyártására kéllett áttérni. Növelték az ötvözött acélöntvények, a pácolt és hidegen hengerelt lemezek termelését. Nagyobb lendülettel láttak neki a gyártmánykorszerűsítési program végrehajtásának. A vállalat minden üzemének külön-külön is meg kellett birkóznia a nehézségekkel. A lemezgyártó üzem ugyan mennyiségi tervét nem teljesítette, az ütemtelen anyagszállítás és a megrendelések csökkenése miatt, viszont a tervezett eredménynél többet produkált. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy növelték a minőségi termékek gyártásának részarányát. Emellett vállalkoztak bérhorganyzásra és csökkentették a fajlagos anyagfelhasználást. A járműkerék üzemben kisebb kapacitással dolgoztak a gyártósorok csaknem fél évig. A nyár közepétől azonban a vgmk-k munkáját is igénybe kellett venni a megnövekedett belföldi megrendelések kielégítésére. Az acélmű és öntöde üzemnek egész évre biztosított volt a munkája, a lemezfeldolgozó üzem viszont kénytelen volt a mezőgazdaság által igényelt cikkek gyártását növelni, mert a hagyományos termékek iránt csökkent a kereslet. A szerszámüzem a tervezett feladatán kívül forgácsoló munkát is vállalt és nagyban hozzájárult a vállalati eredmény javításához. A Borsodnádasdi Lemezgyár 1986-ban is talpon maradt, sőt mintha egyre biztosabban állna a lábán. Ezt mutatja a 104 milliós nyereség, valamint újabb, reménykeltő üzleti tárgyalások megkezdése. Folytatódnak a korábban elkezdett beruházások és műszaki fejlesztések is. Ebben az esztendőben 173 millió forintot költenek a mélyágyazású kerékpántok gyártási feltételeinek megteremtésére. A beruházással a tervek szerint 1988 első felében végeznek. A műszaki fejlesztési tervekben is a meredekválilú kerékgyártás évi 140 ezer darabos kapacitásának a megteremtése szerepel fő helyen. Meg kell oldani a gyártás közbeni anyag- mozgatást, el kell készíteni a gyártószerszámokat és még a gyártástechnológia megvásárlása is hátra van. Több mint egymillió forintot fordítanak a horganyhulladék hasznosítómű meglévő gyártóberendezéseinek a fejlesztésére; alkalmassá teszik könnyű- és színesfém ötvözetek gyártására is. A cél nem egyéb Bor- sodnádasdon, mint a termelési érték közel 12 százalékos növelése. Ez 115 millió forintos nyereséggel párosulna, ami 15 százalékkal több az elmúlt évinél. Ezekből mi valósul meg 1987 végére? A lemezgyáriak óvatosan fogalmaznak. Viszont merészen vállalkoznak, s ez növeli az esélyüket arra, hogy a következő esztendőket is eredményesen zárják. Fónagy István Felvételünkön szegmenseket sajtolnak a trilex gyártósoron Fotó: Ihászné Varga Zsuzsa Több millió tonna mészkő talajjavításra Több millió tonnás mész- kővagyont tártak fel a Magyar Állami Földtani Intézet kutatásai Fertőrákos térségében. A rendkívül magas, 97 százalékos kalciumkarbonát tartalmú mészkő közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el, és igen alkalmas talajjavítási célokra. Az alsóbb rétegekben ugyancsak nagy mennyiségben találtak olyan puha, jól faragható mészkövet, amely szobrászatra és műemléki épületek felújítására használható. A soproni Dózsa Termelő- szövetkezet Fertőrákos határában már meg is kezdte a talajjavításra alkalmas mészkő bányászatát. Még az idén 150 ezer tonna, az el- savanyodó talajok javítására használható mészport adnak el a mezőgazdasági üzemeknek.
