Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
1987. március 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 lavaszváró bolgár népszokások 1. MARTENICA Bulgária városaiban és falvaiban március 1-jén már a kora reggeli órákban mindenki piros-fehér rojtocskák, labdács- kák, apró emberkék, gombák és más változatos figurák díszelegnek. Mártenicák- nák nevezik ezeket. A mártenica évszázados bolgár hagyomány. Számtalan legenda szól róla, amelyek különböző módon magyarázzák e népszokás eredetét. A legendák egyike: A bolgár állam megalapítója, Aszparuh kán (VII. sz.) távoli portyára indult, hátrahagyva édesanyját, húgát, édesapja királyságában. A családtagoktól hosszú ideig nem érkezett hír, ekkor a kán megkérte a fecskét, repüljön a távoli hazába, hozzon hírt kedvesei felől. A fecske teljesítette kérését, levéllel tért vissza. Édesanyja levele fehér és piros fonallal volt átkötve. Aszparuh örömében a fonalakat öltözékére tűzte és elrendelte népének, tegyék ugyanezt. Ez március 1-jén történt, ezért nevezték el mártenicának. A bolgárok ezen a napon hozzátartozóikat, ismerőseiket mártenicával ajándékozzák meg. A gyerekeknek a csuklójára kötik, a lányok a hajukba tűzik, az idősebbek ruhájukra erősítik. Mártenicával díszítik a gyümölcsfák ágait és a háziállatokat is. A szokáshoz egészséget, hosz- szú életet és jó termést hozó jókívánságok fűződnek. A népi hiedelem szerint különös jelentősége van a színeknek: a piros szín elűzi a betegségeket, a fehér szín a hosz- szú élet jelképe. Nem véletlen, hogy ez a márciusi népszokás egybeesik a természet ébredésével, az első virágok megjelenésével, a gabona kisarjadásával. A mártenicák az idők változásával már jelentősen megváltoztak, tökéletesedtek. Napjainkban művészek terveznek eredeti modelleket — piros-fehér bojtok, fonal labdácskák, pénzecskék, emberi és állati figurák és egyebek készülnek. Végezzünk egy egyszerű számítást: Bulgária lakossága megközelíti a kilencmilliót. Mindenki, kivétel nélkül ajándékoz Ünnepi szőlömetszés és ajándékba kap átlagosan hat-hét már- tenicát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Bulgáriában évente kb. hatvanmillió már- tenicát csinálnak. A mártenicát levenni akkor illik, amikor megjelenik az első vándormadár; ekkor fiatal gyümölcsfa ágára kötik. 2. SZÖLÖMETSZÖ TRIFON Szőlőt évezredek óta nevelnek bolgár földön, ősi idők óta, amikor még trák törzsek lakták e területet. Szőlőtermeléssel kapcsolatosak erkölcseik, szokásaik, művészetük. A szőlősgazdák ünnepe a „trifon zare- zan”, a régmúlt századokból ered, és a szőlő metszését jelenti. Az ünnepséget február közepén rendezik, amikor még tart a tél, és a földet vastag hótakaró fedi. A lemetszett szőlővesszőből kibuggyanó nedv azonban jelzi, hogy közeledik a tavasz, és ezzel a mezei munka ideje. A népünnepély napján már kora hajnalon talpon van az egész falu. Minden előkészület megtörtént, kisült már a pogácsa, a hajtogatott rétes, megfőttek a kövér tyúkok. Zene szól a falu főterén, ahová vidáman, ünneplő ruhában, emelkedett hangulatban csődül a sokarcú tömeg. Maga a szertartás a szőlőben két vagy három szőlőtőke metszésével kezdődik. A metszést az a szőlősgazda végzi, aki ezt a tisztséget kiérdemelte. Lemetszi az első szőlővesszőt, megöntözi borral, és megáldja, hogy még nagyobb termést hozzon. Ezután következik az ünnepség fénypontja, a „királyválasztás”. Feltétel, hogy a jelölt olyan ember legyen, aki kiérdemelte társai tiszteletét, megbecsülését. A kiválasztott fejét koronával ékesítik, a korona piros fonallal átkötött szőlővesszőből, gólyaorrból és bazsalikomból készül. A koronázás után megkezdi „uralkodását”, irányítja az ünnepséget. Gyülekezőre hív a kürtszó: a király elindítja a menetet. Az ünnepség a falu főterén folytatódik, — zene, énekszó, vidám táncok, horó hangzik késő estig. Chopin-központ Zelazowa Wolában Chopin szülőháza: évente 300 ezer látogató Két éve nyíltak meg Csehszlovákiában a sportiskolák. Feladatuk, hogy a korábbi sportosztályokat felváltva speciális képzést nyújtsanak a sport valamely ágában tehetséges fiataloknak. A prágai Nad Stolou sportiskola a tanulási és tréningmódszerekben hasonló a többihez, mégis bizonyos tekintetben eltér azoktól. A Nad Stolou gimnázium 1971 óta — tehát még a mostani sportiskolák létrejötte előtt — egyetlen ilyenként Csehszlovákiában, az élsportolók oktatására rendezkedett be. Jelenleg a gimnázium két részre tagolódik. A sportiskola egyik tagozata négy sportágra — torna, dzsúdó, birkózás és sportlövészet — szakosodott. Az általános iskola 5—8. osztályának, és a gimnázium négy évfolyamának tanulói, tehát 10— 18 évesek tanulnak és kapnak itt sportkiképzést. A diákoknak az évfolyamuknak megfelelő teljes tananyagot el kell sajátítanak, és egyidejűleg megfelelő edzésben részesülnek. Az osztályokat két részre osztották: amíg az egyik fele a tananyaggal foglalkozik, a másik fele sportfoglalkozást űz. Ez gyakorlatilag heti 12—18 órai edzést jelent. A sportgimnázium másik részlege az élsportolóké. Az oktatást és az edzést itt másképpen szervezték. Valamennyi képzés a sportközpontokban történik. Minthogy olyan sportolókról van szó, akik fokozott edzésben állnak, és gyakran lakóhelyükről oda és vissza kell utazniuk, számukra egyéni tanulmányi tervek készülnek. A gyakorlatban ez csökkentett tantervet jelent. De még a legjobb eredményekkel rendelkező élsportollóknak is meg kell felelniük a tanulmányi követelményeknek. Itt végzett például a modern gimnasztika 1979. évi világbajnoka, Daniele Bosanska, Helene Sukova, a világhírű teniszező, és az 1985. évi Európa-baj- nokság bronzérmese, a magasugró iHeidemaria Grec- ka. A jelenlegi hallgatók között is sok a jónevű sportolló, asztaliteniszező, jégkorongozó, tornász, teniszező. „... szívében lengyel, tehetségében világpolgár” — írta Cyprian Kamii Nor- wid, az 1821-tői 1883-ig élt kiemelkedő lengyel költő Fryderyk Chopinről, a legnagyobb lengyel zeneköltőről. Chopin munkássága rendkívül nagy hatással volt a nemzetközi zene fejlődésére, Lisztre, Wagnerre, Debussyre. A világon ma alighanem egyetlen zongorista sincs, aki ne játszaná a nagy zeneszerző műveit. Nemzetközi Chopin-zongoraverse- nyeket, Ghopin-fesztiválo- kat rendeznék. Chopin 1810-ben, a Varsótól nem messze eső Zelazowa Wola faluban született, s jóllehet nem sokáig lakott itt, rövid életének (1849-ben halt meg) nagyobb részét Párizsban töltötte, szülőhelye itt van, ebben a falusi udvarházban. Apja, Mikolaj a Skarbek-család kúriájában volt francia nyelvtanár, s Fryderyk itt töltötte gyermekkorát. Ma ez a kúria Chopin-emlékmúzeum. Chopin zenéjének rajongói és a turisták bejárják a Különös vizsgát kell tenniük Hollandiában a taxisoknak. A szállítóvállalatok szövetségének fenyegetései és figyelmeztetései ellenére ugyanis nem változtattak az utasokkal szembeni goromba magatartásukon, ami miatt számtalan panasz érkezett ellenük. A szövetség vezetőségének türelme végül Chopin-család portréival díszitett termeket, megszemlélik a nagy zeneszerző életével kapcsolatos dokumentumokat, emléktárgyakat. A nyári idényben Ohopin-hangversenyeket tartanak itt, jeles lengyel és külföldi művészek előadásában. A Zelazowa Wola-i udvarházat, valamint a körötte elterülő parkot évente több mint 300 ezer vendég keresi fel a világ minden részéből. Nemrégen terv született, hogy Zelazowa Wolát Chopin-központtá alakítsák át. Ezzel a kezdeményezéssel lépett fel a varsói Zycie Warszawy napilap, meghirdetve az Országos Chopin Alap létrehozásának tervét, amelynek célja anyagi eszközök gyűjtése. a Zelazowa Wola-i Chopin-központ kialakítására. Minthogy az alap létrehozásának terve a lengyel társadalom körében nagy érdeklődést és visszhangot váltott ki, remélhető, hogy már nemsokára nagy változások tanúi leszünk Zelazowa Wolában. elfogyott. Ügy döntöttek, hogy a taxisoknak vizsgát kell tenniük udvariasságból és az utasokkal szembeni korrekt magatartásból. A vizsga célja a gépkocsivezetők „személyi jellemvonásainak” megállapítása lesz. Hozzá kell tenni, hogy azokat, akik nem mennek át a vizsgán, felkérik: keressenek maguknak más munkahelyet. Udvariassági vizsga A hőmij művészete Mielőtt válaszolnánk arra a kérdésre, hogy mi is a hőmij, hunyjuk be egy pillanatra a szemünket és képzeljük magunk elé azt a csodálatos természeti környezetet, amely az első hőmijénekest megihlette, s amelyet ez a művészeti ág azóta sem szűnt meg magasztalni. Az Altaj hegyei között szökell a fürge Jeven folyó, amely gyönyörű dallamokat zeng, miközben utat tört magának a hegység sziklái között. Ez a zene visszhangot ver a völgyben, s eljut az emberek füléig, akik újra és újra megpróbálják utánozni a follyó egyedülálló hangját. Így keletkezett a hőmij — legalábbis ezt tartja a legenda. A hőmijéneklés valóban olyan hatást kelt, mint az a dallam, amely egyszerre több regiszterben szól. Szinte hihetetlen, de igaz: egyetlen emberi hang képezi ezt a dallamot. A hőmij lényege abban áll, hogy némely ember képes egyidejűleg kiadni magából egy mély morgó hangot és egy felhangot, amely az alapmelódiát szólaltatja meg. Eközben erős rezonanciaihatás is tapasztalható, amit a gégén, a szájüregen és a fogazaton keresztülpréselt levegő idéz elő. Az, énekes előadás közben a rekeszizomzatát, a torok- és a szájizmait használja. Nem más ez, mint két- hangú torokéneklés. Műfaj szerint az éneklés két csoportra oszlik: a lírai éneklésre és a harhirára. A harhira mongolul fekete darut jelent. Eredete: az ember megpróbálta ellesni a fekete darvak hangját. A lírai hőmij polifónikus szólóéneklés — különleges csúcsteljesítmény. Vannak zenetudósok, akik úgy vélik, a hőmij a fütyülésből alakult ki. Valószínűleg nekik van igazuk, hiszen az ember már eszmélése kezdetén igyekezett utánozni a természet, a szél, a víz, a madarak és az állatok hangjait. Nem Mongólia az egyetlen hely, ahol a hőmij- nek hagyományai vannak. A Szovjetunióban a Tu- vai Autonóm Köztársaságban és Baskíriában is sokan ismerik és gyakorolják ezt az éneklési módot, de akadnak hőmijéneke- sek Tibetben és India északnyugati részén is. Véget értek a Tét ünnepségei Vietnamban, Kínában, Japánban és több más ázsiai országban. Bár a naptári év ott is január elsején kezdődik, az új évet mégis máskor — általában január 20. és február 20. közötti kezdéssel — ünnepük. Mi is az a Tét? Röviden: holdújév. Az évezredes kínai Lunisolar- naptár a Hold változásaihoz igazodik. A holdév ugyancsak 12 hónapra oszlik, a hónapok 29 és 30 naposak. Ily módon egy év 354 napig tart. Hogy a napévvel összhangba hozzák, minden harmadik évben egy 13. hónapot is beiktatnak. A holdújév ünnepségei a 12. holdhónap 23. napján kezdődnek. A néphit szerint az ünnepek megnyitják az utat a jó szellemek előtt, hogy az új évben szerencsét hozzanak a házba. Egyes vidékeken nyilakat és köröket rajzolnak a földre, hogy a gonosz szellemeket elriasszák. A Tét Vietnamban családi ünnep. Régi szokás szerint, a család legidősebb tagjánál gyűlik össze valamennyi gyermek, unoka és dédunoka az újév köszöntésére. Emellett az idén a macska éve is kezdődött. A ál- latöveknek megfelelően ugyanis meghatározott sorrendben, az év egy-egy állat (egér, bivaly, tigris, macska, sárkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya és sertés) nevét viseli. A sorrend természetesen minden 13. évben ismétlődik. Minél közelebb az ünnep, annál nagyobb a készülődés a családban. A házat még egyszer alaposan kitakarítják, és minden helyiséget friss virágokkal — barack- és mandulavirággal — díszítenek. A háziasszony elkészíti a banh chung-ot, a hagyományos újévi ételt, a rizspástétomot, amelyet széttört babbal és disznóhússal töltenek, és levelekbe csavarva 12 órán keresztül forró vízben főznek. Az év utolsó éjszakáján senki sem alszik. A családtagok összegyűlnek, és együtt várják az új évet. Éjfélkor a családfő füstölő rudacskákat gyújt az ősök oltárán ... Megkezdődik a mulatság. A fiatalok tűzijátékkal köszöntik az utcákon és tereken az új évet, akárcsak nálunk szilveszter éjszakáján. Reggelig folyik a tánc, az ének, és verseket mondanak. Országszerte különféle rendezvényekre kerül sor. Különösen kedveltek a sportjátékok: az ökölvívás, a csónak verseny, gólyalábfutás, a kakasviadal, de kulturális versenyeikre is sor kerül. Rizsfőzőversenyt is rendeznek: nem könnyű dolog a rizsételt egy ringó csónakban elkészíteni. Hagyományosak az oroszlán- és sárkányálarcos táncok, nemkülönben a sakkjáték élő figurákkal. Folyik a tánc, a vidám játék Élsportolók ■nőin Tet~ünnepek Vietnamban
