Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. március 20., péntek Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Kádár János és Szabó István az Országgyűlés tavaszi ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról) elhangzott észrevételeket hasznosítva alakítottuk ki a szabályozás főbb elveit. Ezután dr. Mankója Imre a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt: — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervék, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. így például az állami gazdaságok földjét nem vásárolhatják meg mezőgazdasági szövetkezetek, és a szövetkezetek sem adhatják el földjüket gazdasági társulásnak. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolatlan megkötöttségeket, s kimondja, hogy — a javaslatban meghatározott kivételök- kel — át lehet ruházni az állami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövetkezetre, társadalmi szervezetre és gazdasági társulásra, a szövetkezet tulajdonában levő ingatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Ehhez hatósági jóváhagyásra sincs szükség a jövőben. A javaslat alaptételei közé tartozik, hogy fenn kell tartani az állami tulajdon egységét és oszthatatlanságát. Az állami vállalatokat és más állami szerveket, vala- fnint a társadalmi szervezeteket — ennek megfelelően — az állami tulajdonban levő ingatlanra vonatkozólag továbbra is kezelői jog illeti meg. A tulajdonból származó jogok ugyanakkor — a gazdaságirányítás új elveinek megfelelően — megoszlanak az állami tulajdonosi irányítást gyakorló szerv és a kezelő között. Ezek jogait a javaslat az eddiginél egyértelműbben, pontosabban határozza meg. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a vállalati önállóság növelése érdekében a törvényjavaslat nagymértékben bővíti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Ez kifejezésre jut annak deklarálásában is, hogy a kezelőt — ha jogszabály másként nem rendelkezik — megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A kezelő szervek jogait bővítő rendelkezések közül a miniszter kettőt kiemelt. — Először azt, hogy a kezelő jogot kap az általa kezelt, állami tulajdonban levő föld, épület tulajdonjogának átruházására, önállóan dönthet továbbá arról is, hogy a kezelésében levő, de számára felesleges vagy általa gazdaságosan nem hasznosítható állami ingatlan kezelői jogát átengedi-e más, kezelésre jogosult szervnek. A kezelői jog átruházásának feltételeiben — így abban is, hogy az átruházás ellenér.ték fejében vagy ingyenesen történik — az érdekeltek maguk állapodnak meg. Másik lényeges témaként említette, hogy eddig a kezelői jog visszavonása esetén a kezelő szerv nem kapott megfelelő kártalanítást. Ez — mondta — a gazdálkodásban bizonytalanságot okozott, s nem volt összhangban azokkal a jogokkal, amelyéket korszerűsített gazdaságirányítási rendszerünk a vállalatok és más gazdálkodó szervek részére ad. A továbbiakban dr. Markója Imre elmondta, hogy a szövetkezeteink által jelenleg hasznosított 5 millió 690 ezer hektár földből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tulajdon, 2 millió 175 ezer hektár úgynevezett tagi föld — a szövetkezeti tagok és más személyek tulajdona —, 222 ezer hektár pedig állami tulajdon. A törvényjavaslat — a bevált szabályokat fenntartva — korszerűsíti a szövetkezetek gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló földekre vonatkozó rendelkezéseket is. — Jelenleg gazdasági bizonytalanságot okoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nem szerezhetik meg az általuk ingyenesen és határidő nélkül használt állami föld tulajdonjogát. A szövetkezet földhasználati joga most — közérdekű célra — térítés nélkül megvonható. A szövetkezetek termelési biztonságának növelése, a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének következetes megvalósítása és az ésszerű földhasznosítás elősegítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás útján — méltányos .ellenérték fejében — megszerezhessék ezeknek az állami földeknek a tulajdonjogát. A javaslat átveszi' azokat a' szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a magán- személy a tulajdonában levő földet — ingyenesen vagy térítés ellenében — felajánlhassa az államnak vagy szövetkezetnék. Változás viszont, hogy míg a belterületi földet jelenleg csak az állam javára lehet felajánlani, a javaslat lehetővé teszi az ilyen föld felajánlását szövetkezet részére is. Felidézte dr. Markója Imre, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések — a spekulációs törekvések és a munka nélküli jövedelemszerzés megakadályozása érdekében — korlátozzák a magánszemélyek által megszerezhető telek-, lakás- és üdülő-, valamint termőföldtulajdon mértékét. — Változatlanul szükséges — hangsúlyozta — annak a szabálynak a fenntartása, amely szerint egy család tagjai — a házastársak és kiskorú gyermekeik — tulajdont általában csak olyan mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen a tulajdonukban. Ugyanakkor továbbra is lehetőséget kell adni arra, hogy a 14. életévét betöltött — kiskorú — gyermek egy lakótelket, a 16. életévét betöltött — kiskorú — gyermek pedig egy lakást önállóan szerezhessen. Az ingatlanok korlátozott száma nem teszi lehetővé, hogy a család valamennyi tagja számára külön-külön is megengedjük a lakás (lakótelek) és üdülő (üdülőtelek) vásárlását, mert ez fokozná az ingatlanok iránti keresletet, s tovább emelné az egyébként is magas ingatlanárakat. Emellett a család minden tagjának önálló tulajdonszerzési lehetősége jelenlegi társadalmi viszonyaink között indokolatlan vagyonfelbalmozódás- hoz, illetve jövedelemszerzéshez vezetne. — A tulajdon családi alapon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt, itt azonban a szabályozás korszerűsítését javasoljuk. Megszűnik a javaslat értelmében a termőföldtulaj- - dón és a lakó-, üdülő.telék- tulajdon összeszámítása.. Az ilyen összeszámítás ugyanis indokolatlan, mert a területek különböző rendeltetésű- ek, azokat a magánszemélyek eltérő célokra használják fel. A tulajdonszerzési korlátozások — a törvényjavaslat szerint — nem vonatkoznak az örökléssel és az elbirtoklással történő tulajdon- szerzésre. Az öröklési jogot ugyanis Alkotmányunk garantálja; az elbirtoklással való tulajdonszerzés korlátozása pedig azzal a következménnyel járna, hogy egyes ingatlanok „gazda” nélkül maradnának: nem lenne tulajdonosuk. Ezenkívül házasságkötéssel vagy örökbéfo- gadással is lérejöhet „családi többlettulajdon”, ha már mindkét házastársnak, illetőleg az örökbefogadott személynek is van tulajdona. Ezekben az esetekben a tulajdonszerzés jogszerűen, nem a korlátozó rendelkezések megsértésével történik. Ennek ellenére a jelenlegi szabályozás szerint az ilyen többlettulajdont is el kell idegeníteni, s ha ez nem történik meg, az ingatlan értékesítéséről a tanács gondoskodik. A törvényjavaslat! felhatalmazás alapján a minisztertanácsi rendelet az eddigiektől eltérő, sajátos szabályokat állapít meg az említett módon szerzett többlet- tulajdonra. Öröklés, elbirtoklás, házasságkötés és örökbefogadás esetén a jövőben a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások (a lakótelkek), illetve az üdülők (az üdülőtelkek) száma meghaladja a család tagjainak számát, a termőföldtulajdon pedig a tizenöt hektárt. Egy kétgyermekes családnál például csak az ötödik lakótelek, illetőleg lakás elidegenítése kötelező. Az új szabályozás figyelembe veszi, hogy az elidegenítési kötelezettség és az ingatlan tanácsi értékesítése olyan adminisztratív jellegű intézkedés, amelynek alkalmazása jogszerűen szerzett tulajdon esetében csak kivételesen indokolt. E rendelkezés családvédelmi célokat is szolgál: megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, amely házasságkötés helyett élettársi viszony létesítésére késztet olyanokat, akik külön-íkülön ingatlannal rendelkeznek, sőt, nemegyszer — különösen ingatlan öröklése esetén — a házasság felbontását eredményezi. Más témára térve, az igazságügyi tárca vezetője elmondta: — A jelenlegi szabályozás szerint a tanácsi szervek kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszik a jogellenesen külföldön tartózkodó személy tulajdonában álló telket, lakást és üdülőt, ha a bíróság nem rendelte el annak elkobzását. Ilyen szabály a termőföldekre nincs. Ezék a rendelkezések valójában nem a jogellenesen külföldön tartózkodót sújtják, hanem itthon maradt hozzátartozóit. Ha például a házastársak egyike vált jogellenesen külföldön tartózkodóvá, akkor — egyebek között — a korábban közös társasház-öröklakás, családi ház reá eső tulajdoni hányada állami tulajdonba kerül, s azt a hozzátartozóknak az államtól újra meg kell vásárolniuk. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó személy ingatlantulajdona belföldi hozzátartozójára száll út, ha ezt a hozzátartozó kéri. A kérelem előterjesztésére azok jogosultak, akik a törvényes öröklés szabályai szerint a tulajdonos halála esetén örökölnék az ingatlan tulajdonjogát. A jogosult a kérelmet a közjegyző előtti eljárás során terjesztheti elő; ha pedig ilyen eljárás nem indult, a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül kérheti a közjegyzőtől az eljárás megindít fását. Amennyiben viszont ilyen kérelmet — a határidő lejárta előtt — nem terjesztettek elő, a földhivatal kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi az ingatlant. Ezek a szabályok — a javaslat értelmében — nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a bíróság az ingatlan elkobzását rendelte el, egyébként ilyen elkobzásra csak kivételesen kerül sor. Az új szabályozást a törvény hatálybalépése — a javaslat szerint: 1987. szeptember 1. napja — előtt jogellenesen külföldön tartózkodóvá vált személyek ingatlanára is alkalmazni kell, ha az ingatlan állami tulajdonba vételét jogerősen még nem rendelték el. Mivel ilyenkor az eljárás mindig a belföldi jogosultak kérelmére indul — a közjegyző tehát hivatalból nem keresi meg a hozzátartozókat —, ennek előterjesztésére hosszabb határidő megállapítása indokolt. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a kérelmet a jogosultak 1989. szeptember hó 1. napjáig terjeszthetik elő. A továbbiakban eljárási kérdésekről szólt a miniszter: — A törvényjavaslat előkészítése során alapvető céljaink közé tartozott, hogy az indokolatlan adminisztratív megkötöttségek kiiktatásával, a gazdálkodó szervezetek önálló döntési jogkörének bővítésével egyszerűsítsük a földekkel kapcsolatos hatósági eljárásokat. Az ingatlanok forgalmát jelentősen megkönnyíti és egyszerűbbé teszi az állami elővásárlási jog intézményének megszüntetése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az államot megillető elővásárlási jog nem segítette elő a tanácsi telek- és lakásgazdálkodási feladatok megoldását, a közérdekű célra szükséges ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam javára. Egyébként is, ha valamely ingatlanra ilyen célból szükség van, azt az állam kisajátítási eljárás útján — minden indokolt esetben — meg tudja szerezni. A jövőben csak a tanya és a hozzá tartozó föld magánszemélyek közötti adás-vétele esetén lesz továbbra is elővásárlási joga annak a mezőgazda- sági nagyüzemnek, amelynek területén a tanya fekszik. E sajátos elővásárlási jog gyakorlása elősegítheti a nagyüzemi mezőgazdasági művelést akadályozó tanyák felszámolását abban az esetben, ha a tanyát a tulajdonosa el akarja adni más magánszemélynek. A gazdálkodó szervezetek önállósága elvének az felel meg, ha a működésükhöz szükséges földterületet elsősorban kölcsönös megegyezéssel alakítják ki. Ennek elősegítése érdekében az önkéntes földcsere intézményét a törvényjavaslat fenntartja, ugyanakkor egyszerűsíti az ilyen eljárást: megszünteti az önkéntes földcsere hatósági jóváhagyását. Mivel a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek az említett módon nem minden esetben alakíthatók ki, a javaslat továbbra is lehetővé teszi földrendezés elrendelését. Ennek eljárási szabályai azonban egyszerűbbé válnak: megszűnnek az általános, a részleges, az üzemek közötti és az üzemen belüli földrendezésre vonatkozó külön rendelkezések, és egységes lesz a szabályozás. A termőföldek védelme érdekében a törvényjavaslat változatlanul előírja a föld- használó művelési kötelezettségét, és a hatóságok feladatává teszi, hogy rendszeresen éllenőrizzék a kötelezettség teljesítését. A tartós földhasználat jog- intézményéről, illetve annak megszüntetéséről Markója Imre elmondta: A törvényjavaslatot — előzetesen — az Országgyűlés négy bizottsága tárgyalta és vitatta meg. Kivétel nélkül valamennyi bizottságban az a többségi álláspont alakult ki, hogy ezt a jogintézményt meg kell szüntetni és a földet nem tartós használatba, hanem tulajdonba kell adni. Az elhangzott érvek közül az első: a lakosság idegenkedik ettől az intézménytől, nem fogadta el. A második: tartalmát illetően a tartós földhasználat alig különbözik a tulajdontól. Ügy vélem, lényeges változtatást nem jelentene a tulajdonba adás: továbbra is csak olyan földeket lehetne eladni, mint amelyek jelenleg tartós használatba adhatók. Az új szabályozással is megoldható, hogy ne legyen mód spekulációs törekvésekre, munka nélküli jövedelemszerzésekre. Mindezek alapján a tartós földhasználat jogintézményével kapcsolatban az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által előterjesztendő javaslatot — figyelemmel arra, hogy ez alkotmányos elveinket nem sérti és a tulajdonviszonyokban is csak jelentéktelen változásokat idéz elő — a Minisztertanács nevében elfogadásra ajánlom. Egyben egyetértésemet fejezem ki — a kormány megbízásából — a bizottság előterjesztésében szereplő többi javaslat elfogadásával is. Beszédét így foglalta ösz- sze a miniszter: — A földről szóló törvény- javaslatot azzal a szándékkal terjesztettük elő, hogy megfelelő alapot biztosítsunk a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásainak erősítéséhez, a termőföldek védelméhez, hasznosításához, termékenységének megóvásához, s növeljük a tulajdonosok és más földhasználók gazdasági önállóságát, biztonságát. Ezeknek a céloknak az eléréséhez, földpolitikánk következetes megvalósításához korszerű és áttekinthető jogi szabályozás szükséges. önmagában véve azonban ez nem elegendő, Bízom benne, hogy a beterjesztett javaslat elő fogja segíteni a gyors és szakszerű jogalkalmazást, az ügyintézés színvonalának nőve»; kedését is. Dr. Markója Imre végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a földről szóló törvényi- javaslatot fogadja el és iktassa törvényei közé. * A vitában felszólalt Várt- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület ösz- szes földjeink több mint 70 százalékát, vagyis igen tekintélyes hányadát adja^ Nagyarányú termőterületünkkel olyan kincs birto-1 kában vagyunk, amelynek minél jobb hasznosítása országos érdek, a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége — hangsúlyozta elöljáróban. Majd arról szólt, hogy a föld tulajdonviszonyainak, használatának fejlesztése fontos eleme, része volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Szót kért Nagy László (Borsod m. 16. vk.), a krasznok- vajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke, aki a törvénytervezet végrehajtásának közgazdasági feltételeit vizsgálta. Elmondotta: gondot jelent, hogy számos gazdaságban ehhez nincsenek meg az anyagi feltételek. Szólt a földtörvény által nem szabályozott, a kisajátítással kapcsolatos törvény- erejű rendeletről is. Mint mondotta: a rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek egyes földterületeik állami kisajátítása esetén bírói jogorvoslathoz folyamodjanak, ha sérelmesnek tartják a föld ellenértékének megállapítását. Földy Ferenc (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 18. vk.), a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója rámutatott, hogy a földhöz, valamint a földön lévő építményekhez kapcsolódó történelmi, kulturális értékek is védelemre szorulnak. Javasolta, hogy a föld védelmével együtt védjék a helyneveket is, és a földről szóló törvénybe épüljön be az erre vonatkozó előírás. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi tanácskozása — amelyen Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Ma a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak. A Parlament üléstermében
