Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

1987. március 17., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Megújulóban a pártoktatás Kastélyból kórház Felújították Dobón az egy- kori Endrödi „kiskastélyt". A klassticisla jellegű épület o későbbiekben 108 ágyas at- kohológiui osztály lesz. A Veszprém megyei kastélyfel- újítási program keretében er­re az átaiakitásra 79 millió forintot költöttek. Ez is biotechnológia Embrióátiiltetés tinacdonális vállalatok is tá­M apjainkban feladat a pártoktatás tartalmá­nak és egész szerveze­ti rendszerének a hozzáiga­zítása a megváltozott körül­ményekhez és az új követel­ményekhez. Nem arról van szó, hogy a pártoktatás az elmúlt években ne töreke­dett volna a tartalmi mun­kában korszerűsítésre. Hi­szen mind a káderképzés­ben, mind a tömegoktatás­ban az egyik legfontosabb eredmény a nyílt, kritikus szellem a hallgatók körében; a korábbi, ún. kényes kérdé­sekről szabad véleménycse­re bontakozhatott ki, a gaz­dasági-társadalmi élet el­lentmondásainak feltárásá­ban, felismerésében jelentős előrelépés történt, s mind­ezek elindították egy reáli­sabb szocializmus-felfogás alapjainak elfogadását. Ugyanakkor mind a nemzet­közi életben, mind belpoli­tikánkban olyan tartós ten­denciák figyelhetők meg, amelyek mélyebb tartalmi és szervezeti változást igé­nyelnek a pártoktatásban. Miközben a propaganda kétségtelenül hozzájárult a nehézségek, a gondok reális megismertetéséhez, a közvé­lemény valóságnak megfe­lelő tájékoztatásához, nem tudta ugyanakkor kellően elősegíteni sem a párttagok politikai kiállását, sem a felismerésre épülő, minden szintre kiterjedő alkotó ki­útkeresést, sem a cselekvés­re való mozgósítást. Éppen ezért határozottan erősíte­nünk kell a pártoktatás ne­velési funkcióit, az érzelmi ráhatást az önálló gondol­kodási és elemzési készsé­get, a nehézségek leküzdé­sének a képességét, általá­ban a küzdőszellemet, a kezdeményező cselekvést. Végül a pártoktatás szer­vezeti kereteinek is rugal­masabbá kell válni, illetve fejleszteni kell az alkalma­zott módszereket is. A mun­kaidő fokozott védelme in­dokolja, hogy rugalmasabb vagy kombinált oktatási formákat válasszunk s még kiterjedtebbé tegyük a kor­szerű technikai eszközök alkalmazását. A változások lényegét, a pártoktatás meg­újulásának fő tartalmi és szervezeti irányait és jelle­gét az MSZMP Politikai Bi­zottságának 1985. november 5-i határozata jelölte ki. Már a jelenlegi pártoktatási évben is lényeges módosítá­sok történtek. Ezek elsősor­ban az alapozó oktatást, a tömegoktatást érintették, így pl. a marxista—leninis­ta esti középiskola első év­folyama már nem indult, a korábbi sokféle tanfolyam helyett áttekinthetőbb, a po­litikai szükségletet jobban szolgáló tanfolyamokat szer­veztek. A káderoktatásban a változások az 1987—88-as pártoktatási évben kezdőd­nek és jelentősek lesznek. A legfontosabb jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Az egyik leglényege­sebb változás, hogy teljesen különválik a pártiskola és a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem funkciója, il­letve megerősödik a pártis- kolai rendszer. A pártiskola rendeltetése kifejezetten a mozgalmi vezetőképzés, a párttisztségekre, funkciókra, az egyes tömegszervezeti vezetői munkára való felké­szítés. Ezért a jövőben az e funkcióban lévők képzése és továbbképzése is kizáró­lag pártiskolai tanfolyamo­kon történik. Megmarad az öt hónapos, az egyéves párt­iskola, illetve — éppen a munkaidő védelme miatt — ezek egyéves és kétéves es­ti vagy kombinált változata. Mindkét tanfolyam temati­kája, programja teljesen új lesz. Az öt hónapos nappali vagy egyéves esti alapfokú pártiskolai tanfolyamra az alapszervezeti titkárokat, ve­zetőségi tagakat, tömegszer­vezeti és -mozgalmi vezető­ket, valamint a káderután­pótlási tervben szereplőket lehet beiskolázni. Az egy­éves nappali vagy kétéves esti középfokú pártiskolai tanfolyam résztvevői lehet­nek ia munkahelyi, községi pártvezetőségek és pártbi­zottságok titkárai, a nagy­községi, városi pártbizottsá­gok munkatársai, a megyei pártbizottság tagjai. A párt­iskolai rendszerben új for­ma az egyéves esti speciá­lis továbbképző tanfolyamok lehetősége. Pártiskolai hall­gatóink ősszel már a poli­tikai vezetés, politikai szo­ciológia és közvélemény-ku­tatás, nemzetközi kérdések, a politikai oktatás pedagó­giája és retorika tanfolya­mok közül választhatnak. Egy évvel később a válasz­ték tovább bővül. A káder­munka kérdései, a gazdaság pártirányítása és az MSZMP történetének tapasztalatai és tanulságai tanfolyamokkal. 2. A jövőben a vezetők átfogó politikai továbbkép­zése pártoktatási intézmény­ben folyhat, állami szervek a saját szakmai vezetőképző tanfolyamaikon nem írhat­nak elő politikai oktatási arányt. Az oktatási igaz­gatóságokon kell biztosítani az üzemek, intézmények ve­zetőinek, helyetteseinek, a párt- és tömegszervezeti függetlenített vezetőknek, az apparátusnak, a tanácsi köz- igazgatási vezetőknek a to­vábbképzését. 3. A Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetem rendszere az állami, gazdasági, egyes mozgalmi vezetők képzését, továbbképzését szolgálja. Ez azt jelenti, hogy párttitkár nem tanulhat az esti egye­temen, csak a pártiiskolán, és fordítva, a főkönyvelő csak esti egyetemen képez­heti magát, pártiskolán nem (kivéve, ha párttitkár). Az esti egyetem általános tago­zata továbbra is hároméves, tematikája szintén változik. A legfontosabb tartalmi mó­dosulás, hogy a harmadik évfolyamon nem a munkás- mozgalom történetét tanít­juk majd, hanem tudomá­nyos szocializmust. Ide ál­lami egyetemmel, főiskolá­val nem rendelkezők kérhe­tik a felvételüket. Az esti egyetem szakosí­tott tagozata nem három-, hanem kétéves. Az elméleti­tudományos igényű képzés négy szakon történik: filo­zófia, politikai gazdaságtan, a nemzetközi munkásmoz­galom története és a ma­gyar munkásmozgalom tör­ténete szakon. Ide főleg egyetemi, főiskolai végzett­ségű értelmiségiek — első­sorban pedagógusok, fiatal tudományos kutatók, újság­írók, népművelők —, pro­pagandisták, illetve pártis­kolát végzettek jelentkezé­sét várjuk. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő és pedagógiai végzettségű hallgatók lehetőséget kapnak államvizsga letételére, amely az adott tantárgyban közép­fokú oktatásra jogosít. Az esti egyetem egyéves speciális továbbképző tan­folyamai a 'továbbképzés széles skáláját biztosítják így a szociológia, a művelő­déspolitika, társadalmunk és az er.kölcs, az esztétika, a bevezetés a marxista val­láselméletbe, a gazdaságpo­litika, a világgazdaság, a nemzetközi politika, vezeté­si ismeretek, a politikai ne­velés, a retorika, illetve gazdaság-ökológia — politi­ka; egy év múlva még a po­litikatudomány és Magyar- ország a XX. században te­rületeken ad friss ismerete­ket, aktuális tájékoztatást, segítségei a dialektikus gon­dolkodás elmélyítéséhez. Az esti egyetemi képzés valamennyi tanfolyamán az oktatás új tematikák, prog­ramok alapján történik. Az olvasónak feltűnhet, hogy azonos, vagy hasonló elne­vezésű speciális továbbkép­ző tanfolyamokkal mind a pártiskolán, mind az esti egyetemen találkozunk. Ez valóban igaz, de mégsem ugyanazt tanítjuk. A két is­kolatípus eltérő funkciójából adódóan az azonos nevű tanfolyam tematikája, tan­anyaga nem ugyanaz. A pártiskolai tanfolyamon a szakterület szakmai ismere­tei mellett a politizálás, a politikai szakismeret na­gyobb szerepet, teret kap. 4. Lényeges változás, hogy az állami egyetem, főiskola elvégzése a jövőben nem számít semmilyen szintű po­litikai végzettségnek. Eddig az állami egyetemet, főisko­lát végzettek jelentős köre közép-, vagy felsőfokú po­litikai végzettségnek is szá­mított. Politikai-ideológiai végzettséget a jövőben csak pártintézményben lehet sze­rezni: a Politikai Főiskola felsőfokút, az oktatási igaz­gatóságok alacsonyabb szin­tű végzettséget adnak. Az erre vonatkozó jogszabály készül. A törekvés az, hogy a képzettség, végzettség ka­tegóriáiban való gondolko­dást, a ,,diplama”-szerű fel­fogást felváltja a feladathoz, a párt-, tömegszervezeti, il­letve állami funkcióhoz kö­tött beiskolázás, pontosab­ban képzés és továbbkép­zés. A szintek helyett vár­hatóan a konkrét iskola- és tanfolyamtípusok megneve­zése szerepel majd a funk­ció betöltéséhez, az eddig előírt alsó, közép- és felső­fokú végzettség helyett. Az­az „ehhez” a funkcióhoz el kell végezni az esti egye­tem általános vagy szakosí­tott tagozatát. 5. Változás lesz a tömeg- oktatásban is. Már utaltunk arra, hogy a marxista esti középiskola megszűnik, he­lyette „A marxizmus—leni­nizmus alapjai” kétéves ala­pozó tanfolyam indul. A szocializmus építésének so­ron lévő feladatai egyéves tanfolyamtípus keretében, a következő pártoktatási év­ben az erkölcs és a világné­zet formálódása, a szocializ­mus építésének történelmi tapasztalatai, gazdaságpoliti­kánk a gyakorlatban tema­tikák alapján történik az oktatás, és folytatódik az ..Időszerű ideológiai és po­litikai kérdések” tanfolyam is. Végül szeretnék utalni ar­ra. hogy a pártoktatás tar­talmi és szervezeti megúju­lása érinti a vizsgáztatás, beszámoltatás rendszerének áttekintését, a tanulmányi szabadság kérdését, a doku­mentumok, bizonyítványok, nyomtatványok változtatá­sát is. Ezek kidolgozása je­lenleg folyik. A pártoktatás — különö­sen a káderképzés — minő­ségi megújulása és előreha­ladása elképzelhetetlen a propagandistákkal való ki­emelt foglalkozás nélkül. Ez érinti mind az Oktatási Igazgatóság függetlenített és tiszteletdíjas tanárainak — már a korábbi években megkezdett — minőségi cse­réjét, mind a tömegpropa­gandisták átcsoportosítását és cseréjét is. Biztosítjuk a szükséges továbbképzést és az új feladatokra való fel­készítést. Az Oktatási Igaz­gatóság a jövőben is minden segítséget megad a tömeg- propagandisták: továbbkép­zéséhez. A z Oktatási Igazgatóság az intézmény nyitott­ságának a jegyében ősztől a szocializmus fejlő­désének időszerű kérdései és a deviáns viselkedés szociológiája témakörökben nyilvános előadássorozatot indít, amelynek időpontjá­ról az érdeklődőket időben tájékoztatjuk. Dr. Vancza János az Oktatási Igazgatóság igazgatója Sokan aggodalommal te­kintenek a manapság egyre inkább előtérbe ikerülő bio­technológiai fejlődés elé. En­nek oka, hogy ma még ke­vesen ismerik a biotechno­lógiát, s szerepét helyenként rosszul értelmezik. A leg­szélsőségesebben vélekedők, „genetikai pokolról” beszél­nék. Ezzel szemben a legava­tottabb kutatók állítják: nem kell tartanunk a természet egyensúlyának felborulásától: a génátviteli éljárással lét­rehozott szervezetek és mik­roorganizmusok csak sajátos, a normálistól jelentősen el­térő környezeti feltételek kö­zött életképesek. További biztosíték, hogy az új biotechnológiákkal elő­állított termékek hatósági en­gedélyeztetését az utóbbi né­hány évben számos ország­iban megszigorították. De nemcsak a kutatás szférájá­ban, hanem a többi terüle­ten is erősödtek a jogi szank­ciók, a vizsgálati előírások, ami tudatos előrelátást mu­tat, s megnyugvással tölthet el mindenkit. ÉVEKET NYERHETÜNK Elgondolkodtató ugyanak­kor a majdani alkalmazási lehetőségek megítélésénél ta­pasztalható véleményeltérés. A nyugati szakemberek sze­rint az elkövetkezendő évti­zedekben a biotechnológia a legtöbb hasznot a gyógy­szergyártásban és az egész­ségügyben hozza majd. Ha­zánkban viszont a .mezőgaz­dasági termelésben alkalma­zott eljárásoktól várják a •leggyorsabb eredményeket. Bármelyik várakozás realizá­lódik is, az biztos: egyre nö­vekszik a biotechnológia sze­repe a világgazdaságban, az emberiség egészségi állapo­tának és életkörülményeinek javításában. Mi is a biotechnológia? A fogalom tartalmának tisztá­zása nagyon fontos, hiszen máig számos megközelítés'lá­tott már napvilágot. Az ed­digi megállapítások közül ta­lán legpontosabb a Kémiku­sok Nemzetközi Uniójának meghatározása. Eszerint: „ ... a biotechnológia a bio­kémia, a mikrobiológia, a genetika és a műszaki tudo­mányok olyan integrált al­kalmazását jelenti, amelynek célja a mikroorganizmusok, tenyésztett szöveti sejtek, vagy azok valamely részé­nek technológiai felhasználá­sa”. Napjaink egyik legizgal­masabb kérdése: hol, mely területeken hozhat ugrássze­rű előrelépést a biotechnoló­gia? Gyors eredmények vár­hatóik — többek közt — a sejt-, vagy szövettenyésztés­ben. Ugyanis a megfelelő beavatkozással a növényi sej­teket lehetséges speciális táptalajokon növekedésnek, szaporodásnak indítani, és ily módon teljes növényeket előállítani. Ugyanígy meg­oldható a betegségmentes, il­letve a betegségekkel szem­ben ellenálló, rezisztens ál­lományok kialakítása. Ha­gyományos úton 8—10—125 évet vesz igénybe az új nö­vények nemesítése, a szövet- tenyésztéses szaporítás alkal­mazáséval ezt az időt egy- ötödére-egyfizedére lehet le­faragni, s a nemesítek men­tesíthetik magukat a környe­zeti feltételektől. A sZövet- tenyésztéses eljárást ma már valamennyi hazai növényne- mesífő intézetben alkalmaz­zák. CUKOR KUKORtCÁBÓL Hasonlóan nagy lehetősé­gek kínálkoznak az állatte­nyésztésben, ugyanis az emb- rióátültetés révén minden egyes sejtből normális mag­zat fejlődhet. Amennyiben az embriókat kettévágják vagy darabolják, és azokat különböző — úgynevezett fo­gadóanyákba — átültetik, egy termékenyítésből több egypetéjű iker nyerhető. E módszer " meghonosítása az állattenyésztésben belátha­tatlan tenyésztési, gazdasági haszonnal és a minőség javí­tásával járhat. Ezt az eljá­rást már Magyarországon is •alkalmazzák: eddig több száz szarvasmarha és juh szüle­tett embrióátültetésből. De még így is csak az út kez­detén állunk. A speciális enzimek —, amelyék nagy hatékonyság­gal, gyorsan és kevés ener­giaráfordítással képesek egyes biológiai anyagokat átalakí­tani, — élelmiszeripari al­kalmazása is több új eljárás kialakítását tette lehetővé, így érték el, hogy ma már kukoricából is lehet folyé­kony cukrot előállítani, en­zimes úton. Hasonlóan nagy horderejű lehet az enzimek szerepe a Sörgyártásban is. Mindkét módszer alkalmazá­sában hazánk élenjáró sze­repet játszik. Az ígéretes területek föl­sorolását még hosszan foly­tathatnánk, de az eddigiek­ből is kitűnik: a biotechno­lógia révén elérhető fejlődés vetekszik a mikroelektronika okozta változásokkal. A fej­lett országokban már 8—110 éve folynak látványos kuta­tási-fejlesztési munkák. Több országban nagy kutatóinté­zeteket hoztak létre, a mul­mogatják a biotechnológiai kutatásokat, fejlesztéseket. A KGST-tagországok az elmúlt években egyeztették a leg­fontosabb kutatási feladato­kat, amelyek megoldása kö­zös érdek. A Szovjetuniónak már a W-as évek elejétől, nekünk 1984-től van orszá­gos biotechnológiai kutatási - fejlesztési programunk. •Hazánkban jelenleg több, mint 40 intézményiben — 400 diplomás kutató részvételével — folyik kutató-fejlesztő munka a biotechnológia va­lamelyik területén. Eddig leg­nagyobb eredménnyel az MTA Szegedi Biológiai Köz­pont szakembered büszkél­kedhetnek, alapkutatásaik — néhány területen — kiemel­kedő jelentőségűek. Ezt jel­zi, hogy Szegeden évék óta képeznek külföldi szákembe­reiket. ÉPÜLŐ LABORATÓRIUMOK Sajnos, a kutatóhelyek technikai fölszereltsége álta­lában gyenge. A fejlesztésre fordítható pénz is kevés, de hiányoznak a kísérleti nagy laboratóriumok is. A kor­mány nemrég fontos beru­házások létrehozásáról hatá­rozott, jóváhagyta a Gödöl­lői Alkalmazott Biotechnoló­giai Mezőgazdasági Kutató- és Oktatóbázis, továbbá a Szegedi Biotechnika Rt. né­ven szerveződő innovációs park nagylaboratóriuma épí­tési tervét. E két intézmény a mezőgazdaság és az ipar számára végez kutatásokat. Az említett gödöllői és sze­gedi bázison kívül még leg­alább 7—40 kísérleti üzemre, nagyobb fejlesztő-kutató park létesítésére volna szükség. De képzett szakemberek­ből sincs elegendő, ezért — posztgraduális oktatás for­májában — a Budapesti Mű­szaki Egyetemen és a Gö­döllői Agrártudományi Egye- temen folyik biotechnológiai szakmérnökök képzése: 40— 60 hallgató részvételével.. A biotechnológia alkalma­zásában — nemzetközi ösz- szehasonlítáSban — az ipari területen a legsúlyosabb a le­maradásunk — ezt állapítot­ta meg Láng István és Kra- lovónszky U. Pál, a Társa­dalmi Szemle 1986. decembe­ri számában. „Az ipari fej­lesztőkapacitás hiánya, a technológiai elmaradottság, a megfelelő szakemberek hiá­nya az ipar egyes részterü­leteinek mutatott sikerek vagy eredményes szabadal­mak ellenére gátolja a kí­vánatos előrehaladás üte­mét”. Mit lehet még ehhez hoz­zátenni? Azt, hogy ma már nyilvánvaló: a szellemi, tech­nikai és beruházási erőfor­rások jelentős bővítésére van szükség, hogy egyrészt a szü­lető kutatási-fejlesztési ered­ményeket hasznosítani tud­juk, másrészt, hogy a bio­technológiai termékek pia­cán sikerüljön szerepet kap­nunk. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents