Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
1987. március 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Bővülő ellátás Tokaji áfész A Tokaj Áruházat bővítik majd, a mellette lévő elavult üzletek korszerűsítésével A Tokaj és Vidéke Áfész 11 településen 20 ezer ember ellátását segíti. A százharmincöt kereskedelmi és vendéglátó egységből 57 működik új üzemeltetési formában, köztük a Tokaj Áruház is, amely januártól üzemel szerződéses rendszerben. Lakatos Lajos áruház-igazgatóval beszélgetünk munkájukról. Jelenleg 182o négyzetméter az áruház alapterülete. Szeretnék ezt bővíteni még 220 négyzetméterrel. Nem építenek új részt hozzá, hanem a mellette lévő üzlethelyiségeket fogják a város arculatába illően felújítani. Így olcsóbb is lesz, hiszen az áfész saját építőipari brigádja végzi a rekonstrukciót. Műszaki és bútorüzlet lesz a felújított épületekben. Ekkora alapterülettel az ezredfordulóig kiszolgálhatják majd az igényeket, és bővebb áru- választékot kínálhatnak. A szálloda turistaszárnyát kom- fortosítják. A munkákat az áfész saját dolgozói végzik. Holló József áfész-elnök- kel az idei tervekről, üzleti célkitűzésekről váltunk szól. Az 1984-ben kezdődött rekonstrukciós feladatokba bekapcsolódtak, és hat élelmiszerbolt külső és belső felújítását végezték el eddig. Jelenleg a Tokaj Szálloda legfelső szintjét alakítják át. Eddig ez turista rész volt, most komforto- sítják. Mindegyik szobában lesz zuhanyozófülke, mire az idegenforgalmi szezon indul. Ebben az évben befejezik Tarcalon az ABC építését, amellyel régi vágya teljesül az itt lakóknak. A tervek szerint 270 négyzetméteres lesz és a lakosság kétmillió forint társadalmi munkával, valamint másfél millió forint értékű célrészjeggyel járul hozzá. A VII. ötéves tervben még Tiszatardoson élelmiszerboltot és Tiszala- dányban húsboltot adnak át. Erdőbényén átépítik az élelmiszerboltot, és Csobajon faház-élelmiszerüzlet készül, amelyhez a területet és a faházat a helyi tanács adja, így az áfésznek csak a berendezést és az árut kell biztosítania. A beruházásokra kevesebb pénz jut most. mint az előző években, de a felújításokra, átalakításokra és a fenntartásokra áldozni kell. Az elmúlt évben jól gazdálkodott az áfész, így 10 millió 257 ezer forint volt a nyereség. Szeretnének a közeljövőben bekapcsolódni az ipari tevékenységbe is, hogy segítsenek megoldani a környék foglalkoztatási gondjait. (Orosz — Balogh) Ki ismeri jobban a szakmáját? Gépszerelők versengése Szerencsen Másfél év alalt 41 képes levelezőlap A Képzőművészeti Kiadó rendszeresen segíti a múzeumokat, közgyűjteményeket, képes levelezőlap-gyűjtő klubokat kiadványai megküldésével. A hatvanas években történt alapításától, — a Pet- rikovics-gyűjtemény köztulajdonba adásától — fogva gondoskodik arról is, hogy a szerencsi Zempléni Múzeum képes levelezőlap-gyűjteményéből ne hiányozzék egyetlen üdvözlőlap sem, amely a kiadó gondozásában jelent meg. (Erre a múzeum megnyitásakor a kiadó akkori igazgatója tett nyilvánosan ünnepi ígéretet, s immár több mint két évtizede ez Ígéret beváltása a gyűjtemény gyarapításának egyik legfontosabb forrása.) Most juttatták el Szerencsre az 1985 júliusa és 198(5 decembere közötti másfél évben készült képes levelezőlapok, üdvözlőlapok, ajándékkísérők, leporellók, egyebek darabjait, összesen 4105 példánnyal gyarapítva a múzeum gyűjteményét. Ezek között az egyszerű képeslaptól a hajtogatás porcelános lapig közel három tucat fajta található. Van, amelyikből egy, és van, amelyikből 175(5 különböző darab. A legutolsó másfél évben a Képzőművészeti Kiadó egyébként 3124-féle képes levelezőlapot hozott forgalomba és mintegy kétszáz fajta egyéb üdvözlő, művészi kivitelű nyomtatványt. Mikor alakult a DISZ? Hány fős amerikai haderő állomásozik Nyugat-Európá- ban? Hányadik közgyűlését tartotta tavaly a DÍVSZ? — Ezek a kérdések ,is szerepeltek azon .a versenyen, melyet a múlt héten rendeztek Szerencsen a város és a környékbeli települések mező- gazdasági üzemeiben dolgozó fiatal gépszerelőknek. Délelőtt a városi .pártbizottság épületében gyülekeztek, majd láttak neki a kérdések, a szakmai elméleti feladatok megoldásához. Volt írásbeli és szóbeli is, majdnem úgy, mint egy igazi vizsgán, noha itt szó sem volt vizsgáról, sokkal inkább megmérettetésről. Vagyis ki tudja, ki ismeri legjobban szakmáját? A versenyt egyébként a „Jövőnk a tét”-akció keretében rendezték, bár hozzátehetjük azt is, hogy a tavalyi első ilyen jellegű vetélkedő folytatásáról van szó. Sárkány László, a Szerencs Városi KISZ-bizottság titkára elmondotta: az idén is nagy sikert aratott a fiatalok körében a rendezvény. összesen tizenegy csapat mérte össze tudását, köztük három gazdaság, a szerencsi Lenin, a tarcali To- kaj-Hegyalja Termelőszövetkezetek és a Szerencsi Állami Gazdaság két-két csapattal nevezett. A házigazda szerepét a Lenin Termelő- szövetkezet vállalta (tavaly a bekecsiek töltötték be ezt a szerepet). A délutáni gyakorlati munkákat a Lenin Tsz ondi géptelepén végezték a versenyzők. A hibakeresésen és annak elhárításán túl munka- védelmi kérdésekre is választ kellett adniuk. Eredmények: 1. Szerencsi Lenin Termelőszövetkezet I. csapata, 2. Szerencsi Állami Gazdaság I. csapata, 3. Magyar Róna Termelőszövetkezet (Tiszaladány). Miskolc belvárosát efféle utcabútorok „szépítik" Mi, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lokálpatrióták egy kicsit úgy vagyunk, mint várandós mama a gyermekével. Hisszük: újjászületendő megye- székhelyünk szebb lesz, különb lesz a világ minden hasonszőrű városánál. Eleget hallgattuk, hogy Miskolc csúnya, mert cáfolatra érvünk nem volt. Most sejtelmesen mosolygunk és várunk. Újjáépülő városunk mostanság már megsejteti jövőbéli arcát. Itt-ott előbukkangat egy-két új ruhába öltöztetett régi szép épület, hangulatos portál, hívogató cégér. Tudjuk, évszázados múltunkat mentjük a mába, s bizakodunk ... ha majdan a vasárnapi sétakor léptünk a kockakövön koppan, fülünkben visszhangként nagyapáink léptél is halljuk tán. A kenézlöi városszépítők----- MMMIMÉMM»—É—tttOtttmiimi———Mil I MIMMHMimm—■■■ i»l^iI Először egy évvel ezelőtt hallottam róluk. A kenéz- lői termelőszövetkezet elnöke, Kecskeméthy Gyula leplezetlen büszkeséggel beszélt a városszépítő melléküzemágukról. Arról a mezőgazdaságon kívüli tevékenységükről, amely hosszú évek óta csak megelégedettséget hoz „kenyéradójának”, s amelynek eredményessége nemcsak a mérlegben megjelenő nyereséggel, a szövetkezeti számlára átutalt pénzzel mérhető, hanem kitüntetésekkel, elismerő levelekkel, köszönetekkel. Most viszont végre találkoztam is velük! Természetesen Kenézlőn, az elmúlt gazdasági év eredményeit tárgyaló zárszámadó küldöttgyűlés utáni ünnepi ebéden. Krcsméry Gyula magas, vékony dongájú férfi. Gyors léptű, mozgékony. Kora meghatározhatatlan. Az a típus, aki soha nem tud megbújni a tömegben. Bárhol is van, jellegzetes vonásaival, mozgásával hamar feltűnik. Társaival jókedvűen kanalazták a levest. Lám, ők a híres kenézlői városszépí- tők. Igazából persze budapestiek mind. Ám, majd' tíz évvel ezelőtt, mikoron a kenézlői Dózsa megalakította II. sz. Szolgáltató Főágazatát, őket is alkalmazták. Mindannyiuk megelégedésére. Krcsméry Gyula ágazat- veizető kezembe nyom egy nemrég elkészült prospektust, munkáik katalógusát. A katalóguson semmi szöveg, a képek önmagukért beszélnek. — Szépek — mondom. — örülök, hogy tetszenek. Nekünk ez nemcsak munka, szenvedély is. Húszán vagyunk, zömmel díszműlakatosok a munkatársaim, de számuk állandóan változik. Sok a „külsős”, akiket alkalomszerűen foglalkoztatunk, a munkától függően. Az eddig elvégzett munka kötelez. Nálunk nem dolgozhatnak csak a szakma legjobbjai, akik kezük munkájával bizonyítják : minden egyes kikerülő darab mestermunka, amelyet az ipar míves művésze készített. De nemcsak a minőségre vagyunk kényesek, hanem a vállalási határidőre is, meg az árra. Bár egyedi termékeket gyártunk, hat éve nem emeltük árainkat. Egyszer például a Fővárosi Tanács megrendelésére Buchwald típusú székeket gyártottunk. Már menet közben láttam, az egyik iparos munkája nem megfelelő, ám a határidő vészesen közeledett, munka módosítására nem volt lehetőség. Szóval átadtuk a székeket, aztán újra legyártottuk az egészet és még a minőségi kifogás jelentkezése előtt kicseréltük a rossz székeket jóra. — Mekkora az igény az efféle tevékenység iránt? Van elég munkájuk? — Szerencsénkre, bőven. Bátran állíthatom ezt, hiszen az ágazatunk már évek óta részt vesz a budapesti Korzó, a Vörösmarty tér, Váci utca, a budai Vár felújításában- rekonstrukciójában. Ezenkívül Budapest egyéb részeire, de más megyei és városi tanácsoknak is gyártunk különféle utcai bútorokat, „Buchwald”-széke- ket, padokat, hulladékgyűjtőket, hirdetőoszlopokat, kovácsoltvas termékeket — erkélykorlát, lépcsőkorlát, csillár, falikar stb. — kandelábereket, rácsozatokat, kapukat. És nemcsak új termékek gyártásával foglalkozunk, hanem vállalunk felújítási, javítási, sőt karbantartási munkákat is. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a fővárosi tanács elnöke, valamint a Magyar Televízió elnöke Budapest történeti emlékeinek megóvása érdekében végzett munkánkért 1984 májusában emlékérmet adományozott ágazatunknak. Minden szerénytelenség nélkül állítom, hogy egyre több magyar városban tudnak rólunk, s egyre több helyen igényelik is munkánkat. Ha Egerben, Győrött, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Zalaegerszegen jár, vagy ha Nyíregyháza,főterén sétál, gondoljon ránk. — Miskolc? Krcsméry Gyula arca beszélgetésünk során először elborul: — No, igen. Ide — bár egy borsodi tsz melléküzemága vagyunk — nem hívtak bennünket. Persze hogy hallottunk a rekonstrukcióról, de nem kellettünk. Pedig elveinkkel ellentétben most jelentős árengedményt is adtunk volna... Balogh Andrea Fotó: Fojtán László A hangulatos lánctartó baba és hulladékgyűjtő ma Budapest és több mostanság szépülő városunk utcáját díszíti...
