Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
1987. február 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 a város egyik legforgalmasabb útján, ők is lassítják" a forgalmat. Kiszámíthatatlanok, bizonytalanok és sok esetben balesetveszély-helyzetet teremtenek. Olykor meglepően figyelek fel arra is, hogy sok helyen a várakozni tilos táblánál parkolnak. — Milyennek látja az útviszonyokat? — Néhány héttel a nagy hideg és hóesés után sok helyen még mindig csak egy nyomsávon lehet haladni. A vasgyár környékén jeges az utak széle, egy szemben jövő autó és a busz között alig van két-három centiméter. Ilyen helyeken gyakori az összecsúszás. Bizony nem múlik el olyan nap, hogy a sétálóutcán közlekedő villamos előtt valaki figyelmetlenül átszalad. Bar- tha László villamosvezető: — Mi már szinte megszoktuk ezt és számítunk rá. A gyalogosokat sajnos a balesetek sem rémisztik el. A villamos körülbelül húsz kilométeres sebességgel mehet, de ezt a sebességet csak a hajnali és a késő esti órákban tudjuk elérni, hiszen napközben lépésben haladunk. — Én gyakran utazom villamoson — mondta Tóth Istvánná, szintén utazás közben. — Sokszor előfordul, hogy a Centrumtól a villany- rendőrig gyalog hamarabb eljutok. Természetesen megértem, hogy mindez a rekonstrukció miatt van, de az idő nekem is drága. Ilyen körülmények között még jó, hegy egyáltalán járnak a villamosok. Di Giovanni Judit Fojtón László képösszeóllitóso Kancsalság Tizenegyezer gondozott Látásjavító műszerek és táborok A középkori alagutak, egykori borospincék elfeledett járatainak váratlan be- omlása, s az így beszakadó útburkolatok az ország hét településén okoznak gondot. Egerben és Pécsett indították el legkorábban a pincebeszakadást megelőző munkákat, most már ilyen programokat készítenek évente a tanácsok Szekszárdon, Szentendrén, a fővárosban Budafokon, Nagymaroson és az Egerhez közeli Ostoros községben is. Ezen a hét helyen az idei tervek szerint 165 millió forintot költenek a megelőzést szolgáló kutatási, tervezési és kivitelezési munkákra, összesen 1800 méter hosszú pincerendszer biztonságát teremtik meg a veszélyes üregek betömésével, vagy a falazatok megerősítésével. Az országos programnak majdnem egyharmada az idén is Egerre jut, ahol mintegy 500 méter hosszú régi pincében végzik el a falazaterősítési vagy üregtömedékelési munkákat. Szekszárdon csaknem 400 méter hosszúságban — 25 pincében — kerül sor ilyen ilyen beavatkozásra. A fővárosban a budafoki pince- rendszer veszélyelhárítási munkáira a tervidőszak öt évében 225 millió, s ebből az idén 45 millió forintot költenek. * 22 Az Észak-Magyarország megkérdezte: Miskolcon Mikor és hogyan cserélik ki a Color Star tévéket? Mint arról már a hirdetésekből értesülhettünk, a Videoton gyár a Color Star színes televízió készülékeket díjmentesen felülvizsgálja, illetve — aki kéri — kicseréli újabb, korszerűbb gyártmányúakra. A gyár minőségbiztosítási főmérnq- kétől, Tunkli Mihály tói kérdeztük meg: hol tart ez az akció megyénkben, és mi az ilyen cserék lebonyolításának módja? —. Eddig körülbelül kétezer ' készüléket vizsgáltunk át. Ennek során kiderült, hogy ezeknek a 14 százaléka nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. Borsod megyében is rövidesen elkezdjük ezt az ingyenes felülvizsgálatot. A múlt héten kapták meg az ottani márkaszervizeink az adatokat, vagyis, hogy hová kell kimenniük. Ami a cserét illeti: akinek a tévéjét már átvizsgáltuk, azok kapnak egy levelezőlapot, melyen fel van tüntetve, hogy milyen típusú készülékre kívánja cserélni a Color Start, ösz- szesen nyolc típus közül lehet választani, a legolcsóbb 22 800 forint, a legdrágább ezek közül 41 800 forintba kerül. Mellékelünk még egy prospektust, üzemeltetési útmutatót is, hogy könnyebbé tegyük a választást. A gyár 2700 forintot ad a cseréhez, tehát ha valaki a legolcsóbb tévét nézte ki magának, 2100 forintot kell, hogy befizessen a csere alkalmával. Az OTP pedig 24, illetve 36 hónapra adja a fennmaradó összeget, azaz a kölcsönt. Háromévi törlesztést azok a nyugdíjasok kérhetnek, akiknek a havi nyugdíja 3500 forintnál kevesebb. A cserére szánt készüléket elszállítjuk. Még egy információ: aki még nem kérte, június 30-ig jelentheti be a készülék vizsgálati igényét. A mar évek óta mind nehezebb, miskolci utazásokról beszélgetünk Szilágyi Istvánnal, az MKV forgalmi főosztályvezetőjével. — Tavaly 256 millió utasunk volt, ebből 54 millió villamoson, 202 millió pedig autóbuszon utazott. Igyekszünk a lehető leggyorsabban szállítani, naponta 215 autóbusszal és 39 villamossal. Sajnos még így is esetenként nagy a zsúfoltság a járműveken. Általában a műszakváltások idején van probléma, mert ilyenkor a Diósgyőri Gépgyár és a Lenin Kohászati Művek melletti buszmegállókban több száz ember vár, és bár két- három percenként jönnek- mennek a járatokba zsúfoltság elkerülhetetlen. Vállalatunk egyik alapvető gondja, hogy kevés az autóbusz-vezető. Nyolcvan alkalmas jelentkezőt tudnánk azonnal munkába állítani. — Mennyire biztonságos a miskolci tömegközlekedés? — Személyi sérülést okozó baleset tavaly tizenhét volt, ebből tizenhat autóbusznál és egy villamosnál. Ismeretes, hogy folyik a villamosok pálya- és felsővezetékének felújítása, ha elkészül a pálya, alkalmas lesz a korszerű villamosok fogadására. Ez a felújítás a hetedik ötéves tervidőszak végére fejeződik be, és csak ekkor érkeznek meg az új járművek, melyek vagy a Tátra típusú csehszlovák kocsik, vagy pedig a Ganz Vagon- és Gépgyárnak a Budapesti Közlekedési Vállalattal közösen tervezett villamosai lesznek. — Igaz, hogy könnyebb a tehermentesítő utakon vezetni, mint korábban a főutcán, de a terelőutak zsúfoltsága és az a rengeteg forgalmi lámpa jelentősen hosszabbítja az utazási időt — mondta Jásztor József gépkocsivezető. — A gyalogosok balesetveszélye csökkent, de a . terelőutakon a lámpák kiszámíthatatlansága miatt gyakoriak az apró koccanások. Többéves tapasztalattal mondhatom, hogy Miskolcon a közlekedési morál sajnos alacsony szinten van, és ez vonatkozik a személy- és tehergépkocsi-vezetőkre is. Nap mint nap előfordul velem, hogy lanulcvezetőkke! találkozom Műszeres szemtorna közben, Szőnyi Andorné oithoptikus és kis betege Hazánkban a lakosság négy százaléka kancsal, Bor- sod-Abaúj-Zemplénben tizenegyezer a gondozottak száma. A megyei kórház szemészeti osztályán húsz éve munkálkodik a kancsalgon- dozó, öt évvel ezelőttig ez volt az egyetlen ilyen szakrendelő a megyében, azóta Kazincbarcikán is működik, de tervezik újabbak létrehozását a miskolci Semmelweis Kórházban és Sátoraljaújhelyen. A megyei kórházban négyen végzik a gondozást: dr. Köröndi Klára és dr. Nazáth Lívia orvosok, Szőnyi Andorné orthoptikus és Kerékjártó Lajosné szemész-szakasszisztens. Velük beszélgettünk munkájukról. A kancsalság nemcsak szépséghiba, mint azt sok szülő hiszi, hanem a két szem együttműködésének súlyos zavara, ezért nem várható, hogy a gyermekek kinövik. Az a legjobb, ha a kezeléseket minél kisebb korban elkezdik. Ehhez azonban az kell, hogy a kancsalságot időben észrevegyék. A mihamarabbi kezelésbe vétel érdekében 1980-ban megkezdték a bölcsődés korúak szűrését. Huszonkilenc bölcsődében 1987 gyermek közül 144 volt kancsal. Az iskola előtti orvosi vizsgálaton megnézik ilyen szempontból is az ötéves gyermekeket, mégis sokuknál csak később derülnek ki a bajok, vagy a szülők - hanyagsága miatt nem kezdődhet el idejében a kezelés. Igen szomorú látvány az alkalmassági vizsgálaton sírva fakadó kamasz fiú, aki ott döbben ró, hogy a látása miatt nem választhatja az áhított szakmát. Felmérések bizonyítják, hogy szaporodik a kancsal gyermekek száma. A fejlett szülészeti technika segítségével egyre több koraszülött gyermeket tudnak életben tartani, közöttük gyakoribb ez a megbetegedés. A kancsalság örökölhető is, családi előfordulását 30—60 százalékra becsülik. Sokan kérdik: miért nem találtak már lei gyorsabb, jobb módszert, mint az egyik szem letakarását, miért nem műtik meg azonnal a szemet? Tudnivaló, hogy az operáció csak része a kezelésnek, és nem helyettesíti az egyéb kezeléseket: így az egyik lencse letakarását,, a tompán látó szem munkára kényszerítését, vagy a műszeres szemtornát. A szakrendelő műszeres ellátottsága megfelelő. Korr szerűek a kezeléshez használt gépek. A rendelőt az itt dolgozók igyekeznek játékokkal, képekkel, rajzokkal barátságosabbá tenni. A feltételek biztosítottak a gyógyításhoz. Naponta 30—40 a kisbetegek száma, és ez az iskolai szünetekben megháromszorozódik. Sok gyermek utazik 100—150 kilométeres távolságról, sajnos nem lehet meghatározni pontosan a gondozás napját és idejét, ezért sokat kell várakozniuk. A kezelésen kívül is szeretnének a szakemberek foglalkozni a kancsal gyermekekkel, ezért tervezik olyan látásjavító nyári tábor létrehozását, amilyen már van a cukorbetegeknek és a mozgáskorlátozottaknak. A programokat a gyermekek látásélességéhez igazítanák, az erre a feladatra képzett pedagógusok. Ez persze csak egy része a gondozásnak, amely az illetékes szervek pártfogásával, segítségével bizonyára megvalístható. Orosz B. Erika Családi tervezők szövetkezete A kedvezőtlen időjárású 1986-os esztendőben is ösztönzőnek bizonyult az az egyedülálló munkaszervezési és jövedelemérdekeltségi rendszer, amelyet a Baranyában gazdálkodó belvárd- gyulai Közös Üt Tsz alkalmaz: a családi tervezés rendszere. A szövetkezetben dolgozó ötszáz család minden év elején tervet készít saját tevékenységére vonatkozóan, éppen úgy, mint a nagyüzem. A terv. tartalmazza a munkavállalás, a várható kereset és kiádás, az eladásra szánt háztáji termékek és az igényelt takarmányok stb. adatait. Ezekre épül rá azután a közös gazdaság terve. A családi tervezés céljára külön nyomtatványt készítettek, s azt egyeztetés után aláírja az illető szövetkezeti tag is és a munkahelyi vezető. így egyfajta megállapodás jön létre, amely mindkét felet egyformán kötelezi. Buszon és villamoson Pínceerösítésj program
