Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

1987. február 2., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Kosztadinova: 204 centiméter! Küzdelem a labdáért a Sajóbábony-Hejőcsaba mérkőzésen. Fotó: Fojtán Bo rossy-e m I é kto r na „vevő” volt a közönség sport Jégkorong Jó játékkal - győzelem Hol a korong? „Földharc" a Miskolci Kinizsi-Újpesti Dózsa if­júsági bajnoki találkozón. Miskolci Kinizsi—Dunaúj­városi Kohász 5-1 (1-0, 2-0, 2-1). Miskolc, városi műjég­pálya, 500 néző. Vezette: Bocsák, Szabina, Láng. M. Kinizsi: Willmann — Ke- pics 1, Szajkó 1, Petricskó, Wintersteiner 2, Bíró. Cse­re: Laczkó, Tornyai, Wie­dermann, Ritter, ifj. Rozgo- nyi, Gőz 1, Zsi-tva, Berecz- ky, Rozgonyi, Gyöngyösi, Nagy Zs., Skultéti, dr. Lu­Szarvas—Diósgyőri VTK 64-62 (35-26). Szarvas, 300 néző. NB I. női. Vezette: Budanovics, Balázs. Ld.: Dé- zsi (28), Áronné (18), Me­gyeri (8), Pongó (6). A ha­zaiak végig vezettek és meg­érdemelten nyertek. A haj­rában a vendégek mindent megtettek az eredmény meg­fordítása érdekében, de si­kertelenül. A piros-fehé­reknek idegenben nem megy: néhány napon belül másod­szor is veszítettek. Debreceni Universitas— Olefin SC 70-51 (35-22). Debrecen, NB II. női. Ld.: Valenta (15), Fodor (12), Kovács (10). Több jó eredmény szüle­tett az ottawai nemzetközi fedettpályás Mobil Grand Prix atlétikai versenyen. A kanadai Ben Johnson az 50 méteres síkfutásban 5.55 másodperces idővel minden idők legjobb eredményét fu­totta. Honfitársnője, Angéla Taylor-lssajenko 6.06 mp- cel ugyancsak minden idők tozatos, helyenként színvo­nalas mérkőzést vívtak a csapatok. A Kinizsi jobb helyzetkihasználása döntött. Jók: Willmann, Kepics, Wintersteiner, Szajkó, Gőz. Nagyszerű győzelmet ara­tott a Kinizsi ifjúsági csa­pata is. A Miskolcon le­játszott bajnoki mérkőzésen 10-1 (5-0, 2-1, 3-0) arány­ban nyert az Üjpesti Dózsa ellen. A gólokat Szentkúti (6), Gőz, Juhász, Világi és Cselényi (1—1) szerezték. Egri Tanárképző—Miskol­ci Postás 87-73 (29-31, 69-69). Eger, NB II. férfi. Ld.: Ka­kas (22), Göndör, Fodor, Tóth (13—13). Miskolci Postás—Egri Ta­nárképző 77-49 (36-22). Eger, NB II. női. Ld.: Dargai (20), Nádasi (18), Tóthné (16), Madaras (14). Miskolci E AFC—Monor 81-52 (46-18). Miskolc, NB II. női. Ld.: Gál (19), Szabó Á. (14), Richlik (13), Lantos- né (8). Miskolci EAFC—Nyíregy­házi Vízmű 101-57 (47-27). Miskolc, NB II. férfi. Ld.: Szeghalmi (16), Botár, Bar- nóczky (14—14), Lőrincz (13), Zékány (10). legjobb teljesítményét érte el. * Genovában a válogatott atlétikai hármasviadalon a bolgár Kosztadinova 204 centiméterre javította a női magasugrás fedettpályás vi­lágcsúcsát. Nikola Petrov edző szerint tanítványa az idén képes lehet szabadté­ren a 210 centiméteres ered­ményre. Csak röviden... TÖMEGSPORT. Miskolcon rendezték meg a Zöldért vállalatok kispályás labda­rúgótornájának döntőjét. A 7-es iskolában megrendezett eseményen 17 együttes vett részt. A nők között, a Sza­bolcs megyei, a férfiak me­zőnyében pedig a Borsod Megyei Zöldért Vállalat gárdája bizonyult a legjobb­nak. Az utóbbiaknál a leg­jobb mezőnyjátékos Oláh, a gólkirály pedig Török (mind­kettő Borsod) lett. TEKE. Borsodi Építők Vo­lán—Mátranovák 4-4 (2480- 2480). Miskolt, NB II. fér­fi. Egyénileg: Németh 433, Juhász 425, Térjék 426. SÍ LÖVÉSZET. Országos bajnokság — Galyatető. 10 km-es sprintverseny, felnőt­tek: 4. Bérezés, 5. Szöllősi. Juniorok: 5. Péli. Ifjúsági­ak: 4. Kiss G., 5. Bráz (va­lamennyi Papp SE). 4x7,5 km-es váltó, felnőttek, baj­nok: Honvéd Papp József SE (Lihi József, Szöllősi Ist­ván, Edőcs Tamás, Bérezés László, edző: Szöllősi Ist­ván). Juniorok: 2. H. Papp SE. Ifjúságiak: 2. H. Papp SE. Walliser és Girardi Vasárnap újabb aranyér­meket osztottak ki a svájci (Crans Montana) alpesi sí­világbajnokságon. A 23 éves Maria Walliser visszavágott honfitársnőjének, Michela Figini-nek, aki 1984-ben, a szarajevói téli olimpián öt századnyi különbséggel előz­te meg a női műlesiklásban. Walliser a lesiklásban jelen­tős különbséggel győzött Fi- gini és Mösenlechner előtt. A férfiaknál az alpesi ösz- szetettben a 23 éves luxem­burgi Marc Girardelli szer­zett aranyérmet, s ezzel megszakadt a házigazdák győzelmi sorozata. A sváj­ciak azonban tovább szapo­rították érmeik számát, mert Pirmin Zurbriggen a 2. helyen végzett és ezüst­érmes lett. Zurbriggen megnyerte ugyan a lesiklást vasárnap délután, de a ked­di kombinációs műlesiklás­ban csak kilencedik lett, s ez kevésnek bizonyult a végső sikerhez. Egy szakosztály elsősor­ban akkor kerül a figyelem középpontjába, ha erre el­ért eredményei feljogosít­ják. A Hejőcsabai Cement SE röplabdacsapata az őszi idényben kitett magáért, ugyanis végig egyenletes teljesítményt nyújtva sze­rezte meg a második vonal­ban a második helyet. Ur- vári Ferenc szakosztályve­zetőtől érdeklődtem a siker összetevőiről. — Ügy tudom, hogy fenn­állásuk óta nem értek el ilyen kedvező mérleget. Amennyiben a tavaszi idényt követően is sikerül megőriz­niük helyezésüket, akkor az első osztályba kerülésért játszhatnának osztályozót. Mi erről a véleménye? — Nehéz, de örömökben gazdag esztendő áll mögöt­tünk — válaszolta Urvári Ferenc. — Az ózdiak és a debreceniek legyőzésével olyan fegyvertényt hajtot­tunk végre, amelyre igazá­ból még mi magunk sem mertünk előzetesen gondol­ISMÉT bebizonyosodott, hogy a teremfocira „vevő” a közönség. A miskolci vá­rosi sportcsarnokban a Bo- rossy-emléktornát a hét vé­gét — játéknaponként — 1500—2000-en nézték végig. Igaz besegített az is, hogy nem kellett fizetni, hála a Skálának és kedvezményes kiárusító akciójának. Így a kellemest össze lehetett köt­ni a hasznossal. Sokan ezt tették: a meccsek idejére a padsorokba ültek, a szüne­tekben nézelődtek, vásárol­tak. Nyugodtan leírhatom, hogy mindenki jól járt. A szurkolók különösen annak örülhettek, hogy a selejtező első három napja alatt húsz borsodi csapatot, megannyi játékost ismerhettek meg. Kiderült: kinek fekszik a terem, s kinek nem. Az it­teni erőviszonyokból persze nem szabad messzemenő végkövetkeztetéseket levonni, a nagy pályán változhat a helyzet, és a meghatározó mégiscsak a zöld gyep. A torna viszont felkészülés­nek remek, különösen most, amikor a hőmérő higanyszá­la is fázik. A PAPP SE gárdája a Mákvölgyi Bányász ellen fö­lényesen nyert. Pedig szá­mukra rosszul kezdődött a „bolt”. Az alberttelepiek az első húsz perc után 1-0-ra vezettek, levegőben lógott a meglepetés. A honvédek ve­zetői nem nézhették tétle­nül csapatuk vergődését. „Rendszerbe állították” sző­ni. Tudjuk, hogy sok buk­tató áll előttünk, de célunk nem lehet más, mint az elő­retekintés, ezért szeretnénk stabilan tartani jelenlegi he­lyezésünket. — Mi tette lehetővé ezt a jelentős előrelépést? — Változás nem történt a szakosztályunkban, inkább az összeszokottság hozta meg a sikert. 1976-tól sze­repelünk a második vonal­ban, s az eltelt évek alatt kialakult az a gárda, amely korban, edzettségben egy­aránt a teljesítőképesség csúcsa felé közelít. Név sze­rint is megemlíteném Leid- gebet, Mikitát, Kovács Ta­mást és Siklósit. — Ha esetleg kidől vala­ki közülük a sorból, bizto­sított-e a megfelelő után­pótlás? — Leidgeb és jómagam az úttörőkkel és az ifjúsá­giakkal is foglalkozunk. Gondot az jelent számunk­ra, hogy nincs meg a lép­csőzetes nevelési szisztéma, kimarad a felkészítésből kásos — és általában igen hatékony — fegyverüket. „Nincs szabadság!' — adták ki a megfellebbezhetetlen parancsot. A fiúk megijed­tek, meg aztán tudták, hogy a Vcrebélyi Gyula nevével fémjelzett szakosztályvezetés „nem ismer kegyelmet”. A játékosok ki is lőttek né­hány „rakétát”, végül 9-2-re fordítottak. A végén Gyula bácsi is elégedetten dörzsöl­te a tenyerét, de azért nem állta meg szó nélkül: „A fiúk másfél esztendős kato­nasága kevés ahhoz, hogy kiverjük a fejükből a szo­kásos magyar betegséget. Hiába mondtuk: az ellenfe­let sohasem szabad lenézni, és a futballban olyan nincs, hogy van még idő, majd for­dítunk. Lesz fejmosás, bíz­za csak rám!” FUTOTT A SZEKÉR a KVSE-nek is. Legyőzték a Rudabányát, az MVSC-t (igaz, csak büntetőkkel!), a Sátoraljaújhelyi TC-t és az Olefin SC-t. Balázs András vezető edző igencsak kihúz­ta magát, úgy sétált a sport- csarnokban. mint egy győz­tes hadvezér. Kétszer is meg kellett szólítanom, míg „kap­csolt”. Kicsit elgondolkoz­tam — szabadkozott —, s eszembe is jutott egy jó meg­oldás. A mutatott játékunk alapján feljogosítva érzem magam egy levél megírására. Javasolni fogom, hogy a Mátra csoport tavaszi mér­egy korosztály, s így meg­szakad a vonal, a folyama­tosság. A. labdajátékokat fi­gyelembe véve, egyébként a röplabdázás mostoha hely­zetben van, mivel a testne­velők között kevesen tekin­tik szívügyüknek ezt a sportágat. — Hogyan készülnek a ta­vaszi folytatásra? — Minden körülményt összegezve, csak azt mond­hatom, hogy zavarmentesen gyakorolhatunk. Anyagi le­hetőségeink kielégítőek, a hejőcsabai, 45-ös Számú Ál­talános Iskolával és az Épí­tőipari Szakközépiskolával jó kapcsolatot 'alakítottunk ki, így edzési lehetőségeink megoldottak. Egy-két kupa­küzdelemre is elutazunk, sőt Csehszlovákiában részt vettünk egy nemzetközi via­dalon is. Egyelőre keményen dol­goznak és terveznek a hejő- csabaiak. Hogy ezekből mi válik valóra? Néhány hó­nap és kiderül. (Kiss) kőzéseit teremben játsszuk le!” Azt már nem kérdez­tem, hogy mit szól majd ehhez a versenybizottság? NAGY VÁRAKOZÁS előz­te meg a Mád—DVTK talál­kozót. A nézők többsége a gyengébbért, a megyei I. osztályú együttesért szorí­tott. A diósgyőriek eredmé­nyesebbek voltak, 4-3-ra nyertek, de a módiaknak nem kellett szégyenkezniük. Ragadt hozzájuk a labda, mutattak néhány szemet gyönyörködtető trükköt. Ed­zőjük, Fekete László, a DVTK volt játékosa mond­ta: „Amikor Kiss László, korábbi mesterünk a vasgyá­riakhoz került, megkérdez­ték tőlem: elvállalom-e a gárdát? Igennel feleltem, másfél évre hozzájuk kötöt­tem magam. Ha a szükség úgy kívánja, be is állok. Ami a bajnokságot illeti, egy pont a hátrányunk az MV- SC-vel szemben, azaz még semmi sincs lefutva.” A Mád színeiben egy másik isme­rősöm is kergeti a pettyest. Baghy Zoltán, aki nem is olyan régen a DVTK ifi­csapatának nagy reményű tagja és kapitánya volt. Tett néhány kanyart, mielőtt a boráról híres Mádra tette a székhelyét. Focizott az Ózdi Kohászban, aztán a Papp SE-ben. A teremfoci nagyon megy neki, s állítólag ügyes a füvön is. Kicsit csodál­kozom is rajta, hogy meg­elégszik a negyedik osztál­lyal? Vagy talán csak egy kedvező ajánlatra vár? EREDMÉNYEK. Csoport- mérkőzések : Hejőcsaba—Sa- jószentpéteri Üveggyár 3-2. Rudabánya—Kazincbarcikai Vegyész 2-11. Mezőcsát— Borsodi Építők Volán 2-14. Borsodi Bányász—Mád 3-2.y Miskolci EAFC—Borsodná-4 dasd 4-5. Honvéd Papp Jó­zsef SE—Mákvölgyi Bá­nyász 9-2. Miskolci VSC— KVSE 5-5, büntetőkkel 7-8. Miskolci Üveggyár—DVTK 1-9. Sajóbábonv—Mákvölgv 5-2. MEAFC—Gönc 2-2, büntetőkkel 5-6. Sátoral­jaújhely—Rudabánya 7-1. Hollóháza—DVTK 5-6. KV­SE—Olefin SC 4-1. Gönc— Mezőcsát 4-5. Hollóháza—M. Üveggyár 5-5, büntetőkkel 8-7. Hejőcsaba—H. Papp SE I- 6. KVSE—Sátoraljaújhelv II- 1. Olefin SC—MVSC 9-í. Mád—DVTK 3-4. BÉVSC— MEAFC 4-1. Sajóbábony- Hejőcsaba 8-3. M. Üveg­gyár—Borsodi Bányász 2-11. SÜMSE—H. Papp SE 3-5. Rudabánya—Olefin SC 2-11. Borsodnádasd—BÉVSC 2-3. Mákvölgv—SÜMSE 5-5, bün­tetőkkel 7-8. MVSC—Ruda­bánya 7-1. Olefin SC—Sá­toraljaújhely 7-1. (Az est! mérkőzések eredményeit kedden közöljük.) A torna február 6-án, pénteken délután 13 órakor a további csoportmérkőzé­sekkel folytatódik. Az elő­döntőt 7-én és 13-án ren­dezik meg, a döntőt pedig 14-én játsszák. K. T. A TOTÓ 5. heti eredménye 1. EMPOLI—ASCOt.I Végeredmény 2. EMPOLI—ASCOLI I. félidő s s , - _ * ' „ * Toí,-, .; 3. BRESCIA—INTERNATIONALE Végercdr 4. BRESCIA—INTERNATIONALE 1. félidő 5. MILAN—VERONA végeredmény 6. MILAN—VERONA I. félidő 7. ROMA—ATALANTA végeredmény 8. ROMA—ATALANTA I. félidő 9. SAMPDORTA—PIORENTINA végeredmény 3 10. SAMPDORIA— PIORENTINA I. félidő 11. TORINO—COMO végeredmény 12. TORINO—COMO I. félidő 13. HDINESE—NAPOLI végeredmény ■i-1: AVELLINO—JUVENTUS végeredmény 1-0 1 1-0 1 0-1 2 0-1 2 1-0 1 0-0 X 4-2 I 1-2 a 3-1 1-1 X 1-0 i l-Ó i 0-3 2 i 1-1 x ;Í Íjács. Edző: Bíró Ignác. Vál­Kosárlabda DVTK: újabb vereség „Bennünket is meglepett az őszi szereplés”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents