Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

1987. február 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Miről árulkodik a vásárlók könyve? Az emberek többsége nap mint nap ugyanabba a boltba jár vásárolni, ugyan­ott veszi az élelmiszert, ah­hoz a henteshez megy visz- sza, aki rendesen kiszolgál­ja, s még a ruházati vagy iparcikkeket is többnyire egy helyen szerzi be, vagy legalábbis van „kedvesebb” boltja. Legtöbbször persze élelmiszert vásárolunk, s itt a törzsvevők név szerint ismerik az eladókat, pénz-. tárosokat. Talán ez a ma­gyarázata, hogy viszonylag ritkábban van köztük kon­fliktus, reklamáció, az el­adó is megismeri a vevő igényét, szokásait, a vevő is tudja, ki az aki jól dol­gozik, rendesen kiszolgálja, s ki az, -aki mogorván odalöki elé az árut. Konfliktus, szóváltás per­sze előfordul, s ha elmér­gesedik a vita, nagy a sé­relem, előkerül a vásárlók könyve,' amit hajdanán pa­naszkönyvnek hívtak, de előkelőbbre keresztelték — mondván — nemcsak pa­nasz, dicséret is belekerül néha. A Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vál­lalat ellenőrzési csoportve­zetője, Juhász Árpád mu­tatja a pontosan vezetett vállalati statisztikát, amely számomra meglepően szo­lid. A vállalat 182 boltot üzemeltet, s az 1986-os esz­tendőben mindössze 414 be­jegyzést regisztráltak. Eb­ből is 112 dicsérő vélemény volt, ami azt jelzi, hogy át­lagot számolva egy-egy boltra még 2 panaszos be­jegyzés sem jut egy évben! Természetesen tudják, hogy ennél azért több probléma is akad, de ezeket vagy el- simítják helyben, vagy a vevő nem veszi a fáradsá­got, hogy írásban is rekla­máljon. — Minden boltban van vásárlók könyve — mondja Juhász Árpád —, e ezek­ről a központban nyilván­tartást vezetünk. Igazgatói utasítás szabályozza a ke­zelést, ez tartalmazza, hogy mi a boltvezető feladata, s n\i az ellenőrzési osztályé. A bejegyzést a boltvezető­nek 8 napon belül továbbí­tania kell, kiegészítve a sa­ját véleményével. Minden bejegyzésre írásban vála­szolunk, a köszönetét, di­cséretet megköszönjük, a panaszt kivizsgáljuk. A be­jegyzéstől számított 30 na­pon belül megküldjük a válaszlevelet. — Ha kell, megkeressük személyesen is a vásárlót, s ha jogos a panasza, meg­tesszük a megfelelő lépése­ket. Ha anyagi kár is éri a vevőt, akkor kártalanít­juk. A bejegyzések, rekla­mációk okai többfélék. Többletszámolásból, eladói magatartásból adódó pana­szok mellett legtöbbször az áruk minősége miatt-rekila- málnak. Sajnos sok üzlet­ben van még konfliktus az üvegvisszaváltás miatt is. Sokan nem tudják, hogy a cikkek egy része szabad­áras termék, ezeknél a boltvezetőknek ármegálla­pítási joguk van, s a vevő azt hiszi, hogy becsapták, ha egy-két forinttal drá­gább ugyanaz az áru, mint a szomszédos üzletben. A vevők nem járnak így sem rosszabbul, kiárusításokkal kompenzáljuk a többletet. — Szólni kell arról is, hogy tavaly — egészen vé­letlenül — pontosan ugyan­annyi jogos reklamáció volt, mint alaptalan. Gyakran előfordul tehát, hogy a ki­vizsgálás eredménye nem igazolja a vevő panaszát. Főleg nagyobb ünnepek, vásárlási csúcsok idején nő a bejegyzések száma, ami érthető, nagy a zsúfoltság, idegesebb a vevő és az el­adó is. Kétségtelen, hogy a jogos panaszok egy része abból adódik, hogy kényte­lenek vagyunk sok szak­képzetlen eladót is foglal­koztatni, s némelyikről ki­derül, hogy egyszerűen nem tud számolni. Sajnos — ez már a mi panaszunk is — az utóbbi időben megnőtt a lopások száma (főleg italt, cigaret­tát, kávét lopnak), s meg­lepően sok közöttük a tu­rista, zömmel a közelebbi és távolabbi szomszéd or­szágokból. Arra is utasítás van, hogy miképp kell ren­dezni ezeket az ügyeket, hiszen előfordulhat, hogy az eladó téved, vigyázni kell tehát, hogy senkit ne sért­senek .meg. Ha beigazoló­dott a lopás ténye, jegyző­könyvet veszünk fel, s a további eljárás már a sza­bálysértési hatóság (több­nyire a tanács) dolga. Ha viszont a bolti dolgozót ta­láljuk vétkesnek a pana­szok kivizsgálásánál, meg­tesszük a megfelelő lépé­seket, ez a figyelmeztetés­től a fegyelmi felelősségre vonás különböző fokozatáig terjedhet. Reméljük, hogy a különben is több éve nagyjából azonos számú reklamációk mértéke ez­után sem fog emelkedni. A Sátoraljaújhelyi Afészhez tartozik a férfi-női fodrászat Holláházán fl „mozgónak" továbbra is sikere van Gyermekholmik — Az áfészek, a fogyasztá­si szövetkezetek IX. kong­resszusának határozata ér­telmében azt tűzték célul, hogy a községek, kistelepü­lések áruellátását javítva, a vásárlási körülményeket korszerűbbé téve hozzájá­rulnak a falvak népesség­megtartó erejének megőr­zéséhez. Megyénket járva azonban itt-ott halljuk, hogy ezt vagy azt az üzle­tet be fogják zárni, mert nem nyereséges az üzemel­tetése. Erre az ellent­mondásra leértünk választ Dzsupin Páltól, a MÉSZÖV elnökhelyettesétől, aki a következőket mondotta: — Nincs tudomásunk ró­la, hogy bármely kistelepü­lésen bezárnának olyan boltot, amelyet az áfész működtet. Nem is enged­hetjük meg, hogy az egyéb­ként is hátrányos helyzetű tagság még jobban hiányt szenvedjen. Az az elvünk inkább, hogy veszteségek árán is fenn kell tartanunk ezeket az üzleteket. Nin­csenek könnyű helyzetben az áfészek vezetői, hiszen a fogyasztási szövetkeze­tekben dolgozó eladók bére 14 százalékkal alacsonyabb, mint az állami kereskede­lemben dolgozóké, így ne­héz az eltávozó munka­erőt pótolni. — Nem segített a hely­zeten az új üzemeltetési formák bevezetése? — Részben, mert szinte ugyanazokkal a boltokkal van gond, amelyeket a hagyományos szoros elszá­molásban sem volt nyere­séges üzeméltetni. Me­gyénkben 17 áfész műkö­dik. Ezerkétszáz boltból és nyolcszáz vendéglátóipa­ri egységből 498 üzemel új formában. Ez a szám nem kevés, igaz, lehetne több is, ha a kisboltokra lennne vállalkozó. Főleg azok az áfészek nem tud­ják bevezetni a szerződé­ses formát,-- ahol sok az apró település: az Encsi, az 'Edelényi és a Bódvaszi- lasi Áfészek sok üzletet hiába hirdettek meg, nem volt jelentkező. — Hogyan halad az 1984-ben meghirdetett re­konstrukciós program vég­rehajtása? — Eddig a megye 199 településén mintegy 76 mil­lió forintot felhasználva korszerűsítettünk. Nemcsak a boltok alapterületének bővítését, hanem a vá­sárlási körülmények ja­vítását, a hűtőkapacitás fejlesztését, állagmegóvási munkákat és a kiszolgálás kulturáltságának javítását is jelentette a rekonstruk­ció. — Milyen fejlesztési ter­veik vannak az idei évre? — Nagyon szerények a lehetőségeink, de az elkez­dett munkákat, építése­ket befejezik az áfészek. Sátoraljaújhelyen iparcikk áruház épül, Encsen 500 négyzetméter alapterületű iparcikkbolt, Nyékládhúzán és Kesznyéteniben ’ pedig ABC. Ezek természetesen nemcsak saját erőből ké­szülnek, hiszen segítő part­nerei az építésekben és a rekonstrukciókban az áfé- szeknek a megyei és a he­lyi tanácsok, valamint a lakosság is. már Miskolcon javában folyik a téli kiárúsítás szinte minden gyermekruházati és gyermekcipőboltban is. Bár még itt a tél és a mete­orológia szerint várni kell a tavaszra, ám az üzletek többségében már megjelen­tek a tavaszi ruhadarabok, lábbelik. A Bajcsy-Zsilinszky út 6. szám alatti gyermekcipő­boltban a leértékelt áruk közé a téli bőr- és a béléses csizmák kerültek. A még most is igen keresett hóta- posók választéka városszer­te megcsappant és már csak itt-ott lehet találni. A tor­naórák egyik fontos darab­ja, a tornacipő azonban többféle fazonban kapha­tó. A Széchenyi út 10. szám alatt található gyermekci­pőboltban jelenleg harminc- százalékos árengedménnyel válogathatunk a leányka és fiú méretű bőrcsizmák és a színes Tisza gumicsizmák között. Akik viszont már a sportcipőket keresik, azok is találhatnak ízlésüknek meg­felelőt. A gyermekcipők után kutatóknak érdemes benézni a Centrum Áruház cipőosztályára, ahová nap tavaszra is mint nap folyamatosan ér­keznek a tavaszi áruk, de a teljes feltöltődés csak a hónap második felére vár­ható. Egyelőre a gyermek­papucs választéka is elég gyenge, de az áruszállítás folyamán javulás várható. Március elején nagy meny- nyiségű, kedvező árú cseh­szlovák és NDK gyártmá­nyú sportcipők, és nem utolsósorban á legkereset­tebb Sabaria cipőgyári ter­mékek érkeznek majd. A gyermekruházati üzle­tek egyik legnagyobb bolt­jában, a Gólya Áruházban különféle fazonú és színű gyermekpulóverek, színes divatos baíkfiskardigánok várnak vevőkre olcsóbban az eddiginél. A másik leg­nagyobb áruházban, az If­júságiban pedig egyes cik­kek 30—40 százalékkal, sőt még ennél is több enged­ménnyel kaphatók. Egészen kiskorú gyermekek részé­re műszőrme béléses kabá­tok, nadrágok, steppelt bak­fis blézerek, síöltönyök vá­sárolhatók. A tavaszi ruha­neműk ide is folyamatosan érkeznek, már a bakfis átmeneti kabátok nagy vá­lasztéka található a vállfá­kon. Megyénkben sok olyan apró falu van, ahol bizony a helyi kereskedelmi ellá­tás nem a legjobb. Az is igaz, persze, hogy ezeken a településeken nem is le­het olyan a választék, a kínálat, mint nagyabb tele­püléseken. Amennyiben a gazdaságosság oldaláról kö­zelítünk, akkor az is meg­állapítható, hogy a külön­féle kereskedelmi cégek ki­csit ódzkodnak az itteni fejlesztésektől. Hiszen a száz-, kétszáz- (vagy még kevesebb) lelkes falvakban az üzletek többnyire ráfi­zetéssel dolgoznak ... Ám ott is ugyanolyan állam­polgárok élnek, mint te­szem azt a megyeszékhe­lyen .., Teljesen egyértel­mű tehát, hogy bolt ott is kell, áru — leginkább alap­vető cikkek — ott is kel­lenek ... Éppen ezért nagyon is dicséretes az a megyénk­ben mind ez idáig egye­dülálló vállalkozás, amit az Encs és Vidéke Áfész már évek óta bevezetett. A moz- góboltrendszer. összesen harmincöt kistelepülésen fordul meg — az élethez, a kereslethez igazított és bevált túrajáratokon — a két, boltnak berendezett busz. Melyek közül kezdet­ben az egyik kizárólag ru­házati árukat értékesített, azonban később kiderült, ez így nem jó. így aztán, a későbbiekben úgyneve­zett vegyes profilú lett ez is. S ne gondolja senki, hogy ezáltal egy csapásra nyereséges lett ez a moz­góbolt! Veszteséges ez még mind a mai napig, évente úgy 500 ezer forint hiány billenti a mérleget nega­tív irányba. Mégis csinálja az áfész, mert úgy tartják, hogy en­nek a környéknek az el­látása — van, ahol nem így vélekednek... — köte­lességük. Nagyon is sike­res ezekben a községek­ben ez a „mozgó”. Az ott élők már várják — az adott napokon — a buszt. Várták ők a nagy hó ide­jén is, csakhogy akkor — érthető okok miatt — nem jutott el oda. Az áfésznél elmondták: február elsejé­től ismét a megszokott idő­ben, a megszokott helyeken megjelenik az áruval teli Ikarus. S felvesz tartós fo­gyasztási cikkekre is meg­rendelést (a tévé kivételé­vel). Olyanokra is, melye­ket terjedelmük miatt a busz nem tud kiszállítani a vevőknek. Ilyenkor — ha már több, nagyobb darab­ra érkezett megrendelés — teherautóval viszik a tűz­helyet, hűtős’zekrényt, mi­egyebeket. Továbbá a moz­góban is van kedvezmé­nyes vásár — alkalman­ként. A mozgóbolt életképessé­gét bizonyítja az is, hogy más területre is kölcsön­kérték, ahol osztatlan si­kert aratott. A Sárospatak környéki kistelepülésekre vitte az árukat — s re- kordforgálmat bonyolított le... Egyszóval: kell ez a „mozgó” a jövőben is. Drágán eladni, olcsón vásárolni... Bodrogszegi kis vegyesboltjába megérkezett a tej. Burinda Lászlóné eladót mindenki ismeri a faluban. Hosszú sor áll a miskol­ci Bizományi Áruház ru­házati felvevőhelyén. Tö­mött szatyrokkal, bőrön­dökkel várakoznak. Az egyik jól öltözött közép­korú asszonytól kérdezem: — Megéri itt órákat sorban állva várakozni? — A gye­rekek hamar kinövik a ruhákat, némelyik még alig volt rajtuk, sajnálom a szemétbe dobni. Szeretnek divatosan öltözködni. Ha az egész áráért egy-egy darabot megvehetek, akkor már nem jöttem hiába. A nevemet ne írja meg! — szól utánam, szemét lesüt­ve. Pedig nincs miért szé­gyenkeznie. A bolt másik oldalán is jókora a forga­lom, sokan válogatnak a „turkálókból” és a konfek­cióból is. — Gyakran vásárolok itt — mondja Farkas Miklós­áé —, miért nemcsak hasz­nált, hartem kis hibával új dolgokat is kapok, jó­val olcsóbban, mint más üzletben. Vettem már ágy­neműket, öltönyt a fér­jemnek és magamnak ir­habundát is. — Megváltozott az utób­bi időben a vásárlók „ösz- szetétele” — mondja Sző­ke Béláné, a miskolci BÁV igazgatója. — Az életszín­vonal csökkenésével válto­zik a kereslet-kínálat vi­szonya nálunk is. Aki el­adni akar, az drágán sze­retne értékesíteni, aki ven­ni akar, az olcsón, jó mi­nőséget kapni. A használt ruhák jobban kihordottak, elhasználtabbak, mint ed­dig, ebből aztán gyakori a vita az átvevőhelyen. Azokon is segíteni sze­retnénk, akik nem akarják otthon gyűjtögetni a már nem divatos, viseltes ruhá­kat, ezért a MÉH-hel kö­zös, a Dél-Avason működő Engels utcai átvevőhelyün­kön lehetőség van az ér­tékesítésre. A vevőkörünk viszont igényesebb lett, ezért ha kicsit drágábban is, de szebb árut kell kínálnunk. Szeretnénk létrehozni egy „butik-sarkot” a ruházati boltunkban és egy „nosz­talgia-sarkot” a bútorüzle­tünkben még ebben az év­ben. Sajnos, elég kevés az igazi régiség, a stílbútorok, a porcelánok, a festmé­nyek, amelyekkel színesít- hetnjénk az áruskálát. Ezekben nagy konkuren­ciát jelentenek a masze­kok, hiszen ők magasabb árért vásárolhatnak fel, és jóval többért is adhatják tovább. Mi 10—20 százalék közötti haszonkulccsal dol­gozunk minden árunál. Jóval kevesebb bútort kínálnak eladásra, mint eddig, ezt új áruval igyek­szünk pótolni. Jónak mond­ható a műszaki cikkek vá­lasztéka, és a cipőké is. Lehetne több a sportszer, de ebből keveset hoznak be hozzánk. Időnként probléma adó­dik abból, hogy egy-egy árucikket nem tudunk át­venni. Ezt sok vevő „sze­mélyes bosszúnak” tartja és nem hiszi el, hogy ne­künk szabályoznunk kell a kínálatot attól függően is, hogy mennyi készletünk van raktáron, és figyelem­be kell vennünk a divatot is. Az összeállítást a belpolitikai lovat munkatársai készítették Gondok az aprófalvak ellátásában

Next

/
Thumbnails
Contents