Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

1987. február 28., szombat ÉSZAK-MAGYAROR$ZAG 15 Vasárnap: 14 óra 30-kor! A területi labdarúgó-baj­nokság vasárnapi mérkőzé­sei 14 óra 30-kor kezdőd­nek. A Kazincbarcika—Bor­sodi Bányász és a Sajóbá- bony—Olefin SC összecsapá­sok tehát nem délután két órakor (mint azt sportműso­runkban írtuk), hanem fél háromkor „rajtolnak”. JÁTÉK is lesz? H irtelenjében nem emlékszem olyan sajtótájékozta­tóra, amelyen az MLSZ elnöke és a hivatalban levő szövetségi kapitány ne vett volna részt. Az év ele­jén, a tavaszi nyitányt megelőzően ugyanis, az elődök, feltételezhetően hasznosnak ítélve meg az újságírókkal az eszmecserét, tisztükkel együttjáró kötelező elfoglaltságként könyvelték el. Mindezt korántsem azért tartom szükségesnek megje­gyezni, mert elmarasztalással akarnám illetni a hiány­zókat. Csak . . ., korábban másként volt, de változnak az idők, állítólag honi labdarúgásunkban is friss fuvalla­tok jelentkeznek. Az eltelt hónapokban számtalan javas­latot vitatott meg a szövetség elnöksége. Akadt, amely egyöntetű helyeslésre talált, de néhány életképtelennek bizonyult, ezért elvetették. Határozatokat, döntéseket hoz­tak, lépéseket tettek az önállóvá váláshoz vezető úton. Nem eredménytelenül, mert július elsejétől az MLSZ jogi személyként működik, bizonyos kockázatot vállalva a lé­péssel. A szövetség évi költségvetése várhatóan 40—43 millió forint körül alakul, ebből az ÁISH 10—12 milliós céltámogatással veszi ki a részét. A többit elő kell terem­teni. Hogyan? A különböző mérkőzésbevételekből, széles körű reklámtevékenységet igyekeznek majd folytatni, az­tán a válogatott túrái és a különböző kiadványok is gya­rapíthatják a bevételrovatot. Nem kenyerem a jóslás, any- nyit azért megkockáztatok: igencsak igyekezniük kell az érdekelteknek, mert az tagadhatatlan, hogy a sportág népszerűsége még mindig messze felülmúlja másokét, de az előző években kétségkívül magasabban lobogott az érdeklődés lángja. A szurkolók vagy talán inkább mér­kőzésre járók, kétszer is meggondolják, mivel töltsék a hét végét. Ilyenkor, a tavaszi nyitányt megelőzően termé­szetesen fokozott formában jelentkezik a kíváncsiság, de ahogyan halad előre a bajnokság szekere, úgy hanyat­lik a nézőszám, lanyhul az érdeklődés. Egyelőre nem sikerül véget vetni annak a tartós „mély­repülésnek”, amelyet a magyar labdarúgás jó két évti­zede folytat. Kisebb-nagyobb fellángolások akadtak az el­telt időszakban, a végeredmény azonban mindig ugyan­az lett. Bukás a nagy erőpróbákon, s lehetett elölről kez­deni az építkezést. Ez rendszerint személycserékkel járt együtt, mindez azonban semmit nem oldott meg az egyre súlyosbodó gondokból. Mire az új vezetés belemelegedhe- tett volna a munkába, máris mennie kellett, mert a vizs­ga sikertelenül végződött. Tény, hogy a sportág igazi barátai ott lesznek ma is a lelátókon. Fázósan, dideregve, kipirult arccal latolgatják majd az esélyeket, vitatkoznak a látottakon. Zömük elsőd­legesen azért zarándokol ki a stadionokba, hogy JÁTÉ­KOT lásson. Nem volt ugyan csendes a tél, jószerével hetente jelentek meg híradások a szövetségi elképzelé­sekről, tervekről, mindezek azonban aligha csillapíthatták a labda pattogása iránt megnyilvánuló éhséget. Az MLSZ-t jelenleg irányítók egyelőre a „jóságos nagy­bácsi" szerepét vállalták fel. Szinte mindenki tiszta la­pot kapott: érvényüket veszítették az ősszel begyűjtött sár­ga és piros lapok, s az emlékezetes totóbotrány szerep­lői közül is sokat felmentettek. Ha ez (is) szükséges a sportág szekerének meglódításához, ám legyen, a ren­delkezéseket mégis fenntartással fogadtam. Megítélésem szerint ugyanis az, aki súlyos hibát követett el, morálisan, erkölcsileg kárt okozott, részt vállalt emberek ezreinek becsapásából, félrevezetéséből, nem szolgált rá a bűn­bocsánatra. Azt sem tartom valószínűnek, hogy éppen mi­attuk látogatnak majd ki többen a pályákra. Ezen tovább nem érdemes morfondírozni, kívánom, cáfoljanak rám a tavaszi összecsapások. Ha végiggondolom az elmúlt hónapok történéseit, nem túlzás az a megállapítás, hogy pillanatnyilag a legked­vezőbb helyzetben a labdarúgók vannak. A szurkolók kez­dik elfelejteni a mexikói Mundialt, s ez így is van rend­jén. Az újra kíváncsiak, arra, mit hoz a jövő, amelynek történetét az élvonalbeli együttesek tagjai mától írnak. S hogy miért szerencsés a helyzetük? Nos, mindössze annyi a teendőjük, hogy a két hónap alatt megszerzett erőt, állóképességet, kondíciót, technikai és taktikai tudást lat­ba vetve, küzdjenek és harcoljanak a pályán. Ne lankad­janak idő előtt, száműzzék a játékterekről az ácsorgást, a poroszkálást, fussanak, ütközzenek, lőjék és fejeljék a szebbnél szebb gólokat. A nézők könnyen felejtenek, s gyorsan üdvözlik az újat. Ezt az alapszituációt kell(ene) meglovagolniuk az élvonalban szereplőknek. Ha az edzők tudatosítják játékosaikban, milyen nagy a felelősségük, ha megértetik velük, hogy a huszonnegyedik órában van a hazai labdarúgás, s olyan irányba vágott önmagának csapást, ahonnan roppant nehéz hátraarcot csinálni, nos, akkor, de csakis akkor lehet esély a futball arculatának megváltoztatására. Ügy vélem, az elmondottak korántsem tartoznak az irreális igények sorába. Teljesíthető célok, s amennyiben a labdarúgás barátai olyan hírt vihetnek haza a stadio­nokból, amelyek hallatán az addig ingadozók kedvet kap­nak, felkerekednek, s jegyet váltanak, ebből előbb-utóbb hasznot húzhatnak a klubok, a szövetség, játékosok és edzők, egyszóval a sportág egésze. Fiúk! Ugye, JÁTÉK is lesz tavasszal?! Doros László y tere vált ni címért és Jó talajú pályák — Bizakodó vezetők Harc a labdáért, az őszi H. Papp J. SE—Romhány találkozón. A TERÜLETI labdarúgó­bajnokság rajtja előtti szo­kásos körkérdésünket vala­mennyi érdekeltnél így kezdtük: „Milyen a pályá­juk állapota?” Nos, meg­nyugtató feleleteket kap­tunk. A hónak már nyoma sincs, a víztócsák gyakorla­tilag eltűntek, a gyepsző­nyeget viszont természete­sen kímélni kell. Ennek szellemében a Honvéd Papp József SE az első két hazai mérkőzését Diósgyőrött, a DVTK salakpályáján rende­zi meg. Továbbra is albér­letben szereprei a Borsodi Építők Volán: a közlekedési­ek Hejőcsabán fogadják el­lenfeleiket. Nincs gond Ka­zincbarcikán, Sajóbábony- ban, Leni óvárosban,. Ede- lényben és kis túlzással Sa- jószentpéteren sem. A KERETEKBEN alapvető változások nem történtek. A KVSE-hez senki nem igazolt, igaz távozási szándékot sem jelentettek be a játékosok. A Honvéd Papp SE-hez he­ten is érkeztek, de még nem estek át a szokásos „ros­tán”, így a bajnoki rajton nem lépnek fel. Leszerelt: Szabó (Borsodi Bányász), Gulyás és Vidinczei (Olefin SC), Csorba és Szalai (Ede- lényi Bányász). Bevonult: Venczel és Kovács (Borsodi Építők Volán), Orosz (Sajó- bábony), Schneck (Borsodi Bányász), Kovács (Edelényi Bányász). A legnehezebb helyzetben a Borsodi Építők Volán van, hiszen csak 15 „épkézláb” ember áll Hajas Imre edző rendelkezésére, miután — az angyalbőrbe öltözötteken kívül — Gácsi és Tar befejezte, Budai és Radaksz pedig sérült. Sajó- bábonyi érdékesség, hogy Svakot eltiltották az edzések látogatásától. A sérüléshul­lám elérte a KVSE-t (Kere­kes, Sztahon, Fodor, Fister, Csipke és Kalmár van a maródiak listáján), a Borso­di Bányászt (Kiss G. és Lintner), az Olefin SC-t (Bo- dolai, Kovács I., Balogh, Csizi, Tóth L.) és az Edelé­nyi Bányászt (Banga lábtö­rést szenvedett, Oldalt mű­tötték). NÉHÁNY mondatos előze­tes az illetékesektől. Vere­bélyi Gyula, a Honvéd Papp József SE szakosztályelnöke: „Bízunk a fiúkban, abban, hogy célunkat, vágyunkat megvalósítják. Persze — amint azt többször hangsú­lyoztuk — nem esünk két­ségbe akkor sem, ha lecsú­szunk a dobogó tetejéről. Szeretnénk jó rajtot venni, s győzelemmel kezdeni, hogy valamennyien megnyugod­hassunk. Kétségtelen: izgal­mas bajnokságra van kilá­tás 1” Balázs András, a KVSE edzője: „Hazai kör­nyezetben alapoztunk, a fi­úk becsülettel elvégezték a kiszabott edzésmunkát. Kö­rülményeinkre nem lehetett panasz, az edzőmeccsekre megfelelő pálya állt rendel­kezésünkre. Mi is lényeges­nek tartjuk a sikeres star­tot, a Borsodi Bányászt min­denképpen két vállra akar­juk fektetni. Három pont a hátrányunk a honvédekkel szemben, s ez nem behozha­tatlan. Reméljük, hogy a sze­zon végén a KVSE játéko­sainak nyakába akasztják majd az aranyérmet!” Vi- rágh Tamás, az Edelényi Bányász ügyvezető elnöke: „A 4—8. hely valamelyikét kívánjuk megszerezni, játé­kosállományunkat ennek ki­harcolására képesnek is tart­juk. A nyitányon könnyebb ellenfelet is kaphattunk vol­na, a Papp SE ellen már a döntetlennel is maximálisan elégedettek lennénk. Nagy kérdés, hogy ki szerzi meg az első helyet? Személy sze­rint a Kazincbarcikára tip­pelek.” Barta Gábor, a Bor­sodi Bányász ügyvezető el­nöke: „Szeretnénk megszi­lárdítani a helyünket a me­zőny első felében. Célunk az 5—8. »fokozat« megszerzése volt. Nem módosítottunk, azt viszont leszögeztük, hogy az elvárás alsó határával már nem lennénk elégedet­tek. Különösen hazai mécs­eseinken várunk jó és ered­ményes játékot a fiúktól. Az eddigiektől jobban figyelünk majd a közönségünk kiszol­gálására. A diákok részére 80 forintos áron egész évre szóló bérletet adunk ki. Ugyanezt megtesszük a fel­nőttek számára is, csupán a fizetendő összegben nem hoz­tunk döntést. A sorsolás szeszélye úgy hozta, hogy a csoport két kiemelkedő ké­pességű együttesével, a Papp SE-vel és a KVSE-vel mind­járt az elején találkozunk. Ígérjük: kicsit megkever­jük a »kártyákat«. Egyéb­ként az a gárda lesz az el­ső, amelyik idegenben job­ban szerepel majd.” Sáfrány István, a Sajóbábonyi Ve­gyész edzője: „Az alapozás időszakában naponta egyszer edzettünk, és jártunk Haj­dúszoboszlón is. Öröm szá­momra, hogy valamennyi já­tékosom egészséges, így nin­csenek válogatási gondjaim. Vasárnap az Olefin SC-t lát­juk vendégül, a legrosszabb esetben döntetlent remélek. Csapatomat az első tíz közé várom, a bajnok a KVSE lesz.” Tóth Tamás, az Ole­fin SC ügyvezető elnöke: „A fiúk elmondása szerint Pé- czely Szabolcs edző az utób­bi évek legkeményebb ala­pozását vezényelte, erőnlét­beli problémáink tehát úgy tűnik, hogy nem lesznek. Nagyon örültünk a megyei szövetség által nyújtott já­téklehetőségnek, a Borossy- tornán azonban »összeszed­tünk« néhány sérültet, s most emiatt kesergünk. A pillanatnyi 13. helyünk mél­tatlan az Olefin SC hagyo­mányaihoz. Elvárásunk: a csapat kapaszkodjon fel a mezőny első felébe!” Hajas Imre, a Borsodi Építők Vo­lán edzője: „Alapozásunkat roppant nehéz körülmények között végeztük. Kiesésre ál­lunk, de mindent megteszünk a megkapaszkodás érdeké­ben. Az első meccsen rög­tön két pontot remélünk a Bélapátfalvával szemben. A bajnokot illetően nincs ki­alakult véleményünk. Az a gárda fut be, amelyik 75— 80 százalékos teljesítményre lesz képes.” A „BEMUTATÓ” párosí­tása: H. Papp SE—Edelény, Borsodi Építők Volán—Bél­apátfalva, Kazincbarcika— Borsodi Bányász, Sajóbá- bony—Olefin SC. A szom­bati mérkőzések 14, a vasár­napiak pedig már 14 óra 30- kor kezdődnek. A „füg­göny” június 7-én gördül le, majd a listavezető az NB II-be jutásért osztályozó tornán vesz részt. Kolodzey Tamás Super Chess ’87 Portisch megállította Shortot Asztalitenisz VB Kevés magyar maradt versenyben Portisch Lajos szakította meg az angol Nigel Short győzelmi sorozatát a reyk- javíki Super Chess ’87 elne­vezésű nemzetközi sakktor­nán. A 7. forduló keretében lejátszott mérkőzésen Por­tisch vezette a világos bá­bukat és a 20. lépés után egyeztek meg döntetlenben. Az állás: Short- 6,5, Por­tisch, Tirnman (holland) 4,5 —4,5, Korcsnoj (svájci) 4 (1), Tál (szovjet) 3,5 (1), Polu- gajevszkij (szovjet) 3,5, Ag- destein (norvég) és Arnason (izlandi) 3—3, Ljubojevics (jugoszláv) és Olafsson (iz­landi) 2,5—2,5, Hjartarson (izlandi) 2 (1), Petursson (iz­landi) 0,5 (1). Felháborodás brit labdarúgó körökben Sértődöttséggel vegyes fel- háborodóssol fogadták Lon­donban ait a hírt, hogy a brit labdarúgó klubcsapatok kupasiereplésére vonatkoió UEFA-tilalom továbbra is ér­vényben marad. A Brit Lab­darúgó Szövetség vette tői ar­ra siómitottok, hogy ai UEFA évente - igy márciusban ese­dékes ülésén is - felülviis- gáfjo a döntést. Bert Mil- lichip, a Brit Labdarúgó Szö­vetség elnöke - aki a Daily Mail szerint valóságos diihro- hamot kopott - közölte: je­lentést készültek az UEFA elé terjeszteni a brit futball-huti- ganizmus megfékezése terén elért jelentős eredményekről. „Egyébként - fűzte hozzá Millkhip - jobban állunk eb­ben a tekintetben legalább négy európai országnál”. Ted Crocker, a Brit Lab­darúgó Szövetség titkára úgy vélekedik, hogy „az UEFA félrevezetett bennünket". „Az UEFA verdiktje felbő­szíti a Brit Labdarúgó Szö­vetséget" címmel o Daily Mail arról ir, hogy „az euró­pai labdarúgófőnökök elha­markodtak döntésüket". A londoni Daily News szerint „az angol labdarúgóvilágot megdöbbentette, és felhábo­rította az UEFA teljesen ért­hetetlen eljárása". Hiába volt pénteken verő­fényes napsütés Üj-Delhi- ben, a magyar asztaliteni­szezők közül többen hamar árnyékba kerültek a 39. vi­lágbajnokságon. Az előző na­pi nem várt kiesések után most is többen erre a sors­ra jutottak, így például a férfi egyesben Kreisz és a három vegyespáros. Pedig a magyar játékoso­kat — szerencsére — elkerül­te az a betegségi hullám, amely csaknem megtizedelte a mezőnyt. A svéd Appel- gren visszalépésre kénysze­rült, s honfitársával, Carls- sonnal nem tehet kísérletet férfi párosban szerzett vi­lágbajnoki címe megvédésé­re. Gyomorbántalmakra pa­naszkodott a holland Vriese- koop is, aki a női egyesben csütörtökön este meglepetés­re 3-2-re elvesztette a cseh­szlovák Safarova elleni mér­kőzését. Tegnap délig 4—4 győze­lem, illetve vereség volt a magyarok mérlege s mind az öt számban eljutott a mezőny a legjobb 32-ig. Már nem sok versenyzőnk nevét látni az eredményjelző táb­lákon. A legjobb 32 között a következő sportolóink ér­dekelték még: Férfi: egyes: Kriston. Női egyes: Bátorfi és Urban. Női páros: Bátorfi, Urbán és Fa­zekas, Nagy. Vegyespáros: Harczi, Vrbán. Maradona háromra szavaz Diego Maradona, a Napo­li argentin válogatott labda­rúgója is sorompóba lépett abban a vitában, hogy hány idegenlégiós játszhasson az olasz klubcsapatokban. Tá­mogatta, hogy a jelenlegi kettő helyett adott találko­zón három külföldi játékos is pályára léphessen egy- egy csapatban. Maradona a Napoliban egyelőre „egyeduralkodó”, mivel társai mind olaszok. De mindjárt javaslatot tett arra, hogy öccsét, Hugót szerződtessék mellé. Szerin- * te Hugo „van olyan jó já­tékos, hogy bármelyik olasz klubban elkelne, s igazán remek vétel lenne”. Volt más javaslata is. Szívesen látná a Nápolyban a hol­land Eindhovenből Gullitöt vagy a Szuper Kupa-győz­tes román Steaua csillagát, Hágit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents