Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

1987. február 28., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * SZÁMÍTÓGÉP .. AZ I SKOLÁBAN Óra Ügyességi játékok eseté­ben lényeges szempont, hogy mennyi idő alatt oldjuk meg a feladatot. A számítógép is méri az időt, amikor ját­szunk vele. Nézzük meg, ho­gyan tudnánk mi is órát ké­szíteni ! A C-H és a C—16 számí­tógépeken egy PRINT TI 60 paranccsal könnyen megtud­hatjuk, hogy a gép bekap­csolásától számítva hány másodperc telt el. A TI változónak a gép ad értéket, mi nem adhatunk. A program indításától kez­dődően másodpercekben mé­ri az időt a következő prog­ram: # Készítsünk programot, amivel a program indítása óta eltelt időt mérjük óra, perc és másodpercekben! Az előző feladatot nagyon egy­szerű megoldani, ha tudjuk azt, hogy a TI$ karakter- lánc-változónak értéket is adhatunk. Ettől különböző megoldásokat várunk. Mint­ha ez a lehetőség nem is lenne. 10 TI*«"000000" 20 SCNCLR 30 TT*«T1*:SS*" - " 40 0*«LEFT*<TT*,2) 30 P*«MID*<TT*,3,2) 60 M*=RIGHT*<TT*,2> 70 CHRR 1.14,13,0*+S*+P*+S*+n* 80 GOTO 30 10 T*TX'REH KEZDŐ IDŐPONT 28 PR INT "!T‘ INT< <TI-*TV60? 30 POR 1-1 TO 60•NEXT 40 OOTO 20 A CHAR utasítással egy­szerű megadni, hogy a kép­ernyő melyik részén jelen­jen meg az „óra”. Miután a CHAR utasítással csak ka­rakterláncot tudunk kiírat­ni, az idő numerikus értékét az STR$ függvénnyel átala­kítjuk karakterlánccá. 10 T=Ti:SCNCLR 20 TT-INTC<TI-TV60) 30 TTf*STRfÍTT) 40 CHRR l,l8,13,TTf 50 GOTO 20 Ezek után nézzük meg, hogy mutatós órát hogyan tudnánk készíteni. Miután a DRAW utasítással úgy is tudunk szakaszt rajzolni, hogy a szakasz hosszát és a függőlegessel bezárt szö­gét adjuk meg, csak a szö­get kell változtatni és kész egy „másodperc óra”. 100 RÉM-----MÁSODPERC ÓRA------­1 10 GRAPHIC 2.1 120 DRAM 1.160.B0 TO 3010 130 FOR 1-6 TO 360 STEP 6 140 T-TI 130 IF TI-TC60 THEN 130 160 DRAM 0.160.80 TO 30;1-6 170 DRAW 1,160,80 TO 30;I 180 NEXT 190 GOTO 130 A TI$ karakterlánc vál­tozó értéke is a bekapcso­lástól számított időt jelzi. Az első két számjegy az órát, a következő kettő a percet, az utolsó kettő a másodper­cet jelenti. A karakterláncként meg­adott idővel számolni ugyan nem tudunk, de könnyen szétválaszthatjuk az óra, perc és másodperc értékeit. A beosztások elkészítésé­nél azt a trükköt használ­juk, hogy a grafikus kur­zort úgy mozgatjuk el a számlap szélére, hogy a képernyő színével rajzoljuk meg a szakaszt, és csak ez­után tesszük le a „ceruzát”. 10 SCNCLR 20 TT*»TI*.'S*=" - " 30 0*=LEFT*CTT*,2> 40 P*-MID*(TT*.3,2) 30 M*-RIGHT*<TT*.2) 60 CHAR 1,14,13,0*+S*+P*+S*+M* 70 GOTO 20 1B RÉM -----SZWILHP------­2 0 ORHPH1C 2,1 30 FÜR 1-0 Tö 360 STEP # 40 DRflW 0,160,00 TO 60;I 30 DRAW 1 TO Sí I 60 IF I/30-INT(1/30) THEN DRPU 1 TO 3;I 70 NEXT 00 OOTO 38 A LEFTS függvény értéke a TTS bal oldalán (elején) levő két karakter, a MIDS függvényé a harmadik ka­raktertől két karakter, a RIGHTS függvényé a jobb oldalán (végén) levő két ka­rakter. # Számítsuk ki a TI vál­tozó értékéből, hogy hány óra, perc és másodperc telt el a gép bekapcsolása óta! Mi most, hogy bemutassuk a VAL karakterlánc függvényt, a TIS változó értékéből szá­mítjuk ki a bekapcsolástól eltelt időt másodpercekben. A. VAL függvény a karakter- láncból numerikus értéket állít elő, azaz számot, ami­vel számolni lehet. 18 SCNCLR 28 TT8-TIS 38 0*«LEFT$(TT6>2) 48 P*-MID*(TT*.3,2) 38 MS-RIOHTf<TTS,2) 68 MP-36008VRL(0*) 70 MP-MP+60*VHL C P*)+VHL < M*) 88 CMflR l,14,13,BTK*CnP> *8 OOTO 20 # Készítsünk olyan mu­tatós órát, ami a perceket és a másodperceket is mutatja! • Írjunk programot, ami­vel megtanulható az óra le­olvasása! Az előző számban kért „fenyőfa rajzoló” prog­ramon kívül, várom a mos­tani feladatok megoldását is. A legjobb programokat közölni fogjuk. Olyan programoknak is örülnénk, amivel valami szé­pet, érdekeset lehet rajzol­ni. Nézzük például a követ­kező programot! 10 RÉM ----- HÓPEHELY ----­2 0 COLOR 0,0 REM HATTER SZÍNE 30 COLOR 1,2:REM RRJZ SZÍNE 40 GRAPHIC 1,1 30 FOR 1-0 TO 360 STEP 120 60 FOR J-0 TO 360 STEP 60 70 FOR K-0 TO 360 STEP 30 80 DRAM 1,160,80 TO 3011 90 DRAU 1 TO 20;j 100 DRAM 1 TO 10,'K 110 NEXT : NEXT I NEXT Levélcím: Földes Gerenc Gimnázium, 3525 Miskolc, Hősök tere 7. Dusza Árpád Képünkön: szürkületben készült infravörös felvétel kőszáli kecskéről ködös időben például a Iá­Fordított világ: a déli félteke Az időjárásra és az éghaj­latra vonatkozó fogalmaink teljesen felborulnak, ha az északi félgömbről a déli fél­tekére utazunk. Amihez itt. északon hozzászoktunk, an­nak a déli félgömbön sok­szor éppen az ellenkezője igaz. Az első furcsaság a déli féltekén az, hogy a Nap egészen másképp teszi meg látszólagos útját az ég­bolton, mint azt nálunk megszoktuk. Igaz, a Nap ott is keleten kel fel, és nyu­gaton nyugszik le, csakhogy ott a keletről nyugatra ve­zető égi pályáját nem az égbolt déli oldalán futja be, hartem az északi oldalon. A Nap tehát északon „delel”, és nem délen. Ebből követ­kezik, hogy a déli félgöm­bön az árnyékok a déli ol­dal felé mutatnak. A déli félgömbön a hideg időjárást azok a heves sze­lek idézik elő, amelyek a Déli-sark felől érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Északról ellenben egyenlítői vagy legalábbis szubtrópusi levegő érkezik, ezért az északi szél többnyi­re meleg, és sokszor kínzó­an fülledt. Mindez teljesen fordítottja annak, amihez mi már kisgyermekkorunk óta hozzászoktunk. Sokan keresik fel a déli félgömbön is november el­ső két napján a temetőket, hogy az elhunytakra emlé­kezzenek. De ott nem az enyészet hangulata veszi körül őket: a déli félgöm­bön ilyenkor kezdődik a ta­vasz. A karácsony és az új­év már a nagy hőségek idő­szakára esik. A karácsony­fának megfelelő pálmát sok­szor fürdőruhában ülik kö­rül. A húsvétnak szomorú a hangulata, mert a termé­szet őszi hanyatlásával esik egybe. Azután következik az év legcsúnyább időjárású hónapja, a május, amely már a télnek a kezdete. Érdekes meteorológiai kü­lönbség Földünk két fél­gömbje között az is, hogy a déli félgömbön sokkal ki­sebb kiterjedésűek a hóval borított területek, mint az északi félgömbön, és az év folyamán sokkal rövidebb ideig van hótakaró, mint nálunk. Newton, a nagy kísér- • letező fizikus bizonyí­totta be, hogy az ad­dig egyneműnek gondolt színtelen napfény a szivár­vány színeiből van összeté- ve. A további kérdés az volt, hogy e színek közül melyik­nek a legnagyobb a melegí­tő hatása. Herschel angol csillagász azt tapasztalta, hogy a hőmérő higanyszála egyre inkább emelkedett, amint az ibolyától a vörös szín felé haladt, de a mele­gítés igazán akkor követke­zett be, amikor a hőmérőt a színsor végén, a vörösön túl csúsztatta. Így fedezték fel, hogy a Nap sugárzása nemcsak szemmel látható összetevőkből áll, hanem lát­hatatlan, de jelentős fizikai hatásokat, például melege­dést okozó sugarakat is tar­talmaz. Később, mintegy száz év múlva felmerült az igény az infravörös suga­rak lefényképezésére is, és sok probléma megoldása után mára az infravörös fényképezés számos terüle­ten nélkülözhetetlenné vált. Tájképek, távoli tárgyak fényképezésére előnyösen használhatjuk fel az infra­vörös fényképezést. Párás, tasi távolság rohamosan csökken, és a nagy távolsá­gú fényképezés teljesen le­hetetlenné válik. Az infra­vörös fény hosszabb hullá­mai azonban ilyen körülmé­nyek között sem nagyon szó­ródnak, és ily módon mint­egy átfényképezhetünk ve­lük a ködön. Ilyen infrafo- tóanyagakkal fényképezték le először a Mount Everest hegycsoportját a Himalája átrepülésekor. A hadászati szakemberek is gyorsan felismerték az infrafényképezés előnyeit, és kezdettől fogva alkalmazzák is szinte valamennyi fegy­vernemnél. A hagyományos fényképezés katonai alkal­mazását korlátozza, hogy az ellenség céltárgyai sokszor igen messze és jól álcázva helyezkednek el. Azokat sok­szor csak éjszaka, vagy rossz látási viszonyok kö­zött lehet az ellenség elől rejtve maradva fényképezni. Az infravörös fényre érzé­keny filmre készült légi fel­vételek is pontosabb tájé­koztatást adnak az ellensé­ges csapatok állásairól, mint a hagyományos fényképek. Rajtuk ugyanis az élő nö­vényzet jól elkülönül még az álcázás céljára frissen levá­gott gallyaktól is, és a fel­derítőknek ez elárulja a ka­tonák tartózkodási helyét. Ahogyan egy közönséges fényképfelvétel elkészítésé­hez megfelelő megvilágítás­ra van szükség, ugyanúgy szükséges itt az infravörös megvilágítás. Erre a célra nagy hatótávolságuk miatt a lézerekkel azonos elven inf­ravörös sugárforrásként mű­ködő mézerek felelnek meg legjobban. Sikerrel alkalmazzák az infravörös fényképezést nö­vényökológiai vizsgálatokra is. A fiatal, egészséges nö­vények erősebben verik vissza az infravörös sugara­kat, mint az idős, beteg, hervadó, kórokozóktól meg­támadott példányok. Repü­lőgépről készített infravörös felvételekből megállapítható egy növénytársulás, például egy erdő beteg vagy egész­séges volta, az esetleges fer­tőzés elterjedése, vagy fel­deríthető a faállomány kora, állapota. Jó szolgálatot tesz az infrafelvétel a kialakuló­ban levő erdőtüzek felderí­tésében is. A sokhasznú istállótrágya Az istállótrágyát és ál- • Lalában a szerves trá­gyákat az egyre foko­zódó műtrágya-felhasználás mellett sem nélkülözheti a mezőgazdaság. A talajtulaj­donságokra ugyanis rendkí­vül kedvező hatással van. Száz kiló jó istállótrágyával 15—25 kiló súlyú élő bakté­rium- és gombatömeg kerül­het a földbe. A mikroorga­nizmusok tevékenységének eredményeként már rövid idő alatt is meglepően nagy mennyiségű humusz, szén­dioxid, ammónia és nitrát, valamint még sok más ha­sonló hasznos anyag képző­désére lehet számítani, ami felülmúlja minden egyéb ta­lajt alakító emberi tevé­kenység hatását. A rendsze­res istállótrágyázás annál jó­tékonyabb hatású, minél szélsőségesebbek a talaj­adottságok. Legalább ennyi­re fontos az, hogy az istálló- trágyában megtalálható min­den elem, amely szükséges az egészséges növényállo­mány kifejlődéséhez. A trá­gyával magnézium, kalcium és sok mikroelem kerül visz- sza a talajba. A földbe jut­va fontos szabályozó hatást kifejtő hormonok, vitaminok sem hiányoznak belőle. Napjainkra angol kutatók már előállítottak szagtalan istá'llótrágyát is. Elsősorban környezetvédelmi célból konstruálták meg a képen látható szeparátort, amely csökkenti a munkaköltsége- ket, és javítja az anyagfel­használást. A trágyát egy forgó, perforált dob fölé sze­relt garatba töltik. A folya­dék a dobon keresztül egy gyűjtővályúba folyik, a szi­lárd részeket pedig forgás közben két nagy, pneuma­tikus görgő összepréseli, és eltávolítja a maradék folya­dékot. Mind a folyékony, mind a szilárd rész értékes szerves trágya. A szilárd rész hagyományos berende­zéssel teríthető, és nincs kel­lemetlen szaga. A folyékony öntözőrendszerén keresztül adagolható a földekre. Már évek óta gyártanak olyan kazettás magnetofono­kat, amelyekre egyszerre két kazetta tehető fel. Ezeken az egyik kazettáról a másikra átmásolhatjuk a felvételt, de arra is módunk van, hogy az egyik kazettán levő ze­nei felvételre ráénekeljünk, s azt másoljuk át a másik­ra. Most a japán Sharp-cég hasonló megoldású VHS- rendszerű képmagnót hozott forgalomba. Ezen megtehet­jük, hogy amíg az egyik ka­zettán levő felvételt lejátsz- szuk, a másikra az éppen futó tévéműsort rögzítjük. Megtehetjük azt is, hogy egyszerűen megduplázzuk a műsoridőt, mert a készülék — akár felvételkor, akár le­játszáskor — úgy is beállít­ható, hogy a kazetta végére érve, önműködően átkap­csoljon a másik kazettára. A filmforgalmazók nagyon félnek az új készüléktől, mert vele a műsoros kazet­tákról sokkal jobb minőségű „illegális” másolatok készít­hetők, mint két külön kép­magnóval. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY — TECHNIK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents