Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

1987. február 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Melyiket válasszam? „Szeretni kell az állatokat és akkor mindent lehet tartani” Iguán a terráriumbán Természet a panelban Harminc éve alakultak meg Borsodban is az első taka­rékszövetkezetek. A három évtized alatt — s ma is — munkájukra a dinamikus fejlődés a jellemző. Évről év­re növekvő taglétszámmal, bővülő üzlethálózattal, és az­zal dicsekedhetnek, hogy sokrétűen, a legkülönfélébb lehetőségek kiaknázásával elégítik ki a tagság és ügy­feleik igényeit. Falusi bankok... A szó igaz értelmében rájuk illik ez a meghatározás, hiszen tevékenységi körük elsősor­ban a falvak lakosságának nyújtott szolgáltatásokban mérhető le. De mind több helyen tapasztalható, hogy egy-egy takarékszövetkezet, mint a kazincbarcikai, felső- zsolcai, a sajókazai a váro­sokban is fiókot nyit, ezzel is bővítve üzlethálózatát. Te­vékenységi körükbe tartozik a betétgyűjtés, a különféle hitelnyújtás, vagy éppen ked­vező üzletet ígérő beruházá­sok finanszírozása. Az Országos Takarékpénz­tárhoz hasonlóan, a takarék- szövetkezeteknél is az egyik legfőbb üzletág a betétgyűj­tés. Ennek alapja a bizalom. Az a bizalom, amelynek ösz­tönzésére a szövetkezetek mind több tagja helyezi el megtakarított forintjait e pénzintézetben. Az adatok tanúsága szerint a betétállo­mány ez év január 31-ével bezáróan elérte a kétmilliárd forintot. S várhatóan ez az összeg az év folyamán to­vább növekszik. Alapelv a takarékszövetke­zetekben is, hogy aki bár­milyen ügy megoldásához pénzügyi segítséget, támoga­tást kér tőlük, azt a lehető­ségekhez képest hiánytalanul teljesítsék. Hogy mind töb­ben keresik fel ilyen igény­nyel a szövetkezeteket Bor­sodban is, azt mi sem tanú­sítja jobban, mint az, hogy a múlt évben 30 ezer hitelkérelmet teljesítettek, kifizetve több mint 600 mil­lió forintot. A növekvő hitel­keresletre jellemző, hogy ez az összeg 34 százalékkal több az 1985-ben kifizetett összeg­nél. Ami szembetűnő, a hi­telt kérők túlnyomó többsé­ge lakásépítésre, lakásvásár­lásra, vagy -felújításra kért kölcsönt a szövetkezetektől. Statisztikájuk szerint tavaly 206 új családi ház felépítését segítették elő kölcsönnel, méghozzá kedvezményes ka­matozású feltételekkel. Az a helyzet ugyanis, hogy min­den takarékszövetkezet a legkülönfélébb kedvezménye­ket biztosítja tagjai számára. A hiteleknél például kisebb kamatot és kezelési költsé­get számítanak fel, de egyéb szociális jellegű juttatások­ra sem sajnálják a pénzt. Megyeszerte minden szö­vetkezetben arra törekednek, hogy kulturált körülménye­ket teremtsenek a munká­hoz. Mind több helyen elő­térbe kerül a számítógépes adatfeldolgozás, sok helyütt CB-rádió segítségével tartják egymással a kapcsolatot, s nemcsak a központokban, de a kirendeltségeken is ideá­lis feltételeket teremtenek a munkához. E beruházásokat évről évre megtervezik, és terveiket szigorúan igyekez­nek határidőre teljesíteni. Ennek jegyében Edelényben, Borsodszirákon, Boldván új kirendeltség építésébe kezd­tek. Ugyanezt teszik Felső­vadászon és Forró községben. Már átadták rendeltetésének Hangonyban, Putnokon az új kirendeltséget, és nemsoká­ra ugyanezt teszik Taktahar- kányban és Taktaszadán is. Néhány takarékszövetkezet, mint a kazincbarcikai, felső- zsolcai és a sajókazai Mis­kolcon nyit kirendeltséget a már meglévő mellétt. A ka­zincbarcikaiak Sajószentpé- teren is ugyanezt tették és nem ok nélkül. Már az első napokban nagy ügyfélforgal­mat bonyolítottak le, s e for­galom azóta még csak növe­kedett. A megye takarékszövetke­zeteire elmondható: nyeresé­gesen dolgoznak és gazdál­kodnak. Hat évvel ezelőtt a megye szövetkezeteinek tiszta nyeresége mindössze 6 mil­lió forint volt. A múlt év végén már 52 millió 204 ezer forintról adtak számot. Eb­ből van lehetőség az oszta­lék fizetésére is. Az elmúlt év eredményei alapján több mint 8 millió forintot fizet­nek ki ilyen cimen a tag­ságnak. Mindezek szóba kerülnek a hét végén kezdődő közgyű­léseken is, ahol részletekbe menően összegezik az elmúlt évben végzett munkát, és meghatározzák a további teendőket. Ezek közé tarto­zik — többek között —, hogy a felügyelőbizottságok min­denütt, minden tekintetben az eddigieknél lényegesen nagyobb hatáskört kapnak, olyanokat például, mint a káderekkel való gazdálko­dás. Beleszólásuk lesz a jö­vőben a rendelkezésre álló pénzügyi források kiaknázá­sába, felosztásába, ami ter­mészetesen a megnövekedett hatáskörrel együtt nagy fe­lelősséggel is jár. A takarékszövetkezetek életében ez az esztendő egy­ben jubileumi év is. Alka­lom arra, hogy számot ves­senek munkájukkal, elért eredményeikkel, és ráirá­nyítsák a figyelmet a továb­bi feladatokra. Egy biztos: a takarékszövetkezetek nagy utat tettek meg az elmúlt harminc év alatt, s nem eredménytelenül. (—th) Közmunkát szerveznek Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) — Eddigi felméréseink azt bizonyították, hogy legalább ötezren küzdenek beilleszke­dési zavarokkal. Javarészt Miskolcon és Ózdon. Elsősor­ban rájuk gondoltunk a szer­vezéssel, jóllehet az indulás­nál mindössze ötven—száz jelentkezőnek tudunk mun­kát adni. Erre a célra a me­gyeszékhely tanácsa csak­nem kétmillió forintot bizto­sít. A szükséges további két­millió forintról az említett felsőbb szerveknél ezekben a hetekben születik meg a döntés. — Volt-e már hasonló kez­deményezésük? — Az 1985-ös esztendő vé­gén Edelényben indítottunk hasonló akciót a helyi ta­náccsal és a Miskolci Mély­építő Vállalat segítségével. Csaknem ötven személy mun­kájáról és munkásszállón történő elhelyezéséről gon­doskodtunk. Sajnos, az öt- venből másfél hét után mindössze tizenketten ma­radtak meg. Mindez bizony­sága annak, korántsem köny- nyű vállalkozásról van szó, — amely egyébként az or­szágban egyedülálló eddig — hiszen a siker nem csupán rajtunk múlik. Mégis biza­kodunk, mert a közérdekű munka megszervezése kétol­dalú előnyökkel jár. Egyrészt hasznára válik a jelentkező­nek, másrészt pedig a nagy közösségnek. (monos) Kutyát, macskát tartani a lakásban már nem számít különlegesnek. Egészen meg­szokott dolog halak, mada­rak, teknősbékák társaságá­ban televíziót nézni vagy éppen olvasni. Sokan, hogy a város kőrengetegében se veszítsék el teljesen kap­csolatukat a természettel, terrénumokban egzotikus állatokat tartanak, többek között siklókat, kígyófélé­ket, békákat, sőt még vipe­rákat és skorpiót is. — Vajon oroszlánokat is tarthatunk a lakásban ? Csepregi Csaba, a Miskolc Városi Tanács V. B. mező- gazdasági osztályvezetője vá­laszol. — Ha ilyen kéréssel for­dulna valaki hozzánk, azt hiszem, hogy nem kapna rá engedélyt. Egzotikus állatok tartásáról az Országos Kör­nyezetvédő és Tájvédelmi Hivatal Észak-magyarorszá­gi Felügyelőségének a vé­leményét is kérjük, hiszen több száz madár és emlős­állat védett. Ezeket az álla­tokat nem lehet fogságban tartani, csak abban az eset­ben, ha az állatra már sem az állatkert, sem a termé­szetvédők nem tartanak igényt. Azokra az állatokra, melyek nem védettek, álta­lában megadjuk az enge­délyt, mindenféle adó nél­kül, mégis sok ember a jog­szabály ismeretének hiányá­ban tanácsi bejelentés nél­kül tart a házban állatot. Ha ez kiderül — általában szom­szédok bejelentése alapján -- akkor szabálysértési eljá­rást indítunk ellene, ami •már pénzbüntetéssel jár. Az engedélyezett állatok a megye minden nagyobb vá­rosában található kisállat­kereskedésben megvásárol­hatók. Miskolcon több éve nyílt a Déryné utcában egy Mini Zoo, ahová nap mint nap rengeteg kíváncsiskodó gyerek és felnőtt tér be. Ér­deklődéssel nézegetik a dísz­halakat, megcsodálják a lég­kondicionált berendezések alatt élő gekkókat, iguáno- kat és a játékos majmokat. Bárdos Béla, a mini ál­latkert tulajdonosa elmond­ta, hogy állatkái a szüksé­ges iratokkal együtt kül­földről érkeznek. A táplálé­kaikat, egyebek közt az af­rikai tücsköt és a lisztkuka­cot külön tenyészteni kell. — Az állatokkal foglal­kozni nagyon hálás dolog — mondta. — Szeretni kell az állatokat, és akkor mindent lehet tartani, bár elég kevés szakirodalom foglalkozik ezekkel az egzotikus állatok­kal. A látogatók többsége gyerek és nekik legjobban a két cerkófmajom és „dzso- da” a makákómajom tet­szik. Rendkívül ragaszkodó állat, és azt kevesen tudják, hogy nem szereti a gyere­keket. Csupán azért, mert érzi a gyerek fölényét, ezért gyakran a hajukba kap, vagy megpofozza őket, Nagy helyigénye van, és szinte egész nap eszik gyümölcsöt, vitaminokat, zöldséget. Sem­milyen fertőzést nem okoz, de ugyanazokra a betegsé­gekre hajlamos, mint az em­berek. Digi — Dobos A pártmunka megújításának tényezői ** Korunkban a pártmunka, a politikai mun'ka feladatai, feltételei bonyolultabbá, ne­hezebbé váltak. Ez összefüg­gésben van a gazdasági fo­lyamatok kedvezőtlen alaku­lásával, az életszínvonal ja­vításának szűkülő lehetősé­geivel. összefügg a pártösz- szetételében végbement vál­tozással, a nemzedékváltás­sal, az ifjúság és a nyugdí­jasok arányának növekedé­sével a társadalmon belül. E rétegek anyagi-szociális helyzete és véleménye bizo­nyos kérdésekben meghatá­rozó lehet. Intézményrend­szerünk még keresi a meg­oldási módokat e rétegek problémáinak megoldására, összefügg azzal is, hogy a társadalomtudományok adó­sak a világos perspektíva- nyújtással a fejlett szocia­lizmusról. A központi feladat, a dön­tő láncszem most a gazda­ságpolitika, az intézmény- rendszer, a termelési folya­mat megújítása, a reformok következetes folytatása. A politikai munka alapvető fel­adata a felelős cselekvési egység biztosítása, a tömeg- támogatás elnyerése, a köl­csönös bizalom erősítése. Az .MSZMP nehezebb helyzetben is képes volt megújítani po­litikáját, 1956 utón nemcsak a szocialista konszolidációt •biztosítottá, hanem a gazda­sági reform, a szocialista demokrácia kezdeményezője, következetes folytatója lett. ,A jelenlegi helyzet sem könnyű, részben objektív, részben szubjektív okok mi­att. Az objektív körülmé­nyeket abban lehet összegez­ni, hogy egy világgazdasági korszakváltás közepette kell •a szocialista társadalmi-gaz­dasági fejlődést új pályára, az intenzív fejlődés pályájá­ra állítani. Óhatatlanul elő­térbe kerül az ökonomikus szemlélet. Pártunk harcol ennék eltúlzása ellen, a jö­vőben is a társadalompoliti­kai és közgazdasági követel­mények együttes érvényesí­tését tartja szem előtt, ehhez azonban politikai szemlélet- változásra is szükség van. Nem mindig csak a gazda­ságon, a pénzen múlik tár­sadalompolitikai céljaink ér­vényesítése, a politikai köz­hangulat javítása, hanem lazon is, hogyan politizálunk, milyen a párt és a tömegek kapcsolata, a párt tömegpo- litikai szervező és nevelő te­vékenysége. Politikai munkánk fontos feladata, hogy leszereljük a téves nézetek, a pesszimiz­mus hangadóit, folyamatosan elemezzük mi a mi felelős­ségünk, és mit kell tennünk a párthatározatok végrehaj­tásáért. Ehhez szakítanunk kell a pártmunka rutinsze­rű, formális elemeivel. Gyen­ge pontunk a határozatok helyi adaptálása, sok párt- szervezet megelégszik a párt­tagság tájékoztatásával a ha­tározatról, s nem keresi, nem tárja fel, hogy helyileg mit kell tenni azok végre­hajtásáért. Tapasztalható a politikai közömbösség terje­dése, egyre gyakoribbak a passzív taggyűlések, a for­mális értekezletek, a felfelé mutogatás, a bírálattól és önbírálattól való tartózkodás. Ezzel a jelenséggel nem bé- kélhetünk meg, különösen olyan helyzetben. amikor minden jobbító szándékú vé­leményre, javaslatra, cselek­vő aktivitásra olyannyira szükségünk van. Az MSZMP XIII. kongresz- szusa körvonalazta a párt előtt álló legfontosabb fel­adatokat: a pártdemokrácia megújítását, a pártegység erősítését, a párt vezető sze­repének érvényesítését. A párttagság cselekvőképessé­gének erősítése a pártmun- ka stílusában, módszereiben is megújulást igényel. Pon­tosabban kell ismerni, fel­térképezni a közhangulatot, a vitatott és téves nézeteket. Szükség van a gazdasági kon­cepciók és a társadalomfej­lődés új kérdéseinek megvá­laszolására, az újszerű meg­oldások megítélésében tá­madt zavarok tisztázására. (Például kisvállalkozások, kötvények, gmk stb.) Job­ban kell hangsúlyoznunk, hogy a munkáshatalom el­lenőrzése, a szocialista tu­lajdonviszonyok meghatározó szerepe továbbra is döntő tényező gazdasági fejődé­sünk szocialista jellegének biztosításában. Fontos a vég­letekkel szembeni kétoldalú harc, a reális kép bemuta­tása. A szocializmusról is reálisabb képet lehet alakí­tani a tudatban, ha megmu­tatjuk a szocialista társada­lom létrejöttének, fejlődésé­nek feszültségeit, ellentmon­dásait, a szocialista és ka­pitalista fejlődés eltérő start- helyzeteit, a szocialista fej­lődés külső akadályait, a háborúik, agressziók, impe­rialista fellazítás, blokád, embargó következményeit. A napjainkban folytatott ipártmunkának még inkább fontos ismérve kell legyen az elméleti igényesség, a két- frontos érzékenység, a való­ság, a tények tiszteletben tartása, eredményeink mér­téktartó értékelése, gondja­ink kritikus, önkritikus ke­zelése. Ez ad lehetőséget a napirendre került feladatok időbeni felismerésére és azok előretekintő megválaszolásá­ra, a bizalom és önbizalom erősödésére. A pártmunkának szorosab­ban egybe kell forrnia a gazdasági-társadalmi feladat­tok megoldásával, jól ismer­ni a feladatokat és a lehe­tőségeket, segíteni a vezetés színvonalának javítását és a dolgozók mozgósítását. Dr. Bogár Károly

Next

/
Thumbnails
Contents