Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

1987. február 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Három kép egy Isz-ből A termelőszövetkezet központi gépjavító műhelyében ezekben a téli hónapokban végzik el a mezőgazdasági gépek, teherautók karbantartását. A felvételen egy T-174 2 típusú rakodógép első futóművének javítása történik. Hatvankét embert foglalkoztat a Váci Kötöttárugyár kirendelt­sége. A termelőszövetkezet varrodai melléküzemágában állítják össze a közkedvelt Senior gyermek és felnőtt tréningruhákat. A melegítőkből egy műszak alatt 300 darab készül el. A Borsodivánkai Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet PVC- tömítöanyag üzemében a Nyíregyházi Konzervgyár részére üveg­záró lapkákhoz tömítőanyag összeállításával foglalkoznak. Az alapanyag az NDK-ból, adalékanyag hazai előállításból érkezik Borsodivánkára, ahol a folyékony állapotú masszát keverőgép se­gítségével készítik el. Termelő kutatóintézetek Uj szociális otthonok Szerencsen megkezdődött a korábban más célra hasz­nált épületek átalakítása, ahol egészségügyi központot alakítanak ki, amelyben he­lyet kapnak az időskorúak is. A Borsodterv készítette el az átalakítás és az újonnan létesítendő épületek terveit. Ennek alapján a már meg­lévő kétemeletes épületekben egy 90 fő elhelyezésére al­kalmas időskorúak szociális otthonát, valamint ugyan­csak 90 fő részére betegek szociális otthonát alakítot­tak ki. Itt helyezik el a 600 adagos főzőkonyhát, vala­mint az egész egészségügyi egység részére a raktárakat, műhelyeket is. A már meg­lévő épületek mellé egy újabb, 100 személy befoga­dására alkalmas szociális otthont, is építenek. Így ösz- szesen megközelítőleg há­romszáz időskorút tudnak megfelelő körülmények kö­zött elhelyezni és gondoz­ni. Ezt egészíti ki az új épü­letben majd a 32 munkahe­lyes rendelőintézet. A két­emeletes épületben kap he­lyet többek között a köz­ponti röntgen, a laboratóri­um, a fizikoterápiás rende­lés, valamint az alapszak­mák. Özdon ugyancsak az idős­korúak részére alakítanak át egy korábban munkásszálló­ként használt épületet. A háromemeletes épület ki­sebb átalakításra szorul, így többek között a közlekedés megjavítására egy liftházat építenek hozzá. A munkála­tokat itt is megkezdték, s a tervek szerint 150 fő részére alakítanak ki otthonos szo­bákat, társalgóval, étkezővel együtt. Az új szociális intézmény lehetővé teszi, hogy a jelen­legi borsodnádasdi otthont betegotthonná alakítsák át. Malomból szálloda Szállodává alakítják a Schulczer-malmot Moson­magyaróváron. A barokk malomépületet a XVIII. szá­zad közepén emelték. Tető- szerkezete néhány évvel ez­előtt tűz martalékává lett, falai azonban szerencsére nem estek áldozatul a lán­goknak, a díszes homlokza­tú kétszintes épületet rend­be hozzák, egy harmoniku­san hozzá illeszkedő kereszt­szárnnyal bővítik, és 60 sze­mély befogadására alkalmas szállodát nyitnak benne. Az új szálloda a tervek szerint a jövő év nyarán fogadja el­ső vendégeit. (MTI) Egy Siemere utcai ház .. . Míves, igényes munka Az Expressz-ház Miskolcon. Éke, dísze a főut­cának, a MIÉP-eseket dicséri. Fotó: Balogh Imre Ismét jól csengő név lesz a miskolci építőké Egy megtépázott tekintélyű vállalat igazgatói székében ülni, megpróbálkozni a cég talpra állításával — nem a legkönnyebb leladatok közé tartozik. Pláne, ha a tekin­télyt az első számú vezetők járatták le. Második éve igazgatja a Miskolci Építőipari Vállala­tot Dudla Balázs. Vele be­szélgettünk : — A MIÉP neve <az utób­bi években többször szere­pelt a rendőrségi krónikák­ban, bírósági tudósításokban, mint a gazdasági eredmé­nyeket taglaló beszámolók­ban. Túljutott-e a cég a ne­hézségeken? — Való igaz, vállalatunk fennállása óta legsúlyosabb válságát élte át. Nem :a szo­rosan vett gazdasági hiá­nyosságok, gondok okozták a bajt, sokkal inkább —ahogy említette is — egy másfél évig tartó rendőrségi vizs­gálat, s az azt követő bíró­sági eljárás. Egyes vezetők fokozatosan elvesztették munkatársaik, beosztottjaik bizalmát, vezetői tekintélyü­ket, nem ia vállalat helyze­te izgatta őket, sokkal in­kább saját sorsuk alakulá­sán meditáltak. A cégnél az egyéni anyagi érdekeket szol­gáló irányítási szemlélet vált uralkodóvá, s ennek meg­szüntetése rendkívül nagy erőfeszítést igényelt a válla­lat új vezetésétől, s azoktól a dolgozóktól, akik alapvető feladatuknak tekintették a vállalati tekintély visszaszer­zését. Ez végül is — úgy ér­zem — sikerült. Értelmes, el­érhető, reális célokat tűztünk magunk elé, megfogalmaz­tuk, hogy számunkra a leg­fontosabb dolog a talpon ma­radás. Céljaink elérése érde­kében a vállalat minden tes­tületének, szervezetének tar- talmiasan és rendeltetéssze­rűen kellett és kell működ­nie, ami az előzményeket fi­gyelembe véve, nehéz volt. 1986-ban már ringben vol­Talpra álltak tünk, teljesültek elképzelése­ink, nyereségünk majd’ 46 millió forint lett, árbevéte­lünk pedig megközelítette a 400 millió forintot. Bérfej­lesztésre is futotta pénzünk­ből, s vélem, helyreállt a bizalom, a tekintély. Az idei esztendőben mindenki tiszta lappal indult, s szerintem már nemcsak a küzdőtéren leszünk, de győztesnek is ki­hirdetnek bennünket. Talpra álltunk ... — És hát látványos dolgo­kat is mívelnek ... Gondolok itt a miskolci, úgynevezett Expressz-házra, vagy a Szé­chenyi út 94-es számú épü­let lerobbantatására, az itt kezdődő tömbrehabilitációra. — Munkánknak több mint a felét kétségkívül a felújí­tások adják, de míves, szép dolgot csak ott tudunk csi­nálni, ahonnan a beruházó nem sajnálja a pénzt, vagy ahová a tervező igényes ház­homlokzatot tervez. Az Expressz-lház éke, dísze lett a főutcának, s a tervek is­meretében elmondhatom; szép lesz a Tulipán-tömb is, imlint ahogy — s nemcsak szerintem — szép a Szemere utcán általunk felújított két épület is, és a városi tanács megújult háza is. Kirakat­ban dolgozunk, adni kell a munkára! A megyeszékhely főutcáján levő házakat épí­téskori állapotukban állítjuk helyre, a kapuk, a gipsz­minták, a kovácsoltvas er­kélyek, korlátok mind-mind eredeti szépségükben pom­páznak majd. Talán nehe­zebb ez a munka, mintha újat, modernet készítenénk, bár — vallom — nem sza­bad szétválasztani a kettőt. Annál inkább sem, mert ké­szítünk mi újakat is, itthon is, külföldön is. Prágában például igen jelentős mun­kát vállaltunk, egyetemi menzát építettünk. 360 mil­lió forint termelési értékben. Az idén pedig a távhőszol- gáltató vállalatnak üzemvi­teli épületet emelünk, de a vízművek raktára is a mi ne­vünkhöz fűződik majd ... — Tiszta lappal, helyre­állt tekintéllyel mit tervez­nek 1987-ben? — Talán meglepőnek hang­zik, de termelési értékünk kevesebb lesz, mint a rend­őrségi kihallgatások, bírósá­gi tárgyalások évében, 1986- ban. Tervezett árbevételün­ket 335 millió forintban, nye­reségünket pedig 43 millió forintban állapítottuk meg. Azért a visszalépés, mert az idén már nincs olyan volu­menű munkánk, mint a prá­gai volt... — Dolgoznak itt a MiIÉP- nél — ha nem tévedek — legalább ezren, a dolgozók számához, képest ez a 335 millió forint kevésnek tűnik. Annak ellenére is, hogy már nincs prágai munka ... — Nem kevés! Az a fajta dolog, amit mi végzünk, élő­munka- s nem pedig anyag­igényes. Parkettázás, festés, gipszmintázás, homlokzatké­szítés, üvegezés ... Tehát sze­rintünk nem rossz ez az ár­bevételi terv, bár kétségte­len, az idén nemigen futja másra pénzünkből, csak sze­rény mértékű bérfejlesztés­re. Egyébiránt nem panasz­kodhatunk, lesz munkánk ébben az évben is jócskán. Csak győzzük ... És hát ab­ban is bízunk, hogy a MIÉP neve a jövőben jól csengő név lesz, ennek érdekében mindenki megtesz mindent. Ezt ígérem! I. S. Lovas nemzet voltunk... A két veszprémi vegyipari kutatóintézetben a tudomá­nyos munka mellett egyre több terméket gyártanak. A nehézvegyipari kutatóinté­zetben az árbevétel 30 szá­zalékát az idén már nem a szellemi termékek adják, ugyanez az arány a szom­szédos Magyar Ásványolaj - és Földgázikísérleti Intézet­nél eléri az 50 százalékot. A növekvő termelés kényszerű lépés volt, csökkentek ugyan­is a központi kutatási meg­bízások, s az utóbbi évek­ben a vállalatok is keve­sebbet fordítanak kutatási célokra. A két kutatóintézet önfenntartó, így alapvető érdeke a munkaerő, vala­mint az eszközök, a kísér­leti üzemek minél jobb fel- használása. A nehézvegyipari kutató- intézet kísérleti üzemeiben most van a csúcsszezon. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákhoz két műszakban gyárt­ják a saját fejlesztésű sze­reket, a virágkötődést segítő Nevirolt és a Nevifosz elne­vezésű rovarölő szert. Itt készül a Vitaflora növény- táp is, amelytől a szobanö­vények kapnak új életre. A gépkísérleti üzemben szárí­tóberendezéseket gyártanak vegyipari és élelmiszeripari üzemek részére. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben több tízezer flakont töltenek meg a Phitovax elnevezésű párologtatás-csökkentő ve- gyülettól, amely a kániku­lában is megvédi a kiszára­dástól a növényeket. (MTI) Megyénkben az 1950-es adatok szerint még 35 179 ló volt, tavaly talán az egész ország lóállományát jellem­zi ez a szám. A lóállomány majdnem nyolcad részére esett vissza, s a csökkenés napjainkra is jellemző. En­nék főbb okai: a nagyüze­mék gépesítése, az állatsze- rető fogathajtók (és veze­tők) hiánya, a ménesek, a csiikólegélők megszűnése, az urbanizáció stb. A gondok megbeszélésére és lehetősé­gek szerinti enyhítésére gyűl­nek össze minden évben a jó értelemben fanatikusan állat-, ezen belül is lóked­velő emberek, akik ilyen te­rületen dolgoznak, így tud­nak (legalábbis megpróbál­nak) tenni valamit a válto­zás érdekében. A napákban Miskolcon, a Borsod Megyei Állattenyész­tő Állomás központjában ke­rült sor az idei lótenyészté­si tanácskozásra. Ennek el­ső részében Pózner Béla, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat. igazgatóhelyettese tartott előadást lótenyészté­sünk időszerű kérdéseiről, majd Nády Gyula lótenyész­tési részlegvezető a megye helyzetét ismertette. Rövid történelmi visszatekintésé­ben elmondta, hogy nemze­tünk életében a ló döntő szerepet játszott, nemcsak a honfoglalás idején, hanem későbbi sorsának alakulásá­nál is. A jelenre áttérve a következőket mondta: — Bárhogy fogalmazzuk, tu­dott dolog, hogy a magyar nép legnagyobb természeti kincse a magyar föld. Ezt a kincset kell kiaknáznunk és valutáris értékké változtat­nunk, hogy a népgazdaság célkitűzéseinek megfelelően gyarapítani tudjuk nemzeti jövedelmünket. E törekvé­seinkben a lótenyésztés is segíthet. Az energia beho­zatala például milliókba ke­rül. A ló az „energiát” a hazai földön megtermelt ta­karmányokból állítja elő, bizonyos mértékben csökken­ti az import szén és nyers­olaj behozatalát. Növekszik az export vágóló utáni két resiet is. Joggal lehetünk büszkék lovas múltunkra, a jelenré viszont annál kevésbé. Az elmúlt években sorra szá­molták fel a törzstenyésze­teket. Pedig fontos lenné minél több fiatallal megsze­rettetni a lósportot, hogy a díjlovagláshoz, íogathajtás- hoz legyen elég utánpótlás;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents