Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

Barcika és Bábony füsternyője alatt «3 A z első ránk maradt oklevél, mely említi Sajószentpéter nevét, a 13. században kelt. A település 1446-ban emelkedett mezővárosi rangra, s évszázadokig volt a kör­nyék vonzáskörzete. Századunkban község, majd nagyközsége sőt járási székhely. Jelen­legi státusa: közvetlen megyei irányítás alá tartozó nagyközség. Mór 14 ezernél is magasabb a lélekszáma, a 6600 aktív kereső zöme az iparban dolgo­zik. üzemeik a keresők felét foglalkoztatják, a másik fele Miskolcra, Sajóbábonyba és Ka­zincbarcikára jár dolgozni. A 26. számú fő közlekedési út átvezet a településen, így ösz- szeköttetése a megyeszékhellyel, a környező fontosabb városokkal nagyon jó. Ez ellátási, fejlesztési szempontból is előny. A közelség­nek vannak hátrányai is. Az a tény, hogy majdnem „összeér” Kazincbarcikával, hogy közel van Sajóbábony is, azt is jelenti, hogy az ottani ipartelepek erősen szennyezik Sajó­szentpéter levegőjét. Attól függően, hogy mer­ről fúj a szél, nyelik a füstöt, kormot, per­nyét, s ahogy a tanács vezetői mondták, sok a légúti megbetegedés, az asztmás gyerekek nem bírják az itteni levegőt. Ezzel együtt, vagy talán ennek ellenére, mint az alábbiakból is kitűnik majd, fejlődik, gyarapodik a község. Úgy számolják, hogy a következő évtized elejére megérnek azok az anyagi, tárgyi feltételek, melyek alapján eséllyel pályázhatják meg a városi rang el­nyerését. Nemcsak a vezetők, a nagyközség lakói is akarják ezt, s meg is tesznek érte mindent, tettekkel, munkával, összefogással. n fejlődés stációi Sajószentpéter jelenéről és jövőjéről, a fejlesztési elképzelésekről a nagyköz­ség vezetőivel, dr. Péter András tanácselnökkel, dr. Szemán Ilona vb-titkárral és Gyenge Gyulával, a párt- bizottság titkárával beszél­gettünk. Először a tanács­elnöké a szó. — Az elsőrendű felada­tunk a lakosság alapvető ellátásának biztosítása. Cé­lunk egy kisvárosi ellátási szint elérése. Ehhez még sokat kell tennünk, bár már sok lényeges dologgal rendelkezünk. Komolyan vesszük a lakosság véle­ményét, az új tervciklus előkészítése, megtervezése során folyamatos volt a párbeszéd az emberekkel. Az ellátás biztosítása mel­lett a település rendezése jelenti majd a legtöbb munkát. Pályázatot írtunk ki a központ rendezésére és fejlesztésére, s a 13 pá­lyamű több jó ötletét fel is használjuk a végleges terv elkészítése során. A cél a történelmi mag, és az újon­nan épült kereskedelmi központ összekapcsolása. Ehhez több létesítményt is építenünk kell, például a tanácsház is elavult már, ki is nőttük, elhelyezése napirenden van. — A lakásgazdálkodásunk a nehezedő körülmények ellenére is eredményesnek mondható. A VI. ötéves tervben 230 állami, 48 OTP- és 180 magánlakás épült. Az új tervciklusban 300 millió forintunk lesz fej­lesztésre. Ebből lakásépí­tésre 80 millió, telekkiala­kításra 51 millió, egy 8 tan­termes iskola és egy 100 férőhelyes óvoda építésére 53 millió jut. Ezek közül az utóbbi kettő már el is készült, dolgoznak bennük, örülünk annak is, hogy a megszavazott tehóból egy új egészségügyi központot építünk. Pontosabban a 18 milliós építkezési költség fele térül meg a tehóból. Az épületnek június 30-ra kell készen lenni, s a szer­ződés értelmében a kivite­lező minden hónapos csú­szásért két százalékot elen­ged a szerződött összegből, viszont minden hónapért, amivel hamarabb készül­nek el, mi fizetünk két szá­zalékkal többet. — Bővítjük az 1-es és 2-es iskolát és egy óvodát, a Pipiske-dombon pedig majális parkot építünk. Új épületbe költözött a rend­őrség, s nem tudni ettől vagy mástól, de ötven szá­zalékkal visszaesett a bű­nözés. A kereskedelem fej­lesztésére 30 millió jut, új iparcikkáruházat építünk, a BIK-kel közösen, és új élel­miszerboltok is épülnek a peremkerületekben, például Dusnokon is. A műemlék- védelem jegyében, a Lévay József szülőháza mellett álló épületben egy tájjelle­gű múzeumot létesítünk, amelyben Lévay-szoba is lesz, így tisztelgünk Sajó­szentpéter legnevesebb szü­lötte emléke előtt. — Visszatérve a lakás- gazdálkodásra: az utóbbi 3 évben 287 tanácsi bérla­kást osztottunk szét, főleg a fiatalok és a nagycsalá­dosok között. Lakásvásár­láshoz, -építkezéshez 11 mil­liós támogatást adtunk 74 olyan családnak, akik le­mondtak a tanácsi bérla­kásról. Ennek fele vissza nem térítendő, másik fele kamatmentes kölcsön. Idén 48 bérlakást építünk, a BÁ- ÉV pedig saját kockázatá­ra 80, úgynevezett közvet­len piaci értékesítésű la­kást épít. Folyamatos az új építési telkek kialakítása is, most 30 telken folynak ilyen munkálatok. — Szanálnunk kell a bá­nya és az üveggyár koló­niatelepeinek azokat az épületeit, amelyek ma már nem felelnek meg a szociá­lis követelményeknek. Ed­dig 127 ilyen lakást szün­tettünk meg, 100 lebontása van még hátra, sajnos ezt ebben a tervciklusban már nem tudjuk vállalni. Bí­zunk abban, hogy megkez­dődik a 26-os fő közleke­dési út nagyközségi szaka­szának szélesítése is. — A Sajószentpéteren el­végzett társadalmi munkák közül az új MHSZ-lőtér építése, és a beruházások­hoz kapcsolódó parkosítás mellett, a majális park építése a legjelentősebb. Az idei tedvek szerint 15 mil­liós társadalmi segítségre számítunk. A községgazdál­kodással kapcsolatos mun­kákat a Gamesz látja el. Gondunk a szemétszállítás­sal van, főleg amiatt, hogy a környezetvédelmi előírá­sok szinte lehetetlenné te­szik egy új szeméttelep ki­alakítását. Márpedig enél- kül a szemetet szétszórják, így az a paradox helyzet áll elő, hogy a környezet­védelem maga akadályoz­za a környezet védelmét. — ürülünk annak, hogy településünkön nőtt a le­telepedési kedv, a lakosság többsége becsületesen dol­gozik a községért, akarják a fejlődést, a várossá vá­lást. Sajnálatos gondunk az alkoholizálás, ezen a téren se jobban, se rosszabbul nem állunk az országos át­lagnál. Tavaly 26 személyt küldtünk alkoholelvonó ke­zelésre. A tanács a párt- bizottsággal és a népfront­tal karöltve, konkrét intéz­kedési tervet dolgozott ki az alkoholizmus elleni küz­delem érdekében. Még eb­ben a hónapban a tanács­ülésen teszünk javaslatot a szükséges intézkedések megtételére. Szakosodó iskolák Mikor az egészségügyi és kulturális ellátás kerül szó­ba, a vb-titkár, dr. Szemán Ilona folytatja a tervek is­mertetését. Ez itt sem le­het más, mint az alapellá­tás biztosítása, még a sző­kébb anyagi körülmények mellett is. Az egészségügyi intézmények működési és fenntartási költsége 15 mil­lióra rúg évente. A nagy­községben 5 orvosi, 3 gyer­mekorvosi, 3 fogorvosi kör­zet működik és egy nőgyó­gyászati szakrendelés. Je­len pillanatban két gyer­mekorvosi státus betöltet­len. A rendelők felszerelt­sége, műszerezettsége ja­vult, EKG minden körzet­ben van, ultrahang- és hal­lásvizsgáló készülékekkel is rendelkeznek. Mint már korábban volt róla szó. épül az új egészségügyi központ, a jelenlegi szűkös körülmények közül, nyáron költöznek át, s ez orvos­nak, betegnek egyaránt megnyugtató. — Rendszeres a gyermek- fogászati szűrés — mondja a vb-titkár —, szervezeti rákszűrés pedig a vállala­tok keretén belül van. Az iskolai védőnők beállításá­val sikeres előadásokat tar­tunk a gyerekeknek. Szep­tember 1-vel szeretnénk beindítani a belgyógyászati szakrendelést, így a szak­mai vezetés is erősödne. — A szociális gondosko­dás egyre több munkát je­lent, hiszen növekszik az idősek száma, sok az egye­dül élő, segélyezésre szo­ruló ember. Egy év alatt 1,9 millió forintot fizettünk így ki, zömében rendszeres segélyezésről van szó. Szo­ciális étkeztetésben 20-an részesülnek, az idősek klub­jába 75-en járnak. A klub­ban konyhabővítést terve­zünk, innen látjuk el a házi szociális gondozottakat is. Mióta meghirdették a nyi­tott kapuk elvét, népsze­rűbbek lettek ezek a klu­bok. Akkor jön, megy min­denki, amikor akar, jó programokat szerveznek, szívesen járnak már ide az idősek. — Kulturális ellátásra 29 milliót fordítunk évente. Sajószentpéteren 2000 isko­lás és 460 óvodás gyermek él. Az iskolák bővülésével elértük az egyműszakos ok­tatás bevezetését. A terv­ciklus végére új iskola épí­tését tervezzük, így meg­oldhatnánk a kisegítő is­kola működését is. Most a 3-as számú iskola udvarán egy faházban folyik az ok­tatás. Jó a szakos ellátott­ságunk, talán azért is, mert vannak szolgálati lakása­ink, így kevés képesítés nélküli pedagógus dolgozik a községben. Az iskolákban tudunk szakmai programo­kat is biztosítani, vannak audiovizuális eszközeink, az 1-es és 3-as iskolákban beindult a számítógépes program. — Már megkezdtük a szakosított tantervek sze­rinti oktatást, de az a cé­lunk, hogy az intézmények tovább szakosodjanak. Lesz iskola, ahol a nyelvoktatás, máshol a zeneoktatás, a szá­mítástechnika, vagy éppen a testnevelés lesz a fő pro­fil. Biztosítjuk a szervezett étkeztetést, 150-nel nőtt, főleg a menzások száma. Most újították fel az Üt- törőházat, rövidesen meg­kezdődnek a foglalkozások, szakköröket szervezünk, hétvégére pedig meghir­detjük a nyitott tornaterem akciót is. — Elveink szerint min­den jelentkezőt felveszünk óvodába, így viszont 140 százalékos ezek kihasznált­sága. Nagyon örülünk, hogy elértük azt, hogy minden 5 éves gyermek jár óvodá­ba, ez az iskolakezdés előtt nagyon fontos. Külön ci­gány óvodai csoportot in­dítottunk, a térítési díjakat átvállaltuk, sőt ruhát is ad­tunk a gyerekeknek. Sok a beszédhibás gyerek, ezért is jó, ’ hogy szeptembertől van logopédusunk is. Egyéb­ként az óvodákban is 'be­vezettük a szakosítást, van ovis olimpia, zenei oktatás, így a szakos iskolák jó anyagot kapnak. — Könyvtárunkban 29 000 kötet közül válogathat a 2000 beiratkozott olvasó. Itt szakmai és videoprog- ramokat szervezünk és a gyermekeket is rendszeres foglalkozásokkal várjuk. Hadd említsem még meg, hogy Sajószentpéteren két sportkör működik, a Bor­sodi Bányász és a SÜMSE, mindkettőben gondot for­dítanak a tömegsport fej­lesztésére is. Jó évkezdet az iparban — A pártbizottság célja, hogy politikai eszközökkel segítse az üzemekben a tervek megvalósítását — veszi át a szót Gyenge Gyula nagyközségi párt­titkár. — Az aktív kere­sők fele nem helyben dol­gozik, a másik felének 65 százaléka viszont az ipari üzemeinkben keresi kenye­rét. A vállalatok teljes ter­melési értéke eléri a két­milliárd forintot. A négy legfontosabb termelő az üveggyár, az Elzett—Certa üzeme, a vegyesipari szövet­kezet és az Agroszer-kiren- deltség együttesen 300 mil­liós nyereséget tervezett a múlt évben, de ettől elma­radtak. Piaci, közgazdasá­gi változások és belső gon­dok miatt nem jöttek be ezek az eredmények, de a külkereskedelmi feltételek változása sem kedvezett. — Ismeretes, hogy az üveggyár egyik legfonto­sabb profilja a pezsgősüve­gek gyártása. Nos, nekik nem kedvezett a Szovjet­unióban meghirdetett alko­holellenes kampány, hiszen ezt a terméküket elsősor­ban éppen a Szovjetunióba exportálták. Értékesítési lehetőségeik ezenkívül to­vább csökkentek a tavalyi viszonylag gyengébb szőlő­termés miatt is, továbbá azért, mert importüveg is érkezett az országba. A vállalatok, de főleg az üveggyár nem tudták ex­porttervüket teljesíteni. Az Elzettben is volt egy kény­szerű termelésvisszafogás, ugyanis termékeik iránt csökkent a kereslet. Anyagi érdekeltség — Nehezíti a vállalatok helyzetét, hogy belső tarta­lékuk kevés, és nem ala­kult kedvezően az anyag- és energiatakarékosság sem. Munkaerő-gazdálkodásuk nem a terveknek megfele­lően alakult, a tervezett létszámcsökkentés az idei esztendőre maradt. Ezek szerint 100-120 embernek kell majd új munkahelyet, esetleg szakmát biztosítani. Ez vonta magával azt is, hogy a minőségi munka­erőcsere sem sikerült, a keresetek elég alacsonyak, a fizikai állományban 5 százalék alatt, a nem fizi­kai állományban 3 száza­lék alatt maradt a bér- fejlesztés. — Ezekben az üzemek­ben hasznos a vgmk-k te­vékenysége, általában a hi­ányszakmákban dolgoznak, így nem csoda, hogy ezek­ben 40-43 százalékkal töb­bet fizettek ki, mint egy évvel korábban, és létszá­muk is 30-35 százalékkal nőtt. — A pártszervezetek leg­fontosabb feladata most, a gazdaságpolitikai munka segítése, az, hogy kísérjék figyelemmel az egyes rész­területek munkáját is. Az üzemekben általában jól fogalmazzák meg a felada­tokat, de a megvalósítás nem mindig sikerül. A mű­szaki fejlesztésben is mu­tatkoznak gondok, itt meg kell oldani az anyagi ér­dekeltséget is. Fejlesztésre pedig szükség van, csak a jobb minőségű áru segíthet az üzemeken. Az üveggyár­ban kapacitáskihasználat­lanság miatt leállítottak egy kemencét és a szálhú­zó üzemet is. Ez 40-50 főt érintett. Most biztató re­mény, hogy 602 millióért új hutacsarnokot építenek. — Az Elzettben szerve­zeti változás történt a gaz- dasáirányításban. A sátor­aljaújhelyi gyár levált a budapesti anyavállalatról, így a sajószentpéteri az új­helyi gyár gyáregysége lett. Az előrelépés érdekében mindenütt szükség van a stagnáló szocialista brigád­mozgalom megújítására is. . — Az elmondottakon túl most úgy látjuk, hogy van remény a kedvező változá­sokra. A cél az volt, hogy az idei tervek jobban al­kalmazkodjanak a nehe­zebb gazdasági helyzethez. Ezt a munkát a KB no­vemberi határozatának szellemében tervezték meg, s biztató, hogy a rendkívüli időjárás ellenére is az üveggyár például teljesíte­ni tudta januári tervét. — Szólni kell még a környezetvédelmi felada­tokról is, hiszen nálunk ez különösen sóikat foglalkoz­tatja az embereket. Mind­egy merről fúj a szél, Sa- jóbábonyból és a BVK-ból is eléri Sajószentpétert a füst és a pernye. Ezért is szerepel a párt-vb munka­tervében, hogy beszámol­tatja a vállalati és tanácsi vezetőket arról, hogy mit végeztek ezen a területen. pr.!*« negyven éve gyógyítja a péteri betegeket egy It elven László intézeti fő­Í , a közel- Öszöntötték alkalomból, (lof11 évvel ez­en.3 gyógyító 0ii>? löszén tpéte- rerőkara kö- sK3nedik szü- lel^almából is. ■T*ben, So­fliorttem. p0. Zs#ettségiztem, és r ottani or- v^jVn abszol­vál Budapes­téi1?1 1943-ban. A f évben kö- tölpágot. Amo- lyAzasság volt a ptt az es- l<ii( beraktak a víyajorország- bíK- A hábo­rún1 októberé­be^ vissza, és rcir* kerestem. A -Jetben 78.- n»fel>ratkozva, aZr11 orvosok liji* Szerencsém­re p megürült efr[‘l körorvo­si riöszentpéte­ren, amelyet szívesen betöltöttem. Annál is inkább, mert a felesé­gem borsodi származá­sú, ócsanálosi, így kicsit haza is jöttünk. Ez 1946. november 9-én volt és azóta itt dolgozom. 1946-ban három orvos látta el a teendőket a községben. Két OTI kör­zeti orvos és egy szü­lész orvos. Ápolónő, vé­dőnő, asszisztens nem volt. Az orvosok, saját műszereikkel, albérleti szobájukban rendeltek. Ma negyven egészség- ügyi dolgozó, köztük 13 orvos végzi a gyógyító munkát, jól felszerelt, központi rendelőintézet­ben. — Sokan megfordul­tak itt ez alatt a negy­ven év alatt. Üres állá­sunk mindig volt és van. A fiatal szakembe­rek nem jönnek szíve­sen körzetbe dolgozni. Igaz, régen nagyobb be­csülete volt egy körzeti orvosnak, mint ma. Pe­dig a szakmai fejlődé­süket ugyanúgy bizto­sítjuk, mint a kórhá­zakban. Innen is jár­hatnak továbbképzések­re, és a szakvizsgát is letehetik. Aki viszont idejön, szeret itt dolgoz­ni. Engem is megkeres­nek időnként gondjaik­kal, és természetesen, ha tudok, segítek. Csiba főorvosnak nyolc gyermeke van. Három közülük orvosi pályán dolgozik, tehát van, aki a családból tovább szol­gálja az egészségügyet. Tizenkét unokával és egy dédunokával büsz­kélkedhet. Legkedve­sebb időtöltése, ha ve­lük lehet. — Többször is el akartak már innen csá­bítani, de nem sikerült. Jól érzem itt magam, noha a szórakozásban, művelődésben az ember ugyancsak magára van utalva. Régen horgász­tam, de idő hiányában ma már nem járok se­hová, csak a családom­mal foglalkozom és az unokákkal. Szívesen lá­togatnék koncertekre, és színházbarát vagyok, de kevés előadásra jutok el. Szinte biztosra ve­hetem, hogy akkor hív­nak beteghez, amikor éppen jegyünk van. Ne­kem pedig nincs szívem azt mondani, hogy nem megyek, mert éppen színházba készülök. így aztán marad az olvasás. Elsősorban a szakirodal­mat olvasom, de a ked­venc íróm Nemeskürty István. Szívesen olvasok a Felvidékről is, hiszen az a szülőhazám. Bará­ti beszélgetésekre is van néha lehetőség, igaz, a falusi értelmiség eléggé elszeparáltan él. Amíg dolgozom, addig per­sze ezekre a passziókra csak az időm töredéke jut, hiszen a körzeti or­vos munkaideje napon­ta huszonnégy óráig tart. A főorvos sok társa­dalmi munkát is ellát a gyógyítás mellett. Tevé­kenykedik a Vöröske­resztben, az egészség- ügyi szakszervezetben és a helyi tanács mun­kájában is részt vesz. Munkájáért megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát és Érdemes Orvos kitüntetése is Számítógépe általános iskolákban... Egymás után hangzanak f) í^en vásárolták önerőből, • utasítások. A működő 9*L1®86 elején a megyei el- mítógépek jellegzetes 8íl,| él kaptak kettőt, és aztán gokat adnak. Nyolc tanuló d jL^t- Közben megalakult gozik négy számítógépen ® Jlisc®, ®n a Számítástechnikai Számú Általános Iskola k^Vln^i Testület, melynek tit- tárában. Ök csak kis része az yr ehdőit Béres Józsefné, az deklődő gyerekeknek, mert 0)j, '8azßat0ja látja el. A ter- már az iskola tanulóinak k°*J|r®rint 1986 és 1990 között tíz százaléka, mintegy 60 tó..‘a.tok, intézmények három rek tudja kezelni, program0* <t|, lsta műszak beret ajanl- a Commodore 16-osokat. ,Jt gépvásárlásra, hogy Az első számítógépet 1985. 0 öt általános iskolában Elkel még o tanár segítség*^1Q"*a'>,dó*ábon' P*diS már ügyesen dolgoznak a matert**^ segítsék az oktatást a modern technikai eszközök. Eleinte játékprogramokkal kezd­ték a matematika fakultációs ta­nulók között a gépek megismer­tetését. Csak az kerülhetett a gé­pekhez, akinek a tanulmányi eredménye nem romlott. Most már oktatóprogramokkal ismer­kednek a gyerekek. Kozma Lász­ló matematikatanár foglalkozott a tanulókkal először, de az idén januárban a tantestület tizenkét pedagógusa is megtanulta kezelni a gépeket. Az iskola csatlakozott a megyei számítógépakcióhoz. Az lenne a legfontosabb cél, hogy a min­dennapos- oktatásba bevigyék a számítógépet. A Novotréd felje­gyezte listájára az iskolát, és fo­lyamatosan ellátja programokkal. A folyóiratokból és napilapokból is meríthetnek ötleteket. Ebben az évben tekintélyes mennyisé­gű programkazettával bővítették az eddigieket. Nagyon sok segítséget kaptak a Sajószentpéteri Üveggyártól, ahol tanfolyamot indítottak az érdeklődő tanulók részére. Hogy mennyire szívesen foglalkoznak a hetedik és nyolcadik osztályo­sok a számítógéppel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két tanuló már ilyen jellegű szakközépiskolába jelentkezett. A matematika fakultációra járók közül többeket is foglalkoztat az a gondolat, hogy olyan szakmát választanak, ahol szükség lesz az itt megszerzett ismeretekre. * El már az új Sajószentpéter. A környezet szebbé, barátságosabbá tétele még hátravan.

Next

/
Thumbnails
Contents