Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. február 20., péntek Több gondolat bánt A férfijogok után adjuk meg végre a nőknek a női jogokat is! Ezt tanácsolta Illyés Gyula a nők egyenjogúsításáról, különböző pályákon való megjelenéséről szólva. Ezzel a gondolattal zárja új dokumentumfilmjét Fehéri Tamás, a napjaink társadalmi életének rezdüléseire igen érzékeny doku- mentumfilm-alkotó. Filmjének címe: Többarcú egyenjogúság. E filmben két asz- szoniyt szólaltat meg, kettőjük életútján és mindennapjain keresztül mutat rá mindazokra az örömökre és gondokra, lehetőségekre és nehézségekre, amelyek a dolgozó nő — és anya! — napi életét kísérik, adott esetben felfényesítik, vagy éppen beárnyékolják. Igaz, hogy e két kiválasztott asz- szony aem éppen a dolgozó nők többségét képviseli, hiszen az egyik fővárosi kerületi tanácselnök, a másik meg nagyvállalati igazgató, tehát képesítésük, keresetük, körülményeik nem a nagy átlagra jellemzőek, mégis igen sok vonatkozásban tanulságos, amit róluk megtudunk, illetve ahogyan ők látják életüket. Megtudjuk például azt, hogy női vezetőnek lenni csak megfelelő férjjel lehet, azaz csak olyannal, aki megértéssel fogadja felesége hivatali elfoglaltságát, átvállal nagyobb részt az otthoni gondokból, értő társa minden tekintetben. De még ebben az esetben is őrlődik a dolgozó nő a hivatás és a család között, s ha a társ nem megértő, úgy a család széthullásának veszélye fennállhat, az anya hiányozhat a gyermekeknek stb. Kevés szó esik a nők otthon végzett munkájának értékéről, az nem mérhető, annak nincsen megszabott normája. Fokozottan fennáll a nehézség a kevésbé kiemelt hivatást betöltő, vagy egyszerűen kenyérkereső foglalkozást folytató nőknél, akiknek még lehet zsarnokoskodó főnökük is, akiknek nincs kivel megosztani otthoni gondjaikat, akiknek a dolgozó-kereső nő és a háztartást vezető feleség-anya feladátainak kettéválasztása, mindkettőnek ellátása naponta vívódást és testi-lelki megerőltetést jelent. Mi legyen hát? Ne dolgozzon az anya, a feleség? Nem, erről nincs szó! De a munkahely részéről megadandó neki minden, ami jog szerint a dolgozó asszonynak jár, sőt több is! S adassék meg neki otthon is a segítség. * Bizonyos mértékig kapcsolódik az előbbi gondolathoz, s nem kevésbé bánt, foglalkoztat egy olyan főnöki magatartás, amely sajnálatosan sokfelé fel-felbuk- kan, mostanában igencsak sűrűsödnek jelentkezései és nagyon sokfelé beszéd tárgya. Munkahelyi átszervezésekről, munkaerő-átcsoportosításokról hallani rádióban, televízióban, olvasni lehet az újságokban, kerek- asztal-vitákon elemeznek nyilvánosan ilyen eseteket, de sokkal több szűkebb körű beszélgetésen is szóba kerül a munkaerő csökkentésének fenyegető közeledte. Közép- és kisüzemeknél, vállalati irodákban, intézményeknél, egyéb helyeken harangoznak ilyesmiről. Meglehetősen régen szólnak, konganak ezek a harangok, valamiféle vészharang hang- szereléssel. Kisebb keresetű és alacsonyabb beosztású dolgozók élnek bizonyos fenyegetettségben, mert feletteseik hónapok óta fenyegetőznek a csökkentés, illetve elbocsátás lehetőségeivel, valóságos idegháborút viselnek beosztottjaik, főleg asz- szonyok ellen, akiknek többsége megfélemlített csinov- nyik'ként végzi munkáját, nem tudva, miként járhat inkább kedvébe felettesének, nehogy kedvezőtlen elbírálás alá essen, ha majd arra sor kerül... Nagyon otromba játék ez, ami a hatalommal való visszaélésnek is minősíthető, a szocialista munkaerkölccsel összeférhetetlen ... S talán az ilyen főnököcskének meg sem fordul a< buksi fejében, hogy egy lépcsőfokkal feljebb esetleg éppen az ő áthelyezését, netán elbocsátását fon- tolgathatják(?) ... * Amikor e sorokat írom, még nem ismerhetem a XIX. magyar játékfilmszemle tanulságait. Mire megjelenik, addigra már túl leszünk a szemlén, de Jancsó Miklós gondolatai aligha kapnak érdemi cáfolatot. Jancsó ugyanis arról nyilatkozott a minap, hogy nincs olyan rendező, aki nem a közönségnek szeretne alkotni. Ugyanakkor a rendező a saját közönségét szeretné megtalálni és nem a porosz szisztéma szerint egyenirányítóit tetszésszinthez igazodó közönség elismerésére pályázik. Nem biztos, hogy — ad abszurdum — a pornó és a horror lenne az alkotó részéről követendő szint, noha azokat igen sokan nézik és fogadják szívesen. A szabadság a művészetben azt is jelenti, hogy az alkotó és a néző egyaránt szabadon választhassa meg a tömegestől eltérő ízléshez igazodó irányzatot, kifejezési, ábrázolási eszközöket, a gondolatközlés formáját. Természetesen alap- feltétel, hogy legyenek gondolatai és tisztességes gondolatai az alkotónak. Ha ezek a gondolatok az alkotó nyelvén kifejeződve találkoznak ezt a nyelvet értő, megértő, vagy megérteni akaró nézőkkel, az a jó. Mindez persze, amit Jancsó Miklós gondolatainak to- vábbfűzéseként elmondtam, nemcsak a filmre vonatkozik. A művészetben, annak különböző ágazataiban lehet nagyon értékes alkotás akkor is, ha ma még csak kisebbség ízlésével találkozik. De találkozik! S bizonyára túléli az átmenetileg kedvelt, divatos kóklerkedéseket ... * Lucskos időben visszaköszönő, sőt visszafröcskölő gond, ami miatt füstölgők. Miskolc útjain sokszor tizenöt-húsz centiméteres tócsák várják a jókedvű autósokat, hogy pajzán szökő- kutat játsszanak, s derűsen nézzék, miként ugrál a szerencsétlen gyalogos a járdán, miként lesz kabátjából sáros rongy, amit kitisztítani ritkán lehet, mert nem tiszta hóié, hanem olajos latyak röpköd a kerék nyomására szerteszét. Igaz, hogy az utcák állapota sokfelé gyalázatos, de vigyázni lehetne. Tisztelet a kivételnek, de legalább annyira gyalázatos a tudatosan fröcskölő is... Vajon mikor leszünk annyira emberek, hogy ne csak a gyalogos legyen kénytelen tisztelni az autóst, hanem az is becsülje és kímélje gyalogos embertársait?!... (benedck) Megérdemelt siker A Miskolci Szimfonikus Zenekar ebben az évadban hat alkalommal vendégszerepei Budapesten. Az első hangversenyt február 16-án, este, a Vigadóban rendezték. A koncertet nagy érdeklődéssel várta a budapesti közönség, a jegyek már napokkal az előadás előtt elfogytak. A zenékar ezúttal Gershwin- és Bernstein-mű- veket játszott Kovács László vezényletével. A hangverseny első száma Gershwin: F-dúr zongoraversenye volt. A zongoraszólót a talán legsokoldalúbb magyar zongoraművész, Jandó Jenő játszotta. A hatásos zenekari bevezetés után a zongorán hallhatjuk a versenymű legfontosabb témáját, az éneklőrecitáló héber zsoltárdallamot, melyet Jandó érzelmes billentéssel, kitárulkozó hangon játszott. Különösen szépen sikerült a 2. téma interpretálása, mely bizonyos tekintetben Chopint idézi. Ezzel az éneklő jellegű részszel Gershwin az ellentét kedvéért egy nyugtalan, kromatikus ikvintekkel teli, jazz-elemekkel megfűszerezett szakaszt állít szembe. A bonyolult, botladozó ritmusok izgalmas lüktetéssel vonultak végig a zongoraszólamon és — elsősorban a karmesternek köszönhetően — a zenekaron. A jól fölépített téma csúcspontján a vezető téma visszatérésekor gyönyörködhettünk igazán Gershwin korszakalkotóan új szimfonikus freskójában. A 2. tételben figyelhetők meg legjobban Gershwin újításai: a fojtott rézfúvós- hangszerek sűrű alkalmazása, egy-egy becsempészett blues-dallam, sajátos népzenei, illetve jazz-fordulatok. Hallhatóan az európai és amerikai örökség szintézisének eszméje irányította. A tétel zenékari bevezető szakaszában a fúvós szólisták remekeltek. Jandó a nehéz kadenciát briliáns ' technikával tolmácsolta. Szépen szólt a kadencia után avo- nósikórus, csúcspontban az énekes fogantatásé 2. témával. DATUM ELŐADÁS BÉRLET KEZD. 1., vasárnap MARIA FŐHADNAGY Bérletszünet Este 7 árakor 2., hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Népszerű bérlet Este fél 8 árakor 3., kedd EURÜDIKÉ' Egrcssy Ifjúsági bérlet Este 7 árakor 4., szerda EURÜDIKÉ Bérletszünet Este 7 érakor fc., csütörtök EURÜDIKÉ Goldoni ifjúsági bérlet Este 7 érakor 6., péntek MARIA FŐHADNAGY Bérletszünet Este 7 érakor 7., szombat MARIA FŐHADNAGY Bérletszünet Este 7 érakor 8—9—10—11-én Nincs előadás 12., csütörtök GALILEI ÉLETE Egyetemi bérlet Este 7 órakor 13., péntek GALILEI ÉLETE Bemutató bérlet Este 7 órakor 14., szombat GALILEI ÉLETE Csiky bérlet Este 7 érakor 15., vasárnap GALILEI ÉLETE Szigligeti bérlet Este 7 órakor 16., hétfő Nincs előadás 17., kedd GALILEI ÉLETE Csortos bérlet Este 7 órakor 18., szerda A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Téli bérlet Este fél 8 órakor 19., csütörtök GALILEI ÉLETE Huszka bérlet Este 7 órakor 20., péntek GALILEI ÉLETE Vörösmarty bérlet Este 7 órakor 21., szombat GALILEI ÉLETE Katona bérlet Este 7 órakor 22., vasárnap GALILEI ÉLETE Déryné bérlet Este 7 órakor 23., hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Népszerű bérlet Este fél 8 órakor 24., kedd GALILEI ÉLETE Kossuth ifjúsági bérlet Délután 5 órakor 25., szerda GALILEI ÉLETE Lehár bérlet Este 7 órakor 26., csütörtök A MESÉLŐ KERT A MESÉLŐ KERT Gyermekclőadás Délelőtt 11 órakor Gyermekelőadás Délután 3 órakor 27., péntek EURÜDIKÉ Ady ifjúsági bérlet Délután 4 órakor 28., szombat EURÜDIKÉ József Attila ifj. bérlet Délután 3 órakor DÁTUM előadás KEZDfiS 29., vasárnap A MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás Délután 3 órakor 30., hétfő A Földes Ferenc Gimnázium diákjainak előadása Este 7 órakor 31., kedd GALILEI ÉLETE Gárdonyi ifjúsági bérlet Este 7 órakor ÁPRILIS 1., szerda GALILEI ÉLETE Radnóti ifjúsági bérlet Este 7 órakor 2., csütörtök GALILEI ÉLETE Madách bérlet Este 7 órakor 3., péntek GALILEI ÉLETE Upor bérlet Este 7 órakor K a m a * a s % t N a A x 1., vasárnap NYOLC Nő Este 7 órakor 27., péntek NYOLC Nő Este 7 órakor 28., szombat NYOLC Nő Este 7 órakor 29., vasárnap NYOLC Nő Este 7 órakor KOSSUTH L. U. 11. JÁTÉKSZÍN- • 3., kedd MEDÜZAFEJ Este 7 órakor 4., szerda MEDÜZAFEJ Este 7 órakor 6., péntek AZ ÉJSZAKA A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor 7., szombat AZ ÉJSZAKA A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor 27., péntek MEDÜZAFEJ Este 7 órakor 28., szombat MEDÜZAFEJ Este 7 órakor 29., vasárnap MEDÜZAFEJ Este 7 órakor BEJARAT A DÉRYNÉ UTCAI OLDALON! VENDÉGJÁTÉKOK 18., szerda NYOLC Nő Este 7 órakor Sátoraljaújhely 26., csütörtök AZ ÉJSZAKA A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor Budapest Radnóti Színpad SZERVEZÉSI OSZTÁLY: Telefon: 38-960 Jegypénztár telefonja: 15-680 Színházjegyek a bérleti előadásokra Is válthatók. Szimfonikusaink a Vigadóban A harmadik tételben olyan témák is szólnak, melyek már valamelyik tételben elhangzottak. Üj színt jelent ellenben a repetáló-téma, melynek bemutatása alkalmával Jandó ismét bizonyította kivételes pianista képességeit. A hatást csak fokozta a zenekar lüktető és színes játéka. A „gongütés” után hatalmas Grandiosó- ban nyújtott teljesítményükért elsősorban a vonósokat és a rezeseket kell dicsérnünk. Az pedig, hogy az előadás szinte hipnotikus állapotba hozta a közönséget, nagyban köszönhető az ütő- sök „ritmusművészetének”. Az F-dúr zongoraverseny méltán aratott óriási sikert. Ráadásként Jandó Jenő Gershwin: Második prelűd- jét játszotta. Szünet után Gershwin másik népszerű műve: az „Egy amerikai Párizsban” következett. Ebből a művéből Gershwint naiv, romantikus amerikainak ismerjük meg, aki gátlásoktól mentes, ugyanakkor csudálatosán „régimódi”. Egy amerikai benyomásait igyekszik visszaadni, amint Párizs utcáit járja. Nagy zenekart használ : angolkürt, szaxofonok, cseleszta, faütők, autódudák, tuba fokozzák a hatást. A zenekar a mű előadásával ragyogó hangulatot teremtett. Már az indító pro- menade-témát humorosan — enyhe franciás gúnnyal fűszerezve — szólaltatták meg a hegedűik és az oboák. A francia karaktert legjobban -a klarinétok játéka idézte föl, míg a harsonák fényes hangjai a világváros zajos, kavargó és tülékedő életét idézték. A blues-téma előtt szép volt Gál Károly hegedűszólója, a vonóspizzioatóval kísért trombitaszólót Zo- bay Béla játszotta hamisítatlan stílusban. Kovács László biztos technikával irányította a zenekart, meggyőzően fogta egységbe ezt a sokfajta eredetű muzsikát. A hangverseny befejező darabja Bernstein: West Side Story című műve volt. Ez a mű „szuperamerikai témájú, a szereplők nem egzotikusak — bár a szituáció meglehetősen vad — és zenében-prózában egyaránt hétköznapi.” A Miskolci Szimfonikus Zenekar megértette és nagyszerűen „beszélte” Bernstein ízig-vérig amerikai, szabadon áramló nyelvét. Karmestere irányításával nagy megjelenítő erővel tolmácsolta ezt a koncerttermekben ritkán hallható művet, mely a zenekarokat minden ízében próbára teszi. Büszkék lehétünk, hogy városunk zenekara ezzel a produkciójával kimagasló teljesítményt nyújtott a Vigadó igényes közönségének! A Miskolci Szimfonikus Zenekar budapesti sorozatát elindító Vigadó-beli koncertet csak a legnagyobb elismerés hangján lehet értékelni. Kívánjuk, hogy valamennyi budapesti vendég- szereplésük alkalmával hasonló szép sikereket érjenek el. Gergely Péter Kismonogrália [ácsról Az utóbbi években egyre több település vezetői ismerik fel a helytörténeti monográfiák értékét és jelentőségét. Sorban jelennek meg tájegységeket, városokat, falvakat bemutató, történetüket feldolgozó kiadványok rendszerint helyi kutatók tollából, a termelőszövetkezetek, a tanácsúk, a területi szövetségek anyagi támogatásával. Közös jellemzőjük a kis példányszám és az, hogy rendszerint nem kerülnek az állami könyvterjesztésbe. Az Enjcs 1946—1985 című kismonográfiát a helybeli városi tanács adta ki; a városiban élő kutatók tanulmányait tartalmazza, alig ezer példányban készült a Borsodi Nyomdában. Mint a szerzők — dr. Csorba Csaba, Molnár János, Urbánné Tóth Edit, Nagy József né — is írják, „ ... a településről nagyobb lélegzetű feltáró munka mind ez idáig nem készült, ... a felszabadulás előtti évszázadok történetének feldolgozása pedig egy külön monográfia feladata lehet.” Így a település 1944 előtti történetével alig több mint tíz oldal foglalkozik. Annál részletesebb képet kapunk a felszabadulás óta eltelt időszakról. A társadakni-pólitikai élet című fejezet — hasonló módon a többi is — bővelkedik dokumentumokban, sok a levélből, feljegyzésből, kimutatásból, jegyzőkönyvekből vett idézet. Az olvasó úgy érzi, jobb szelektálással tisztább lenne az amúgy is a kronológiát követő kép. A gazdasági élet című fejezet a földművelés, a földreform és a kollektivizálás után az ipar letelepítésével és fejlesztésével foglalkozik. E fejezetben találjuk az életmód és életszínvonal alakulását is. E<z utóbbi pedig sokban függ a térség, a város iparosításától. Tulajdonképpen egyetlen vállalat, a BiUBJiV hozott létre itt jól prosperáló gyáregységet. Maguk a szerzők szögezik le: „A városi fejlődés új követelményeket jelent. Az igazi gazdasági áttörés csak akkor következne be Encs fejlődésében, ha önálló ipar telepedne le... ” Az utolsó fejezet taglalja az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a sport területén megtett utat. A kötet a fejlődés kétségtelen bizonyítékait sorakoztatja fel, talán többet is a kelleténél. Az utolsó oldalak iskolai tanulók pályázataiból, írásaiból vett idézeteket tartalmaznak — eléggé rendhagyó módon. A kezdeményezés dicséretes. A kötet legnagyobb gyengéjének az róható fel, hogy nincs kellőképpen megszerkesztve, sok az ismétlés, az átfedés. Emellett hiányzik a kiadványból a kép, a térkép. Szükség van ezekre a kiadványokra, hiszen múltunk ismerete, szűkebb hazánk története tettekre serkent. Ezért köszönet illeti az alkotó lokálpatriótákat. O. J. Sátoraljaújhelyen a művelődésért Sátoraljaújhelyen hat bizottság működik a városi tanács mellett. Közülük a művelődésügyi bizottság fontos feladatának tekinti ez idén — egyebek közt — a tehetséges gyermekek gondozásának és a képességfejlesztés korszerű módszereinek, továbbá a művelődési központ és a könyvtár köz- művelődési tevékenységének értékelését.
