Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
1987. február 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Beszélgetés dr. Poden Gyulával, a TOT főtitkárhelyettesével A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek az elmúlt év decemberében megtartott V. kongresszusán nemcsak sikerekről, lendületes fejlődésről lehetett beszámolni. Dr. Poden Gyulával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyet-- tesével a kongresszuson megfogalmazott, a tsz-ek lépésváltását, gyorsabb haladását szolgáló gondolatokról, tervekről beszélgetünk. — A mezőgazdaság 1985- ben és 1986-ban nem fejlődött a tervezettnek megfelelően, a termelés megtorpant, sőt, egyes ágazatokban kismértékben vissza is esett. Ez az új, szokatlan helyzet tükröződött a felszólalásokban is? — Természetesen igen; a felszólalók majd mindegyike az elmúlt öt évben elért eredmények ismertetése mellett szólt azokról a gondokról is, amelyek fékezték, s lassítják még ma is a termelés bővítését. A nehézségek feltárását mindenképpen hasznosnak kell tartani, ugyanis a különféle területeken változtatni, előrelépni csak reális, őszinte számvetés után lehet. Persze, az értékelés, a kiútkeresés nemcsak a kongresszus két napjára korlátozódott, az együttgondolkodás jellemezte szinte az egész 1986-as esztendőt. Am a kritikus észrevételek ellenére a kongresszus jó hangulatú volt, a résztvevőket nem jellemezte az elkeseredés. Éppen ellenkezőleg. A parasztság eltökéltté vált, hitet tett a jelen tervidőszaki feladatok végrehajtása mellett, sőt, az idei esztendő célkitűzéseinek elérését is vállalták, holott ez nem lesz könnyű erőpróba. A kongresszus is megerősítette, hogy ma a termelés, a gazdaságpolitika ' a meghatározó, a szövetkezeti életnek, működésnek s törekvéseknek ezt kell szolgálniuk elsősorban. — Melyek azok a gazdasági területek, ahol a változtatás, az előrelépés a legsürgetőbb? — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek csaknem harmada, körülbelül háromszáz gazdaság az elmúlt egykét esztendőben olyan helyzetbe jutott, hogy az egyszerű újratermelésre sincs már módjuk. Ha a mezőgazdaság elé tűzött népgazdasági célokat el akarjuk érni, olyan feltételeket kell teremteni, hogy a pénzszűkétől, s adósságoktól szenvedő, gyakran gyenge termelőhelyi adottságokkal küszködő, alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodó tsz-ek is eredménnyel tevékenykedhessenek. A jogi és közgazdasági szabályozóknak ezt ugyanúgy segíteniük kell, mint ahogy ösztönözniük szükséges az erős üzemek újratörekvő tetteit, kísérleteit is. A jó gazdaságokban ugyanis mindig születtek olyan eredmények, új módszerek, amelyek átvételével sokat profitálhattak a kevésbé tehetős üzemek is. Tény, hogy a közelmúltban megjelent intézkedések már több lehetőséget adnak az állandó gondokkal terhelt háromszáz tsz-nek is, s ezek a szabályozómódosítások a kongresszus előtti időszakban, illetve a tanácsokzáson elhangzott felvetéseknek, kéréseknek is köszönhetőek. Tagadhatatlan, hogy még ma is akadnak olyan vezetők, akik a gazdálkodásban meglevő feszültségek okait mindig az üzem határain túl keresik. Jó viszont, hogy egyre többen vannak azok, akik már felismerték, hogy a mozgalom gazdasági teljesítőképesség gyengülésének egyik forrása a szövetkezeteken belül lelhető meg; a kongresszuson elhangzottak is bizonyítják, hogy jelentős eredményjavulást lehet elérni például a vezetés színvonalemelésével, s a termékek minőségének jobbításával. — Mondhatjuk ezt úgy is, hogy elsősorban ott érnek el szép sikereket, ahol a szövetkezeti demokrácia nem csak a brosúrákban létezik? — Bizony, egy-egy gazdaság eredményessége nagymértékben függ attól, hogy miként él és működik a munkahelyi demokrácia, amiről nyugodtan kijelenthető, hogy az elmúlt fél évtizedben is tovább szélesedett. Ezt megerősítette a kongresszus is. Ám, kimondta azt is, hogy a termelési célok eléréséhez nélkülözhetetlen annak további javítása is. A tagokat még jobban be kell vonni a gazdasági döntésekbe, ami persze, együtt jár majd a felelősség és az anyagi kockázat közös vállalásával. Ahhoz, hogy ezen a területen a termelőszövetkezetekben előbbre léphessenek, egyebek mellett szükség van az információáramlás gyorsítására, a bürokrácia csökkentésére, meg számos jogi és közgazdasági szabályozó megváltoztatására is. Az utóbbi években a tsz-ekben lazult a tulajdonosi kötődés, mivel egyre kevesebb azoknak a tagoknak a száma, akik alapítóként földet, jószágot vittek a közösbe. Ez a jelenség kedvezőtlen, hiszen attól foszthatja meg a mozgalmat, ami korábban eredményességének egyik kovácsa volt. Továbbra is keresni kell tehát azokat a módokat, amelyek a fiatalabb generációknál is erősítik a tulajdonosi kötődést. Ilyen lehet például, amikor a tag pénze is a termelés fejlesztését szolgálja, oly módon, hogy a közös munka eredményéből a befektetett forintjaival arányban • álló összeget kap visz- sza a kölcsönt adó. — A kongresszuson többen nehezményezték, Hogy a termelőszövetkezeti parasztság a szociálpolitikai szolgáltatásokat tekintve még mindig elmarad másoktól, holott a mezőgazdaság még az elmúlt nehéz időszakban is sokat tett le az ország asztalára ... — Az elmúlt évtizedben a szociálpolitika területén a parasztság közel került a társadalom más csoportjaihoz, de — és ez is tény —. van azért még némi különbség. A szövetkezeti tagok ma már igényt tartanak például a szervezett pihenésre, csakhogy a mozgalomnak nincs kellő számú üdülője, és több létesítmény építésére ma nincs elegendő anyagi erő. A szakszervezeti üdülés támogatott, a szövetkezeti viszont nem; az egyenlő elbírálást többen kérték a kongresszuson is. Az is megfontolandó, hogy miképp lehetne a szövetkezetek tömegsportot szervező, a falusi kultúrát ápoló, bővítő. tevékenységét központi forrásokból a mainál jobban támogatni. Mert bizony, számos helyen a tsz — gyakran, mint egyedüli gazdálkodó szervezet — már egy tánccsoportot sem tud fenntartani. holott a községekben minden jól működő kis közösség, a pezsgő sport- és kulturális élet, a jókedv megsokszorozhatja a gazdasági teljesítményeket. H. L. I. Környezetvédelem a kohászatban Átadták az új salakgranulálót „A Lenin Kohászati Művek, a kohászati technológiák jellegéből adódóan, valamint a felhasznált energiahordozók és segédanyagok nagy mennyisége miatt, Borsod megye legjelentősebb környezetszennyező vállalatai közé tar- lozik. Mivel a gyár Miskolcba ékelődve helyezkedik el, földrajzi és meteorológiai adottságai is kedvezőtlenek, a környezetvédelmi tevékenység kiemelt jelentőségű." Hl A fenti idézet abból a tájékoztatóból való, amelyet a közelmúltban készítettek a gyár környezetvédelmi munkájáról, a levegőt, a vizet, a közvetlen lakókörnyezetet szennyező forrásokról, technológiákról, a zajártalmakról és a mindezek megfékezésére irányuló törekvésekről. Az írásból kitűnik, hogy a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésére a vállalat az ötvenes évek elejétől figyelmet fordított. Munkálkodásuk az 1970-es esztendőktől tervszerűbbé vált, meggyorsult. A technológiai folyamatok korszerűsítésének, valamint az energetikai és szervezési intézkedések eredményeként az elmúlt tíz év alatt a levegőt szennyező anyagokat csaknem negyven, a vizet szennyező anyagokat mintegy hetven százalékkal csökkentették. Ezzel párhuzamosan a veszélyes hulladékok kezelését, elhelyezését, illetőleg ártalmatlanítását döntő mértékben megoldották. A gyárban környezetvédelmi klub működik, amelynek vezetője Garamvölgyi Péter. Segítségével ismerkedhettünk meg a klub megalakulásának történetével, eddigi működésük tapasztalataival, a jövőre vonatkozó elképzeléseikkel. Beszélgetésünk színhelye a nemesacélhengermű keleti végén levő, energetikai és üzemfenntartási főmérnökség épülete. Az iroda bejáratánál két targonca várakozik CO-mérés- re. — Az ellenőrzés mindösz- sze néhány percig tart — magyarázta Soltész Zsolt, a klub egyik tagja, a speciális masinára mutatva. — Ennek a táblázatnak a segítségével állapítható meg a szennyeződés mértéke. A különféle színek jelzik a CO-mennyi- séget. Amennyiben a targoncák kipufogójából a mégen- gedettnél több távozik a levegőbe, az út innen a garázsba vezet, hogy beszabályozzák a CO-tartalmat. A hivatalházban folytatódik a beszélgetés, amelyből kiderül, a klub rövid létezése alatt máris szép eredményekkel büszkélkedhet: — Év végi közgyűlésünkön számot adtunk eddigi munkánkról és szóltunk az elkövetkezendő évekre vonatkozó terveinkről. Alapvető célunk mindannyiunk előtt ismeretes: a természet megóvása, a lakóhely védelme, szépítése, fejlesztése, a lakosság környezeti kultúrájának gyarapítása, az ismeretterjesztés és természetesen a gyárkapun belüli környezetvédő intézkedések figyelemmel kísérése, a ki- sebb-nagyobb védelmet szolgáló vizsgálatok elvégzése. A kezdetekről a technikus-energetikus, Garamvölgyi Péter a következőket mondja: — Csaknem a nulláról indultunk. Azután, 1986 tavaszán elnyertünk egy pályázatot és a vele járó tízezer forintot. Hogy mire volt ez elegendő? ... Propagandaanyagokra, úttörők üdültetésére, amelynek célja az utánpótlás nevelése, a természet megszerettetése már a legfiatalabb korban. Akkor mindössze öten voltunk, ma tizenöt klubtagunk van. Ez Az új salakgrartulálóban persze nem jelenti azt, hogy a környezetvédelemmel „jegybén jStrók”, a környezet védelméért tenni akarók és tudók tábora ilyen szűk- körű lenne. Szó sincs róla. Hiszen évekkel ezelőtt is szép számban vettek részt gyári dolgozóiak 'köréből a spontán szervezett akciókban, ott voltak a különféle rendezvényeken, vetélkedőkön. Az energiagazdálkodási és környezetvédelmi * napoknak például szép hagyományai vannak. Valójában a klub megalapításának ötlete ilyen előzmények után támadt: felvetődött, miért ne lehetne ezt a munkát szervezettebben csinálni?... — Mit jelent a szervezettebbé tétel? — Elsősorban azt, hogy közösen elhatározott, a lehetőségek figyelembevételével gondosan mérlegelt éves 'terv szerint munkálkodunk környezetünk megóvásáért. Gyáron belül és gyáron kívül. Része ennék az avasi lakótelepen megszervezett, és a jövőben is megszervezendő fásítási akció, a rendszeres felvilágosító és propagandamunka, mert bizony e téren nagy hiányosságaink vannak. Az úgynevezett helyes környezetvédelmi szemlélet kialakítását hivatott segíteni az a videófilm, amely reméljük hamarosan elkészül. Széles körben mutatjuk majd be vállalatunk problémáit, , eredményeit, környezetvédő berendezéseink hatékonyságát. Megszólalnák ebben a filmben olyan szakemberek, akik több évtizede dolgoznak a levegő, a víz tisztaságának megóvásáért, és olyanok, ■akik e munkának az élvezői. A lakosokra gondolok. Egyébként most ismét páFotó: Balogh Imre lyázunk. Téma, a Garadna- völgyi dolomitbánya meddőhányójának rekultivációja. Ezt a dolcxmitbányát egykoron a mi dolgozóink fejtették ki. A munka befejezése után minden úgy maradt, ahogyan volt. A dolomitbá- nya nem illik a tájba. A kohászat tette tönkre a környezetet, úgy érezzük, nekünk kell helyrehozni. Ez a leglátványosabb feladataink egyike lesz. Remélem, ia pályázatot megnyerjük, mert az elismeréssel járó pénz sokat jelentene a vállalkozás beindításában. Biológusok és a klub tagjai közösen fáradoznak majd a környezet helyreállításáért, ám reméljük, támogat majd bennünket a tanács és a Hazafias Népfront is. Van egy másik elhatározásunk is, amelyet „borostyánakciónak” neveztünk el. Ezzel a növénnyel szeretnénk befuttatni a lakóházak külső falát. Jóllehet, ma még az akciónak sok az ellenzője, de örvendetesen szaporodik a támogatók száma. A Hazafias Népfront jó néhány aktíváját már sikerült megnyerni az ügynek, előbb-utóbb meggyőzzük a lakókat is. A Lenin Kohászati Művek környezetvédelmi tevékenységének újabb jelentős állomása volt a .közelmúltban az új salalkgranuláló műnek az átadása. A csaknem hetvenhétmillió forintos beruházással elkészült mű átadásához, illetve építéséhez az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal több mint ötvenmillió forintos támogatással járult hozzá. Monos Márta Ózdi kérdések Bezár a bánya 1111 honnan i&$x sxon t Mit tapasztaltak a közterület-felügyelők? Özdon és a városkörnyéki településeken évente 60—65 ezer tonna szenet tüzelnek el a magánlakások kazánjaiban, kályháiban. A fiar- kaslyuki szén a legnépszerűbb a vásárlók körében, a bánya napjait, illetve hónapjait azonban már megszámlálták. Gazdasági okokból várhatóan már jövőre megszüntetik a termelést. Honnan lesz szón, ha bezár a bánya? Ezt a sokakat érdeklő és közelről érintő kérdést is megvitatta januári ülésén Özd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ózdi tüzelőkereskedelem ugyanolyan igényekről és ellátásról számolhat be, mint a miskolci, sőt, a kirajzolódó kép érvényes lehet az egész megyére. Szenet az elmúlt év őszén, telén, s most is bárki vásárolhat a városi Tüzép-telepen. Nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel van gond, még pontosabban az importszenek árával. Külföldi, jó minőségű szén megrendelhető Özdon, ám annak árát a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, s mla már sajnos az átlagos jövedelműek is nehezen fizetik ki. A vb ülésére készített tájékoztató többek között megállapítja, hogy a város és a környező települések lakossága nem általában szenet akar vásárolni, hanem a meghatározott fajtájú és az olcsóbb tüzelőt keresi. Ha csak importszénre fogadnak el megrendeléseket, már hiányérzet, másképpen „hiánycikkérzet” alakul ki, amely előbb-utóbb nemcsak a kereskedelem ügye lesz. A tüzelőkereskedelem, az ellátás megszervezésére, az importszenek megkedvelteté- sére, a fogyasztói szokások átalakítására tehát az eddigieknél még több figyelmet kell fordítani. A vb álláspontja szerint a farkaslyüki szén pótlására kalóriaértékben és ennek megfelelően árban is hasonló szénfajtákat kell biztosítani. Ezt csak a putnoki bányák termelésére alapozva lehet megszervezni, a szállítási költségek nőnek... Az árak növekedése, a lakásépítési kedv visszaesése miatt az elmúlt éviben Özdon csökkent a kereslet az építőanyagok iránt. Bizonyos áruk időszakosan mégis hiányoztak a Tüzép-telepekről, így alkalmanként hiába keresték a vásárlók a békéscsabai tetőfedő cserepet, a fehér csempét, az olcsóbb padlóburkolókat, fürdőkádakat, fűrészelt árukat. A Fogyasztók Ózd Városi Tanácsának tapasztalatai szerint a helyi Tüzép-telepen a szállítóktól átvett árukat minőségi szempontokból idő, szakértelem és más okok miatt nem tudják megfelelően ellenőrizni. Sokszor tapasztalható eltérés az árukon feltüntetett, s a valódi minőség között. A Tüzép akciói az anyagbiztosítási megállapodás, az előjegyzéses értékesítés az építkezők körében továbbra sem kedvelt, sőt az elmúlt esztendőben szinte teljesen megszűnt irántuk az igény, hiszen — mint az ülésre készített tájékoztató megállapítja — ezek az értékesítési formák semmilyen többletet nem adtak a vevőknek. Bár az építőanyag- ellátásban kimutatható bizonyos javulás, az ózdi Tüzép alkalmanként még ma is inkább elosztó, semmint kereskedő szervezetként dolgozik. Néhány importtermék, például a jugoszláv ajtó, a szovjet magasított tégla az igények felmérése, ismerete nélkül érkezett a telepre, s kereslet hiányában csak az eladhatatlan készleteket gyarapította. Az ózdi közterület-felügyelet tavaly márciusban alakult meg. Az ötfős csoport tagjai az elmúlt esztendőben sajátították el a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges ismereteket. Megfelelő szolgálati helyiségük, egyenruhájuk még nincs — elhelyezésük megoldása, felszerelésük ez évi feladat lesz. Tapasztalataik szerint Özdon is szaporodnak az illegális szemétlerakóhelyek. A városibán 17 ilyen szeméttelepre bukkantak, s elgondolkodtató, hogy az illegális lerakóhelyeket nemcsak a lakosság, hanem a közterületek és a vállalatok is használják. A kutyákat póráz és szájkosár nélkül sétáltatják, futtatják a váosban. Az ebek nem kímélik az ózdi játszótereket, homokozókat sem, holott köztudott, hogy annak következményei nemcsak a gyermekekre, hanem a felnőttekre is veszélyesek. A közterületi szeszesital-fogyasztás ellen a felügyelők szigorúan léptek fel. A szabályok megszegése, az utcai,1 kapualji szeszesital-fogyasztás miatt az elmúlt évben, 33 esetben szabtak ki helyszíni bírságot, összesen 3300 forintot. (udvardy) Bőséges úlravit aditt a tsz-ko»gresszus
