Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 12 1987. január 10., szombat A történelmi Vörös Városháza 750 éves jubileum A vadregényes Köpenick látképe Az NDK fővárosa, • Berlin 1987-ben ünnepli fennállásának 750 éves jubileumát. A nagy évfordulóra már hosz- szú idő óta folynak az előkészületek. A város az utóbbi években alaposan megváltozott, megszépült. Három teljesen új városrész épült fel: Marzahn, Hohenschönhausen, Hellersdorf, további lakótelepek kommunális előkészületei is folynak. Üj fényben ragyognak a kultúrtörténel- mi értékű épületek, vagy újra megnyitásuk1 előtt állnak, mint a Német Állami Opera. A Köztársasági Palota és a Nikolaikirche körül épülő új városközpont a Marx- Engels-Forumot díszíti. A berlinieket és a város látogatóit nagy számban vonzzák a nemrég épült Thälmann-Park létesítményei. A régi lakónegyedekben egész utcasorok kapnak új arculatot. Ahol korábban rogyadozó viskók álltak, ma pompás külsejű új házak magasodnak. A Berlin jubileumi ünnepségét előkészítő bizottság elhatározta, hogy az évfordulót a béke, a párbeszéd, és az emberek boldogsága ügyének szentelik. Világméretű találkozókat szerveznek a különböző társadalmi rendszerben élő, különböző filozófiai felfogású gondolkodók, személyiségek dialógusai számára. -A város múltjáról történő ünnepi megemlékezéseken persze számítanak Nyugat-Berlin lakóinak részvételére is. Az 1987. október 23-án rendezendő állami ünnepségekre díszvendégként meghívják Nyugat-Berlin kormányzó" polgármesterét, és az ellenzék vezetőit is. A jubileumi év programját számos külföldi művész vendégjátéka, valamint a hazai művészi kiválóságok szereplése gazdagítja majd. Népünnepségeket rendeznek majd valamennyi kerületben. Különösen nagy lesz a vonzereje annak a vízi rendezvénynek, amelyet a Berlint körülvevő számtalan tavon tartanak. Művészeti, tudományos és technikai kiállítások sorozata várja az érdeklődőket. Az újra megnyílt Berlini Kertészeti Bemutató, és számtalan más érdekesség gondoskodik majd arról, hogy a jubileum emlékezetessé váljék a berliniek és a város látogatói számára. G. I. Kassa fiatalodó óvárosa Amíg a közelmúlt krónikása a Hernád-parti város, Kassa műemlékeinek védelméről, s főleg a régi városrész felújításáról kevés említésre méltót jegyezhetett fel, a mai már lényegesen más helyzetről, sokkal jobb eredményekről számolhat be — írja Gazdag József, a pozsonyi magyar nyelvű napilap, az Üj Szó tudósítója. A nyolcvanas évek elején megtört a jég, szépülni kezdtek a régi kassai épületek. Mindehhez az kellett, hogy a helyi igazgatási szervek javaslatára Szlovákia kormánya (1983- ban) műemlékvédelmi területté nyilvánítsa Kassa belvárosát. Néhány épület, köztük a Kassai Kormányprogram Háza (az egykori vármegyeház), a tudományos könyvtár épülete (a For- gách-palota), a Kelet-szlovákiai Képtár (a volt Csá- ky-, majd Dessewffy-pa- lota), a Lőcsei-ház, a Fegyverház utcai művészház (a lőportorony) már felújítva ékesíti az óvárost. Befejeződött a várfalmaradvány konzerválása és a város főutcájából, a Lenin utcából kitiltották a gépkocsikat és a villamost. Igazi sétálóutca lett. Átrendezték a felújításra váró színház és a Szent Er- zsébet-dóm között elterülő parkot; a korhű lámpák és lámpaoszlopok visz- szaállításával megkapó hangulatot árasztanak a belvárosi utcák. Fokozatosan javul a belvárosi utcák lakásainak a használati értéke is. Felgyorsult ugyanis a régi, kevésbé karbantartott és alacsony komfortfokozatú lakóházak korszerűsítése. Sorra tatarozzák a kassai utcákat. A városi nemzeti bizottságon kidolgozott terv szerint a jelenlegi ötéves tervben a történeti városrészben 752 millió koronát fordítanak a rekonstrukciós munkákra. Ebből 324 milliót a kulturális tárca ad, 70 millió korona értékű hozzájárulás vár az érdekelt kereskedelmi vállalatokra, 50 milliót vesz igénybe a vízvezeték- és csatornahálózat, valamint 72 milliót a gázvezeték kicserélése. A színház és a dóm felújítása mellett az András- sy-palola (amely élelmiszer-áruháznak ad otthont), a Rákóczi-ház (amelyben a Műszaki Múzeum kapott helyet), továbbá az Állami Bábszínház, az Ifjúsági Könyvtár épülete és az alkotóművészek háza vár renoválásra. Az egyik legszebb és legérdekesebb feladat a régi kassai Fazekas utca fel- frissítése lesz. Ott egy ideje kőművesek szorgos- kodnak. Bontanak és építenek — készítik a kihalt vagy kiveszőben levő iparosmesterségek múzeumutcáját. Ha a kivitelezőknek és a beruházóknak sikerül megvalósítani a tervüket, akkor a jövőben ott kap helyet, illetve műhelyt néhány fazekas, bőrdíszműves, órás, könyvkötő, pék és más iparos. A városmag építészeti örökségének a megőrzésében, s a felújítási munkákban a Pamiatkostav Vállalattal karöltve számos kassai és kelet-szlovákiai üzem, valamint lengyel restaurátorok csoportja vesz részt. A bolgár „Murra” Az utóbbi évtizedek# ben világszerte növekedik a bivalytenyésztés. Jelenleg 64 országban 130 millió a bivalyok száma. Miért ez a fokozódó érdeklődés? Közismert, hogy a bivalytej zsírtartalma, két, két és félszerese a tehéntejnek. Fehérebb és sűrűbb annál, kevesebb a víz- és több a szárazanyag tartalma, több benne a protein, laktoz (tej, cukor) és a vitamin. A bivalyhús gazdagabb foszforban és vasban, mint a marhahús. Jobban konzerválható, tovább megőrzi tápértékét. Mindemellett a bivaly viszonylag igénytelen állat, jól alkalmazkodik a természeti viszonyokhoz és el- lenállóbb a betegségekkel szemben. Minthogy igavonásra ma már nem használják, Bulgáriában tej- és hústermelés céljából tenyésztik. Hogy teljesítőképességét növeljék, elhatározták, hogy a hazai fajtákat a közismerten jól tejelő indiai Murra-fajtával keresztezik. 1962-ben 32 tenyészállatot importáltak Indiából. Két évtized alatt sikerült egy új fajtát, a bolgár Murra-bivalyt előA homokbányák anyagával töltik maid fel az építkezési területeket A Vegyépszer fővál- # lalkozásában 26 magyar vállalat vesz részt nagyszabású építkezésen a Szovjetunióban, a Kaszpi-tengertől 320 kilométerre levő Ten- gizben. A magyar építők keze nyomán születik majd meg az olaj- és gáztisztító komplexum, az ipari bázis és a lakónegyed. A munkálatokon jelenleg ezerötszázan vesznek részt, a következő években már ötezren vállalnak munkát a szélsőséges időjárású félsivatagban. állítani. A bolgár Murra átlagosan évi kétezer liter 7,5 százalékos zsírtartalmú tejet ad. Ez a 3,6 százalékos tehéntejhez viszonyítva, 4000 liternek felel meg. Az „országos csúcsot” a Gabrovo megyei Javorec tenyészete tartja: a 305 napos tejelési időszakban tehenenként 5348 litej tej a hozama. Az új fajta megdöntötte azt a feltevést, hogy a bivalyt nem lehet iparszerű- cn tenyészteni. Ma valamennyi bolgár bivalytelep korszerű technikával rendelkezik, mint például a gépi fejés, a borjúk korábbi elválasztása az anyaállattól, szabadban tartás stb. Kiváló tulajdonságai miatt külföldön is nagy az érdeklődés a bolgár tenyészállatok iránt. A Szovjetunióban a bolgár Murrát kaukázusi bivalyokkal keresztezték. Az eredmény: 30 százalékkal nőtt a te- henenkénti tejtermelés. Érdeklődnek az Egyesült Államokból és Venezuelából is. Bivalytartás a szabadban A lakótábor teljes leiépülése után ötezer dolgozónak nyújt majd munka utáni pihenőt, kikapcsolódást
