Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

1987. január 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Tiszai Vegyi KonMnát pozíciói változatM szilárdak Az elmúlt év gazdálkodásáról az új esztendőben Az utóbbi időben hallatszottak olyan Jiangok, hogy lám, az olyan jól prosperáló vállalatnál is, mint a Tiszai Vegyi Kombinát, komoly gon­dok hátráltatják a termelést. Sőt voltak, akik tudni vélték, pénzügyi nehézségek támadtak a magyar vegyipar borsodi fellegvárában. A men­demondát cáfoló bizonyítékokért kereste fel e sorok írója a TVK-t, ahol dr. Kriszt Gyula gaz­dasági vezérigazgató-helyettestől érdeklődött a nagyvállalat gazdálkodásáról. Ellenfényben Fojtán L. felv. Tokaj-Hegyalján Csak furmint és hárslevelű... Magyar és nemzetközi árviszonyok — A TVK-ban gyártott ter­mékek értéke a vállalat fenn­állása óta először 1985-ben érte el a húszmilliárd forin­tot. A jól értesültek szerint az elmúlt esztendőben, vagy­is 1986-ban a kombinát el­maradt ettől a teljesítmény­től. Miért fordulhatott mind­ez elő? — kérdeztük. — Az információ pontos, mivel tavalyelőtt kereken húszmilliárd forintnak meg­felelő társadalmi terméket állítottunk elő, ami a válla­lat töretlen fejlődésének egyik ékes bizonyítéka — kezdte válaszát dr. Kriszt Gyula. — Az elmúlt esztendőben azonban történt egy és más a világgazdaságban. Ami ben­nünket érzékenyen érintett, hogy szenvedő alanyai vol­tunk és vagyunk még nap­jainkban is a negatív „kő­olaj-árrobbanásnak”. A kő­olaj és származékai árának a világpiacon bekövetkezett nagyarányú csökkenése a vegyiparban érthetően nagy riadalmat okozott. Ráadásul, a kőolaj és származékainak árcsökkenése a világpiacon és a magyar gazdaságban nem volt szinkronban. Kez­detben még arról sem volt tudomásunk, hogy a kor­mányzat milyen álláspontot foglal el a magyar árviszo­nyokat illetően. Az export­piacokon viszont figyelmbe sem vették a magyar árvi­szonyokat, ugyanis ilyen helyzetben a nemzetközi ver­senyben kialakult új árakat tekintik mérvadónak. Mindez elkerülhetetlenül oda veze­tett, hogy a TVK-t nagyará­nyú veszteségek érték, több százmillió forintnak megfe­lelő konvertibilis valutától estünk el az elmúlt eszten­dőben. Pontos adatokkal pil­lanatnyilag ugyan még nem tudok szolgálni, annyit vi­szont már most látunk, hogy ha termelési értékünk nem is éri el a két évvel ezelőtti húszmilliárdot, de megköze­lítjük azt. Kimagasló termelési sikerek — A kombinátot kezdettől fogva úgy tartják számon, hogy termelő gyárai a név­leges kapacitást messze meg­haladó teljesítményt nyújta­nak. így volt ez 1986-ban is? — Lényegében minden gyá­runk termelési csúcsot ért el. Nitrogénműtrágya-gyárunk például csaknem 550 ezer tonna ammónium-nitrátot ál­lított elő, amely termelési re­kordnak számít. A megter­melt műtrágya egy tekinté­lyes részét, több mint száz­ezer tonnát ezúttal is tőkés piacokon értékesítettünk. Két polipropiléngyárunk is kitett magáért, hiszen több mint százezer tonna terméket gyár­tott, s ebből csaknem 52 ezer tonnát konvertibilis devizáért exportáltunk. Persze ennél lényegesen többet is el tud­tunk volna adni külföldön belőle, ugyanis a világ mű­anyagiparában egyre nagyobb a jelentősége a polipropilén­nek, amely az utóbbi évti­zedben több területen roha­mosan elterjedt, és sokolda­lúságánál fogva számtalan új felhasználási lehetőséget te­remtett. Ráadásul, igen jó pénzt fizetnek érte. A nagy külföldi keresletet és az egy­re növekvő hazai igényeket szem előtt tartva, úgy dön­tött a kombinát vezetése, hogy rövidesen felépítjük a TVK harmadik polipropilén­gyárát. Termel a lineáris polietiléngyár — A TVK-ban mit tarta­nak 1986 legjelentősebb ered­ményének? — Nemcsak vállalati, ha­nem népgazdasági szinten is kiemelkedő jelentőségű az évi 140 ezer tonna kapacitá­sú és 6 milliárd forint költ­séggel felépült lineáris poli­etiléngyár múlt évi sikeres üzembe helyezése. A beru­házás, mint ismeretes, re­kordidő alatt valósult meg, ennek köszönhetően az év második felében, néhány hó­nap leforgása alatt 37 ezer tonna lineáris polietilént gyártottunk, jóllehet, erede­tileg nem irányoztunk elő 1986-ban termelést. Az új tí­pusú polietilén kétharmadát, mintegy 24 ezer tonnát tőkés piacon értékesítettük. Ezt nagy fegyverténynek köny­velhetjük el, hiszen olyan új termékről van szó, amit mindössze néhány helyen gyártanak csak a világon, tehát még csak most kezd elterjedni a felhasználók kö­rében. Ezért még az is ért­hető, hogy egyes felhaszná­lók tartózkodnak a lineáris polietilén alkalmazásától, egészen addig, amíg meg nem győződtek előnyeiről, jó tulajdonságáiról. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden­kor kiváló minőségű termé­ket adjunk, pontosan szállít­suk a megrendelőnek, és vé­gül a felhasználóval közösen meg kell találni azokat a tí­pusokat, amelyek a vevő szá­mára a legkedvezőbbek. Meg­győződésünk, hogy nemcsak külföldön, de idehaza is egy­re többen megkedvelik a li­neáris polietilént. Újabb polipropiléngyár épül — Az előzőekben már szót ejtettünk róla, hogy a poli­propilén közkedvelt mű­anyag-alapanyag. Ezért elke­rülhetetlen a termelés szün­telen növelése. — Valóban, egyre több fogy belőle belföldön is. Ami­kor az első, majd a második polipropiléngyárunkat felépí­tettük, arra ösztönöztük a hazai felhasználókat, hogy minél több terméket vásá­roljanak tőlünk. Most, hogy rendkívül megnőttek az igé­nyek, ellátási felelősséget ér­zünk a felhasználókkal szem­ben. Nem beszélve arról a körülményről, hogy mi ma­gunk is sok polipropilént Egy osztrák cég olyan egyenletes cellaszerkezetű, gumirugalmasságú poliure- tán műanyag habot hozott a piacra, amely társai közül nagy összenyomhatóságával tűnik ki. A Sempocellnek elnevezett anyag addig nyomható össze, amíg összes cellája egymásba nem nyo­módik, és egynemű szerke­zetet nem alkot. Különleges előnye, hogy amikor hossz­dolgozunk fel, s ez a jövő­ben tovább bővül. Itt emlí­tem meg, hogy rövidesen megkezdjük annak a geotex- tíliának a gyártását, amelyet a jamburgi gázvezeték építé­séhez használnak fel, s ami­nek ugyancsak polipropilén az alapanyaga. Ezen túlme­nően, ettől az évtől olyan kötelezettség is hárul a TVK- ra, hogy a Szovjetunióból vá­sárolt 60 ezer tonna etilén ellentételeként megfelelő mennyiségű polipropilént kell a baráti országnak szállítani. S akkor még nem szóltunk arról a törekvésünkről, hogy minél több jól értékesíthető polipropilént szállítsunk a tő­kés piacokra, növelve ezzel is a vállalat nem rubelelszá­molású bevételét. — Tehát <a jövő szempont­jából alapvető fontosságú, hogy több polipropilént gyártsunk, amit azonban csak egy újább gyár felépí­tésével tudunk megvailósí'ta- nd. Az illetékes szervek ja­vaslatunkkal egyetértettek, így a vezérigazgatóság dön­tése értőimében 1988 végére fel kell építenünk a TVK .harmadik poilipropiléngyá- rát. Termelésbővítő fejlesztések — A mai gazdasági hely­zetben a legtöbb gyártó vál­lalat arra törekszik, hogy növelje a magasabb feldol­gozottsági fokú termékek arányát. — Mi is azon fárado­zunk, hogy minél több ér­tékesebb, minden piacon jól eladható terméket gyárt­sunk. Annáik idején ezért létesítettük a BOPP-üze- mürnket, ahol a celofánt he­lyettesítő különleges, cso­magolásra szolgáló fóliát ál­lítjuk elő. Az eltelt néhány év alatt annyira megnőtt iránta az igény, hogy az évi négyezer tonna termelés, amelynek egyh armadát tő­kés relációban értékesítjük, nem fedezi ia szükségletet. Ezért most újabb gyártósort létesítünk. Ugyanez a hely­zet az agrofólia gyártását illetően is; a harmadik be­rendezés üzembe helyezésé­vel, amelyre rövidesen sor kerül, évi 18 ezer tonnára növekszik a TVK szélesfó­lia-gyár tó kapacitása, amely összhangban van a külföldi és a hazad megrendelések­kel. — Tehát elmondhatjuk, hogy a TVK pozíciói szilár­dak? — Erre talán elegendő azt válaszolnom, hogy a válla­lat 2,6 milliárd forint körüli várható nyeresége és a terv­ben megfogalmazott felada­toknak az előirányzottnál csaknem két százalékkal ki­sebb létszámmal történő teljesítése mindenképpen eredményes munkára vall. Lovas Lajos irányban összenyomják, ke­resztirányban csak alig duz­zad meg. Ezért nagyon al­kalmas arra, hogy rugót ké­szítsenek belőle. Zárt térben — például hengerben — a közönséges gumi nagy nyomás alatt nem rugózik, ellenben a Sempocellnek ez a tulajdon­sága zárt térben is változat­lanul érvényesül. Csend honol mostanában a venyigétől borzas szülőföl­deken, végig egész Tokaj- Hegyalján. Csak enyhébb napokon lehet hallani he­lyenként a metszőollók csat­togását, előkészítve az ültet­vényeket — a jó termés re­ményében — az 1987-es ve­getációra. Annál „mozgal­masabb” az élet a hegyol­dalakba vájt, riolittufa falú pincék mélyén, hiszen hosz- szú utat kell megtennie az ősszel sajtolt mustnak, míg érett, nemes ital válik belőle. Az erjedést követő fejtés, derítés, szűrés, töltö- getés, vagyis a borok „isko­lázása” nagy szakértelmet, gondosságot kívánó munka, amely természetesen nem­csak ilyenkor télen, hanem egész évben folyik. Hasonlóképpen nincs szü­net abban a tudományos munkában sem, amelyet a borkombinát Tarcali kutató Állomásának szakemberei végeznek. A régi századok­ban 20-nál is több szőlőfaj­tát termesztettek a történel­mi borvidéken, mígnem a fokozatos nemesítői munka, kiválasztás eredményeként a furmint és a hárslevelű bi­zonyult Tokaj-Hegyalján ter­mesztésre a legjobbnak. Ez a kettő tudja legméltóbban megőrizni a tokaji bor mi­A közelmúltban tartották Mélyiban a kistermelők me­gyei klubjának aktívaérte­kezletét. Ezen részt vett dr. Csepregi Csaba, a Miskolc Város Tanácsa mezőgazdasá­gi osztályvezetője is. Vele beszélgettünk a másodlagos gazdaságok helyzetéről, min­denekelőtt azt tudakolva: milyen szerepük van a ház­táji és kisegítő gazdaságok­nak megyénkben, és a me­gyeszékhelyen, Miskolcon? — A másodlagos gazdaság népgazdasági igényeket elé­gít ki, hiányokat pótol. Mennyiségben és választék­ban egyaránt bővíti a ter­mékskálát. Az itt tevékeny­kedők jelentős kapacitással rendelkeznek azokban a ter­melési ágakban, melyekben a nagyüzemi termelés nagy eszközlekötést igényel, vagy ahol a tevékenység az átla­gosnál több eszköz- és élő­munka-ráfordítással, eseten­ként pedig túlzott kockázat- vállalással folytatható. — Szavaiból kiderül, gaz­daságilag nagy jelentősége van a kistermelésnek, követ­kezésképp fejlesztése indo­kolt. Mit tesznek Miskolcon ennek érdekében? — A másodlagos gazdasá­gok fejlesztésére alakult egy operatív bizottság, amely irá­nyítja, és ellenőrzi a terme­lő. felvásárló szervek, vala­mint a kistermelők tevé­kenységét. Fő céljaink közé tartozik a szakosodás foko­zása, és a város ellátásában nőségét, hírnevét. így nap­jainkban a 90 százalékot is meghaladja ennek a két faj­tának az elszaporitása, ter­mesztése híres borvidékün­kön. Mivel azonban a furmint és a hárslevelű késői érésű, szüretelése olykor már ked­vezőtlen időjárási körülmé­nyek között történik, ami minőség és mennyiség te­kintetében egyaránt veszte­séggel jár. Ezért már régen felmerült annak a gondolata, hogy a szüreti idő széthúzá­sára új fajtákat is be kelle­ne vonni a termesztésbe. Ezek előállításán és kivá­lasztásán a Tarcali Kutató Állomás szakemberei hosz- szabb idő óta dolgoznak. Eddigi munkájuk eredmé­nyeiről készített tájékoztató­jukban Marcinké Ferenc igazgató és Szalmás Miklós tudományos munkatárs köz­ük, hogy az új kiónok és az új fajták kipróbálására, a termesztésbe való állításuk vizsgálatára, jó tíz évvel ez­előtt 181 hektáron Pirostra­mini, Muscat Ottonel, Char- donnay. Szürkebarát, Sauvi- gnon szőlőt telepített a bor­kombinát. Kiválasztásuknál az volt a szempont, hogy korai érésű, jó cukorfok­felhalmozó és fagytűrő ké­pességű, kiegyensúlyozott betöltött szerep erősítése. Sokan keresik fel díjmentes szaktanácsadó szolgálatunkat, melynek eredményei lemér- hetően jelentkeznek. Csök­kentek a fajlagos költségek, következésképp például ja­vult az állattartás jövedel­mezősége. Nagyon fontosnak tartjuk a kistermelők tevé­kenységének erkölcsi elisme­rését, jutalmazását is. — A kistermelők nagy ré­sze — a főfoglalkozás mel­lett — a család hús-, gyü­mölcs-, zöldségellátását javí­tandó, foglalkozik állattar­tással, kertészkedéssel. — Igen, ez így van. De so­kan napjainkra már szako­sodtak, szakcsoportokba tö­mörültek. Most a város terü­letén 21 kertszövetkezet, és 4 állattartó szakcsoport mű­ködik, mintegy 3500 tag részvételével. Szakmai koor­dinálásunkkal a termelés korszerűsödését értük el, ami az árutermelő jelleg erősödésében nyilvánult meg. Vagyis a termeléshez viszo­nyítva csökken a személyi fogyasztás aránya, és a kü­lönbség áttevődik a váro­sunkban kistételű felvásár­lásra kijelölt bolthálózatra. Az elmúlt évben a szakcso­portok és kertszövetkezetek központi árualapra mintegy 31 millió forint értéket ad­tak át, ez megjelent a város élelmezésében is. — Mint mondta, négy ál­lattartó szakcsoport van vá­rosunkban. Ezek fontosságu­terméshozamú fajták legye­nek, s kedvező évjáratban legyen megfelelő aszúképző­désük. Megállapították a kuta­tók, hogy ezek a fajták csak részben váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. Termesztés szempontjából legértékesebbnek a Szürke­barát és a Chardonnay bi­zonyult. Ez utóbbit elsősor­ban a pezsgőkészítéshez használhatná a borkombinát alapanyagként. A borvidékre utaló névvel közülük egyik fajta borát sem hozza for­galomba a vállalat, amiből az következik, hogy tovább­ra is a furmint és a hárs­levelű marad alapfajtának. A kísérletezést, útkeresést folytatva, a szakemberek tanácsára a borkombinát az új telepítésű ültetvényekben elhelyezte a furmint és a hárslevelű olyan kiónjait, amelyek még nem kerültek üzemi táblákon kipróbálásra. Hangsúlyozzák azonban, hogy a történelmi borvidéken nem fajtaváltásról,. hanem fajtabővítésről van szó. A furmint és a hárslevelű faj­tának és ezek kiónjainak el­sődleges és meghatározó sze­repét továbbra is meg kell tartani Tókaj-Hegyalján. kát tekintve, milyen helyet foglalnak el a kistermelés­ben? — Szerepük fontos. Jel­lemző az árutermelő állat­tartás erősödése. Ebben az ágazatban a termelés értéké­nek mintegy kétharmada az áruvá váló hányad. Várható az önellátó jelleg további mérséklődése, és a jövede­lemszerző szerep növekedése. Az állattenyésztésen belül a nyúl, galamb, méh szinte ki­zárólag a másodlagos gazda­ságokhoz kötődik, őket is segítjük. A méhészeknek pél­dául kedvezményes cukorak­ciót, vándorlási fuvarked­vezményt adunk, vagy a nyu- lászoknak szerződéssel bizto­sítjuk a nyúl átvételét. — Végezetül a gondokról valamit... — Az elmúlt évben orszá­gosan több mint 100 ezerrel csökkent a kistermelők szá­ma. Ennek oka az egyes ágazatok jövedelmezőségének csökkenése, az integrátorok érdekeltségének mérséklődé­se. Megnövekedtek a kister­melői panaszok az általuk vásárolt takarmányok, te- nyész- és szaporítóanyagok, az igénybe vett szolgáltató'- sok minőségére. Előfordultak zavarok a felvásárlásban is. E problémákat szeretnénk kiküszöbölni, és az eddigi eredményeket figyelembe véi ve, tovább fejleszteni a ház­táji és kisegítő gazdaságokat Miskolcon és környékén. Dobos Klára Műanyag rugó <h. j.) Kistermelők Miskolcon és környékén w Értékteremtés — többletmunkával

Next

/
Thumbnails
Contents