Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

1987. január 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nem történt semmi?... (4.) A Miskolci Városi Bin tapasztalatai Válóok-e a horkolás? (a bírói szakvizsga kérdése) Válóoknak tekinthető-e az, ha a házastársak valamelyi­ke, a férj, vagy a felfeség al­vás közben hangosan horkol? Bármennyire is meglepő, az előbbi kérdésre az „igen” a helyes válasz. Mert ha — tegyük fel a férfi — hango­san horkol az éjszaka, az asszony kialvatlanul ébred és ezért egész nap ingerlékeny lesz. Hajba kap párjával, so­rozatosan követik egymást a veszekedések. Mindketten in­gerlékenyekké válnak, ami elhidegiilésükhöz vezethet. Ha pedig elhidegültek, nem találnak közös megoldást a családi élet konfliktusaira. Nincs messze az a nap, ami­kor mindketten a bonlókere- set benyújtásán kezdenek gondolkodni. Nem anekdotát meséltem most el, hanem a fogalma­zók bírói szakvizsgájának egyik kardinális kérdését és a megfelelő választ. Persze, hogy mosolygunk a jogászi okfejtésen, hiszen a házassá­gok megromlására a horko­lásnál sokkal nyomosabb válóokokat ismerünk. Nem hiszem, hogy lenne olvasónk, aki környezetében ne találna széthullott családot, válási árvát, gyermekei nevelésével magányosan küszködő nőt, húsz-, negyven- vagy ötven­százalékos férfit. Maga a példa jelzi, hogy az élet megszámlálhatatlanul sok helyzetet teremthet, amely a családi harmónia megromlásához vezet. A sze- reteten, a megértésen, a köl­csönös megbecsülésen alapu­ló házasságok azonban föld­indulásokat is átvészelnek — ám most nem az egész élet­re kötött házasságokról, ha­nem a zátonyra futottakról írtunk sorozatot. Ezúttal dr. Palásti Gábor, a Miskolci Városi Bíróság közelmúltban kinevezett elnökhelyettese válaszol a kérdésekre. — Magyarországon 1985- ben összesen 29 ezer házas­ságot bontottak fel a bírósá­gok. Ez majdnem 90 ezer ember életére gyakorolt va­lamilyen hatást, hiszen a pe­res feleken kívül 30 ezer kis­korú gyermeket is érintett. Mit mutat a miskolci bíró­ság statisztikája? — Bíróságunkra évente kö­rülbelül már hétezer polgári peres ügy érkezik, azaz már ilyen magas számban kérnek a felek tőlünk jogi orvosla­tot. A polgári ügyek több mint fele, de inkább kéthar­mada családjogi per. Az ada­tok reális elemzésére 1983- tól vállalkozhatunk, bírósá­gunk illetékességi területe ugyanis három esztendeje bő­vült a volt edelényi járás- bíróság területével. Tehát: 1983-ban 2284, 1984-ben 2384, 1985-ben 2378, míg tavaly no­vember 30-ig már 2278 bon- lóperes keresetet nyújtottak be hozzánk, ami azt jelenti, hogy a szám december vé­géig elérte a 2500-at. A házas­ságokból származó gyerekek tartásával kapcsolatban ta­valy 1321 vitás kérdés el­döntésére adtak be kerese­tet, míg az apaság megálla­pítására november végéig 149 ügyfél kezdeményezett eljá­rást. A házasságon kívüli gyermekek tartásával kap­csolatban pedig az említett időpontig több mint 200 pe­res ügy érkezett. A család­jogi perek száma évek óta kis számmal ugyan, de fo­lyamatosan emelkedik. A mi felfogásunk szerint a család társadalmunk legfontosabb pillére. A bontókeresetek, a családjogi perek magas szá­ma figyelmeztető jelenség, s társadalmi méretű beavatko­zást igényelt. Ennek az igény­nek felelt meg a családjogi törvény módosítása, amelyet az Országgyűlés őszi üléssza­kán hagytak jóvá. — A Miskolci Városi Bí­róságon szerzett tapasztala­tok szerint mivel magyaráz­ható, a házasságok megrom­lása? A családfők, vagy az asszonyok fordulnak gyak­rabban a bírósághoz? — A bontókeresetek majd­nem háromnegyede a felesé­gek aláírásával érkezik a bí­róságra. A gyakorlat szerint az esetek döntő részében a felek közös megegyezéssel válnak el, és az ilyen esetek­ben a bíróság nem kutatja, csak általában sejti, mi rej­lik a válási szándék mögött. Az így felbontott házasságok esetében egyezségét kell köt­ni az úgynevezett járulékos kérdésekben: a gyermek el­helyezéséről, tartásáról, lát­hatásáról, a közös lakás hasz­nálatáról és az esetleges há­zastársi tartásról. A bíróság mérlegeli még, hogy a válni akarók komolyan, véglegesen és befolyástól mentesen dön- töttek-e szándékukról. és van-e esély a házasság meg­mentésére. A családi élet megromlásához vezető oko­kat gyakran nincs időnk mé­lyebben feltárni, de minden­képpen meg kell említeni az alkoholizmust, a férfiak és a nők durvaságát, agresszivitá­sát, a családok anyagi hely­zetének elnehezülését. Ám ahány ház, annyi szokás, ahány bontóper, annyi váló­ok. A válás kimondásáig többnyire viszonylag gyorsan eljut a bíróság — bontópe­res keresetet nagyon ritkán utasítunk el. A hosszadalma­sabb procedúrát a vagyon­jogi, valamint a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos kérdések eldöntése jelenti. — Ez utóbbiban, mármint a gyermekelhelyezésben szin­te kizárólagosan az anyák javára döntenek a bíróságok. A válófélben lévő férfiak gyakori panasza ez, mert vé­leményük szerint ők is eman­cipálódnak, alkalmasnak, al­kalmasabbnak érzik magukat a gyermek felnevelésére. Mi erről a véleménye? — A bíróság gyerekpárti és ez a gyakorlat a társadalmi közfelfogást tükrözi. Az ese­tek túlnyomó többségében, körülbelül kilenctized részé­ben a férfiak egyébként sem vitatják, hogy a gyermeket az anyánál helyezzék el. Az már nem a bíróságra, hanem a gyámhatóságra tartozó kér­dés, hogy vannak, akik visz- szaélnek a helyzetükkel, meg­nehezítik az úgynevezett lát­hatást, a másik szülő ellen nevelik gyermeküket. Ez már intelligencia és kulturáltság kérdése. Vannak, akik éve­ken, sőt évtizedeken keresz­tül civakodnak gyermeküket pajzsul használva. Ugyanak­kor szép számmal akadnak apák, akik ugyan belenyu­godnak abba, hogy fizetésük­ből levonják a 'tartásdíjat, de gyermekükre rá sem' néznek, az utcán meg sem ismernék őket. Az ilyen, csonka csa­ládban felnövekvő gyerme­kek természetesen hátrányba kerülnek társaikkal szemben. — Az új családjogi törvény 1987. július 1-én lép életbe. Kérjük, néhány lényegesebb módosítást említsen meg ol­vasóinknak. — A számos módosítás részletezése biztosan megha­ladja a cikk kereteit, hang­súlyozom tehát, hogy való­ban csak néhány változást sorolok fel. Az új családjogi törvény a nők házasodási korhatárát 18 évre emeli fel, s a házasságkötés előtti vá­rakozási idő a jelenlegi egy hónap helyett három hónap­ra emelkedik. A következő év júliusától a bíróknak a peres eljárást megelőző sza­kaszban — amely szintén újdonságnak tekinthető — a jelenleginél több lehetősége nyílik majd a békítésre. A módosítás szerint ugyanis a feleknek az első meghallga­tás után 30 nap áll majd rendelkezésükre, hogy dönt­senek: beadják-e a kereset- levelet vagy sem. A mostani gyakorlat szerint a házas­felek már az első tárgyalási napon kígyót-békát kiáltanak egymásra, ez nagyon meg­nehezíti a békülést. A közös megegyezésnél a korábban felsorolt járulékos kérdése­ken kívül előre dönteni kell a közös vagyon megosztásá­ról is. A tartásdíj a mostani gyakorlattól eltérően, nem lesz automatikusan 20 száza­lék, hanem 15—25 százalék között mozoghat majd, s a gyermeket nevelő szülő kö­rülményeiben beállott válto­zástól függően módosulhat. A jövőben a láthatás kérdései­ben is a bíróság dönt majd, amelyet új terminológiával kapcsolattartásnak neveztek el. A módosított családjogi törvény a felek kötelsségévé teszi az együttműködést a bontóper befejezését köve­tően is, például közösen kell dönteniük a gyermek foglal­kozásának megválasztásában, tartózkodási helyének kijelö­lésében, a névválasztásban. Udvardy József Miért nincs megfelelő felügyelet a Termálban? Idős ember vagyok, s egészségügyi óikból rendsze­resen látogatom a tapolcai Termálfürdőt. Fájóan tapasz­talom, hogy a falaikra ki­függesztett figyelmeztető táblák tilalmait — Tilos az úszás, a lármázás, a vízbe ugrálás! — kevesen tartják be. Nagyon sók külföldi vendég is felkeresi a mél­tán híres és kedvelt fürdőt, akik talán nem is értik a kiírásokat, Ezért kifogásolom a rends? eres felügyelet hiá­nyát. A közelmúltban kelle­metlen két órát töltöttem el a gyógymedencében. Két ti­zenéves leány — szüleik is jelen voltak — eszeveszet­ten ugrált a vízben, egy­mást kergetve, nagy hullá­mokat verve rendetlenked­tek. Egy fiatal férfi nyaká­ban kisgyermekével dobálta magát a vízbe. Egy idő­sebb fürdőző mindezt szó­vá tette. Durva szavakkal utasították vissza. Ezalatt az idő alatt a felügyelettel megbízott alkalmazott egy­szer jelent meg, de akikor is azért, hogy megmérje a víz hőfokát, s mint aki jól végezte dolgát, eltávozott. Akik a fürdőbe gyógyul­ni, pihenni járnak, sokszor vannak kitéve hasonló kel- lemetlenségekn ek. Áz illetékes válaszol Az Észak-Magyarország november 27-i számában „Együtt, egymásért” címmel megjelent olvasói levélben az épület szeméttedobójámak lezárását kezdeményezték a Killian György utca 6-os számú ház bérlői. Vállalatunk csak abban az esetben szüntetheti meg a szemétledobót, ha ahhoz va­lamennyi bérlő hozzájárul. Javasoltuk, hogy a lakóbi- zobtsági elnök és a körzeti tanácstag bevonásával tart­sanak lakógyűlést, mélyen vállalatunk képviselője is részt vesz és közösen kísé­reljék meg a még ellenál­lást tanúsító bérlők meg­győzését. Őszintén reméljük, hogy a probléma a megbeszélést követően véglegesen rende­ződik. Nyíri István igazgató, MIK Szerkesztői üzenetek Bellus Gsabáné, Miskolc: A sátorgarázsök ügyében a városi tanács már határoza­tot hozott. A témával la­punk december 22-i számá­ban foglalkoztunk. * Bail lay Zoltánná, Miskolc: Elnézését kérjük, hogy so­rait nem tudjuk közölni, mivel aktualitását vesztette. Együtt olvasóinkkal „Postánkból” rovatunkat az olvasóinktól érkező le­velek alapján szerkesztjük. A levelek egy része az elé­gedettség hangján szól, mások a jobbítás szándé­kával írnak. Egy-egy ked­ves levelezőnk a lakóhe­lyén történt fontosabb ese­ményről, rendezvényről tu­dósít, mások saját problé­máikká!!, jogi kérdésekkel, egyéni panasszal keresnek meg minket személyesen, levélben és telefonon. Az elmúlt évben levelezési ro­vatunkhoz közel 900 levél érkezett megyénkből. Ez a magas szám is mutatja, hogy sokan ragadnak tol­lat, akár segítségünket kér­ve problémájuk megoldásá­hoz, akár mindannyiunkat érdeklő témákat felvetve. Illés Endre miskolci leve­lezőnk sorai is bizonyít­ják, érdemes szóvá tenni, megnevezni a mindenna­pok történéseit: „Több pél­dát említhetnék arra, hogy gondolataimat érdemes volt papírra vetnem. Lakótele­pünk piachelyzetéről szól­va, a városgondnokság se­gítőkészségét tapasztáltam; ■ elhelyezték a szeméttároló konténert, és rendszeresen takarítják a piacot és kör­nyékét. Az Iván és a Könyves Kálmán utcák ke­reszteződésében gyalogos átkelőhelyet létesítenek, a Loránt’ffy utca és Iván ut­ca kereszteződésében pedig közúti jelzőtáblát helyez­nek ki a balesetek megelő­zése érdekében. Közérde­kű problémákkal érdemes tehát foglalkozni. Alapel­vem, hogyha mindenki szí­vén viselné a köz érdekét, hamarabb érnénk el ered­ményt.” Itt említjük meg állandó levelezőink nevét: Apró Lajosné, Bártfai Ferenc, Vértesi Tivadar, Nyíri Kál­mán, Pál István, Tózsa István Miskolcról, Tusai Dénes Mezőkövesdről, Mu­rányi Tibor Bánrévéről, Kerékgyártó Mihály Ózd- ról, Szekeres András Alsó- bereckiröl; akiknek ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy észrevételeikkel, tu­dósításaikkal hozzájárultak rovatunk munkájához. Saj­náljuk azonban, hogy több névtelen levélírónk nem vállalja írását, holott érté­kes gondolatokat, közérde­kű kérdéseket: észrevételez- nek. Kérjük kedves olvasóin­kat, továbbra is keressenek meg bennünket. Jó mun­kát és boldog új évet kí­vánunk ! IMfK „ , - f Biztonságosabbá teszik 9 A miskolci Győri kapui villamosvágány felújítása az elmúlt év szeptemberében kezdődött. A munkálat há­rom szakaszban folyamato­san halad, befejezése 1988. első fél évében várható. Az építéssel együtt járó forga­lomterelést már tervezésének folyamatában figyelemmel kísértük, azóta is naponta figyeljük és alakítjuk. A forgalomterelés első napjaiban a legjellemzőbb gcnd az volt, hogy a jár­művezetők — megszokásból közlekedve — nem vették figyelembe a kihelyezett te­relő- és tiltótáblákat, behaj­tottak a lezárt útszakaszra, ezzel a Böngér, Bíró, Liszt Ferenc utcák forgalmát je­lentősen megnövelték. A fi­gyelem ébren tartására to­vábbi tiltásokat vezettünk be a lezárt útszakaszon, megerő­sítettük a terelt útirányok jelzéseit, a hírközlő szervek segítségével fokozott figye­lemfelkeltést végeztünk, erősödött a közlekedők el­lenőrzése. A Kiss Ernő utcai gyalo­gos átkelés nehézségeit, mind többen észrevételezik. Mindezeket figyelembe vé­ve, az érintett szerveket bevonva ismételten és teljes- körűen áttekintettük a gya­logos átkelési lehetőségeket. A Kiss Ernő utcán a te­relt forgalommal érintett szakaszon két csomópontban, (Fürst Sándor u.—Thököly u.) illetőleg további négy helyen kelhetnek át az úton a gya­logosok kijelölt átkelőhe­lyen. A gyalogosok védelmé­ben legbiztonságosabb lenne felüljárók építése, ami dara­bonként több millió forintot igényelne. Biztonságos lehe­tőségként adódna a jelző­lámpa-telepítés. Miután a vonatkozó jogszabályok alap­ján egy közlekedési csomó­pontban bármely közlekedés szabályozása, csak a csomó­pont teljes szabályozása ré­vén valósítható meg, így a Fürst és Thököly utcáknál csomóponti jelzőlámparend­szerek telepítése darabon­ként 1,5—2 M Ft-ért való­sítható meg. Megvizsgáltuk a gyalogátkelőhelynél a sár­ga villogó lámpák fölszere­lését is. Ez a megoldás azonban korántsem hozna tényleges javulást a jelenle­gi helyzethez képest. Áttekintettük a további szabályozási lehetőségeket is és reálisan az alábbi mó­dosításokat tudjuk alkalmaz­ni. Már eddig is a két leg­forgalmasabb \ átkelőhelynél 40 km ó sebességkorlátozást rendeltünk el. Kezdeményez­tük a gyalogátkelőhelyek térségében a teljes értékű közvilágítás biztosítását, A Fürst Sándor utcánál a Kiss Ernő utca nyugati részéből érkezve a balra kanyarodás tiltása, a Szinva-hídon az át­haladás elsőbbségének sza­bályozása várható. Folya­matban van a Thököly ut­cánál a gyalogátkelőhely át­helyezése, a kereszteződés keleti ágára. Megvizsgáltuk a gyalogátkelőhelyek ki­emelt szintű (sárga fényű, nátriumlámpás) megvilágí­tásának lehetőségét is. Saj­nos a szükséges tervezési és engedélyezési eljárások idő- vesztesége miatt mindezt nem tudjuk az elvárt rövid időn belül megvalósítani. A tett és tervezett intéz­kedéseket nézve, úgy ítéljük meg, hogy minden reálisan számba vehető lehetőséget megvalósítunk a gyalogosok védelmében a Kiss Ernő ut­cán. Mindezekkel együtt csak a gyalogosok és jármű­vezetők együttes figyelmé­vel és előzékenységével ér­hetjük el, hogy elkerüljük a személyi sérüléseket ezen az útszakaszon. Jirkovszky Imre osztályvezető főmérnök építési és közlekedési osztály Nyugdíjas-találkozó Kissikátorban a falu nyug­díjasainak találkozóját ren­dezte meg a közelmúltban a helyi Vöröskereszt. Itt kö­szöntötték Medve Kálmán bácsit, aki 97. évével, a fa­lu legidősebb embere. A do- rnaházi általános iskola gyermektáncegyüttese, vala­mint a kissikátor! Szőnyi Márton KlSZ-alapszer vezet tagjai műsorral kedvesked­tek az idős embereknek. A vacsora elfogyasztása után zenekar szórakoztatta a résztvevőiket, akik közül többen táncra is perdültek. Fotó és szöveg: Kerékgyártó Mihály Összeállította: Bodnár Ildikó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents