Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
1987. január 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az ÉRV 25 éve Eredmények, tervek és feladatok Az Észak-magyarországi ÉRV szakemberei a MIKI Regionális Vízművek az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A jubileum alkalmából dr. Vékony Ernő igazgatót kérdeztük a vállalat múltjáról, fejlődéséről, és az elkövetkezendő időszak terveiről: — Észak-Magyarország kedvezőtlen hidrológiai és vízföldtani adottságai miatt az 1960-as évek elején vízellátási zavarok keletkeztek. Az üzemeltetési és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátására hozták létre vállalatunk jogelődjét, a Sajómén ti Vízműveket. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye határait túllépve, vállalatunk kezelésébe került a köszörűvölgyi víztisztítómű, és a Salgótarján vízellátását szolgáló mihályger- gelyi vízmű a hálózati létesítményeivel együtt. Az OVH 1970-ben átszervezte vállalatunkat és azóta három megye: Borsod, Heves és Nóg- rád területén látunk el vízgazdálkodási és hozzá kapcsolódó feladatokat. — Milyen szerepet tölt be a vállalat az ivóvíz- és ipa- rivíz-ellátásban? — Napi ivóvíztermelő kapacitásunk jelenleg naponta 195 ezer köbméter, amely a VII. ötéves terv végére várhatóan napi 209 ezer köbméterre emelkedik. Ebből mintegy 25 ezer köbméter, magas nitráttartalma miatt egészségre ártalmas. Fejlesztési feladataink között foglalkozunk az ivóvíz nitrátmentesítésének megoldásával. Hat nagyvállalat részére szolgáltatunk ipari vizet, napi 46 ezer köbméter mennyiségben. — Az ÉRV jelentős csatorna- és szervizszolgáltató tevékenységet is végez ... — Igen, jelenleg 13 szennyvíztisztító telepet üzemeltetünk. Ezeket más vállalatoktól vettük át, jelentős részük elhasználódott és rekonstrukcióra szorul. Emellett vállalatunk egyik legdinamikusabban fejlődő vízgazdálkodási tevékenysége a víz- és csatornamű szerviz. Működési területünkön kívül az országban bárhol kielégítünk ilyen igényeket, de tavaly az NDK-ban is végeztünk csatornatisztítási és ipari televízióval feltárási feladatokat. — A regionális vízellátási rendszer kiépítése jelentős beruházásokat igényelt. Milyen építőipari, műszaki tervezési munkákat végeztek? — A vállalat építési tevékenysége éves szinten mintegy 200 millió forint. Fejlesztési és rekonstrukciós feladataink elvégzéséhez létrehoztuk műszaki tervezési osztályunkat. A kiépült mátrai, észak-nógrádi, dél-borsodi és miskolci regionális vízművek bővítése, a lázbérci, hasznosi és a bocs—sajóládi vízműtelep fejlesztése jelenleg is folyamatban van. De foglalkozunk mezőgazdasági vízhasznosítással és jó néhány strandfürdőt is üzemeltetünk — például Parád- fürdőn, Bükkszéken —, amelyek fejlesztésére az elmúlt időszakban jelentős összeget fordítottunk. — Mint ahogyan o műszaki fejlesztésre is ... — Kiemelten foglalkozunk a vízellátási rendszerek automatizálási, távműködtetési, távmérési feladataival. Az Méréstechnikai Fejlesztő Vállalattal közösen kidolgozták a regionális vízellátási rendszer számítógépes üzem- irányítását. Ez a tavaszi BNV-n vásári díjat nyert, de elismerést kapott a különféle emulziók, olajos szennyvizek kezelésére kidolgozott módszerünk is. — Miben látja a sikerek titkát? — Nincsenek titkaink. Vállalatunk dolgozói kiegyensúlyozott, nyugodt, mondhatom alkotó munkát elősegítő légkörben, tisztességesen dolgoznak. Ügy érzem érvényesül a munkahelyi demokrácia, a gazdasági vezetés, a pártszervezetek, a szakszervezet és a KISZ közötti jó kapcsolatok is hozzájárulnak eredményeinkhez. Érdekeltségi rendszerünk rugalmas és jól szolgálja terveink megvalósítását, mivel az eredményektől függ az elérhető jövedelmek jelentős része. — Ügy tudjuk, az ÉRV- nél magas a felsőfokú végzettségű szakemberek száma ... — Mintegy 180 felsőfokú végzettségű műszaki és köz- gazdasági szakemberünk van. Magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, közülük többen szereztek tudományos fokozatot. Mivel vezetői munkakörben nem tudjuk őket foglalkoztatni, így sokan főmunkatársként, szaktudásuknak megfelelő munkát végeznek. A Fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsa mozgalom keretében jelentős alkotások születtek az elmúlt években. Aki többet és főleg jobban dolgozik, az többet keres. Az ÉRV-nél 85 ezer forint körül van az átlagkereset. Nálunk meg kell dolgozni a pénzért, megfizetjük a jó munkát, de meg is kell becsülni a munkahelyet. — Milyen volt az elmúlt esztendő? — A meteorológiai szakemberek szerint 110 éve nem volt ilyen aszályos esztendő. Ez azt is jelentette, hogy 2,9 millió köbméterrel több vizet kellett adnunk, de vízkorlátozás nem volt. Az ivó- és iparivíz-igényeket kielégítettük, a szennyvízhálózatot bővítettük és javítottuk a tisztítás színvonalát. Jó néhány versenyt, egyebek között újítási, tisztasági, balesetelhárítási versenyt nyertünk, sikeresen szerepeltünk a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Bruttó termelési értékünk növekedett, jobban takarékoskodtunk anyaggal, energiával, javult a munkafegyelem. — Mit terveznek az új esztendőre? — Szeretnénk stabilizálni az elért pozíciónkat. De ez nem konzerválást, állóvizet és mozdulatlanságot jelent. Elsősorban nem többet, hanem jobban kell dolgoznunk. Jobban kell gazdálkodnunk, érzékenyebbnek kell lennünk a költségekre. És még nagyobb figyelmet akarunk fordítani az emberi tényezőre, a dolgozó emberre, amely további eredményeink legfőbb forrása. — Hogyan készültek a jubileumra? — Munkával és mértéktartóan. A vállalat kazincbarcikai kettes telepének üzemcsarnokában munkásgyűlést tartunk. Meghívtuk a vállalat régi vezetőit, dolgozóit. Felidézzük az elmúlt 25 évet, értékeljük a múlt esztendőt, megbeszéljük az új év feladatait, és megjutalmazzuk az elmúlt időszak legjobbjait. Petra József Széli! a itzwzfcajta A mezőgazdasági nagyüzemeikben új módszerekkel igyekeznek csökkenteni az energiafelhasználást. Az egyik ilyen lehetőség a szélmotor, illetve a szélkerék alkalmazása. A MÉM Műszaki intézetének segítségével több helyütt az országban folytattak kísérleteket a szélenergia kihasználására. >A lakott területektől nagyobb távolságra levő ál- lattelepelkre szánják a szélmotorokat, mindenekelőtt a juhászat okban kerül szóba az energianyerésnek ez a formája. Kétféle szélmotort fejlesztettek ki, az egyik 0,5, a másik 3 kilowatt teljesítményű. A tapasztalatok általában kedvezőek, ám nem minden esetben működik megfelelően az újonnan vásárolt berendezés, mert — mint megállapították — a gazdaságok gyakran rosszul mérik fel a lehetőségeiket. Nincsenek tisztában a helyi szélsebességgel és a széliránnyal — csakis az általános meteorológiai adatokkal rendelkeznek — márpedig enéikül hiábavaló a fáradozás. A kutatók ezért különleges mérőszerkezetet fejlesztettek ki; ezzel több hónapon keresztül 15—30 méteres magasságban mérik a szél járás jellemzőit és ezek ismeretében tesznek javaslatot a berendezés megvásárlására, felszerelésére. Terjed a szélkerék felhasználása is. A szélmotorok természetesen lényegesen gazdaságosabbak a hasonló célra szerkesztett benzinmotoroknál; az elektromos energia fejlesztésénél 1 kilowatt teljesítményre óránként 16—18 forint jut a szélmotor esetében, a benzinmotoros generátor 25—28 forintért adja ugyanezt a teljesítményt. Jelenleg már 20 mezőgazdasági nagyüzemben használják a szélenergiát. A megsebzett természet Az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatalban a közelmúltban a természetvédelem előző ötéves tervének teljesítését, és az elkövetkező tennivalóikat tekintették át a szakemberek. Az ott elhangzottakat lapunk számára Keszthelyi István, az OKTH főosztályvezetője foglalta össze. , — Egyik fontos tevékenységünk a védelemre érdemes természeti értékek és területek védetté nyilvánítása. E munka eredményeként 1981 és 1985 között újabb 73 ezer hektár kapott oltalmát. Ekkor alakult meg többek között a Zempléni Tájvédelmi Körzet, vagy az Aggteleki Nemzeti Park is. Feladatunk az is, hogy fenntartsuk és megőrizzük a fajgazdagságot. Ennek érdekében 571 állatfaj és 340 növényfaj élvez védettséget. A vadon élő állat- és növényfajokra a legnagyobb veszélyt élőhelyük átalakítása, s még inkább elpusztítása jelenti. A természetvédelmi értékek és területek fenntartására öt év alatt 96 millió, természetvédelmi beruházásokra 172 millió forintot fordítottunk. A tervidőszakban folytatódott a védett területek lá- togaithatósági feltételeinek megteremtése: tanösvények, megfigyelő- és . bemutatóhelyek létesítése. Az 1982-ben bevezetett természetvédelmi bírság lehetővé teszi a károsító személyék felelősségre vonását. Sajnos, ez időszakban is előfordultak a védett értékek és területek, valamint a természetvédelmi munka szempontjából káros, veszélyes jelenségek. (A kőbányászat fokozott mértékben veszélyeztette a Szár- sornlyó és az Esztramos hegy természetvédelmi értékeit, a libatartás jelentős kárt okozott a Hortobágyi Nemzeti Park területén, de az országba gyanútlanul bevándorló — egykor honos — állatok — medve, farkas, hiúz — leölése is ide tartozik — A VII. ötéves terv időszakában csaknem 100 ezer hektár védetté nyilvánítását tervezzük. Tájvédelmi körzetet szeretnénk kialakítani például Tokaj, Bodrogzug, vagy a Borsodi Mezőség vidékén. Legfőbb célunk azonban megakadályozni újabb őshonos állatok és növényf ajok eltűnését a hazai flórából és faunából. * Az eredményes természetvédelem nem nélkülözheti a társadalom aktív segítségét. A Magyar Madártani Egyesület miskolci helyi csoportjának évek óta legfontosabb Nyári táborban a keleméri Mohos-tavaknál A guvat is védett madaraink közé tartozik. {A fotó Kesznyéten határában készült.) tevékenysége a bükki kerecsensólymok fészkeinek őrzése, főleg a három hónapos költési időszakban. Sokat segítenek a tudományos felmérésekben is. Megyénkben a B.-A.-Z. Megyei Természetvédelmi Egyesület táborokat, társadalmi munkákat szervez hazánk tájértékeinek megóvásáért. Így például a keleméri Mohos-tavakná 1 már három éve folyik a lápmentés. A munka célja végső soron az ősi állapot visszaállítása, az itt található értékes növényfajok megőrzése. Tábort szerveztek például Fü- zérradványban, Árkán, Garadnán. Szöveg, kép: Dobos Klára Gyakran adunk hangot elégedetlenségünknek, amikor az ipar teljesítményét helyezzük nagyító alá. De nemcsak az elégedetlenség lesz úrrá rajtunk ilyenkor, hanem gyakran értetlenkedünk is. Nehezen tudjuk megérteni, hogy a nemzetközi összehasonlításban is elismerést kiváltó ipari vezetés — vállalati és ágazati egyaránt — miért produkál a lehetséges és elvárható szinthez képest ilyen gyenge anyagi és szellemi teljesítményt. A vezérigazgatók, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők 82 százaléka ma már diplomás. De a következő szinten — a főosztályvezető beosztásokban is — 65 százalékban felsőfokú végzettségű szakemberek dolgoznak. A kereskedők, konstruktőrök, technológusok, vállalati kutatók is nagy szakmai hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot, többségük fiatal, jól képzett szakember. Ha egyik-másik munkakörbe — főleg a konstruktőri és technológusi szakmákba — egyre nehezebb szakembert találni, ez önmagában nem magyarázat értetlenségünkre. KORSZERŰ GÉPPARK , Nem ritkák még azok a vélekedések, hogy 50—80 éves technikai eszközbázison, a század elején meghonosodott technológiával is lehetséges korszerű termékeket előállítani. Nem vitatható, ha egy-két termékről van szó, és időt, fáradtságot nem kímélünk, kijöhet ebből a tudásanyagból is néhány jó termék. Ha okos, tapasztalt mesterek „kifaragják” az anyagból ezeket a művészeti értékkel is bíró remek műveket. Ám az iparszerű technológia, amikor is jó minőségű termékeket kell nagy meny- nyiségben reprodukálni, más eszköz- és ismeretbázist követel. A korábbi eszterga- padok, vagy mechanikus szövőgépek, amelyek falják az energiát és anyagot, ma már alig jók valamire. Olyan elektronizált eszközbázisok és technológiák léptek a helyükre, amelyek elektronikus adatutakon kapják a technológustól, konstruktőröktől a parancsokat, és képesek vásárlói, megrendelői igényeket személyre szabottan kielégíteni. A General Motors Manufacturing Automation Protocol néven ismertté vált termelési rendszere például összeköti a kutatás-fejlesztés, a gyártmány és technológia fázisait a terméket előállító rugalmas gyártórendszerekkel, egészen a vállalatirányításig, illetve a szervizhálózatig. Múzeumba kell tehát helyezni a technikai matuzsálemeket, helyükre olyan — nem kevés pénzbe kerülő — technikai apparátusokat kell állítaná, amelyek tömeggyártási eszközökkel képesek akár egyedi igényeket is kielégíteni. ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓS BÁZIS A mérnök számára elérhető ismeretbázis sokáig az egyetem padjai közt memorizált információkból állt. Munkája során elsősorban ezekre támaszkodhatott. A kutatás-fejlesztés, illetve termelés ' infrastruktúrájához mindig is hozzátartoztak azok a találkozó-eszmecsere rendszerek, fórumok, ván- dorutak, amelyek bővítették ezt a memorizált tudásanyagot. Napjainkban azonban lehetőség nyílik a világ különböző pontjain felhalmozott technikai-technológiai eszköztár közvetlen lekérdezésére. Elektronikus eszközökkel bővíthető a hozzáférhető ismeretek köre. A mérnöki munka szakmai tartalma jelentős mértékben növelhető. Magyarországról több száz nemzetközi adatbázis kérdezhető le azok számára, akik úgynevezett on-line terminálokkal rendelkeznek. A Magyar Posta Nedix adatátvételi hálózatán, az Osztrák Posta Radaus hálózatán, majd a Tymnet vagy a Télénél nemzetközi hálózatokon keresztül kapcsolatot teremthetünk például amerikai, svájci adatbankokkal. Az információszerzésnek ez a módja a tervező számára sok esetben helyettesíti a szakkönyvet, kézikönyvet. Rövidíthető az információszerzés — ezáltal a kutatásfejlesztés — idő- szükséglete, ami előnyhöz juttathatja a szervezetet a versenytársakhoz képest. JÓL FELSZERELT LABORATÓRIUMOK Közismert, hogy a termékek „életében” is megkülönböztetünk bizonyos periódusokat: kifejlesztés, piaci bevezetés, felfutás, telítettség, hanyatlás. Az új termékkel realizálható jövedelmezőség nagymértékben függ attól, hogy a ki- fejlesztést milyen gyorsan követi az ipari gyártás. Ha sokat késlekedünk, a kedvező piaci lehetőségeket kiaknázzák a versenytársak. Az új gondolatok, kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését jelentősen hátráltatja, hogy nagy különbség van a tömeggyártás és a kutatás- fejlesztés feltételrendszere között. A kutatóknak és fejlesztőknek sok esetben még a konstruktőröknél, technológusoknál is rosszabb feltételek között, és elavult, gyakran maguk gyártotta eszközökkel kell dolgozni. Mire ilyen körülmények között eredményt produkálnak, a téma jórészt elavulttá válik. Az iparilag fejlett országokban a helyzet fordított. A kutató-fejlesztő intézetek a holnapot, a jövőt megalapozó technikákkal, technológiákkal rendelkeznek. Ha az ipar „tudásszintje” mikron, akkor a laboratóriumokban mikron alatt a mérő- és környezeti rendszerek pontossága. Ebből a jövőorientált környezetből kikerülő termékötletek — a termelő és kutatószféra összehangolt norma- és feltételrendszere miatt a tömegtermelésben gyorsan realizálhatók és piacra dobhatók. A rosszul felszerelt laboratóriumokból kikerülő innovációs ötletekkel nálunk még évekig bíbelődni kell, mire gyártható termék válik belőle. Mindehhez nem kevés anyagi erő, rengeteg beruházás, drága csúcstechnológia kell. A korszerű termék- gyártáshoz más utak viszont nem vezetnek. Kizárólag jó vezetési stílussal, hibátlan szervezéssel mindezeket nem tudjuk elérni. A mérnöki munka szakmai tartalmának bővítése, a kutatásifejlesztési szféra feltételeinek az ipari követelményekkel szinkronizált javítása — „előreszaladása” —, a tömeggyártás felé vezető „közlekedési utak” kiépítése, és elektronikusan vezérelt, hálózatszerűén összekapcsolt technológiai bázisok hordozzák főleg a jó ipari teljesítmények titkát. Dr. Henczi Lajos az MTESZ főtitkárhelyettese 1 mérnöki inka feielei
