Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
1987. január 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 K ülönböző tanácskozásainkon elég gyakori, hogy a felszólalásokat a vitával azonosítják. Legalábbis a tanácskozás levezető elnöke, vagy a zárszót, összefoglalót mondó illetékes. Ezek után a felsőbb szervek részére készített információs jelentésekben is elég jellemző a „vitában elhangzott”, vagy a „megvitattuk és elfogadtuk” formula használata. A „megvitattuk” kifejezés mögött általában többé- kevésbé azonos nézetek közreadásáról van szó. Mind teljesebbé váló szocialista demokráciánk mostanában jó példákkal • is szolgál, de közéletünket még számos rossz beidegződésből és gya- lorlatlanságból adódó negatívum tarkítja. Ezeknek a kedvezőtlen jelenségeknek sokféle oka lehet; például a tájékoztatás, a tájékozódás, ebből következően a beavatottság, az érdeklődés, az érdekeltség hiánya, vagy legalábbis a szükségesnél kisebb volta. Pedig már régóta megnövekedett feladataink eredményesebb végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a dolgozók, a kommunisták sokaságának tudati és cselekvő azonosulása. '‘Mi kell ehhez? Sok minden, de egyebek mellett erősíteni szükséges a döntések nyilvánosságát, sőt ésszerűen széles körben meg lehet és meg kell ismertetni a döntést hozó személyek és testületek dilemmáit is. A döntések előkészítésekor pedig a lehető legszélesebb körből kell gyűjteni véleményeket, információkat. Mindez jó esetben azt eredményezheti, hogy a napjainkban sokszor népszerűtlen döntéseket is könnyebb meghozni. Átmenetileg (és helye válogatja) vannak emberek, akiket ezek a döntések kedvezőtlenül érintenek, de a többség joggal érzi a magáénak; hiszen köze volt hozzá. Márpedig a mi szocializmusunk egyre inkább a „közöm van hozzá” társadalma is. Az álviták mellett gyakorta előforduló passzivitás okainak feltérképezésére sem vállalkozunk, de az érdemi viták egyik hiányának okaként azt véljük, hogy a döntésre kerülő javaslatok előkészítése során felvetődő alternatív javaslatokat, eltérő nézeteket nem ismertetik meg az érdekeltekkel, a döntésre jogosultakkal. Ezt régen és napjainkban is az alapos előkészítő munkával indokolják, igaz, hiszen jól felkészült, szakértő apparátus készíti a különféle „anyagokat” (javaslatokat, terveket stb.). De egy „előterjesztés”, egy javaslat az előkészítés első szakaszában még sokszor tele van élő problémákkal, többféle megközelítéssel. De ahogy a fogalmazás, a szövegezés továbbhalad a különböző „szinteken”, az „egyeztetések lépcsőin”, „oldalvágányain”, „kitérőin”, minden „fórumon" enyhül, szürküi, egyértelműbb lesz. Ritka, jobb esetben kétféle megoldás kerül a testület,, a közösség, a döntést hozók elé. Ez előfordul a tanácstagi körzetekben, a pártszervezetekben és számtalan más fórumon is. Most sem a vitát a vitáért helytelen gyakorlatát szorgalmazzuk, hiszen ez távol áll a szocialista demokráciától. Az egyesek szemében látványosnak tűnő álviták, vagy az „egyetértek-csatlakozom” szintű, néha demagógiával körített hozzászólások csak az időt rabolják. Sok munkánk van és ezekre nincs időnk. De ha azt akarjuk — márpedig azt szeretnénk —, hogy minden munkahelyen, kollektívában és testületben még többen azt tegyék, ami a kötelességük — sőt mind nehezebb gazdasági helyzetünkre való tekintettel ettől többet —, akkor az eddigiektől jobban meg kell ismertetni a különböző döntések folyamatát és indokait. Az elmúlt hónapokban szaporodnak a jó példák, de az újságíró sokszor vesz részt formális és fárasztó tanácskozáson. De üdítőek és örömet szereznek az olyan példák, amelyet megyénk egyik képviselője mutatott a közelmúltban. Sorozatban találkozott választóival, s ezeken az alkalmakon nemcsak a számvetés, a számadás, hanem az együtt gondolkodás, töprengés igényével közösen formálták az adott terület fejlesztésének lehetséges irányait. De a képviselői magatartás, az érdekképviselet tartalmát és formáit is. Csak az efféle együttes gondolkodás lehet a közös cselekvés alapja. (Petra) Januar 4-töl Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat 1. sz. főépítésvezetősége a miskolci Győri kapuban folytatja a villamosvasúti pálya rekonstrukcióját. A második építési szakasz, azaz a Károly u.—Gyula u. közötti területen, az úttest Változás a miskolci közlekedésben északi oldallán 1987. január 4-én, 10 órától megkezdi az ideiglenes vágány építését, ez ismét bizonyos változtatásokat tesz szükségessé. A kelet—nyugat irányú átmenő forgalom a korábbi terelés érvényben maradásával változatlan. A vágányépítés továbbhaladásával a Marx tér— Gyula u. közötti szakasz építési területté válik, a terület célforgalom jellegű megközelítése a vázlat szerint lehetséges. Az útlezárás és célforgalom-változás 1987. január 4-én 10 órától lép életbe. A forgalomterelés miatt érintett körzet lakóinak és intézményeinek szíves megértését kérjük. Miskolci Közlekedési Vállalat Az Industrialexport fővállalkozásában új éttermet és rendelőintézetet építettek fel magyar vállalatok közreműködésével a Prágai Műszaki Egyetem számára. A 13 millió rubeles létesítmény terveit a Lakóterv készítette, a külső és belső építészeti munkákat magyar vállalatok végezték, s a felszerelések is Magyarországról érkeztek. Az építésen a Miskolci Tanácsi Építőipari Vállalat több csehszlovák alvállalkozó bevonásával dolgozott. A konyhai berendezések és felszerelések zömét a KERIPAR szállította. Az étterem és a rendelőintézet 26 hónap alatt készült el. Az Industrialexport tárgyalásokat kezdett újabb csehszlovákiai vállalkozásokról. Szó van arról, hogy bekapcsolódnak a műemlék jellegű prágai egyetemi diákotthon felújításába. Tárgyalnak arról is, hogy az 1989- ben megrendezendő sívilágbajnoksághoz az Industrialexport új szállodát építene, kulcsra készen, az Alacsony- Tátrában. Az elmúlt év októberétől a röntgen és a diagnosztikus szakmák kivételével valamennyi orvosi és szakdolgozói állást betöltötték a Kazincbarcikai Városi Kórház és Rendelőintézetben. Hírlik, aki itt szerzi meg a szakvizsgájához szükséges ismereteket, itt tölti el gyakorlati idejét, szívesen vállalja a későbbiekben is a kórház közösségét. Már az első időkben — úgymond — „bedobják őket a mély vízbe”. Ennek pedig számtalan előnye van: például az önállóvá válás, a magabiztosság, a határozottság megszerzése. Gyakran műtét közben adódnak váratlan komplikációk, amikor az orvos a gyors, mégis megfontolt döntésben jószerivel magára van utalva. Már ami a megoldás módját illeti, mert maga a műtét, a beavatkozás elképzelhetetlen az összefogott csoportmunka nélkül. Így van ez a kazincbarcikai orvosok körében, akiknek munkájáról, dr. Balogh Ernővel, az intézet főigazgató főorvosával beszélgettünk el. — Hol foglal helyet a kórházak sorában a kazincbarcikai? — Megítélésem szerint sikerült megfelelő rangot és nevet kivívnunk magunknak a megyében. Orvosainknak gazdag lehetősége van a rendszeres tudományos kutatómunkára, amelybe egyre többen és aktívabban kapcsolódnak be. A főorvos máris sorolja a bizonyságok sorát: az előkelő Orvosok és szakdolgozók Kazincbarcikán Egymásra utáltán szerepléseket az évenkénti tudományos konferenciákon, a szakdolgozók körében rendszeresen meghirdetett pályázatokon szerzett díjakat, a különféle folyóiratokban publikált tudományos értekezések sokaságát, kísérletek eredményeinek leírását. Elmondta azt is, jószerivel valamennyi osztályukon „dívik” a tudományos kutatómunka, az új módszerek kísérletezése. Elég csupán a szülészetet említeni. Az osztályon hosszú évek óta népszerű a speciális gúzmaszk segítségével történő, fájdalommentes szülés. Meghonosítása a kazincbarcikai kórház orvosainak és a szükséges gépek, berendezések elkészítésében részt vevő mérnök-vegyész szakemberek nevéhez fűződik. — Milyen lehetőségeik vannak a végzős orvosok megtartásához? — Elsősorban a lakáshoz juttatás. A fiatal orvosházaspároknak egy éven belül, az egyedülállóknak valamivel később, három-négy éven belül garantáljuk a lakást. Ehhez nagy segítséget kapunk a városi tanácstól. A kiutalásig tartó várakozási időt pedig a viszonylag olcsó bérű orvos-nővér szállón tölthetik el dolgozóink. Sajnos, a kezdő bérek nem nevezhetők éppen vonzónak: 3800— 4000 forint között vannak. A hiányszakmában ez valamivel több, meghaladja az 5000 forintot. Igaz ugyan, hogy a meglehetősen nagy számú ügyeleti díjak megemelik a jövedelmet. Viszonyítva azonban helyzetünket a megye más kórházaihoz, úgy érezzük, hátrányban vagyunk e téren. Vonatkozik ez a szakdolgozók bérére is. Emiatt mostanában gyakran előfordul, hogy a helybéli egészségügyi szakközépiskolát elvégzett lányok inkább vállalnak munkát a megyeszékhely valamelyik kórházában, mint nálunk. — Ennek ellenére a szakdolgozók körében nincs létszámhiány ... — Ma még nincs, noha ebben az esztendőben már lényegesen magasabb azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek a szükséges képesítéssel. Az újonnan felvetteknek mintegy 30-40 százaléka érintett ebben. A szakdolgozók munkájára pedig szükség van, nélkülük eredménytelen a gyógyítómunkát követő gondozás, ápolás. Ez a szakma az utóbbi években sokat veszített népszerűségéből, amelynek elsősorban az alacsony kereseti lehetőség és az ezzel aránytalanul nagy terhet jelentő munka az oka. — A Kazincbarcikai Városi Kórház és Rendelőintézet csaknem 80 000 lakos egészségügyi ellátására hivatott. Milyen színvonalon képes erre? — Intézetünkben nyolc fekvőellátást biztosító és négy diagnosztikus osztály van. A kórházi ágyak száma 460. Korszerű műszerekkel, jól felszerelt laboratóriumokkal rendelkezünk. És ha már itt tartunk, büszkén elmondhatom, hogy 13 év alatt, amióta én látom el az igazgatói teendőket, intézetünkben klikkeskedés, széthúzás nem volt. Márpedig ez a mi munkánkban nagyon fontos dolog. Vitatkozás, véleményeltérés volt, de az sohasem a személyeskedésből, az egyéni érdekek előtérbe helyezéséből származott. Mindenkor az motivált bennünket, hogy megtaláljuk a konkrét esetekben azt a megoldást, amely a nagyközösség számára a legelőnyösebb. Talán ez sem lebecsülendő oka annak, hogy nálunk jól érzik magukat az emberek. Monos Márta Jelentősen nőtt hazánk idegenforgalma Kilenc és fél százalékkal nőtt az idén hazánk idegen- forgalma: a tizenegy hónap adatait összesítő gyorsmérleg szerint 46,8 millió alkalommal lépték át hazai és külföldi utazók határainkat. ' Ez idő alatt mintegy 15,5 millió külföldi turista látogatott hazánkba, illetve utazott át országunkon. Túlnyomó többségük — csaknem 11 millió 700 ezer vendég — a szocialista országokból érkezett. A hagyományoknak megfelelően a legtöbben most is északi szomszédunktól látogattak hazánkba, bár a csehszlovák beutazóforgalom valamelyest csökkent. Ugyancsak kevesebben érkeztek Romániából. Ezzel szemben erőteljesen — 55, illetve 56 százalékkal — nőtt a jugoszláviai, valamint a lengyel utazók száma. Most első ízben ugrásszerűen emelkedett a szovjet turistaforgalom, a korábbinál mintegy 12 százalékkal több vendéget fogadtunk a Szovjetunióból Az NDK-ból mintegy kilenc százalékkal többen keresték fel hazánkat, mint tavaly. Jelentősen nőtt a tőkés országokból hazánkba látogatók száma; arányuk csaknem eléri a teljes beutazóforgalom negyedét. Minden eddiginél többen — 2,2 millióan — jöttek Ausztriából, s egyre több francia, holland, illetve dón turista választja úti célként hazánkat. A forgalom május második felében és június első heteiben tapasztalt megtorpanása éreztette hatását az NSZK-ból érkező turisták számának alakulásában. Onnan csaknem 820 ezer belépőt regisztráltak, ami 4,4 százalékkal marad el a tavalyitól. A legnagyobb mértékű a csökkenés azonban a tengerentúlról érkezők körében. Az Egyesült Államokból és Kanadából az óvilágba látogató turisták megfogyatkozása Európa-szerte tapasztalható volt. A hazánkat felkereső amerikaiak száma csaknem 30 százalékkal csökkent. A tapasztalatok szerint az év utolsó hónapjában jelentősen megnövekszik a forgalom, ugyanis sok osztrák és NSZK-beli vendég búcsúztatja nálunk az óévet. Ennek megfelelően a teljes éves forgalom-----az előrejelzések s zerint — minden eddigit felülmúlt: eléri a 48—49 millió határátlépést. A nagy forgalom gyors, kulturált lebonyolítása nagy feladatokat rótt a határőrizeti szervekre. Különösen nagy terhek nehezedtek a határőrség tisztjeire és sorállományú katonáira, valamint a vámszervekre a nyári csúcsforgalmi idényben. Ezért a nyári hónapokban megerősített szolgálat látta el a feladatokat az átkelőhelyeken; a személyzet létszámát 10—16 százalékkal növelték, s a határőrök gyakran napi 10—12 órás szolgálatot is teljesítettek a forgalmasabb szakaszokon. A szervezeti intézkedések mellett a javuló tárgyi, technikai feltételek is hozzájárultak a ki- és beutazások meggyorsításához. Több új határátkelőhely kezdte meg működését — a csehszlovák szakaszon például Sátoraljaújhelyen és Tornyosnémetiben nyílt új átkelő, a jugoszláv határon pedig Szokács- nál —, s folyamatosan korszerűsödtek a régi, kis áteresztő képességű állomások is. Hegyeshalomnál, Sopronban és Kópházán már számítógépek is segítették a határőrök munkáját. A fejlesztések és az időszakos szervezeti változások eredményeként a határállomások magyar oldalán — az ismét szűknek bizonyult soproni és parassapusztai átkelő kivételével —, átlagosan harminc percnél kevesebb időt kellett várakozniuk az utazóknak. Nagyobb torlódások csak a romániai határ- szakaszon, Nagylaknál és Bi- harkeresztesnél akadályozták a turistaforgalmat, s december első napjaiban egy-két órát kellett várakozniuk a külföldre készülőknek a hegyeshalmi határátkelő osztrák oldalán. Magyar építkezések Csehszlovákián
