Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
1987. január 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA SZÁMÍTÓGÉP ISKOLÁBAN Fenyőfa I. A számítógépet ismerni, a számítógépet alkalma zni különböző szám,ten lehet. 0. szint: Azt sem tudjuk, hogy számítógéppel van dolgunk, mert valamibe be van építve. 1. szint: Valamilyen számítógépen valamiilyen programot használni tudunk. 2. szint: Ismerünk valamilyen programozási nyél- vet, és ha valaki megmondja, hogy mit kell megoldani, akikor megírjuk a programot. 3. szint: El tudjuk mondani, hogy egy feladatot miiilyen számítógépen, milyen programozási nyelven, hogyan kell megoldani. Azt is tudjuk, hogy milyen eszközeikre van szükség még az alapgépen kívüli. 4. szint: Észreveszünk, kitalálunk olyan feladatokat, amiket számítógéppel meg lehet oldani. A tanulás során minden szintet végigjárunk, igaz, kicsit leegyszerűsítve. A problémák, amiket felvetünk, nem annyira komolyak. A géptípusok közül sem válogathatunk. C—il6, ill. C plusz 4 számítógépeink vannak, amihez magnetofon és (vagy) egy mágneslemezes egység csatlakozik. Most a BASIC-nyélvet szeretnénk megtanulni, ezért nem válogatunk a programozási nyelvék közül sem. ' • Az ötlet: rajzoljunk a képernyőre egy fenyőfát- Aiki most — miután eddig eljutott az olvasásban —, leüli a számítógép mellé, és megírja a programot, az igazából meg szeretne tanulni programozni (és jó helyzetben van, mivel van valamilyen gépe). Ettől jobb megoldás az, ha papírt és , ceruzát veszünk elő és megtervezzük, esetleg meg is írjuk a programot. A számítógéphez csak ezek után ülünk le. Aki megoldatta a feladatot, az a második szint valamelyik lépcsőfokán áll. Aki több megoldást is tud, az már a harmadik szinten jár. Természetesen, itt is több lépcső van. Sokkal tötbb, minit a másodikon. Egy feladat megoldásának tervét csak úgy tudjuk elkészíteni, ha tudjuk, milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre. Mit tudunk a B ASIC - nyel vbőil ? Induljunk ki abból, hogy azt, amit az előző két cikkemben bemutattam. Ismerjük a grafikus utasítások egy részét, a GRAPHIC, COLOR, CIRCLE, DRAW, LOCATE utasításokat. Tudjuk azt, hogy vannak numerikus állandók (konstansok), változók. Az utóbbiaknak értékeket . tudunk adni: értékiadó utasítással, a billentyűzetről INIFUT-tal és READ - ultas íi tá ssal a DATiAibÓl. A változók értékéit változtatni tudjuk az értékiadó utas itassál. A GOTO-utasítóssal végtelen ciklust (ismétlődést) tudunk létrehozni. Véges számszor tudunk ismételni valamit, vagy egy változó értékét adott éntékitől-érité- kig tudjuk változtatni, adott lépésközzel, a FOR-TOSTEP/iNEXT-utasításokkal. Konkrétabbá válik a feladat, ha azt mondjuk: rajzoljuk meg körvonalaival a fenyőfát! 10 REI1 .----- FENYŐFA”1 -----2 0 GRAPHIC 2,1 30 DRAM 1,16©,120 TO 160,100 TO 180,108 40 DRAW 1 TO 160,40 TO 148,100 TO 160,180 Mi a probléma, ha eszünkbe jut, hogy fenyőerdőt rajzoljunk. Az, hogy minden fenyő minden pontját külön-külön megadjuk, nem jót ötlet. Adjunk meg csak egy pontot. Azt, hogy honnan indul a fenyőfa törzse, a többi pontot ebből számítjuk ki. A fenyőfák helyét véletlenszerűen adjuk meg az RND függvénnyel. 10 20 30 40 50 60 78 RÉM ------ FENYOERDQ-1 -----G RAPHIC 2,1 FOR 1=1 TO 25 X=320$PND <0 >=V=160*RND<01 DRAW 1,X,Y TO X> Y—20 TO X+20.. V DRAW 1 TO X, V—88 TO X-20..Y-20 NEXT-20 TO X, Y :0 Arra is van lehetőség, hogy azt adjuk meg, hogy menynyivel kell továbbvinni a „ceruzát”, azaz a grafikus kurzort, hogy a következő pontba eljussunk. Akkor, ha a paraméterek elé előjeleket írunk, azt jelenti, hogy annyival fog továbbmenni, miközben rajzol. 18 RÉM ------ FENVOERDO-2 -----2 0 GRAPHIC 2,1 38 FOR 1=1 TO 25 40 X=320$RND<0 >■Y—1S0*RNO<0 > 58 DRAW 1,X,V TO +0,-20 TO +20,+0 go DRAW 1 TO -20,-60 TO -20,+60 TO +20,+0 70 NEXT Legyen változatos a fenyőerdönk! Változtassuk a fenyők méreteit véletlenszerűen! 10 REM >------FENYOERDQ—3 --------2 0 GRAPHIC 2,1 30 FÜR 1=1 TO 25 40 X=320$F:HD < Q } ■ V=200*RHD < G > 50 M--40$RND < 0 > -28 > D=30$RND < 8 1 60 DRAW 1,X,V TO +0,-28 TO +20+D.+0 78 DRAW 1 TO -20-0,-60+14 TO -20-D. +60--M 80 DRAW 1 TO +20+D..+0 30 HEXT A második szinten feljebb léptünk egy kicsit, de ott vagyunk már a negyedik szinten is, ha eszünkbe jut például az, hogy a fenyőfa ágait kellene valahogyan kirajzolni. Dusza Árpáll megyei számítástechnikai szaktanácsadó Gyógyítás fülakupunktiírával A fülakupunktúra vagy másik nevén: mikroaku- punktúra számos betegség gyógyításában és diagnosztizálásában bizonyul hatásosnak. A Hanoi Orvosegyetem és a Hagyományos Gyógymódok Intézetének kutatói szerint a fülakupunklúra több mint 110 betegség gyógyítására alkalmas, beleértve olyan súlyos kóreseteket is, mint a migrénes fejfájás, a paralízis vagy a simaizmok bénulása. A tudósok tüzetesen tanulmányozzák a fülkagyló és a belső szervek közötti kapcsolatot. Ma már a fülakupunktúra nem csupán az általános akupunktúra kiegészítő része, hanem önálló, független terápia. A kezdeti eredmények arra utalnak, hogy ez a módszer nemcsak gyógykezelésre használható, hanem egyben hatásos diagnosztikai és megelőző eljárás is. A statisztikák szerint a gyomorfekélyben, dizentériában, heveny és idült ízületi gyulladásban, lumbágóban, asztmában, neuraszténiában, féloldali bénulásban és más betegségekben szenvedő több mint 500 kezelt beteg 88,7 százalékánál lényeges javulás mutatkozott. A vietnami orvosok azt találtak, hogy a legtöbb esetben a heveny betegségek — melyeket a fülkagylón mutattak ki — egybevágnak azokkal az eredményekkel,' melyeket a modern orvostudomány módszereivel állapítottak meg. Néhány olyan esetben, amikor a modern módszerekkel felderített kórisme hibásnak bizonyult, a fülakupunktúrával megállapított diagnózis pontos volt. A Hagyományos Gyógymódok Intézetében 1965 óta foglalkoznak fülakupunktúrával. : I 'i™í. Az energiahordozók árának növekedése meggyorsította a napenergia felhasználásával kapcsolatos kutatásokat szerte a világon. Ez a munka több fronton folyik. Földünkön már működik néhány naperőmű, amelynek berendezései a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják át. A naptükrök a napsugarakat a napkazánhoz konfűtésre centráiják, itt gőz képződik és a gőzgép segítségével hajtják meg az áramfejlesztőket. A másik út: az űrkutatásban jól' bevált szilícium napfényelemeknek földi célokra történő adaptálása. Sajnos, e téren elsősorban a szilícium-elemek magas ára miatt gyors eredményeket nem lehet várni, de remén^ van arra, hogy a nyolcvanas évtized végére sikerül leszorítani a szilícium-elemek árát. A harmadik út a képünkön látható „napház”, amelyet úgy terveztek és építettek meg, hogy a napsugárzás különösebb berendezések nélkül felhasználható fűtési célokra. A napsugárzás energiáját felfogó kollektorokban felhevített víz a melegvíz-tárolóba kerül. Innét a meleg vizet el lehet vezetni fűtési és főzési célokra. Ennél a „napháznál” a fűtést padlófűtés formájában oldották meg, tehát a meleg vizet a padlószint alá vezetik. Természetesen ilyen napházakat csak olyan vidékeken érdemes építeni, ahol magas a napsütéses órák száma évi átlagban. Földrengések előjelei Szovjet tudósak megállapították, hogy a Föld egyes térségeinek az éghajlatát jelentősen befolyásol ja a földkéreg szeizmikus és tektonikus működése. Megfigyelték ugyanis, hogy a nagy erejű földrengéseket megelőző időszakban az érintett terület felett a légkörben jelentős eltérésék tapasztalhatók : felfokozott napsugárzást, nagy léghő- mérséklétet és szélsebességet, miniimái is nedv esség tartalmait, legkisebb meny- nyiségű csapadékot jeleztek a műszerek. Az ashabadi (Türtkménia fővárosa) erős földrengést megelőzően (1948-bam) például a levegő hőmérséklete a köztársaság területe felett jelentősen meghaladta a sokéves átlagértékeket. Az 1984-es hatalmas rengések Giazli városában (Üzbegisztán) azután következtek be, hogy sok évig szüntelenül emelkedőben volt a levegő átlaghőmérséklete a majdani földrengés epicentruma fölött, a lehullott csapadék mennyiségének a százalékos aránya viszont a megelőző 30 év folyamán mórt értékek között a legkisebb volt. A kutatók úgy vélik, hogy az érlelődő földrengések központja feletti területen tapasztalható légköri anomáliák azokkal a hó- és elektromos jelenségekkel kapcscűatosiak, amelyek a szeizmikus csapás kialakulását kísértik. A földkéreg eközben végbemenő mozgása szintén ahhoz vezet, hogy fokozódik a Föld mé- héből az atmoszféráiba kerülő hő mennyisége. Tájékozódás ultrahanggal A világ minden részén kutatják, hogy miről és hogyan tájékoztatja a hang az állatokat. Annyi bizonyos, hogy hangforrásból kiinduló mechanikai rezgés, amelyet a levegő vagy a víz (mint közeg) az állat hallószenvé- hez továbbít. Az érzékelt hanginget" az állat számára fontos információt tartalmaz, melynek feldolgozása révén az állat meghatározhatja a hangforrás irányát és távolságát. Az is bizonyos, hogy a hallásérzet alapján való tájékozódás az állat számára a látáshoz képest gyengébb, pontatlanabb, kevesebb információt nyújt és csak rosszabb látási viszonyok esetén (például éjszáka) lép előtérbe. Sokszor az állat nemcsak a hangforrásból jövő hangokat érzékeli, hanem a visszhangot is; természetesen az állat csak akkor tudja hasznosítani a visszhangokat, ha a hangforrásból kiinduló elsődleges (primer) hang a visszavert (szekunder) hangtól megkülönböztethető. A visszavert rezgéKépünkön: törpe denevér repülés közben. Nyitott szóján ót ultrahangot bocsát ki és a visszhang alapján tájékozódik sekkel való tájékozódás leg- kezdetlegesebb formáját a vízibogarákhoz tartozó keringőbogárnál észlelhetjük, amely az akadályokat a saját úszómozgása által keltett áratmláshullámok visz- szaverődése útján érzékeli. A delfinnél is magasfokú visszhangérzékenységet feltételeznek, mivel rossz látási viszonyok mellett is érintés nélkül úszik át a háló kiszákított helyén, biztonsággal kerüli ki az akadályokat, meg tudja különböztetni a kis halat a na- gyobbtól, stb. Arra a kérdésre, hogy a hangámyék-hatas, vagy az idődifferencia alapján tájékozódik-e a visszhangot érzékelő állat, ma még csak feltevésekkel tudunk válaszolni. A nagy, mozgékony fülkagylók a hangárnvék- orientóció mellett, a két fül közötti kis távolság az idő- differencia-onientáció ellen szólnak. Különösen érdekes, és a differencia-orientáció ellen szól az is, hogy a patkósorrú denevérek egy füllel is biztosan tájékozódnak.
