Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
1987. január 28., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 11 tanácsi munka mérlege Fejti György felszólalása A megyei tanács elnöke elöljáróban régiónk gazdasági teljesítményének elmúlt évi tapasztalatait összegezte. Rámutatott: Borsod-Abaúj- Zemplén gazdaságában érzékelhető pozitív változás 1986-ban sajnos nem következett be, a vállalati és szövetkezeti munka jövedelmezősége mérsíéklődött. A költségvetési támogatások ösz- szességükben meghaladták az elvonások növekedését. A megye ipari üzemeiben 4-5 százalékkal kevesebb nyereséget értek el, mint 1985- ben, ugyanakkor a lakosság központi forrásokból származó bevételei körülbelül 7 százalékkal emelkedtek. A takarékbetét összege az elmúlt év végén 13.3 milliárd forint volt, adósságoké viszont 14,4 milliárd. Megyénk egy lakosára 16 900 forint betét, 18 300 forint hitel jutott átlagosan, az eladósodás tehát növekedett. A gazdasági nehézségeket jól ismeri megyénk lakossága, s Vannak körünkben pesszimisták, pa- naszkodók és cinikusak. A többség érzi, hogy a helyzet a jelenleginél is rosszabb lehet, de cseldkvőkész és tisztában van azzal, hogy nehézségeinken csak céltudatos, jól szervezett munkával lehetünk úrrá. Kiemelte, hogy a tanácsokon dolgozó kollektívákban a bizonytalanság, az enerváltság, a kivárás politikája nem kaphat lábra. A magabiztosság alapja a múlt évi eredmény lehet. A tervekről szólva a megyei tanács elnöke elmondotta, a lakosság életszínvonalát az idén az elmúlt évi szinten kell stabilizálni, az életkörülmények szerény mértékű javulásával egyetemben . A költségvetési szer-, vek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása érdekében növekedhetnek, más területekn a kiadások reálértéke csökken. Űj, központi beruházásba nem kezdenék 1987-ben Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében. A nem termelő beruházásokra fordítható összeg szintén csökken, de azokon belül elsőbbséget élveznek a tudományos kutatás, a lakásépítés és a középfokú oktatás feltételeit javító fejlesztések. — Mindez nem elégíti ki a lakosságot — mondotta. — Meg kell értenünk és el kell fogadtatnunk, hogy csak két lehetőség közül lehet választani. Vagy a termelés növelésével érjük utol a fogyasztást, vagy a fogyasztás csökkentésével „várjuk be" a termelés növekedését. Ma még választhatunk. De ha a termelés növekedése nem következik be, a választás esélyét is elveszítjük, s csak egyetlen út marad: az élet- színvonal csökkentése. A megye tanácsainak feladatait továbbra is az MSZMP XIII. kongresszusán meghatározott feladatok, a kormányprogram, s a VII. ötéves terv szabják meg. El kell érni, hogy a lakosság ellátása valamennyi kiemelt területen javuljon. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta: a megye elmaradott térségét alkotó 148 településen 95 000 ember él! Életkörülményeik javítására a tanácsoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk. A tanácsok munkájáról elmondta, hogy az elmúlt évben növekedett a helyi tanácsok önállósága, érvényesült a 'testületék irányító, vezető szerepe. Kedvezőek az elöljáróságok tevékenységéről szerzett tapasztalatok. A településfejlesztési hozzájárulást megyénk városainak, falvainak lakossága • szinte teljes egészében elfogadta. A fejlesztési célok megvalósításában a tanácsok számíthatnak a lakosság cselekvő részvételére, az élmúlt évben a társadalmi munka értéke megközelítette a 870 millió forintot. Ezt követően a megyei tanács elnöke a tanácsi apparátus belső munkájáról beszélt. elemezte a kádermunkával összefüggő tennivalókat, a szervezeti, személyi feltételeket, az anyagi ösztönzés kérdéseit. Elmondotta, hogy a szakigazgatási szervek hatósági munkája jó színvonalú volt az elmúlt esztendőben. Az alkoholizmus visszaszorítására, a lakásgazdálkodás fejlesztésére, a tankötelezettségi törvény végrehajtására, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok hatékonyabb ellátására, az indokolatlan áremelések megakadályozására helyes hatósági intézkedések születtek. — A megyei tanácson végzett munka stílusa — hallottuk — folyamatosan változik, s lejárt az utasítgatás, a parancsolgatás időszaka. A helyi tatiácsokkal még korrektebb együttműködésre van szükség, amelyet a segítségnek kell áthatnia. Befejezésül szólt arról, hogy a megye idegenforgalmát a jövőben növelni kell, fejleszteni szükséges a turizmus feltételeit. Ennek érdekében a 'kezdeti lépéseket már megtettük, de a lassúság nagy ellenségünk. Napjainkban nem elegendő csupán várakozni, hanem harcolni kell a fejlesztési lehetőségek megszerzéséért. Végezetül arról beszélt a megyei 'tanács elnöke, hogy a tanácsoknak ebben az évben tovább kell erősíteniük kapcsolataikat a lakossággal. A meghosszabbított ügyfélfogadási rendre a munkafegyelem várható általános növekedésével mind nagyobb mértékben szükség lesz. Az első felszólaló Olajos Csaba csoportvezető volt, aki a műemlékvédelem elmúlt évi eredményeiről, s 1987 feladatairól beszélt. Elmondta, hogy az idén befejeződik a tokaji görög kereskedőház felújítása, valamint a pácini és a kéke- di kastély helyrehozása. A megyei tanács vb ipari osztályának vezetője, Kapros Tiborné a lakossági szolgáltatások és kisipar helyzetét elemezte. Hangsúlyozta: a szolgáltató szervek a költségek. növekedése és az alkatrészhiány miatt egyre nehezebben felelnek meg az irántuk támasztott követelményeknek. Rónaszéki Árpád osztályvezető-helyettes az adóztatás tennivalóiról beszélt, kiemelve, hogy ehhez a munkához mind jobban felkészült szakemberekre van szükség. A munkaértekezleten ezt követően kért szót Fejti György. A megyei pártbizottság első titkára köszönetét mondott a megyei tanács apparátusának az elmúlt évi munkáért. Hangsúlyozta, hogy egyetért megyénk helyzetének tanácsi elemzésével. Mint mondotta, semmi okunk sincs a győzelmi jelentések fogalmazására, de arra sem, hogy leszegett fejjel, szégyenkezve, magunkba roskadva keseregjünk. A fejlesztésre fordítható összegeket például a tanácsok az elmúlt esztendőben a körülményeknek megfelelően takarékosan, s valóban a legfontosabb problémák megoldására költötték el. A megyei pártbizottság első titkára részletesen szólt megyénk jelenlegi gazdasági helyzetéről, a kibontakozás lehetőségeiről. Beszélt a bányászat megújulási programjáról, a két kohászati vállalat erőfeszítéseiről, egyben szólt az MSZMP KB 1986 novemberi határozatának megyei fogadtatásáról, a Politikai Bizottság megyénk jövőjét meghatározó döntéséről. Rámutatott, hogy a megye szénbányászata jó úton halad, s az előző évekhez képest csökkentett termelési tel'vét jó színvonalon képes teljesíteni. Megfelelő a bányaművelés koncentrálása, és a Bükkábrányban megkezdett külszíni fejtés nemcsak környezetvédelmi gondokat okoz, hanem a régió fejlődését is elősegíti. A kohászati vállalatoknak az elmúlt évben sem nyereségük, sem veszteségük nem volt. „Starthelyzetük” az idén jobb, mint az előző esztendőkben, ugyanakkor az előrelépéshez a már elhatározott feladatok — a veszteséges termelés visszafogása, a hatékonyabb munka és a műszaki fejlesztés — 1987-ben további következetes és kompromisszumot nem ismerő munkát igényel. Szólt a megyei vegyipar tennivalóiról, majd a mezőgazdaság feladatait taglalta. Kiemelte, hog'r az idén a veszteséges mezőgazdasági üzemek helyzetét rendezni kell, s ezzel párhuzamosan a nyereséges gazdálkodás megteremtése a cél. Elemi érdek a szövetkezeti tulajdon jó kamatoztatása. A kibontakozáshoz szükséges hiteleket szigorú feltételekhez, elsősorban a jövedelmezőséghez kell kötni. A megyei pártbizottság első titkára rámutatott, hogy a megújuláshoz adottak a feltételek, de területünkön még mindig érzékelhető a kényelmesség, az egy helyben topogás, nem vagyunk eléggé fogékonyak az újdonságok iránt. Ez vonatkozik az idegenforgalomra, a művészeti élet propagandájára, és sok másra, például a kereskedelemre. Véleménye szerint a tanácsoknak az emberekben meglévő tenni akarást, kollektív szellemet kell összefogni. A munkaértekezlet Ladányi József zárszavával ért véget. (udvardy) Biztonságos szénellátás kevesebb veszteséggel Ugyan megnyugodni látszanak a kedélyek a szénbányák környékén, mégis feszült várakozás előzte meg Kovács Lászlónak;, az MSZMP KB tagjának, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának pártnapi tájékoztatóját. Jellemző volt az érdeklődésre, hogy a rudolftelepi kultúrotthonban tegnap, 13.30-tól megtartott rendezvényen, közel háromszázan vettek részt. Az üzem dolgozóin kívül ott voltak a vállalat és a többi üzemek vezetői is. Kovács László mindenekelőtt a népgazda-* ság elmúlt évi eredményeit értékelte, s ezzel összefüggésben elemezte a szénbányászok munkáját. Tájékoztatójában szólt az ágazat még mindig meglévő gondjairól és azokról a feladatokról, amelyeket a bányászat helyzetének javítása érdekében kell tenni az elkövetkezendő években. A jelenlévők kérdéseire válaszolva, a főtitkár elmondta, hogy a lakosság biztonságos szénellátása mellett továbbra is elsőrendű cél az ágazat veszteségeinek mérséklése még akkor is, ha ez fájdalmas döntésekkel jár együtt a szénbánya vállalatoknál. — Vizuális berendezés Miskolcon — Mit építenek Felsözsolcán és Hidasnémetiben? ■ — Rádióhálózat a megyeszékhely és Ózd között A forgalomirányítás automatizálására, a biztosító- és távközlő berendezések korszerűsítésére évek óta kiemelt figyelmet fordít a MÁV. A mostani ötéves tervperiódusban — a fejlett európai országok vasútjaihoz hasonlóan — a vasút a teljes beruházási költségének 13-14 százalékát erre a célra költi. Ezek a beruházások elősegítik a nagyobb biztonságot, a nehéz fizikai munkakörök felszámolását, s — az átbocsátó képesség növelésével — hozzájárulnak a pályák és a nagy értékű járműpark hatékonyabb kihasználásához. A korszerű eszközök egyúttal megváltoztatják a hagyományos vasutasmunka jellegét: az újonnan kialakuló, kényelmes, kulturált munkahelyek a korábbinál vonzóbb elhelyezkedési lehetőségeket kínálnak a pályakezdő fiataloknak. Az elmúlt év egyik legjelentősebb eredménye volt az első központi forgalomellenőrző rendszer üzembe helyezése a miskolci vonalon. Ennek segítségével az egész hálózat forgalma áttekinthető, Hatvantól Me- zőzomborig. A miskolci központban lévő vizuális berendezésen figyelemmel kísérhető a vonatok mozgása, s telefon-, illetve rádióösszeköttetés révén lehetőség van a forgalmi zavarok megelőzésére. Ugyancsak tavaly építették ki az országos fő- menetirányítói mikroelektro- nikus telefonhálózatot, amely a forgalom optimális szervezéséhez nyújt segítséget. E két nagyobb munka mellett tíz állomáson telepítettek korszerű biztosítóberendezéseket. 43 kilométeren önműködő térközt építettek ki, s 43 fél-, illetve fénysorompót létesítettek az elmúlt évben. Mindezekkel együttvéve sikerült csaknem 30 — háromműszakos — fizikai munkakört megszüntetni. Az idén 700 millió forintot fordít a MÁV a biztosítóberendezések korszerűsítésére, automatizálásra, és az információtechnika fejlesztésére. A ferencvárosi rendező pályaudvaron automatikus guritóberendezést, s korszerű állomási biztosítóberendezést helyeznek üzembe. Több más állomáson — így például Fonyódon, Albertirsán — befejeződik az új biztosítóberendezés telepítése, Hatvanban és a budapesti Keleti pályaudvaron pedig folytatódnak ezek a munkálatok. Automata térközt 87 kilométeren építenek ki az idén, egyebek között Pusztasza- bolcs és Dunaújváros, Fel- sőzsolca és Hidasnémeti, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza, Aszód és Vác, valamint Tapolca és Szabad- battyán között. Folytatódik a vasútvonalak hírközlésének fejlesztése is: a főváros és Pécs, Miskolc és Özd között építik ki a vonali rádióhálózatot, mely a menetirányítók és a mozdonyvezetők közvetlen összeköttetését teremti meg. Több mint 30, úgynevezett tolatási rádiókörzetet is létrehoznak, s ezzel állandó összeköttetést teremtenek a forgalmi szolgálattevő, a mozdonyvezető és a tolatás- vezető között. Az utasok jobb informálására Szombathelyen vizuális utastájékoztató berendezést helyeznek üzembe, a budapesti Nyugati pályaudvaron pedig bővítik a meglévőt. (MTI) Venyigénél melegített kövek Metszik a szőlőt Hegyalján Féllábszárig érő hóban metszik a szőlőt Tokaj-Hegy- alján. A hóval borított hegyoldalakon a nagyüzemi táblákon szorgoskodnak a termést meghatározó művelet végzésén. 'Ezt a nagy gondosságot igénylő műveletet azonban már nemcsak a férfiak, hanem az asszonybrigádok is végzik. A szél, a hideg ellen az ősi módon védekeznek: venyigéből rakott tűz mellett melengetik meg- génberedett kezüket, vagy pedig erre a célra követ melegítenek. A metszés most az előző éveknél is nagyobb figyelmet követel. A korábban végzett rügyvizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy jelentős károsodást okozott a közelmúlt dermesztő időjárása a rügyekben. Egyes helyeken, mint például a Bodrogke- resztúr, Tolcsva valamint Hercegkút környéki táblákon a fagy okozta károsodás eléri a 60—70 százalékot is. A termőrügyek ennyi százaléka fagyott el. Ez természetesen azt jelenti, hogy a metszésnél nagyobb terhelést, több szemet, ha úgy tetszik szálvesszőt kell hagyni, hogy elfogadható termést érjenek el. A terhelést azonban nem szabad túlzásba vinni, mert figyelembe kell venni azt is. hogy a korábbi évek szeszélyes időjárása ugyancsak igénybe vette a tőkéket. A nagyüzemi gazdaságok azért szorgalmazzák a korai metszést, hogy a nagy kiterjedésű táblákon a nedvkeringés megindulásáig, márciusig végezzenek ezzel a munkával. Hogy ezt elérjék, nem késlekedhetnek, bár az időjárás nem a legkedvezőbb most erre. A kistermelők azonban még várhatnak a metszéssel, amíg az időjárás kedvezőbbé válik, mert a kisebb háztáji parcellákon ez gyorsabban elvégezhető. Mínusz 40 is jöhet Kis lépésekkel — következetesen Az Északmagyarországi Vegyiművekben mindig nagy súlyt fektettek a műszaki fejlesztésre. A vállalat anyagi lehetőségeihez mérten, jelentős összegeket fordítottak erre a célra, tették ezt abból a felismerésből, hogy végső soron a tudományos kutatás, a tudomány eredményei alkalmazásának, megvalósításának fő színtere a termelőüzem. A tevékenység intenzitására jellemző, hogy az ÉMV-ben kizárólag műszaki fejlesztésre az elmúlt tervidőszakban csaknem hat- százmillió forintot költöttek. A kis lépések politikáját követték, ugyanis a látványos fejlesztések helyett — erre persze nem is volt lehetőségük — a kisebb, ám a termelés és az értékesítés szempontjából annál jelentősebb műszaki megoldások valóra váltására törekedtek. Ilyen műszaki fejlesztés eredményezte például, a különféle poliuretán gyártmányok hulladékcsökkentését, a termékválaszték bővítését és a magasabb műszaki igényű, nem éghető hab előállítását. Az ÉMV műszaki fejlesztési tevékenysége eddig is kapcsolódott az Országos Gyógyszer-N ö vény védőszer és Intermedier központi gazdaságfejlesztő programhoz, valamint az OKKFT fő irányához. Az MSZMP Központi Bizottságának a múlt év decemberében a műszaki fejlődés gyorsítása és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalását alapul véve, az Északmagyarországi Vegyiművek tovább fokozza erőfeszítéseit. Ez kiderül abból a vállalati döntésből is, miszerint növelik az e célra fordítandó anyagi eszközöket. A hetedik ötéves tervben mintegy hétszázmillió forintot irányoztak elő műszaki fejlesztési célokra, s ami külön figyelemre méltó, a fejlesztésekből származó eredményeket szeretnék az eddiginél nagyobb mértékben a vállalat számára biztosítani. A kutatási és fejlesztési feladatok valóra váltása érdekében pályázatok útján vesz részt az ÉMV az OKKFT- és az OTTKF- programokban. Így például folytatják a tiolkarbámát és klóracetanilid típusú növényvédő szerek gyártmány- és gyártásfejlesztését. De tervezik a műanyagok, azaz a lágyhabok választékának bővítését, speciális habok gyártás- és alkalmazástechnológiai fejlesztését. Bizonyára kevesen tudnak arról is, hogy az ÉMV-ben megkezdték egy különleges bevonóanyag kísérleti gyártását, amely fém- vagy betonfelületen mínusz negyven fokig meggátolja a fagyást. Ennek a terméknek, amely teljes egészében hazai alapanyagokból készül, ugyanakkor korróziómentes, az idei kemény tél okozta nehézségeket figyelembe véve, elsősorban a vasút venné nagy hasznát a váltók üzemeltetésénél. A vállalat vezetői bíznak benne, hogy a fagyásgátló termék híre eljut a felhasználókhoz, s több ezer tonnás megrendelés teljesítésére nyílik lehetőségük az új esztendőben. L. L.
