Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
1987. január 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Lap-szem-lélek Az otthontól . . >:• : ' ' megszabadulni „... az ember haza megy, s nem látogat: látogatóba idegenekhez megy az ember.” Hát persze! Aki magyarnak született, azt hiszem érzi ezt. S ha nem érezné, Adyban megbízhat. A költő „messzi tornyokat látogat sorban”, majd ezt írja címül egyik szép verse fölé: Hazamegyek a falumba. Karácsonykor — valami csillag vezérlési! ek engedve — mindenki hazatér. Legalább gondolatban. Hazatérnek sok-sok tízezren azok közül, akik nem vitték sokra ebben a korlátlan lehetőségekkel kecsegtető világban, s hazajönnek azok is, akik tehetségének — valamikor, valami miatt — nem adatott itt tér. Hazajönnek, akik másutt virágoztak ki, s az ünnepen velünk vannak, akik itthon nyitották ki szirmaikat, s másutt indultak hervadásnak. Az Élet és Irodalom ünnepi számában Doráti Antal ürügyén ír Keresztúry Dezső az igazi jó barátságról, hazáról, békéről. Valójában nem ürügy a világhírű karmester, hanem inkább ő a barátság é.s a hazaszeretet jelképe ebben az írásban. Doráti — szokatlan módon — versben vallja meg barátjának érzelmeit. „Hitvány poéma, de nagyon mélyről jön” — ína-Keresz- túry Dezsőnek. S ezúttal tényleg nem is a vers művészi értéke fontos! Hanem a megőrzött magyarság! — mondhatnánk patetikusan, de a dolog nem ilyen egyszerű. „A világban valahogyan / talpra álltam, / de amire áhítoztam, / nem találtam.” Ez a négy rövid sor csak sejteti, ami a mestert — a nagy belső számadás közben — foglalkoztatja. Levelében jobban kitárulkozik. „Mért vagyok én itten itthon?” — veti papírra Zürichben, majd így folytatja: „Persze itt élek, gyönyörű és boldog életet későn megtalált imádott párommal, hát ez az itthon. De mért itt?” Erre az utolsó kérdésre nincs megnyugtató válasz. Tragikusan cseng. Pedig Dórádnak soha nem voltak, nem is lehettek kommunikációs nehézségei. Művészétének nyelvén mindenkit képes megszólítani, akinek füle van a muzsikára. így hát otthona lehetett a világ. Nem! A világtól tehetséggel, szorgalommal, akarattal sok mindent ki lehet követelni, meg lehet szerezni, otthont azonban (akármilyet is) úgy látszik, csak a szülőföld adhat. És mennyire érezheti az otthon hiányát az, akit másutt nem érthetnek úgy, mint ahogyan Doráti Antalt értették és értik. Egy magyar színész, jobbára csak itthon lehet színész. Kevés kivétel persze van. Szabó Sándor például a Broadwayn is sikert aratott, de hogy ki ő voltaképpen — mit jelent nemzeti kultúránkban — azt csak mi tudjuk itthon. Hogy mi hozta vissza, mikor kinn már igazán nem voltak egzisztenciális nehézségei? Talán a Cyrano sikerének emléke ... S miért nem jön haza Ka- rády Katalin? A Film, Színház, Muzsika 1986. december 20-i száma telefonbeszélgetést közöl, melyben Gách Marianne kérdéseire válaszol az egykori sztár. A többi között ezeket mondja: „...a pályámtól elszakadtam, már nem foglalkozom vele.” A nyomtatott szövegből azonban kitetszik, hogy Karády mennyire nem tud szabadulni művész múltjától. Egy kalaposüzlet társtulajdonosaként reggeltől estig dolgozik, szereti ezt a munkát mert..., nos nem azért, mert valamiféle kielégülést nyújt, hanem azért, mert megnyugtatja, csillapítja idegeskedését is. S miközben dolgozik — akarva, akaratlanul arra figyel, hogy most miként jegyzik otthon. Több mint három és fél kinn töltött évtized sem volt elég, hogy tompuljanak a reflexek. Micsoda öröm lehet számára, hogy megjelennek Magyar- országon a lemezei! Erről azonban mértéktartóan nyilatkozik. Az esemény az, hogy küldtek nemrégiben valódi otthoni szaloncukrot készülő karácsonyfájára ... és hogy otthonról is érkeznek könyvek. Valódi otthoni.. . otthonról ... Pedig milyen távol van ez az otthon — térben és időben! De hát otthon őrzik azt a másfél tucat filmet — köztük néhány vitathatatlan értékűt is — melyek művészéletének dokumentumai, otthon jelennek meg a régi lemezek, otthon mindenki számára ismerősen cseng az a különleges alt hang. Az otthontól nem lehet megszabadulni. Az otthon vonz és taszít, mert valamiképpen mindig minősíti fiait. Kará- dynak csak az otthon tükre fontos, abban akarja látni magát, s jaj nem mindegy mit mutat a tükör. Az interjú hasábjainak keretében egy nagyon vonzó — de természetesen nagyon régi — fénykép látható: Karády mandolinnal. Bizonyára szeretné, ha ilyennek látnánk, így őriznénk meg. Nem tudom a fiatalok megnézik-e ezt a képet, s ha megnézik milyennek látják? Nekünk sok minden eszünkbe jut a fotográfiáról. Elsősorban a háború; a kis hadnagyok, a halványzöld színű tábori lápok, hogy muszkaföldön lassan jár a posta, s hogy arra kinn jéghideg szél fú ... És tudjuk, igen mi már tudjuk itthon, hogy mekkora árat fizettünk. Talán még azért is, mert hagytuk magunkat romantikus dallamokkal elandalítani. Hol vannak a katonák? (Karády is megkérdezte ezt, mikor a Gestapo letartóztatta?) Milyen súlyossá válnak néha a dalok, a könnyű kis dallamok. Egyszer majd meg kell magyarázni, hogy miként született, s hogyan hatott annyi ideig a Karády- jelenség. Ma már szó sincs erről. Ma csak Karády Katalinról, a 75. esztendejébe fordult idős színésznőről beszélhetünk, aki lemezeinek jogdíját az Ódry Árpád Művész- otthonnak ajánlotta fel, aki belebetegszik, ha rosszat írnak róla otthon, s akit Gobbi Hilda nagyon szeret. Persze nemcsak ő! Ne feledjük: Karády az , elmúlt világ, s egy leáldozóban levő kultúra utolsó primadonnái, sztárjai, izgató asszonyai közül való. A búgó hangnak még mindig van varázsa; elsirathatjuk mellette tűnt szerelmeinket, s közben nem gondolunk arra, hogy egykor becsaptak, megcsaltak, elárultak bennünket. És nem gondolunk arra sem, hogy megöregedtünk. Hisz lám Karády is milyen fiatal, mandolinnal a kezében ... Gyarmati Béla Egyházi múzeum Miskolcon : : A Magyar Orthodox Adminisztratúra, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács és a Borsod Megyei Múzeum igazgatósága összefogásával, mintegy hétmillió forint költséggel elkészült Miskolcon a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum. A négy helyiségből álló múzeumban 220 egyháztörténeti exponátumot: egyházi szertartási kellékeket, írásos dokumentumokat helyeztek el. A Szentendrén lévő szerb gyűjtemény mellett á most felavatott intézmény a második orthodox múzeum hazánkban. Mondhatná szebben... Legutóbb az utónevekkel foglalkoztam e sorozatban, s több kérdés is érkezett a névadás indítékaival, s főként a nevek esztétikájával kapcsolatban. Érdemes talán külön szólni még néhány szempontról. Érthető, hogy sok családban hosszú időn át téma a születendő gyermek nevének kiválasztása; Ladó János népszerű Magyar utónévkönyve ilyenkor különösen kedvelt olvasmány. Vannak, akik — erről volt már szó — a divatot követik, népszerű filmsztárok különlegesen csengő neveit veszik át gyermekük számára, s vannak, akik meggyökeresedett családi hagyományt-folytatnak. A tapasztalatok szerint a szülők többsége azt is tekintetbe veszi, hogy milyen a nevek hangzása. A Révay- né Asztalos Katalin és Horváth Istvánná által megkérdezettek nyilatkozataiból kitűnt, hogy egyharmaduk tudatosan figyelembe vette a név megválasztásakor a vezetéknév és az utónév együttes szótagszámát, a név dallamát, a magánhangzók jellegét. Valóban: a rövid vezetéknév mellett nem hangzik rosszul a hosszú utónév (Tóth Krisztián, Nagy Zsuzsanna), a hosszú családi név után viszont célszerűbb a rövid keresztnév (Szentirmai Márk, Naprovszki Zsolt). A vizsgált nevek kb. 5%-át névalliteráció jellemzi, tehát olyan utónevet kapott a gyermek, amely a vezetéknévvel azonos betűvel kezdődik. A szülők véleménye szerint a jól választott betűrím előnyös a viselő számára, mert a név kimondása „már egyfajta határozottságot sugall”. A gyűjtött anyagban 74 ilyen név fordul elő. Például: Marczi Miklós, Kuti Krisztina, Polgár Péter, Takács Tímea. Sokan szépnek tartják a rímelő neveket. A tanulmányozott korosztályban 9%-ot tett ki az ide sorolható esetek száma. Ilyen nevekre gondolok, mint Lábos János, Hriskó Anikó, Bakos Lajos, Netzer Eszter. A névadók többsége ügyel arra, hogy az utónevet a vezetéknévvel összeolvasva ne jöhessen 'létre komikus értelmű mondat. (Édesapám egyik diáktársát Mikorka Kálmánnak hívták, s sokat szenvedett a csúfolódások miatt.) Az -i hangra végződő családnév után kellemetlen hangzásúvá válhat az á-val kezdődő utónév, mert e két hang egybeolvasása a szamár hangját juttathatja a rosszindulatúak eszébe. Mint ahogy nehéz kimondani az olyan neveket is, amelyek két eleme között azonos hangok találkoznak. (Példa az előbbi jelenségre: Váry Ádám, az utóbbira: Jób Béla, Czók Károly, Zöld Dóra.) Kevéssé szerencsés az Orgona Ibolya névtípus, amelyben két virágnév találkozik. A név kimondása által keltett hangulatban a nevek hangrendje is szerepet játszik. A szülők mondták el például, hogy nemcsak azért adták lányuknak az Orsolya nevet, mert ez tetszett nekik, hanem azért is, mert a magas hangrendű vezetéknévhez (Szendrey) a mély hangrendű utónevet érezték illőnek. A névelemek együttes jó hangzása kellemesebbé teszi a hatást, amit a név kelt. Azt az időszakot, amelyben szeretettel várjuk gyermekünket, használjuk fel hát okosan arra, hogy eldöntsük: kinek is nevezzük, nevezik majd. A nevet a csecsemő kapja, de a felnőtt viseli hosszú időn át; nemcsak a családba, hanem a társadalom kapcsolatrendszerébe is ezzel épül be. Ne feledjük: a pici Anettből egyszer Anett nagyi, a Kis- bencéből pedig Bence bácsi lesz! Kováts Dániel Az infarktus a szív saját vérellátását biztosító koszorúerek érelmeszesedése, elzáródása, trombózisa következtében kialakuló szívizomelhalás. Az életfontosságú pumpafunkció károsodik, ritmuszavarok veszélyeztetik a beteg életét. A betegség ritkán jön hirtelen, gyakrabban mellkasi fájdalmak vezetik be, melyek kezdetben csak fizikai munkánál jelentkeznek pihenés» re pár perc alatt megszűnnek. A típusos, szív eredetű fájdalom, szegycsont mögötti nyomó, markoló, feszítő jellegű, kisugárzik a felső végtagba, esetleg a nyak, a gyomor tájékára, verejtékezés, elgyengülés kíséri. A fájdalom oka a szívizom oxigénhiánya. A fájdalom jellege alapján EKG-vizsgá- lat segítségével orvos dönt a diagnózisról. A fájdalom közben vagy terhelés során készült EKG nagy érzékenységgel mutatja ki a koszorúerek betegségét. Tudnunk kell, hogy nem minden szívtáji fájdalom szív eredetű. Sok beteg szed gyógyszert eredménytelenül, feleslegesen, mert panaszát például mozgásszervi ok magyarázza. A gyógyszeres kezelés alapját a nitrátkészítmények jelentik, melyek csökkentik a szívizom oxigénigényét, munkáját és így annak fájdalmát (pl. Sorbo- nit, Nitromint R tabletta). Ha a fájdalom terhelésre jelentkezik, úgynevezett bétablokkolókat adunk (pl. Propranolol, Betaloc stb.), melyek megvédik a szívet a károsan nagyobb munkára serkentő hormonoktól. Az éjszakai nyugalmi fájdalmakra, érgörcsre vagy fenyegető infarktusban a bevált gyógyszerek a kalcium-antagonis- ták (pl. Corinfar, Sensit). Amennyiben az összetett gyógyszeres kezelésre, pihenésre sem szűnnek a fájdalmak, ma már lehetőség van sebészeti megoldásra is. Az erősen beszűkült átmérőjű koszorúér katéterrel tehető átjárhatóvá, vagy úgynevezett áthidaló műtéttel vénából vett érszakasz ültethető be a károsodott koronária szakasz helyettesítésére. Ha a koszorúsér eredetű, típusos fájdalom nem szűnik meg a nyelv alá heilye- zett Nitromint tablettára, vagy a fájdalmak egyre gyakoribbak, nyugalomban is jelentkeznek, feltétlen orvoshoz kell fordulni, mert infarktus fenyegeti a beteget. Ha a fájdalom először jelentkezik, az orvosi vizsgálat ugyancsak fontos a diagnózis felállítása céljából. A legtöbb elhalálozás munkahelyen, lakáson történik, ugyanis a koszorúsér elzáródásakor fellépő ritmuszavarok azonnali keringés-összeomlást okozhatnak. A mentőszolgálat, az intenzív részlegek rendelkeznek azokkal az eszközökkel, melyek alkalmasak az életveszélyes állapotok megelőzésére, kezelésére. Ha beállt a klinikai halál állapota (légzés, keringés nincs) a közvetlen környezetében levőknek is el kell kezdeni az újraélesztést (külső szívmasszázs, orrba fúvás). A legtöbb halálozás még a kórházba érkezés előtt történik, ezért nagyon fontos lenne az elsősegélynyújtó tanfolyamok minél szélesebb körben való oktatása. Az infarktus nem feltétlen halálos betegség, idejében kórházba kerülve, a betegek több mint 80 százaléka visz- szatér családjához. A sziv- izomelhalás kezelésében új módszerek vannak terjedőben. Több helyen alkalmazzák a koszorúsér trombusá- nak oldását koronáriába, vagy vénába adott gyógyszerrel, ha a beteg pár órán belül intenzív részlegre érkezik. A betegek nagyobb része távozásuk után addigi vagy rehabilitált munkakörben dolgozhat, a heveny szak után pár hónappal. Az infarktuson átesett betegek rehabilitációs programba kerülnek, amennyiben panaszmentesek. szövődmény nem észlelhető. Külföldön több beteg áll munkába infarktusuk után, mint hazánkban. A beteg, a család, a társadalom szempontjából a betegek munkába állítása célszerű, mert szövődménymentes esetekben a nehéz fizikai munka kivételével alkalmasak a munkára. A beteg teljesebb értékűnek érzi magát, ha visszatérhet a társadalomba. Korunkban a koszorúsérbetegség, a szívizomelhalás gyakorisága hasonló a régi nagy fertőző betegségekéhez. Míg utóbbiaknál a védőoltások megoldották a szinte tökéletes megelőzést, addig az infarktusban ilyen lehetőség nincs. Hogyan előzhetjük meg az infarktust? Az infarktus gyakoriságában élenjáró országokban (pl. USA) a betegek száma lényegesen csökkent az egészséges életmódra nevelő felvilágosító programok, valamint a modern gyógyszeres kezelés hatására. A dohányzás visszaszorulásával párhuzamosan csökkent a megbetegedések száma. Az érelmeszesedés megakadályozása céljából a még egészséges egyén növelje fizikai aktivitását, túlsúlyát csökkentse, az állati zsiradékokat mellőzze étkezésében. Helytelen nálunk a túlzott kávéíogyasztás, ünnepeket kísérő evés-ivás. A magas vérnyomásban, cukoré betegségben szenvedők különösen veszélyeztetettek, ha nem fogadják meg a diétás tanácsokat, nem szedik az előírt gyógyszereket. Hajszolt, szellemileg túlfeszített, másodállásos világunk sem kedvez az infarktus megelőzésében. Több hajlamosító tényező jelenléte egy betegnél hatványozottan emeli az infarktus lehetőségét. Sajnos, Magyarországon nem csökken az infarktus gyakorisága, évente kb. 13 ezren halnak meg. Érdemes megfogadni a kezelőorvos tanácsát, életmódunkon változtatni, míg nem késő. Az infarktus több okra visszavezethető betegség, így egyetlen biztos megelőzési módszer hem lehetséges, de az elősegítő tényezőket mindenképpen érdemes kiküszöbölni. Többet kell törődnünk egészségünkkel, ha el akarjuk kerülni az infarktust! Dr. Stefán János adjunktus Legfőbb érték az egészség A szívinfarktusról röviden
