Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
\ 1987. január 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A bolha nemcsak ugrik Nem is olyan régen, — bár azértt már van bárom éve — még nagyszabású elképzeléseiket dédelgettek a IM'isko'lohoz közeli sajóvá- mosi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Mintegy háromszáz hektáron akartak különböző ültetvényeket telepíteni, elsősorban meggyet, szilvát, kajszit, sőt almát. A terv nem nélkülözte az eredetiséget, hiszen a munkaerőhiány miatt a gyümölcsösök szüretelését géppel kívánlták megoldani, s a rázott csonlKéjasökat ipari, konzervgyári célra felajánlani. A világpiaci árváltozás — párosulva az állami támogatások csökkenésével — papíron tartóién ezt az elképzelést, sőt,..! A huszonhárom hektáros őszibarackost motorfűrészek szüretelték le, a hatvanhektárnyi csemegeszőlőt fejszék, ekék tették a földdel egyenlővé, a 137 hektárnyi körítést felére csökkentették. Pócza István, a közös gazdaság elnöke újabb, korántsem kedvező hírrel szolgál: — Megkértük az engedélyt az utolsó körlésünk kivágására, így szövetkezetünkből eltűnik a gyümölcsös, indok? Miit mondjak? Volt olyan év, amikor két forint hialtvian fillért adták a körténkért, de Békéscsabán. A szállítás többe került, mint maga a gyümölcs ára. Az utóbbi két évben, kór lenne tagadni, kedvező fordulat állt be, (valószínű a gyenge hozamok, s a gyümölcsösök felszámolása következtében. A szerik.) — nőtték az árak. így természetesen mi is gondolkoztunk azon, hogy megtartjuk ezt a körtésüniket. — Ezek szerint... — A motorfűrész mellett döntöttünk. Ez a körítés régi, korszerűtlen, kedvezőtlen faijitaösszetételű, s tovább is iművéltük volna, azonban összes számításlainlkat keresztülhúzta egy apróság, ami emberi környezetben nem nagyon közkedvelt: a bolha. Természetesen itt Ikörtebol- háró'l van szó, de annyira pusztítja a fáikat, hogy a leggondosabb védekezés ellenére — nincs ellene megfelelő vegyszer — óriásiak a károk. A kártétéi, s a korszerűtlen ültetvény ellenére adódna megoldás, hogy Az Élsó gyümölcsös a körtést termelésben tartsuk, a fákat agresszíven csonkolni kellene, hogy új termőt elíiletet alalkíithiassu n k ki. Ez három évünkbe, s hárommillió forintunkba kerülne .. . De ilyen célra ebben a szövetkezetben nem lehet pénz.'Az elmúlt két év pénzügyi mérlege bár veszteséget nem mutat, de nyereséget sem. A természeti csapások, a nyári, őszi aszály mindkét esztendőben tíz-tíz millió forintos árbevételtől fosztották meg a szövetkezetét, s ebből adódóan elvitték a jövedelmet is. Bevallják; nem szívesen számolják fel az utolsó gyümölcsösüket, de más lehetőséget nem látnak. Hiszen ugyanezekben az években nem tudtak felmutatni jövedelmező termelést, a 150 millió forintos termelés mellett, ez enyhén fogalmazva ' sem a legkedvezőbb eredmény. Pedig ötletékben, hasznot kereső kezdeményezésekben sohasem szűkölködött a termelőszövetkezet. Amikor a tenyésztojás-termelés ráfizetésessé vált, szinte azonnal meghozták a döntést, fel kéll számolni az ágazatot. — Az akkori igazunk lehet, hogy ma már a világpiaci árak változása tükreiben rossznak tűnik, — így az elnök — de több éven keresztül megkíméltük magunkat milliós és milliós ráfizetéstől, eredménytelen pénzügyi mérlegtől. Az elmúlt évben nőtt a tojás piaci ára, eredményesen termelhetnénk, de továbbra is tartom; a nyereség nem nálunk, termelőknél csapódik le, hanem a keltető vállalatoknál, gazdasági társulásoknál. A mi veszteségünkből kovácsoltak ők jövedelmet. . . Nem sokat haboztak, átalakították az épületeket, s belevágták egy megyénkben teljesen szokatlan, gyökerek nélküli növény termesztésébe. Négyszázezer kilogramm laSkagombát akartaik a boltokba, piacokra küldeni. Bár a számítások igazolták az elképzelésűik helyességét, a kereslet nem, mert sem a kiskereskedelmi vállalatok, sem a vendéglátóipar, de még a hűtőipar sem látott benne akkora üzletet, hogy valamit kockáztasson. Hiába alakított a szövetkezet melléküzemág helyett szakcsoportot, gmik-it, jelenleg csak az alapanyag-előállítás, a zsákos, fermentált szalmára oltott spóra talál vevőre. A nagy haszon itt is elmaradt. Mint ahogy a melléküzem- ág sem váltja be- a kezdeti reményeket. Pedig ennek a kis Sajó menti termelőszövetkezetnek világhírű terméke is van mór, hiszen az edelényi üzemében készülő birkózószőnyegek nem egy Európa-, s "itilágbajnok- ságra eljutottak már. A fővárosi üzemekre sem fizetnék rá, minit ahogy a víz- problémáik — a szárazság elapasztotta. az egyetlen használható kutat — ellenére á hypópalackozó, s borderítőt és egyéb háztartási cikkeket gyártó vegyi részlegükre se. De meghatározó, a szövetkezet egészét jövedelmezővé tevő ipari ágazat nem alakult ki. És ez azt is meghatározza, hogy megüresedő állattenyésztő épületeik egy részét raktárnak alakították ki, s bérbe adják olyan haszonért, amit mezőgazdasági termeléssel soha nem érnének el. De továbbra is vannak ötleteik. — Csak egyet a sok közül. Van egy olyan anyagunk,. amély jelentősen olcsóbbá — pont a felére — tenné a linóleumok, szalag- parkettáik, padlószőnyegek optimális szigetelését. Tizenöt évig garantáljuk termékünk hasznát, s most már csak megrendelőket várunk. A vizsgálatok itt is igazolták az elképzelés helyességét. Megint született egy jó ötlet, de megint csak reménykedni lőhet abban, hogy végre ebből nagyobb haszon származik. Jó elképzeléseik önmagukban n em j elentenek sikert. Sikert* amelyre nagyon régóta áhítozik ez a gazdaság. — kármán — A TVK zavartalanul termel A kombinál központi diszpécserszolgálatától kapott információ szerint hétfőn délelőtti g zavartalanul dolgoztak a termelőüzemek. Ezen a tényen még az sem változtat, hogy a közúti személyszállításban gondok jelentkeztek. Már vasárnap is, de különösen hétfőn reggel számos, a Volán álltai közlekedtetett munikásjáirat kimaradt. így például, Hejő- papi — Nemesbiikk — Le- minváiros, továbbá Kesznyé- ten — Giiriincs — Kiscsécs — Sajóilád — Önöd — Muhi — Leninváros, Mezőnagymi- hály — Gelej —‘ Leninváros, valamint Sajóörös — Sajó- szöged — Leninváros járat nem érkezett meg rendeltetési helyére. A személyszállítási nehézségeken túl gondot okoz a vasúti vagonlhiiány is, ami elsősorban a megtermelt műtrágya folyamatos elszállítását veszélyezteti. Ráadásul, a kedvezőtlen útviszonyok miatt a Volán is kénytelen volt leállítani a teh erf orgálmat. Természetesen nemcsak a munkahelyre való eljutásban keletkezett fennakadás, hanem a hazamenetel is bizonytalan több útvonalon. Ezért a kombinát vezetése gondoskodik mindazoknak a bejáró dolgozóknak a megfelelő elhelyezéséről, akik nem tudnak lakóhelyükre eljutni. * Építkezések, felújítások Sárospatakon ebben az évben megkezdik a Rákóczi úti, úgynevezett „tömbbelső” egyik épületének kivitelezési munkáit. Folytatják a postaépület és a tanítóképző felújítási munkálatait is. Több mint hétszáz méteres új útszakaszokat is építenek a városban. Minderről és ez évi egyéb feladatairól a városi tanács keddi vb-ülé- sén számolt be a helyi Tanácsi Építőipari Költségvetési Üzem. Az ülésen beszámolt feladatairól a Városgazdálkodási Költségvetési Üzem is, majd a testület jelentést hallgatott meg a város tűzvédelmének helyzetéről és a további feladatokról. Egészségház épül Putnokon Az egyre gyarapodó, fejlődő Putnok nagyközség és a vonzáskörzetébe tartozó települések egészségügyi helyzetének további javítására egészségházat építenek Putnokon. Az egészségügyi intézmény ajánlati tervét Klie Zoltán, a Borsodterv építész-tervezője készítette el. Az építészeti megoldást azért nevezik ajánlati tervnek, mert a kivitelezésre ennek alapján hirdetik meg a verseny- tárgyalást. A terv szerint az új egészségházat a korábbi években megépült és főként bányászok lakta új telep már meglevő intézményeihez kapcsolódva helyezik el. A földszintes épület így szervesen kapcsolódik majd külső megjelenésében is a szomszédos takarékpénztár épületéhez. Az egészségházban hat körzeti orvosi rendelőt alakítanak ki. Emellett berendeznek terhességgondozót, továbbá laboratóriumot, nemkülönben pedig fizikoterápiás rendelő- és kezelőhelyiséget. Külön helyiségek szolgáinak az éjszakai ügyelet részére. A rendelő mellett kap majd helyet az ügyeletét ellátó orvos és a nővér, valamint a gépkocsivezető számára kialakított pihenő, továbbá a gépkocsigarázs. A rendelésre váró betegeknek várócsarnokot alakítanak ki, amelyből a rendelők megközelíthetők. A mintegy 1200 négyzet- méter alapterületű egészségház megépítése a tervek szerint 20 millió forintba kerül. Egyes nagy pontosságú munkadarabok CNC vezérlésű esztergán készülnek a Tüzeléstechnikai Kutató- és Fejlesztő Vállalat forgácsolóüzemében. A gyártócsarnokban állítják elő a TÜKI-gyártmányokhoz szükséges alkatrészeket. Fojtán László felvétele Készül az új földtörvény Egyenrangú az állami és szövetkezeti , I ■ I tulajdon A földre vonatkozó jogszabályok, s azok módosításai ma már szinte áttekinthetetlenek. Ám már készül az új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a törvény tervezetét megtárgyalta. az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Hamarosan a Minisztertanács elé kerül, majd az Országgyűlés tavaszi ülésszakán válik törvénnyé, ha a képviselők elfogadják. — A törvénytervezet bevezető rendelkezései között egy lényeges újdonságról feltétlenül érdemes szólni, — mondja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetője. — Ezután a föld rendeltetése számít majd, s nem az, hogy hol fekszik, bel-, kül- vagy éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is fekszik, a termőföldre vonatkozó jogszabályok az érvényesek. És a termőföld mellett megkülönböztetünk építmény elhelyezésére szolgáló, különleges rendeltetésű, valamint hasznosításra alkalmatlan földet. Az utóbbihoz sorolhatjuk például a természet- védelmi célokra szolgáló területeket. — Változnak-e az állami földre vonatkozó szabályok? — Az állami föld továbbra is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Ám az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a földtulajdon kölcsönösen átruházhatóvá válik. Eddig ugyanis csak a szövetkezeti földből lehetett állami, most ez fordítva is, igaz lesz. — A mezőgazdasági szövetkezeteknek leginkább az okoz gondot, hogy évek óta használt állami földek tulajdonjogát nem szerezhetik meg, s így azt bármikor, kártérítés nélkül visszavehe- tik tőlük. — Valóban, ez is rendezésre váró gond volt, s az új törvény szerint ezután majd megválthatják az általuk használt állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezési terv, vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a tanács tíz éven belül igényt tart. És a tsz- nek arra is lesz lehetősége, hogy a tanácsi kezelésben levő állami földeket átvegye. — A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vitára adtak okot, holott ez a forma egyre népszerűbbé válik. — Az a szabály ezután sem változik, hogy a föld építkezés céljára, vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba. Eddig úgy volt, hogy az építmény tulajdonjogával együtt a tartós földhasználatot átruházhatta a mindenkori tulajdonos. Ezután a gazdasági tevékenység céljára használatba vett földet is átadhatja az ültetvénnyel, nővé nyekkel együtt. És eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós használatban álló földön létesített építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, hanem a fia, rokona kívánja megtenni. Egyébként a tanács lett volna az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a földet, de sokszor meg sem kérdezték, vagy csak utólag, amikor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga engedélyezheti az építést, s az ugyancsak bejegyeztetheti magát. Ugyancsak sok problémát okozott, hogy a tsz csak a tagjának,, alkalmazottjának adhatott földet tartós használatba, így ha a férj ebbe a körbe tartozott, s a feleség nem, akkor nem jegyezhették be őket a tartós használatba vett földön létesített épületre tulajdonostársként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik. — Régóta vitatott a föld- tulajdonra, tehát a telek-, lakás- és ridülőszerzésre érvényes jogszabály ... — A szerzés mértéke továbbra is korlátozott, de több körülmény megítélése változik. Eddig például, ha valaki a megengedett mértéken felül földet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Ezután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülőtelek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével, hanem öröklés, örökbefogadás, vagy házasságkötés által került a család tulajdonába. Ha tehát mindkét házasulandónak van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. Hasonló rugalmassággal jár majd el az állam a jogosulatlanul külföldön tartózkodók tulajdonával kapcsolatban is, amit a belföldön maradt családtag megszerezhet, természetesen az öröklési illetéket ki kell fizetnie. — A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy a mindenkori tulajdonosa ne szipolyozhassa ki, az ne feszítsen az értékéből... — Jóval szigorúbb jogszabályok védik majd a földet. A művelési ágat — az indokolt körben — változatlanul csak hatósági engedély birtokában lehet megváltozz látni, tehát a jó minőségű szántóból nem csinálhatnak máról holnapra legelőt. Ha más célra használták a földet, s az a tevékenység megszűnik, akkor kötelesek a földet újra művelésre alkalmassá tenni. S azt a földet sem lehet műveletlenül hagyni, ahol egyébként majd házat vagy mást épít a tulajdonos. Az építkezés kezdetéig azt is művelni kell! És természetesen azok a vállalatok, amelyek ipari, közlekedési vagy más célra földet vonnak el, kötelesek az után járulékot fizetni. Azok pedig, akik tevékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fizetnek majd. Ezek a pénzek a lcöz- nonti földvédelmi alapba ■ kerülnek, s ebből kívánjuk ; finanszírozni a rekultiváci- 1- ós és meliorációs munkákat, j D. L. Az esztergagépnél
