Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
1986. december 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Toborzó Az MíVSC cselgáncs szakosztálya toborzót hirdet azoknak az 1975—1978 között született fiúknak a részére, akik kedvet éreznek magukban a sportág iránt. Jelentkezni kedden és csütörtökön lehet 18 órától az MVSC tornacsarnokában. sígondok A napokban hosszabb beszélgetést folytattam Ku- pecz Lászlóval, a Miskolc Városi Tanács V. B. testnevelési és sportosztályának vezetőjével. A tervezett — és elmaradó — kézilabda Express Kupáról diskurál- tunk és elmondtam észrevételeimet. Köztudott, hogy az eseményt azért kellett lefújni, mert a négy meghívott együttes közül a Rába ETO, a Veszprém és a Tisza Volán gyakorlatilag az utolsó pillanatban visszalépett, különböző, nehezen elfogadható okokra hivatkozva. Az osztályvezető kesergett, mert a torna elmaradása jelentős bevételkiesést eredményez, sőt a szervezőket (a sport- osztályt és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Borsod Megyei Kirendeltségét) kár is éri, mert már készítették a műsorfüzetet, lefoglalták a szállásokat, és nyilván beszereztek egyet s mást, hogy a csapatok itt- tartózkodását kellemesebbé tegyék. Nem lehet tudni, hogy a háttérben milyen erők munkálkodtak. A torna szervezőit a jó szándék vezérelle.'^Felkészülési lehetőséget akartak biztosítani, a csapatok számára, a nézőknek pedig igazi csemegét szerettek volna nyújtani, de — számomra úgy tűnik — más kárára. Az közismert, hogy a megyei szövetség évekkel ezelőtt meghirdette a Borsodi Nagydíjat, melyre a bajnokságban élen végzetteket hívta és hívja meg. A férfi- és női tornákra — évente visz- szatérő rendszerességgel — január—februárban (esetleg márciusban) került sor, és így lesz ez jövőre is. A házigazdák, hogy az eseményt a csapatok és tagjaik részére vonzóbbá tegyék, pénzdíjat ajánlottak' fel. A városi szövetség az ötletet átvette a Borsodi Nagydíj szervezőitől, sőt továbbfejlesztette. Ugyancsak az. itthoni NB I-es pontvadászat 1—4. helyezettjét kívánták meghívni, de győztes találkozónként már a dupláját kínálták a 8500 forintnak. Ha tehát létrejön a torna, akkor — ugyanazok a játékosok — az Expfess Kupán a kétszeresét keresik a nagydíjon „inkasszálható- nak”, s ez komoly veszélyekkel járhatott volna az utóbbira. Mert ha egy gárda decemberben .13 ezer forintot kap, nem fog újra eljönni 6500-ért. Cseppet sem csodálkoztam azon. hogy a megyei szövetség illetékesei nem tapsoltak a városi kezdeményezésnek. * A közelmúltban Borsod- szirákon jártam, és a termelőszövetkezet egyik dolgozójától, Vanczák Zoltántól érdekes dolgokat hallottam. Ezennel továbbadom, s a témát az illetékes sportvezetés figyelmébe ajánlom. A sziráki tsz Miskolc-Göröm- bölyön lovasiskolát működtet, a pálya évről évre szé- pül-bővül. Miskolcon egy minden igényt kielégítő lőtér megvalósításához is hozzáfogtak, s ha már lehet lovagolni és lőni, az öttusához már „csak” az úszás, a vívás és a terepfutás kell. Úszni Miskolc-Tapolcán, vívni akár a városi sportcsarnokban, az egyetemi körcsarnokban, de akármelyik iskolai tornateremben is lehet. A futáshoz pedig a bükki vagy tapolcai hegyek- dombok szinte kínálják magukat. A „kezdőrúgást” a borsodsziráki termelőszövetkezet tenné meg, s elképzeléseik szerint az „üzletbe” beszállhatna a Honvéd Papp József SE, mint „fegyverrel bíró” klub is. Elképzelésüket az elkövetkezendő napokban, hetekben formába öntik, felkeresik a megyei és a miskolci sportvezetőket. Hogy javaslatuk milyen sorsra jut, pillanatnyilag nem lehet tudni. Azt viszont mindenképpen „díjazni” kell, hogy van ötletük és szeretnék Borsodban meghonosítani az öttusát. * Sokat beszélünk arról, hogy Magyarországon rengeteg gonddal és nehézséggel küzd az amatőr símozgalom. Ez részben azért van így, mert a boltokban nem lehet jó minőségű felszereléseket kapni, a választék kívánnivalót hagy maga után. hegyeinkben csak elvétve található minden igényt kielégítő sícentrum, nincsenek olcsó szálláshelyek, és akár vég nélkül sorolhatnám. Örvendetes, hogy a közelmúltban megalakult Magyar Sí- zők Egyesülete tenni akar e kedvezőtlen irányzat visz- szaszorítása érdekében Az MSE feladatának tekinti a hazai síterepek alapvető létesítményeinek megteremtését, azok igény és szükség szerinti folyamatos üzemeltetését. Nemes szándékához támogatást kér az országos, a megyei, a városi és a körzeti állami és társadalmi szervektől. Az egyesület saját tagjainak előnyöket is nyújt. Utazási és szálláskedvezménnyel, szervizszolgálattal, kölcsönzési lehetőséggel, információval, sítáborral, oktatással siet azok segítségére, akik már kifejezték belépési szándékukat, A tagsági díj 18 éven aluliaknak és nyugdíjasoknak évi 120. felnőtteknek pedig 240 forint. Az egyesületet Budapesten. a Dózsa György u. 1—2. (telefonszám: 140-808) alatt lehet felkeresni, de a tagsági kártyák a Volán- tourist irodáiban is beszerezhetők. Hívnak és várnak mindenkit. akik szeretnek síelni, vagy kedvezőbb feltételeket akarnak teremteni gyerekeik sportolásához és részt kívánnak venni az egyesület feladatainak megoldásában. Kolodzcy Tamás A DVTK őszi „mélyrepüléséről” senki nem számított — Sajnos, mellékvágányß z őszi labdarúgóidény negatív meglepetését a sportág második vonalában a DVTK csapatának szereplése jelentette. Az egykor szebb napokat látott gárda olyan „látványos" zuhanórepülést mutatott be, amilyenre kevés példa akad. Tizenkilenc fordulót követően a piros-fehérek a táblázat 18. helyén szerénykednek. Mindössze 3 esetben hagyták el győztesen a pályát, 8-szor végeztek döntetlenre, s 8 vereséget szenvedtek. Tőlük senki nem rúgott kevesebb (16) gólt, hálójuk ugyanakkor elég gyakran (28- szor) rezdült. A 14 pont roppant kevés, s gyötrelmes tavaszt sejtet. Vajon hogyan juthatott ilyen mélyre a patinás múltú együttes? Milyen összetevők játszottak szerepet abban, hogy a giárda sorozatban képtelen volt megfelelni a szurkolói igényeknek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor beszélgetésre invitáltuk Gál Béla vezető edzőt. — Engedjen meg egy személyes kérdést: nem bánta meg, hogy leült a diósgyőri kispadra? — Jobb lett volna hat évvel korábban, vagy ennyivel később dirigálni a '‘Csapatot. Ha csak az eszemre hallgatok, talán visszavonulót fújok a nyáron. De engem sokkal szorosabb szálak fűznek a klubhoz, így a szívem is diktált, amikor vállalkoztam a feladatra. — Az őszi eredményeié kevés okot adnak a szurkolóknak az örömre ... — Sajnos, ez vitathatatlan. A legutóbbi bajnokságban a negyedik helyen végeztünk. A változások után valamennyien tisztában voltunk azzal, hogy nehezebb szezon következik, ilj'en mértékű visszaesésre azonban senki nem számított. — Mikor többent rá. hogy igencsak komoly problémákkal kell viaskodnia? — A sorozatmérkőzések bennünket jobban igénybe vettek, mint ellenfeleinket. Alacsonyabb osztályból érkezett labdarúgóink képtelenek voltak rövid idő alatt átállni a nagyobb követelményekhez, ráadásul az odaadás és a felelősségérzet sem jellemezte őket. Szinte nem játszottunk kétszer azonos összetételben, az ősszel 23(!) játékos kapott lehetőséget a bizonyításra. Kezdetben még szükség volt a bevonulás előtt állókra, távozásukkal űr keletkezett. — Meglehetősen heterogén korátlagú együttes a DVTK. Nem játszott ez bele a gondok elmélyülésébe? — önkritikusan be kell vallanom, hogy ebben a kérdésben jó ideig homályban tapogatóztam. Most már tudom, hogy a terhelés arányait jobban lehet és kell is porciózni. A fiatalok, Mida, Hanyecz és Molnár figyelme hamar lankadt, tartósan egyenletes teljesítményre még képtelenek voltak. Az újonnan érkezettek többsége gyenge fizikai alappal jött, s egy idő után jelezték a fáradtságot. — Az augusztusi rajt előtti beszélgetésünk során azt mondta, hogy vezéregyéniséget kell találni Diósgyőrött! A „posztra" Fükö Sándort szemelte ki. Hogyan vált be ez az elképzelés? ra tévedtem ... Füko a pályán nem tudott bizonyítani, képtelen volt előrelendíteni a csapatjátékot. így a többiek fenntartással fogadták, amit mondott. Az igazi „vezér" ugjmnis a magánéletben, a pályán, az edzéseken és az öltözőben egyaránt példamutató módon él és tevékenykedik. — Milyen elképzeléssel vágtak neki az őszi idénynek? — Szerettünk volna 22 pontot összegyűjteni. A 9 hazai mérkőzésünkön azonban mindössze 10 pontot szereztünk, az idegenbeli összecsapásokon pedig 4 pont lett a miénk. Diósgyőrött csak kétszer nyertünk, hatszor játszottunk döntetlenre, s egyszer kikaptunk. Főleg a sok döntetlen elkeserítő, négyszer is 0-0 lett az eredmény. Két-három esetben képtelenek voltunk megőrizni előnyünket, nyerő pozícióból vesztettünk pontot. A kép ezek után persze lesúj- tónak tűnik. — Tegyük hozzá: az is elgondolkoztató. hogy az együttes hazai környezetben mindössze 6 (!) gólt lőtt. idegenben ugyanakkor 10-szer bizonylat eredményesnek. A ..házi gólkirály" a beállás (!) Leskó lett 3 góllal... A támadók cgyszer-cgyszer lőttek gólt. s ezek ismeretében az sem lepte meg a szurkolókat, hogy a csapatnak nem alakult ki saját stílusa... — A tényekkel értelmetlen dolog lenne hadakozni. Ugyanakkor azért megjegyzem, hogy az ősszel minden összejött... Változott az összetételünk, nem találtuk meg a helyes szerkezetet, s az ellenfelek megérezték, hogy lehet keresnivalójuk velünk szemben. Ha bekaptuk az első gólt, bénultság lett úrrá a társaságon, a kis- padig sugárzott, hogy aligha várható tőlünk válasz. Tisztában vagyok viszont azzal: balszerencsére csak az hivatkozhat, aki mögött produktum is áll! — A Csepel elleni hazai 0-3-ra végződött összecsapás után igen megviseltnek tűnt, még a félreállás is megfordult a fejében. Miért másította meg mégis a szándékát? — A találkozó előtt 3 napos edzőtáborozáson vettünk részt, ahol elbeszélgettem a futballistákkal. Űgv tapasztaltam, átérzik a csapat helyzetének tarthatatlanságát, s ígéretet tettek a javításra. A mérkőzésen aztán ebből semmit nem kaptam vissza ... Első elkeseredésemben valóban le akartam mondani. Aztán aludtam rá egyet, s a maradás mellett döntöttem. Akik vezető edzőnek szerződtettek, azok bíztak bennem, s úgy véltem, megfelelően ismerem körülményeinket. Együtt kerültünk bajba, vállvetve, közös erővel kell onnan kikászálódnunk is! — Az eredeti célkitűzés ezek után módosul? — Ez természetesen elkerülhetetlen. De véleményem szerint, ez a csapat semmiképpen sem a 18. a második vonalban szereplők között. A tíz hazai találkozón kell javítanunk a gyászos őszi bizonyítványt. a szakvezető véleménye utón pedig néhány észrevétel. Igazolódott, hogy a nyári átigazolási időszakban a DVTK „zsákbamacskát" vett, ráadásul az alacsonyabb osztályból érkezettek képességeit alaposan túlértékelték! Barna és Kölln, de még Munkácsi sem tudott gyökeret verni a csapatban, sőt, egyesek nem rendelték alá életvitelüket sem a labdarúgásnak. Akkor is „mutogatták magukat", amikor a kertek alatt kellett volna közlekedniük. Amikor elérkezett a vészhelyzet, már remegett a láb, a pasz- szivitás lett a jellemző. Az idősebbekkel kapcsolatban már többször elmondtuk: őket elmarasztalás nem érheti, hiszen éveken keresztül bizonyítottak. Nem az ő hibájuk, hogy nincs mögöttük olyan utánpótlás, amelynek tagjai kopogtatnának az öltöző ajtaján. Nyílt titok, hogy felmerültek anyagi gondok is Diósgyőrött. A Dzurjákért kapott pénz elfogyott, hiszen az IBUSZ-lakásokat, r. a szerződéskötési juttatásokat ebből fedezték. Eredetileg másra szánták, de így alakult . . . Mindez korántsem felemelő, de jóval aggasztóbb, hogy az együttesnek nem volt arculata, elképzelése, ötletszerűen próbálkozott. Menet közben megszerezték Huszárt és Csományt, ez utóbbi aztán alig jutott szóhoz. . . Az átgondoltság hiánya? Kapkodás? Ki tudja... Tény azonban: 19 mérkőzés kellő alapot ad arra, hogy a látottakból következtetéseket vonjunk le. Ezek pillanatnyilag eléggé elszomorítóak, s csak remélni lehet a változást. A szakvezető szerint csapata többre képes annál, mint amit eddig nyújtott. Jó lenne, ha ezt a tavaszi menetelés során igazolná, mert arra még gondolni sem merünk, hogy a jelenlegi társaság esetleg csak ennyire képes . . . Doros László ASZTALITENISZ. Hél iskolából 14 együttes vett részt a Miskolc város fel- szabadulásának tiszteletére rendezett asztalitenisz csapatversenyen. Az eseményt a 101. Számú Szakmunkás- képző Intézet Diák Sportköre rendezte. Eredmények, leányok: 1. 101. sz. DSK, 2. Építőipari Szakközépiskola DSK, 3. Egészségügyi Szakiskola. Fiúk: 1. Pereces, 104. sz. DSK, 2. 101. sz. DSK, 3. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző. TEKE. Már a hét közben lejátszotta sorpn következő bajnoki mérkőzését a BÉVSC NB Il-es férfi tekecsapata. A miskolciak Egerben, az Ágria Bútor ellen nyertek 5-3 arányban (2480-2459). Egyénileg: Németh 433, Lip- ták 429, Székely 416. SAKK. A Miskolc Városi Sakkszövetség felszabadulási villámtornát rendez december 7-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel. Az eseményen bárki részt vehet, órát és készletet az érdeklődők vigyenek magukkal. A versenyre a Szabadság tér 5. szám alatt kerül sor. TEREMFOCI. A Szendrői Medosz ma és holnap kispályás labdarúgótornát rendez. A kétnapos eseményen 12 együttes vesz részt. A mérkőzéseket a szendrői általános iskola tornacsarnokában mindkét napon 9 órától lehet megtekinteni. Edzők továbbképzése A Borsod Megyei Labdarúgó Szövetség edzöbizottsága december 8-án. hétfőn rendezi meg egésznapos szakmai • továbbképző tanfolyamát. Az előadásokra a KlOSZ-székház tanácstermében kerül sor (Széchenyi út 70.. a Centrum Áruházzal szemben). A szervezők neves előadókat, hívtak meg. Többek között itt lesz Temesvári Miklós, aki az idei mexikói labdarúgó-világbajnokság szakmai tapasztalatairól számol be, s a fejlődés további irányait kutatja. Bizonyára élénk lesz az érdeklődés, hiszen Verebes József a korszerű játékról, a letámadásos taktika kialakításáról. begyakorlásáról beszél a jelenlévőknek. A továbbképzés hétfőn E órakor kezdődik.
