Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1986. december 6., szombat A vállalat kőműves szakemberei a tetőszigetelés utolsó négyzetmétereivel végeztek ottjár- tünkkor. Miskolci építők A négyemeletes épület a kora délelőtti napsütésben különleges látványt nyújt a környező toronyházak szomszédságában. Nem magasságával, inkább küllemével ragadja meg a figyelmet. A csupa üveg épületegyüttesre vetődő napsugarak megannyi szikrát szórva verődnek visz- sza a homlokzatról. S miközben elfogódottan szemlélődünk, a közelben dolgozó szakemberek csoportja felől hirtelen magyar szó üti meg fülünket. Egy harminc év körüli fiatalember imigyen szól társához: — Komám, még egy talicska habarcsot kérek. — No csak, itt Prágában, az egyetemvárosban magyar építők! S mint később kiderült: e tény valóban igaz. — S nemcsak hogy földieink a kőművesek, akikkel találkoztunk, hanem szűkebb hazánkból, Miskolcról érkeztek a csehszlovák fővárosba. A látottakat megerősíti a szemközti irodaház felirata is, melyen a következő olvasható: Kivitelező: a Miskolci Építőipari Vállalat. De hogyan is kerültek miskolciak több mint nyolcszáz kilométerrel távolabb a csehszlovák fővárosba? Magyarázattal Radácsi István főépítésvezető szolgál, akivel már hangulatosan berendezett szobájában találkozunk. — Vállalatunk 1984 júniusában versenytárgyaláson nyerte el a közel 14 millió rubeles prágai építkezés 'jogát. Az Industrialex- porton keresztül jutottunk a munkához. A kiviteli terveket a Budapesti Lakó- lerv készítette. — Mit tartalmazott a megbízás? — A csehszlovák fél egy négyszintes 50x60 négyzet- méteres épület kivitelezésére adott megbízást, s mint az már az indulásnál kiderült, az otthoninál jóval keményebb feltételeket, szakmailag magasabb követelményeket támasztott velünk szemben. — Az átadást követően milyen funkciót lát el az épület? — A dolomit vasbetonból több mint száz lábon álló együttesben egy 3000— 4000 adagos konyha, étkezde, orvosi rendelők, és egy egyetemi jegyzetellátó — könyvtár — kap majd helyet. — Említette, hogy a csehszlovák fél szigorú feltételeket támasztott az építőkkel szemben. Mégis, miben különbözik ez a munka az otthonitól? — Elsősorban a tervező által már az indulás során szinte megoldhatatlannak látszó különleges elképzeléseket kellett figyelembe venni, s ez nemegyszer igen nagy fejtörést okozott a számunkra. Példaként szólnom kell arról, hogy a megrendelő fokozottan igényelte a környezet eredeti állapotának megóvását, így például ragaszkodtak ahhoz, hogy az építési területre eső fákat eredeti állapotukban őrizzük meg. De ez csak egy példa a sok közül. — Voltak-e kritikus szakaszai az építkezésnek? — Nemegyszer kerültünk időzavarba a két év során, s ez különösen az indulásra volt jellemző. Legtöbbször a szeszélyes időjárással gyűlt meg a bajunk. 1985' januárjában a közel mínusz 25 fokos hideg több hónapra vetette vissza az építkezést, de szerencsére a csehszlovák alvállalkozókkal összefogva sikerült leküzdenünk az akadályt. Az összehangolt munka eredményeként ’85 szeptemberében már állt az épület, s ezt követően felgyorsultak az események. S amint látható, a belső szerelési munkák a megadott határidőre és a várt minőségben készültek el. Erről Jirák Miroszlav műszaki ellenőr a következőket mondotta: — Ez az épület példaként szolgál arra, hogy a magyar és cseh fél magas színvonalon tud együtt dolgozni. A végzett munka értékét csak növeli, hogy a most tető alá hozott beruházás a beüzemelést követően összetett funkciót lát majd el. Minden szint külön feladatnak kell, hogy megfeleljen, ez sok esetben a helyszínen követel gyors intézkedéseket, megoldásra váró feladatokat. Krásza Miroszlav tervező megerősíti a műszaki ellenőr szavait: — Olyan az épület, ahogyan azt a tervasztalon elképzeltem, megálmodtam. Ezen az sem változtat, hogy időközben — a be nem szerezhető hazai anyagok miatt — kisebb módosításokra kényszerültünk. Külön öröm számunkra, hogy a miskolci építők által kiemelkedő építési és műszaki színvonalon megvalósított épületegyüttes a csehszlovák normák szerint is megfelel a legszigorúbb energiatakarékossági követelményeknek, s azért is büszkeség tölt el bennünket, hogy az ehhez hasonlóból még igen kevés van Prágában. A beszélgetést követően az építésvezető és Popovics László, a Miskolci Építőipari Vállalat jogásza — aki kezdettől bábáskodott a beruházás fölött — rövid sétára invitált bennünket a négyszintes épületben : saját szemünkkel győződjünk meg arról, hogy szakembereik értették dolgukat, s nem túlzás az, hogy a megrendelők elégedettek a végzett munkával. A látottak ugyancsak bizonyították, hogy a szakemberek büszkék lehettek tevékenységükre. * — Szükségünk is van a külföldi elismerő szóra, hiszen ezzel a munkával — reméljük —■, nem szakad meg az országhatáron túli munkavállalásunk. — Az iménti szavakat már ismét Miskolcon jegyezhettük fel egy beszélgetés során,. melyet Dudla Balázs- zsal, a vállalat igazgatójával folytattunk, aki a továbbiakban a következőket mondotta: — Figyelemmel a jelenlegi gazdasági helyzetre, a gazdálkodás egyre szigorúbb feltételeire; ahhoz, hogy továbbra is felszínen maradhassunk a külföldi piacon, ezekre az „ajánló” elismerő szavakra is szükségünk van, hiszen a konkurencia mind erősebben érezteti hatását. Jelenleg mintegy 2 milliárd forintnyi ajánlatunk szerepel különböző országolt, cégeinél, de hogy ebből mi realizálódik, az még kérdéses. Egy biztos; a csehszlovák piacon az egyetemi épület átadását követően is jelen leszünk. A Drágái Károly Kórház rekonstrukcióján, mint alvállalkozó képviseljük a magyar építőipart. Ezenkívül tárgyalásokat folytatunk erőművi berendezések felújításáról. A tőkés piacok közül pillanatnyilag Irakban ténykedünk. Egy raktárbázis kialakításán vesznek részt dolgozóink. A beszélgetés során az igazgató többek között még aTról is szólt, hogy a külföldi piacon történő foglalkoztatás új formájával, az úgynevezett munkaerőkiajánlással is kísérleteznek. Erre példa a bécsi alvállalkozás : műemléképület-együtteseken a gipszmunkákhoz kőműves szakembereket és különleges felkészültségű ácsokat küldenek majd a jövőben. Az NSZK-piacon pedig jövőre kvalifikált brigádok kiküldését szeretnék biztosítani. A külföldi munkavállalásoknak egyetlen célja van: nyereséget realizálni, s ennek érdekében nem tesznek különbséget kis és nagy munkák között, vállalva azt is, hogy a vártnál esetleg kisebb haszonnal járó üzleteket sikerül „nyélbe” ütni. Kép és szöveg: Csákó Gyula Padlóburkolás a kazánházban A négyszintes épületben menza, poliklinika és egyetemi könyvtár kap majd helyet Képeink: Lapok az 1987-es naptárakból Nyolcvan-száz évvel # ezelőtt az emberek azért vették kézbe, azért forgatták a naptárakat, kalendáriumokat, hogy hasznos gazdálkodási és egyéb tanácsokat merítsenek belőlük. A naptárak népi hiedelmek, babonák leírását, álomíejtéseket, csillagjóslást és olvasmányt kínáltak az egyszerű embereknek. Mint annyi más kulturális örökségünknek, a naptáraknak a története is a rómaiak korába vezet. Annak idején nem az időszámítás és időmegállapítás céljára készültek a naptárak, hanem az adósságok visszafizetési határidejének rögzítésére. A legfontosabb nap a hónap kezdő napja, a ka- lendae volt (innen a kalendárium elnevezés). A legfontosabb napokat hónapok szerint latin versekbe szedték, amelyeket a kezdő szavakról Cisió Janus néven nevezték. A Cisió a Circum- cisio Christi-t (Krisztus körülmetélése), a Janus a, január elsejét jelentette. A Cisió szó nálunk is meghonosodva csízió formában tovább élt kalendáriumok, álmoskönyvek megnevezésére. A legrégibb magyar cisió a 16. századi kéziratos Peer- kódexben található. Az első nyomtatott naptárt 1592-ben Debrecenben adták ki. A francia forradalom idején a népszerűsítő ismeret- terjesztő törekvések szolgálatába állították a naptárakat hazánkban is. Ez időtől fogva valóságos naptár-irodalom fejlődött ki. Számos időjárási, asztrológiai jóslás, egészségügyi szabály látott napvilágot a naptárakban. Hosszú ideig a lőcsei kalendárium volt a leghíresebb honi kiadvány. Manapság nem az olvasmány, sokkal inkább a látvány miatt és praktikum (időbeosztás, elfoglaltság bejegyzése) céljából folyamodunk a naptárakhoz. Felismerve ezt az igényt, a Képzőművészeti Kiadó évről évre sokféle képes kiadvánnyal csábítja a vásárlókat. Az idén 14-féle fali-, 8-féle asztali-, 5-féle határidőnaptár és számtalan plakát- és kártya- naptár közül válogathatunk. A kiadó profiljába tartozó témák leginkább a falinaptárakon jelennek meg. Gyönyörű a középkori magyar festészet két kiválóságának, Kolozsvári Tamás 1427-ben és MS mesterek 1506-ban festett oltárképeit reprodukáló kiadvány. A Kovács Margit agyagszobraival illusztrált naptárat szinte napok alatt elkapkodták az üzletekben. (Kár, hogy a reprodukciók' néhol elvágják a szobrokat talapzatuktól, s csak felső kétharmaduk látható egyik-másik lapon.) A napjainkban újra divatos szecessziónak hódol a francia Eugene Grasset nőalakjaiból összeállított falinaptár. A magyar térképfestészet egyik legjobb korai mestere volt Mészöly Géza, alföldi, balatoni tájai naptár-illusztrációnak is reprezentatívak. Jó ajándék külföldi . ismerőseinknek a Magyar városok (Budapest, Eger, Esztergom, Kecskemét, Kőszeg, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém) látképeit felvonultató magyar, angol, német, orosz nyelvű feliratos és a Népviseletek — Magyar lakodalmi öltözetek című fa- linaptárak. Bájos a veszprémi állatkert medvebocsai- inak fényképeivel illusztrált gyermek falinaptár. S hasznos a kifestőkönyvként is használható gyermeknaptár. ötletes a Reklám anno című, a Széchényi Könyvtár számolócéduláit reprodukáló asztalinaptár, amelyben a századforduló szellemes reklámrajzai szerepelnek. A kiadónál elkészítették már az 1988-as naptárak terveit is. Ezek között bizonyára sok sikeres lesz. Va-* sarely, Gross Arnold, Cso- hány Kálmán, Tornyai János, Benczúr Gyula nevét említjük, vagy az Iparművészeti Múzeum kincseit; a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményét, amellyel illusztrálni kívánják kiadványaikat. Milyen színű a kávé? Ügy gondolnánk, hogy erre a kérdésre egyértelmű a válasz: természetesen fekete. De bármilyen különös, ez nem egészen így van. Belgiumban például... világosszürke színű kávét szolgálnak fel az éttermek látogatóinak. A kávé azért világos, mert a kávébabot nem pörkölik meg, hanem zöld állapotban megőrüli. Az új ital készítői szigorúan titokban tartják elkészítésének technológiáját. A világos kávé nagy népszerűségre tett szert a sportolók és a gyomorbetegek körében. A szakemberek szerint ugyanannyi koffeint tartalmaz, mint a feketekávé, de azt az emberi szervezet jobban fel tudja dolgozni.
