Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. december 27., szombat A .r m r r » * IlIdU V dl IlU|JUC82ilJdld€l|| a m Cwi 1CÍ ¥C *»Jr m ' .'Wdr «Jr. céljai, gazdaságirányítási feladatai (Folytatás az 1. oldalról) 1987. évben a gazdaságirányítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követelmények tekintetbe vételével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítását, a gazdasági fejlődés, a forrás- képződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a források és a belföldi felhasználás egymáshoz viszonyított arányának betartására alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság életszínvonalát az 1985 —86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes differenciálást kell érvényre juttatni. Ennek megfelelően: — az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segíteni; — a termelő beruházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában — az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági folyamatok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, hárítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó' szervezetek önállóságának, piacérzékenységének és vállalkozó készségének gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgo-, zók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelés-szerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelem-átcsoportosító hatásán kívül — főleg az export célú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segítem a munkaerő-áramlást. A banki intézmény- rendszer átalakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Aktívabban kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségével; c) . az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a felszámolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; d) a nem termelő területeken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezet-korszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat; e) biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek job-b összhangját. Bhlhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot keli folytatni. AZ 1987. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1986 = 100 Nemzeti jövedelem legalább 102 Belföldi felhasználás 99—100 Ipari termelés 102—102,5 Országos építés és szerelés kb. 101 Mezőgazdasági termékek termelése 104,5—105,5 Lakosság fogyasztása 99,5—100 A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216—219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de különösen a termelő ágazatokban múlja felül az 1986. évit. A termelő ágazatok fejlődése Az iparban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelő tevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986- ban végrehajtott és az 1987. elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosszabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében megvalósított fejlesztések, illetve az 1987-ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektronikai és vákuumtechnikai berendezések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, növényvédő szerek és intermedierek, az értékesebb műanyagfeldolgozó- és gumiipari termékek, valamint a feldolgozottább ruházati és bútoripari termékek — termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. Törekedni kel! az ipari termékek iránt jelentkező belföldi kereslet minél jobb kielégítésére, bővíteni szükséges a gazdálkodó szervezetek közötti termelési és értékesítési kooperációs kapcsolatokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drága importot gazdaságosan helyettesítő hazai termelő tevékenységet. A bányászatban, a vaskohászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezet- átalakítási programokat következetesen meg kell valósítani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására, átalakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése mérséklődik. A széntermelés az 1986. évi szinten marad, úgy, hogy közben korszerűsödik és gazdaságosabbá válik a szénbányászat termelési szerkezete, nő az alacsonyabb költségű, és csökken a gazdaságtalan termelés. A külfejtéses széntermelés emelkedik. A gazdaságtalan bányákból felszabaduló létszám hatékonyabb foglalkoztatásával racionálisabbá válik a létszám- gazdálkodás; csökken a szénbányászat támogatása. A kőolaj- és földgáztermelés geológiai okok következtében kissé kevesebb lesz, mint 1986-ban. A villamosenergia iránti szükséglet növekményét a hazai termelés bővülése fedezi. A vaskohászat termékszerkezetének korszerűsítése folytatódik, egyes gazdaságtalanul termelő kapacitásokat leállítanak. A nyersvas-gyártás az ez évi szinten marad, a nyersacél-gyártás és a hengereltáru-ter- meiés csökken, a koksztermelés nő. Csökken a fajlagos energiafelhasználás, a nyersvas-gyártás önköltsége; hatékonyabbá válik a munkaerő-felhasználás; csökken a vaskohászati vállalatok állami támogatása. Az alumínium- és a színesfém-kohászat termelése az ez évihez hasonló lesz. Az építőanyag-ipar termelése a belföldi kereslettel összefüggésben kismértékben emelkedik. A főbb építési anyagokból a kínálat tovább javul. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni az ipari termékek konvertibilis elszámolású, gazdaságos kivitelét is. Ennök érdekében törekedni kell az együttműködés bővítésére a külföldi vállalatokkal. A gépiparnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkatrészek és részegységek iránti hazai igények kielégítésében is, javítani kell a kooperációs kapcsolatokat. A vegyipar termelése, kivitele és belföldi értékesítése az átlagosnál gyorsabban nő. A Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő lineáris polietiléngyártó üzeme 1087- ben már teljes kapacitással dolgozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökkenése mellett a konvertibilis export növelésétől függően alakulhat. Az anyagigényes és egyszerű termékek fejlődő országokból történő behozatalával törekedni kell olyan kapacitások felszabadítására, amelyeken jó minőségű, gazdaságos, minden piacon jól értékesíthető termékek állíthatók elő. Szorgalmazni kell a bérmunkát, közös vállalatok létrehozását is. Az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon a kereslet tartós változásaihoz. Különös figyelmet kell fordítani a lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépítések ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás felépítése mellett az ez évinél többet kell felújítani, és az ideihez hasonló mennyiségűt korszerűsítenie. A fővárosi lakásépítés megemelt összegű támogatásban részesül. A szerkezetátalakító, illetve a hatékonyságot javító programnak megfelelően tovább kell folytatni az építőipar egészének — ezen belül is elsősorban a magasépítő- iparnak — a korszerűsítését, a ráfordítások mérséklését, a veszteségforrások feltárását és megszüntetését. Ennek érdekében a munkaerő hatékony foglalkoztatása mellett törekedni kell a ki nem használt eszközök hasznosítására. Folytatódjék az építőipar szervezeti rendszerének korszerűsítése, szélesedjék a vállalatok közötti verseny. Javítani kell a minőséget, gyorsabb ütemben, szervezettebb keretek között kell kielégíteni a fizetőképes építési igényeket. Javítani kell a külföldön végzett munkák hatékonyságát. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javításával a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, a ráfordítások mérséklésével, a kereslethez jobban alkalmazkodó termékszerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az állattenyésztést meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően nagyobb gabona- termelés elérésére kell törekedni. A szőlő- és a gyümölcsültetvények telepítése összetételében feleljen meg a hosszabb távon jelentkező keresletnek. Fokozott gondot szükséges fordítani a talajerő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a termelés bővülésével egyidejűleg javuljon a termékek minősége. A takarmánygazdálkodás váljon hatékonyabbá. További előrehaladást kell elérni a melléktermékek, a hulladékok hasznosításában. A szarvasmarha-állomány növekedjék, a vágómarha-termelés minél nagyobb legyen. A hozamok növelésével a tejtermelés fokozása szükséges. A sertés- állomány számottevő emelkedése párosuljon a tenyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. A vágóbaromfi-termelés dinamikusan növekedhet. A juhászaiban a termelés az ez évi szinten marad. Az élelmiszeriparban fokozni szükséges a nyersanyagok megfelelő feldolgozását, gyorsítani a korszerű technológiák elterjesztését, a térségi ágazati és vállalatközi kapcsolatok fejlődését. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek termelésének és kivitelének hatékonyságát a termékek minőségének javításával, a ráfordítások csökkentésével, a kereslet szerkezetéhez jobban igazodó feldolgozó tevékenységgel, a csomagolás korszerűsítésével, az értékesítési munka színvonalának emelésével is elő kell mozdítani. A termelő infrastruktúra területén alapvetően a meglevő kapacitások ésszerűbb hasznosításával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, a szállításigényesség csökkentésére, a természeti környezet, ezen belül a vizek minőségének védelmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások évközi kihasználását. Az anyagi lehetőségek célszerű felhasználásával törekedni kell a közlekedési hálózat műszaki állapotának megőrzésére. Folytatódik a vasút villamosítása. Megkezdődik a Budapestet elkerülő MO autópálya építése. A Ferihegyi repülőtéren a le- és felszállópálya rekonstrukciója befejeződik. A távközlésben a lakossági és más források fokozott bevonásával meg kell gyorsítani a távbeszélő-hálózat rekonstrukcióját és fejlesztését. Javuljon a telefonszolgáltatás üzembiztonsága, bővüljön a beszélőhelyek száma. Bővíteni kell a korszerű technikai bázison nyugvó telex- és adatátviteli hálózatot. A televízió műsorszóró hálózatban újabb települések vételi lehetőségét javító, kis teljesítményű átjátszóadók telepítésére kerül sor. A Marcaliban üzembe lépő középhullámú rádióadó itthon, a székesfehérvári rövidhullámú adóállomás befejezése a határokon túl javítja a vételi lehetőségeket. A vízgazdálkodásban a közművek összehangolt fejlesztésével folytatni kell a vízminőség javítását. Tovább szükséges növelni az egészséges ivóvízzel ellátott települések számát, ezen belül elsődlegesen a különösen veszélyeztetett dél-alföldi térségek ellátását kell javítani., A műszaki feltételek korszerűsítésével, a lakossági, ipari, mező- gazdasági vízszolgáltató rendszerek összehangolt működtetésével törekedni kell a meglevő vízműkapacitások 'hatékonyabb kihasználására, a vízkészletek takarékos hasznosítására. Az ivóvízszolgáltatás összehangolt bővítésével további mintegy 100 ezer lakos egészséges ivóvízzel való ellátása biztosítható. A szennyvízkezelő létesítmények bővítésével elsősorban azokon a területeken kell javulást elérni, ahol kiemelt feladat a vízminőség védelme. A csatornahálózat bővítése közel 140 ezer lakost érint. Beruházások A beruházások volumene csak kismértékben haladhatja meg az 1986 évit. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásakor a közvetlen termelő, főként pedig az exportképes feldolgozóipari tevékenységek fejlesztését kell előtérbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az ötéves tervben erre az évre számítottnál több beruházás valósulhat meg. A legfontosabb gazdaságfejlesztési programok és akciók kibontakoztatása érdekében nő a vállalati beruházásokhoz igénybe vehető kedvezmények köre. Az állami kedvezmények, támogatások odaítélésekor és a bankok által kibocsátott hitelek révén is a konvertibilis export hatékony növelését eredményező termelésszerkezeti változásokat, a technológiai korszerűsítést, a ráfordításokat mérséklő és más, kiemelt programok eredményes megvalósítását kell előnyben részesíteni. Üj központi nagyberuházás nem kezdődik. A folyamatban levők általában a műszakilag indokolt ütemben folytatódnak. Befejeződik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója, megkezdi az áramszolgáltatást a Paksi Atomerőmű IV. blokkja. A termeléshez szorosan kapcsolódó infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben és a vízgazdálkodásban jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai. A nem termelő beruházások összességében csökkenő volumenén belül elsőbbséget kapnak a tudományos kutatás, a lakásépítés és a középfokú oktatás feltételeit javító fejlesztések. Minden szinten arra kell törekedni, hogy fokozódjék a fejlesztési döntések gazdaságosság szerinti szelekciója, javuljon a megvalósítás hatékonysága. Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985—86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával is elő kell segíteni. Ezért olyan munkaerő-gazdálkodási intézkedések történnek, a keresetszabályozási rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyéneket is érdekeltté tegye a követelményekkel összhangban álló munkaerő-átcsoportosításban. Indokolt esetben az irányító szerveknek kell kezdeményezniük a munkaerőátcsoportosítást és segíteni az elhelyezkedé' zavartalan lebonyolítását. A személyi jövedelmek alakulását a teljesítmények szerint kell differenciálni. A gazdaságosan termelő és fejlődő területeken az átlagosnál nagyobb béremelésre lesz lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem, vagy alig növelő gazdálkodó szervezetek pedig a kifizetett bértömeg szinten tartására, illetve mérséklésére, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az egyéni keresetek alakulása is jobban fejezze ki a végzett munka mennyiségét és minőségét. Az átlagkeresetek a szocialista szektorban 5—5,5 százalékkal növekedhetnek. A költségvetési intézményeknél az éves béremelés forrását egyes terü(Folytatás a 3. oldalon)
