Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
1986. november 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A „szuperszonikus” gép a Gömöri pályaudvarról indul, s halad északi irányba. Az arra utazók rá-rácsodál- koznak. Ez, s a nyomában haladó gépek láncolata olyan munkát tud végezni, amelyre emberek százai is képtelenek. — Jöhet a mező! — hangzik a rádió adó-vevőből a munkavezető utasítása. A Platov vágányfektető gép gyomrából az előrenyúló gém alatt a csörlő 24 méteres sínmezőt húz előre. A csigákon surrogó drótkötelek a vendégsíneket; a ráerősítetl betonaljakkal együtt a jól előkészített ágyazatra engedik. — Jöhet. 24 méterre előbbre! — közli a hang a Platov gépkezelőjével. A motor erőteljesen felzúg, s az önjáró daru a hozzákapcsolt speciális — sínmezőkkel megrakott — kocsisor lassan előregördül. Üjabb utasítás, s a korábbihoz kapcsolt új sínmezőn a gépmonstrum megint'elörelendül. A Gömöri pályaudvaron már ott vannak a zúzott kővel megrakott vagonok. Az aláverő, majd a szintező aláverőgépek tömörítik a belonaljak közé, alá, s a vágányt a megfelelő szintre emelik. Ezután szerelik, „gombolják” be az ideiglenesek helyére a hegesztett, több száz méter hosszúságú síneket;. — A Gömöri pályaudvar és a repülőtéri állomás közötti jobb oldali vágány átépítését — mondja Sasvári Sándor, a MÁV Miskolci Építési Főnökség műszaki vezetője —, október 6-án kezdtük, s november 6-án fejezzük be. Ezután kerül sor a repülőtéri kitérők cseréjére. Ezzel december 6-ra végzünk. E nappal kezdődően kétévi munkánk eredményeként a Gömöri pályaudvar és a kazincbarcikai vonalszakaszon az új, a hézag nélküli vágányokon — a jelenlegi 40 helyett — 80 —100 kilométeres sebességgel is haladhatnak a személy- és tehervonatok. A jövő évben Kazincbarcikánál kezdjük, s Putnok felé haladunk a vágányok, s a hidak korszerűsítésével. A VII. ötéves program szerint az évtized végéig Ózdig kell eljutnunk. Ehhez adottak a gépi feltételek, a dolgozókban és a vezetőkben az akarat. Az, előrehaladás üteme a MÁV, s a népgazdaság anyagi erejétől, lehetőségeitől függ. Az eocén-program keretében— a Miskolci Vasútigaz- gatóság első önálló fővállalkozásában megrendelésre — rekordidőben, 300 nap alatt megépítették, villamosították, automatizálták a Mező- keresztes—Mezőnyárád állomás és a bükkábrányi kül- fejtéses bánya közötti iparvasutat. Emellett bővítették az állomási vágányhálózatot. A főnökség dolgozói több hidat és átereszt, s közel 5 kilométer hosszú vágányt építettek. Ezzel igen nagy megtakarítást tettek lehetővé. Az új iparvasutat június 13-án adták át rendeltetésének. E gyorsan végzett munkának nagy haszna van. Előzőleg ugyanis a lignitet közúton fuvarozták Tisza- palkonyára az erőműbe. Ehhez naponta közel 180—200 tehergépkocsira volt szükség. Most pedig a bükkábrányi kisállomásról naponta egy- egy hatvan kocsiból álló szerelvény indul útnak lignittel megpakolva az erőműbe. Ez több százezer forint megtakarítást tesz lehetővé. A másik, hasonló célú vállalkozás: a Nagyút és a Vi- sonta közötti pályaszakaszon 4 kilométer hosszúságban korszerűsítették a vasúti vágányt. A jövő évben itt is folytatják a rekonstrukciót. A főnökség szakemberei évek óta munkálkodnak a körfű- tőházban is. A gőzösök egykori otthonát mintegy 100 milliós költséggel korszerű dízelmozdony-javító csarnokká alakítják át. — Mi újság Hatvanban? A helység nevének említésére több dolgozó és vezető megrezzen. Egyikük bevallja: Ha ezt hallom, az infarktus kerülget. A hatvani vasúti csomópont ugyanis Észak- és Kelet-Magyarország forgalmának kapuja. Ez a „küszöb” meglehetősen nagy javításra szorul. A miskolci igazgatóság területén ez az egyetlen, ahol kézi erővel állítják a váltókat, s ahol az expressz is csak negyvennel haladhatott át az elavult vágányhálózaton. A nagy rekonstrukciót két éve kezdték. A hídépítők az idén fejezték be a 13 vágány alatt áthaladó közműalagút építését. Sok vágányzár kellett ahhoz, hogy a vasútépítők 3 kilométernyi hosszúságban korszerűsíthették a vágányhálózatot. Egy kicsit rá is tettek. Az idén a tervezettől kilenccel több, húsz csoportkitérőt építene!? át. Minden munkát úgy kell végezniük, hogy a forgalomban ez ne jelentsen nagy akadályokat. A vágányzár és a folyamatos közlekedés biztosítása — miután ez sok szervezet munkájának egybehangolását követeli meg — valójában idegőrlő munka. — A jövő évben kezdjük a látványos munkákat — mondja Sasvári Sándor. — Három magasított peront építünk, megkezdjük, s 1987- ben fejezzük be az aluljáró építését. A műszaki vezető nem mondja ugyan ki, de a szavaiból kicsendül, bízik benne, hogy a látványos építkezések megértőbbé teszik az utasokat, a megrendelőket. Újítók tanácskozása Október végén a műszaki hónap lezárásaként tartották meg az újítási tanácskozást a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában. ,A gyár mindhárom telepén külön-külön ötletnapokat rendeztek, és a szóban elmondott javaslatokat az értékelő bizottság a helyszínen bírálta el. A műszaki hónapban kiemelten foglalkoztak az újításokkal, a miskolci gyárban begyűjtött és elfogadott újításokat 500 forint jutalomban részesítették. A tanácskozáson Galvácsné Turóczi Ibolya iparjogvédelmi előadó beszámolt az elért eredményekről, Korompai Iván műszaki igazgatóhelyettes pedig elmondta az újításokkal kapcsolatos gondokat, problémákat. Ezután többen hozzászóltak, javaslatokat tettek, hogyan lehetne a hosz- szú átfutási időt csökkenteni. Befejezésképpen Nagy Árpád gyárigazgató emléklapot adott át öt dolgozónak kiemelkedő műszaki tevékenységükért. Fűszerpaprikamérleg Befejeződött a fűszerpaprika szedése a szegedi tájkörzetben. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályának legfrissebb összesítő adatai szerint a szárazság ellenére jó közepes termést takarítottak be. Az idei termés 12 000 tonnával haladja meg a tavalyit, és minősége felülmúlja a sokévi átlagot: az első osztályú áru aránya több mint 80 százalék. Az ösztönző rendelkezések, így az átvételi árak emelése, valamint a termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolása az erre a célra létrehozott gazdasági társaság révén, fokozták a termelési kedvet. Erről tanúskodik, hogy a paprika termőterülete a tájkörzetben az idén 30 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál. Ez az 5000 hektár olyan optimális méretű terület, amelyen bármilyen természeti viszonyok között elegendő mennyiségű paprikát tudnak termelni, és amelyről idejében, veszteség- mentesen tudják betakarítani a megtermelt árut. A kistermelők közül a tanyavilágban élők még követik a hagyományt: a paprikacsöveket hosszúkás necc- zsákokba rakva utóérlelik az udvari ágasokon vagy a házak, gazdasági épületek ereszei alatt. Az ily módon szikkasztott, utóérlelt termésből lesz a legpirosabb, kitűnő minőségű őrlemény. "Ezért magasabb átvételi árat is fizetnek érte. — Tulajdonképpen két lehetőség között választhattunk. Vagy megteremtvén a feltételeket, beruházunk, vagy minden marad a régiben. S bármennyire is igyekszünk, a tevékenység eredményességét kiszolgáltatjuk másoknak — mondja Sza- niszló Sándor, a Sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet elnöke. A sárospataki termelőszövetkezet jelenleg közel 1 millió 400 ezer pecsenye- csirkét nevel fel, s a jövő elképzelései szerint pedig majd 2 milliót. — Eredményesen — egészít ki az elnök —, sőt, a tevékenységet az elkövetkezendőkben fejleszteni szeretnénk. A lehetőségeink ugyanis erre adottak. Ha valaki broilerhizlalás- sal foglalkozik, az azt is jeleníti: naposcsibét fogad, s hét hét hizlalás múltán készárut értékesít. A hét hét azt sugallja, a tevékenységben kicsi a kockázat. Azaz, ha a technológiai fegyelmet betartják, s nincs semmiféle állategészségügyi probléma, rövid idő alatt jó pénzt hoz e munka. — Ez így jól hangzik, de messze nem igaz — mondja az elnök. — Hiába a legszigorúbb technológiai fegyelem megtartása, hiába az elvégzett lelkiismeretes munka, avagy a genetikailag is jó állomány, ha a pénzteremtés építőköveivel, a takarmányok minőségével baj van. Ezért mondtam a beszélgetés legelején, hogy bármennyire is igyekszünk mi itt, Sárospatakon a jó minőségű és nyereséget termelő broiler előállításával, ha a tőlünk független okok elfújhatják a sikereinket. S most nem azt mondom, hogy azok a takarmányok, amelyeket mi korábban feletettünk, valóban rosszak is voltak, csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy ez, mármint a kiszolgáltatottság, a hizlalás legnagyobb kockázati tényezője, amellyel számolni kell. Következésképpen tehát úgy gondolkodtunk: ha mi építünk egy keverőt és a saját készítésű lápokkal etetjük a csirkéket, a minőséget mind a takarmány, mind pedig a pecsenyecsirke vonatkozásá- sában -kézben tarthatjuk. A szövetkezet VI. ötéves tervfeladataiban nem szerepelt a keverőüzem létesítése. De mert megépült, a VII. ötéves terv beruházási elképzelései a keverőüzemhez kapcsolódó magtár építésének gondolatával kezdődnék. Tizenhatmillióba került az egyik, s tizenhatmillióba kerül majd a másik, az a bizonyos magtár. Megéri? Szaniszló Sándor elnök: — Ügy látszik, a csibe is a hazait kedveli. Amióta az itt kevert tápokkal etetjük az állatokat, húsz dekával javult az értékesítési átlagsúly. Ez több millió csirke esetében óriási értéket jelen. Ezen túlmenően az értékesítési, tehát 49 napos nevelési korig közel 20 dekával kevesebb tápot etettünk fel. Ez a 20 deka egy csibénél nem hangzik sokA szokásosnál is többen vásároltak tegnap, kedden a hejőkeresztúri élelmiszerüzletben. Ennek az volt a magyarázata, hogy megnyílt a közelmúltban felújított kereskedelmi egység. A Délborsodi Áfész üzemeltetésében levő élelmiszerüzletet és a vele egy épületben található vendéglátó egységet nemcsak újjá varázsolták, hanem jelentősen bővítették Hétfőn kezdődött, s november 12-ig tart Tokajban, a Tokaji Ferenc Gimnáziumi ban a „Hidrológus napok” rendezvénysorozat. A programban több előadás szerepel. Így egyebek között, szó lesz a vízi élővilágról, a vának. De több millió esetében?. Summa summárum, a keverő jó üzletnek bizonyult. Beilleszkedik gazdálkodási térképünkbe, hatásaként pedig tovább fejleszthetjük a pecsenyecsir- ke-ágazatunkat. Épületünk is van, szinte kínálja magát a lehetőség a kétmilliós bővítésre. S ez csupán az érem egyik Oldala. A másik: ezzel a keverővei hiányt pótoltunk, térségünkben űrt töltöttünk ki. Vállaltuk ugyanis, hogy a bodrogközi kisüzemek tápigényét is kielégítjük, csakúgy, mint a bizalommal hozzánk forduló nagyüzemekét is. A keverővei mindenféle tápot elő tudunk állítani. Az agárdi Ag- rokomplex termelési rendszertől kapjuk a különféle koncentrátumokat, valamint segítséget az alapanyag vásárlásához. A tápjaink közül különösen a baromfi- és a sertéstáp kelendő mind a nagyüzemben, mind pedig a háztájiban. S hogy ne tűnjék mindez dicsekvésnek, vagy szócséplésnek, állításomat bizonyítandó említem meg, fél év alatt 5 milliós takarmányforgalmat bonyolítottunk le takarmányboltjainkban. A sárospataki tsz keverőüzeme rekord gyorsasággal készült el. A megyében és azon túl is hamar híre kelt, s tegyük hozzá, jó híre. Mégis, mostanság mind több szó esik arról, hogy a tápok minősége jó, ám valami baj van a granulátumokkal. — Gyorsan döntöttünk a keverőüzem sorsáról — magyarázza az elnök. — Ám, amikor úgy határoztunk, lesz keverőüzemünk, a zöld út, nálunk gyorsaságot is jelent. Ez a magyarázata annak, hogy az üzem fél év alatt felépült. Mindez persze azzal is járt, hogy a berendezéseink nem minden esetben tökéletesek. Amikor még csak tervezgettünk, szóba került például egy teljesen automatizált rendszer beépítése is. Ám csak 16 millió forintunk volt, következésképpen megalkudtunk. Maradt a vezérlőasztalos félautomata berendezés, de mindenhol nyitva hagytuk a továbbfejlesztés lehetőségét. Valóban tény, hogy gondunk van a granulálóval, s ezért mondom; a keverőnk nem minden szempontból tökéletes. Tudjuk viszont, hol a hiba. Mi itt a Kossuth Termelőszövetkezetben kényesek vagyunk a minőségre. Állíthatom, hogy a granulálási is jó minőségben végezzük az elkövetkezendőkben. Nem kívánjuk, hogy a keverőüzem nyereséget hozzon, igaz, a veszteségét sem tűrjük. Szeretnénk, ha ez az üzem mindig — a felhasználók örömére, az állattenyésztők sikerére — jó és megbízható tápokat állítana elő. az eladóteret, alkalmassá téve az önkiszolgálásra. A régi, korszerűtlen, mindössze néhány négyzetméter alapterületű boltból mintegy 100 négyzetméter eladótérrel rendelkező élelmiszerüzletet alakítottak ki. A mintegy kétmillió forint költséggel elvégzett épületfelújításhoz, illetve -korszerűsítéshez a megyei tanács jelentős anyagi támogatást biztosított. rosiasodás és a vízgazdálkodás kapcsolatáról. Színesíti a rendezvényt „Vízgazdálkodás és környezetvédelem” címmel egy vetélkedő, továbbá kubai élménybeszámoló és videofilm-vetítés is. Csorba Barnabás Korszerű oktatógép Új berendezést állítottak a munkavédelmi oktatás szolgálatába az Ózdi Kohászati Üzemekben. A kollektiv oktatórendszer korszerű elektronikával, formatervezett kivitelben készült, amely megbízhatóan működik. Fotó: Kerékgyártó Mihály Balogh Andrea Hidrológus napok \
