Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az interjú folytatása (3. oldal) XLII. évfolyam, 266. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1986. november 12. Az ■ «• rr* lovoie (5. oldal) 'Moszkvában befejeződött a KGST tagállamainak legfelsőbb szintű munkaértekezlete. A képen: tanácskoznak a pártvezetök. (A tanácskozásról közleményt adtak ki.) Map országgyűlési A Lisszabonban tartózkodó magyar parlamenti küldött­ség, amelyet Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés al- elnöke vezet, kedden délelőtt ellátogatott a portugál par­lament, a köztársasági gyűlés épületébe. A delegációt Fer­nando do Amaral, a köz- társasági gyűlés elnöke fo­gadta. A délelőtti program kere­tében a magyar országgyű­lési képviselők találkoztak a Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár meghí­vására, november 10—11-én látogatást tett Magyarorszá­gon John C. Whitehead, az Egyesült Államok külügymi­niszterének első helyettese. Az amerikai politikust fogad­ta Havasi Ferenc, az portugál parlament különbö­ző politikai pártjaihoz tarto­zó képviselőkkel. Az Ország- gyűlés alelnöke, Sarlós Ist­ván elnök szívélyes üdvözle­tét tolmácsolva, hivatalos lá­togatásra hívta meg a por­tugál köztársasági gyűlés el­nökét, és egyúttal kezdemé­nyezte, hogy a két ország törvényhozásának bizottságai létesítsenek rendszeres kap­csolatot egymással. MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szűrös Má­tyás, a KB titkára és Várko- nyi Péter külügyminiszter. A vendéggel Horn Gyula ál­lamtitkár és Kovács László külügyminiszter-helyettes folytatott megbeszéléseket. Lengyel-amerikai kormányszintű tárgyalások „Felújultak a lengyel- amerikai kormányszintű tár­gyalások, mégpedig az ame­rikai fél kérésére” — mon­dotta Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője keddi, varsói sajtóértekezletén. Jan Kinast .lengyel külügyminisz­ter-helyettes és Rozanne Ridgway, az európai és ka­nadai ügyekben illetékes kül­ügyi államtitkár november G-i bécsi megbeszéléseiről a szóvivő elmondta, hogy azo­kon a kérdések széles körét tekintették át, megvizsgálták a két ország kapcsolatainak minden fontos területét. Egyik fél sem változtatott azonban korábbi álláspont­ján, így a nézetek valameny- nyi alapvető problémában döntően eltérnek egymástól. „A normalizációt hátráltató legfontosabb nézeteltérés vál­tozatlanul az Egyesült Álla­mok által Lengyelország el­len alkalmazott gazdasági szankciók ügye” — mondotta a szóvivő, de jelezte: a tár­gyalásokat folytatni fogják é‘ addig is a felek fenntartja! egymással a kapcsolatot. Ur­ban nem tartotta valószínű­nek, hogy a közeli jövőben ismét elfoglalnák állomáshe­lyeiket a két ország nagykö­vetei. Damaszkusz vendége Damaszkuszba érkezett Jevgenyij Ivanovszkij, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese — je­lentette a SANA Szíriái hír- ügynökség. Megbeszélést folytatott a két ország kap­csolatairól Musztafa Tlász szíriai hadügyminiszterrel. A mártírok emlékművének megkoszorúzása után Iva­novszkij bejegyzést tett a lá­togatók könyvébe, s ebben országa teljes támogatásáról biztosította Szíriát. Dán műszaki napok Dán műszaki napok kezdődtek Budapesten, a Hilton Szállóban. A képen: tizenhat dán vállalat mutatja be eredményeit, kíná­latát. A nép hatalmát védték A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány felhívására, 1956. november 11-én ala­kult meg Miskolcon, a Tizes honvéd karhatalmi zászlóalj parancsnoksága. Az egység létreho­zásának 30. évfordulóján találkozót rendeztek tegnap délután Miskolcon, a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat szállójában. A hősi halált halt Oprendek Sándor emléktáblájának megkoszorúzása után 176, volt karhatalmistát köszöntött a miskolci munkásörzászlóalj ének­karának műsora. Ezután dr. Csutak János, a zászlóalj volt parancsnoka köszöntötte a részt­vevőket, a vendégeket, köztük Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, Fejti Györgyöt, a Központi Bizottság tagját, a me­gyei pártbizottság első titkárát, valamint a me­gyei állami és társadalmi szervek, tömegszer­vezetek, a fegyveres erők és testületek képvi­selőit. A találkozón Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Grósz Károly köszönti a volt karhatalmistákat A megyei pártbizottság ne­vében tisztelettel köszöntötte a karhatalmi zászlóalj tag­jait, majd arról szólt, hogy ezekben a napokban emlé­kezünk az ellenforradalom leverésére, a munkás-paraszt kormány megalakulására, az MSZMP újjászervezésére és az elmúlt három évtizedben megtett útra. — Szocialista társadalmunk történelmi je­lentőségű dátuma 1956. no­vember 4-e — mondotta. Ezen a napon szervezetten is elkezdődött a szocializmus, a munkáshatalom védelme, a szocializmus megújulása. A tisztelet és az elismerés hangján szólunk azokról, akik már az első napokban tudták, hogy hol a helyük és mit kell tenniük. A kar- hatalmisták ilyen emberek voltak — hangsúlyozta a me­gyei pártbizottság titkára. Ezután néhány korabeli dokumentumot felidézve a karhatalom megalakulásának helyi körülményeiről beszélt. Az MSZMP megyei ideigle­nes intéző bizottsága jegyző­könyve rögzítette, hogy 1956. november 8-án Grósz károly. Deli István és Cigi Lászió engedélyt kért Münnich Fe- renctől, a fegyveres erők mi­niszterétől a pártbizottság felfegyverzésére, illetve arra, hogy pártfunkcionáriusokból, hivatásos és tartalékos tisz­tekből, munkásokból karha­talmat szervezzenek. A mi­niszter a karhatalom szerve­zését engedélyezte és novem­ber 10-én 23 fővel megala­kult, majd 436 fős létszám­mal zászlóaljjá fejlődött az egység. A zászlóalj magvát a miskolci magasabb egység kommunista tisztjei, párt­munkások, belügyi dolgozók és üzemi munkások adták. Ezek az emberek nehéz fel­adatra vállalkoztak, hiszen a karhatalmi szolgálat sok ve­szélyt, lemondást, áldozatot és nagy fegyelmet követelt mindenkitől. « A továbbiakban arról szólt, hogy a Tízes honvéd kar­hatalmi zászlóalj jelentősen hozzájárult megyénkben a közrend és közbiztonság helyreállításához, védelmezte szocialista vívmányainkat és elősegítette a konszolidációt. Biztosították a békés alkotó munka feltételeit, védték a nép vagyonát, a fontosabb objektumokat és felszámol­ták az ellenforradalmi cso­portokat. Mindvégig eskü­jükhöz híven, életük koc­káztatásával védték a nép hatalmát. A megyei pártbizottság titkára ezután arról beszélt, hogy ezekben a hetekben sok visszaemlékezés, könyv, film idézi a harminc év előt­ti társadalmi-politikai hely­zetet. A történelmi hűség, a jövőért érzett felelősség megköveteli, hogy őszintén, tárgyilagosan szóljunk az 1956-os tragédiáról. Vannak, akik 1956-os „eseményekről” beszélnek — mondotta —, de ami akkor történt, az el­lenforradalom volt. - Sok be­csületes, megtévedt ember meggyőződött arról, hogy a tét a szocializmus megvédé­se, vagy a kapitalizmus visz- szaállítása. Részletesen szólt az ellenforradalom országos és helyi eseményeiről, a kar- hatalmisták tevékenységéről, akik közül hősies helytállá­suk elismeréseként sokan megkapták a Munkás-Pa­raszt Hatalomért Emlékér­met. A szónok ezt követően a szocializmus építésének el­múlt harminc évéről beszélt: megyénk iparának, mezőgaz­daságának korszakos válto­zásairól, majd az elmúlt évek munkájáról, gondjairól és napjaink megoldandó fel­adatait vázolta. — Az egyik legnagyobb eredményünk, hogy nehézségeink ellenére bizalom van pártunk politi­kája iránt — hangsúlyozta. Rend és nyugalom van, igaz, hogy gondjaink nagy része munkánk gyengeségeire ve­zethető vissza. Befejezésül elmondotta: terveink megva­lósításához megvan a szük­séges erőnk. Harminc évvel ezelőtt közös erővel, baráta­ink segítségével leküzdöttük (Folytatás a 2. oldalon) A találkozó résztvevői iL-tSSfbö­t*s iSmSyvmWaSSSJi

Next

/
Thumbnails
Contents