Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

1986. november 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 November elsejétől egy­szerűsödtek, egyben szigo­rodtak a folyamatos munka­végzést biztosító, a dolgozók érdekeit védő egyes rendel­kezések. A gazdálkodó szer­vezetek kollektív szerződé­sükben, munkaügyi szabály­zatban többnyire napi, he­ti, esetleg havi keretben ír­ták elő a munkaidőt. A biz­tonságos vállalati tervezés, a rövidített munkahétre történt átállás miatt, a munkaidő- alap jobb kihasználása, ha­tékonyabb termelés, a lakos­ság ellátásának biztosítása és a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében elő­írták az évi munkanapok számát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számát 255 napban határozta meg. Az e napokon a rendes (át­lagos) munkaidőben végzett munka nem minősül túl­munkának. Űj rendelkezés, hogy a gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási ér­dekből — a kollektív szer­ződés módosítása nélkül — előre nem látható körülmény miatt elrendelheti a munka­napnak szabadnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szakszervezeti szerv előzetes egyetértését meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz, a folyamatos munkát akadá­lyozza a munkahelyről en­gedéllyel eltávozás is, ma­gánügyek intézésére. Sok esetben anélkül engedik el a dolgozót, vagy utólag tudo­másul veszik távolmaradását, hogy vizsgálnák ennek in­dokoltságát. Pedig a magán­ügyek többsége ma már munkaidőn túl intézhető. Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben va­ló eltávozást, vagy más tevé­kenységet csak akkor enge­délyezhet, ha az ügy a mun­kaidőn kívül nem végezhe­tő el. Ha a dolgozó nem a jog­szabályban megengedett ok­ból hiányzik a munkából, arra az időre, az érvényes jogszabály szerint munkabér nem illeti meg. Az új sza­bály azonban lehetővé teszi, hogy a dolgozó munkáltató­val megegyezzen, és elvégez­ze elmaradt munkáját. Ez a munkavégzés viszont nem kerülhet túlmunkaként el­számolásra. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy át­menetileg más munkakörben végzett munka esetén a dol­gozót ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet ke­vesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél. * A Munka Törvénykönyve eddig is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizár­ja dolgozóját egyes kedvez­ményekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyel­mi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatla­nul hiányzót november 1-től fegyelmi büntetés .nélkül is sújtják a szankciók, mégpe­dig már egy igazolatlan mu­lasztott nap esetén is. Ki­mondja a jogszabály, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott naponként egy­negyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jog­következményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiter­jesztheti. Az előbbiek szerint csök­kenteni, vágj7 megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (ér­dekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új szabály ezekben az esetekben kizár­ja azt a korlátozást, hogy a megvonás (a csökkentés) a dolgozó havi átlagkereseté­nek 10 százalékát, illetve a fegyelmi eljárás mellőzésé­vel egy naptári évben kisza­bott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlag- keresete felét — nem halad­hatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen el­késő dolgozók tehát a jog­szabályban előírt mindenféle juttatásból és kedvezmény­ből teljes egészében kizár­hatók. Az igazolatlan hiány­zással együttjárhat a mun­kaviszony megszüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is kimondja, ha a dolgozó mun­kahelyén egymást követő három munkanapon át iga­zolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkálta­tó jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszüntetheti. Ha a dolgozó utólag alakos okkal kimenti magát, kérelmére a munkaviszonyt vissza kell állítani. * A rendes szabadság két­harmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet hatá­roz meg, a dolgozó részére egybefüggően kell kiadni. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél figyel­men kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. Ha a kétharmad szabadság kiszámításakor töredéknap keletkezik, lefelé kell kere­kíteni. A dolgozó összefüggő pi­henését biztosítja az a ren­delkezés, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékes­ségének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén legké­sőbb a következő év márci­us 31-ig. A kollektív szerző­dés nem írhat elő ettől el­térő rendelkezést. Más eset, ha a dolgozó betegség, vág}’ személyét érintő, elhárítha­tatlan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadságát. Ilyen esetben az akadályoz­tatás megszűnésétől számí­tott. 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Üj az is, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatok figyelembe­vételével — szabadságolási tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságát a le­hetőségekhez képest figye­lembe kell venni. Változat­lan az a szabály, hogy a dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti. A szabadságra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987. évre járó szabadságra kell először alkalmazni. Mezőkövesdi tervek 15 esztendőre A héten soron kívüli ülé­sén Mezőkövesd hosszú távú településfejlesztési tervét vi­tatta meg a város tanácsa. Az elmúlt tizenöt év alatti társadalmi, gazdasági fej­lődésnek köszönhetően Me­zőkövesd a büktoaljai, vagy­is a dél-borsodi térség kö­zépfokú központi szerepét megerősítette. Ezt folytatan­dó — igaz, mérsékeltebb fejlesztési ütemben — szá­mos elképzelés szerepel a város 2000-ig szóló tervé­ben. Így az ezredfordulóig 600 többszintes és 900 csa­ládi ház építésének feltéte­leit biztosítják, 40 kilomé­terrel növelik a szennyvíz- csatorna hosszát (ez utóbbi­nál feltétlenül számítanak a lakosság közreműködésé­re), tovább építik a gázve­zetékeket. Ezzel kapcsolat­ban jó hír: az ez évre ter­vezett vezetékszakaszt már kiépítették, és az 1987-re ütemezett szakasz építését is elkezdték. Közlekedés te­rén a legfontosabb felada­tok: a 3-as számú főút vá'*- rost kikerülő szakaszának megépítése (a tanácselnök tájékoztatása szerint jövőre elkezdik az építését), vala­mint a városi úthálózat bő­vítése, korszerűsítése, a hely­közi és a városi tömeg- közlekedés minőségi javítása is megkezdődik. Rövidesen crossbar-telefon közpon t enyhíti a telefonálás gond­jait. Kiemelt feladat az ide­genforgalom féllendítése. Közismert: Mezőkövesden ehhez az alapfeltételek adot­tak. Ezeket — például a gyógyszolgáltatást, az üdülő- területek ellátását — tovább kell bővíteni. Konkrétab­ban: a kemping szolgáltatá­sainak javítása, a gyógy­szálló építése, a Hadas te­rületen a matyó népművé­szeten alapuló 'tájjelleg erő­sítése, népi alkotóházak épí­tése. A Kavicsos-tó mellet­ti, későbbiekben kialakítan­dó szabadidőközpont, ahol egyebek között felépül majd a város új sportcsarnoka, melyet széles körű társadal­mi összefogással valósítanak meg — szintén idetartozik. A tervben sízó van még a környezetvédelmi feladatok­ról, tennivalókról, mélyek közül a legfontosabbak áll­janak itt: a földfelszín alat­ti vízkészlet szennyezésének csökkentése, a közúti köz­lekedésnél a zajszint mér­séklése, illetve az ez elleni védelem, (fásítással), a vá­ros zöldterületeinek további bővítése. Ez utóbbival ugyanis nem áll valami jól Mezőikövesd. Jelenleg az egy lakosra jutó zöldterület mindössze 2,1 négyzetméter, a kívánatos 5 négyzetméter­rel szemben. A kereskedelem és a szol­gáltatás területén is szük­séges az előrelépés. Ezt új ABC-áruház, bútoráruház építésével, a meglevők kor­szerűsítésével szeretnék el­érni. Egészségügy. Az alapellá­tás biztosított, így itt fej­lesztést nem terveznek. Vi­szont gondot okoz a fekvő betegek ellátása, különösen a csak ápolást igénylő gyó­gyíthatatlan betegek elhe­lyezése. Mindezek miatt a VIII. és a IX. ötéves terv­ben szükséges egy önállóan funkcionáló kórház építése. Ugyancsak nélkülözhetetlen a két öregek napközi ottho­na mellett egy 200 férőhe­lyes szooiális otthon. Az iskolai férőhely ele­gendő a városban. Legalább­is az általános iskolákban, ám egyes szakterületeken (zeneiskola) zsúfoltság van. A hozzászólások azt jelez­ték: ez a hosszú távú terv reális alapokon nyugszik. Néhány tanácstag egyes részleteit is megerősítette, így például a kiemelt fel­adatként megjelölt idegen- forgalmi fejlesztéseket, a foglalkoztatási problémák megoldását. Mit lehet még mindehhez hozzátenni? Talán azt a kí­vánságot, amit az egyik ta­nácstag fogalmazott meg: ,,A tervek mielőbb váljanak valóra, méghozzá úgy, hogy minél több kövesdi vallja azokat magáénak”. A tanács a tervet egyhan­gúlag elfogadta. Mészáros István A várost járva, a pavilo­nokban divatos nadrágo­kat, szoknyákat, cipőket, kabátokat láthatunk. Száz­féle fazonú és színű puló­verek, blúzok tarkítják a kirakatokat. A széles körű választék kialakításánál nagy szerep hárult a Mis­kolci Háziipari Szövetkezet­re. — Szövetkezetünknek negyven községben van ki­helyezett részlege, hogy a bel- és külföldi megrende­léseket pontosan teljesít­hessük — mondja Med- veczki Gézáné elnökasz- szony. — Nagyon sok gyer­mek- és női ruhát gyár­tunk exportra. Legnagyobb nyugati megrendelőnk az NSZK, ahová OTTO divat szerint készített blúzokat és a BOHNE cég számára pu­lóvereket szállítunk. Most volt a közelmúltban egy üzleti tárgyalás Hamburg­ban, ami számunkra igen sikeresnek bizonyult. Jö­vőre több megrendelésre számíthatunk. A Szovjet­unióba szintén nagyobb lesz az exportunk, de ezeken kívül a hazai kereskede­lem számára is igényesebb termékeket szeretnénk gyártani, amit az év végén nyíló mintaboltunkban le­het majd megvásárolni. NDK körkötö gépen készül a divatos pulóver alapanyaga. Fotó: Balogh Imre Ózdi Kohászati Üzemek: Határozott elképzelések A világgazdaság recesszi­ós, hanyatló folyamatainak a honi gazdasági életet is megrázó eredménye volt töb­bek között a világ acélter­melésének jelentős csökke­nése. A tőkés országokban és hazánkban is kevesebb aoéligényes beruházásra ke­rült sor, ami rendkívüli mó­don mérsékelte a gyengén ötvözött és kereskedelmi mi­nőségű hengerelt áruk irán­ti keresletet. Tetézte a bajt, hogy a fejlődő országokban új acélgyártó kapacitások lépték be, így kohászati gyá­rainknak a megmaradó ke­vés piaci lehetőségekért is igen komoly harcot kellett vívniuk. Ügy látszott, hogy cégeink tudják állni a versenyt, ha időben megteszik a szüksé­ges korszerűsítési, a haté­konyságot javító intézkedé­seket. Ezekre még a nyolc­vanas évek elején is csak elvétve 'került sor, hiszen a kohászat még 1982-ben sem volt veszteséges, az Ózdi Kohászati Üzemek pedig még 1984-ben is elfogadha­tó eredményekről számolha­tott be. Az elszalasztott le­hetőségek következményeit azonban már érezni lehetett ’84-ben és még inkább ’85- ben, amikor szinte összerop­pant a magyar kohászat. Nem maradt más, mint a „jobb későn, mint soha” lépéskényszer megtétele. Az Állami Tervbizottság­nak kellett kézbe vennie az ügyet, mivel a vállalatok önszántukból nem nagyon mozdultak, bár az igazság­hoz tartozik, hogy a változ­tatáshoz szükséges anyagi források sem álltak rendel­kezésükre. Határozat szüle­tett, amelynek értelmében három nagyvállalat 22 és fél milliárd forintot kitevő adósságterheit és azok ka­matait elengedték; rendezték az érdekeltségi alaphiányt, feltételül szabva, hogy a vállalatok olyan struktúra- konszerűsítést hajtsanak végre, amely hosszabb tá­von biztosítja a veszteség- mentes gazdálkodást. Ennek értelmében szüle­tett megállapodás az Ipari Minisztérium és az Ózdi Ko­hászati Üzemek között. A vállalat kötelezettséget vál­lalt a gazdaságtalan terme­lőberendezések leállítására és a korszerű berendezések hatékonyabb működtetésére. Veszteségmentes gazdálko­dást kell teremtenie és job­ban ki kell használnia a kooperációban és a szerve­zet-korszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Ennek fejé­ben az Ipari Minisztérium kötelezettséget vállalt az eh­hez szükséges feltételek megteremtésében. Végre megfogalmazódhat­tak azok a határozott el­képzelések, amelyekkel mér­sékelni lehet az ÓKÜ vesz­teségeit. A cél az, "hogy a VII. öt­éves terv végére gazdasági­lag stabil nagyüzemmé vál­jon az ózdi vállalat. Ehhez radikálisan csökkenteni kell a gazdaságtalan termelést, növelni a korszerű és jó minőségű termékek részará­nyát, elvégezni a termék­szerkezeti átalakításokat. Az Ózdon készült tervek szerint leállítják az univerzál, a tartó-, az abroncs- és a ré­gi dróthengersoroikat, eg}7 nagyolvasztót és három Sie­mens—Martin kemencét. A korszerű és jól értékesíthe­tő termékeket gyártó rúd- dróthengermű éves kapaci­tását 380 ezer tonnáról 460 ezer tonnára növelik. Emel­ni akarják a folyamatos ön­tőmű kapacitását is a mos­tani 380 ezer tonnáról leg­alább 550 ezer tonnára. Amennyiben a határozott elképzeléseket határozott lé­pések is követik, akkor az ózdi gyároan a korszerű ter­mékek részaránya 40 száza­lékról 60 százalékra növek­szik. Emellett az 1985-ös év­hez képest 28,9 százalékkal csökken az energiafelhasz­nálás és legalább 2,7 száza­lékkal kevesebb anyagra lesz szükség. Mindent össze­vetve, így a jövő — hanem is rózsás, de — biztató, hi­szen a vállalati eredmény az 1985-ös esztendőhöz viszo­nyítva 1 milliárd forinttal lenne jobb 1990-ben. Természetesen ezeknek az intézkedéseknek hatása lesz a foglalkoztatásra is, mivel a létesítmények leállítása közel 600, a termelés csök­kentése pedig mintegy 1500 fő munkáját teszi az adott helyen fölöslegessé. A ko­hászatban készített tervek nemcsak a forintokkal, ha­nem az emberrel is számol­tak. Az a határozott állás­pont Ózdon, hogy csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor elbocsátásokra. A több éve-évtizede tisztes­séges munkát végző dolgo­zóit védeni fogja a vállalat. Elképzeléseik szerint a fel­szabaduló létszámból 300 dolgozót a folyamatos öntő­mű, valamint a rúd-drót- hengermű programjának megvalósításához csoporto­sítanak át. További 1100 dolgozónak is tudnak mun­kát adni a gyáron belül, persze ez sokuktól azt kí­vánja, hogy átképezzék ma­gukat. A vállalat minden támogatást megad azoknak, akik vállalják például a for­gácsoló, a hegesztő, vagy a vasszerkezeti lakatos szak­mák elsajátítását. Az elkö­vetkezendő két-három évben mindössze 200 dolgozó elhe­lyezéséhez kérnek állami se­gítséget az ÓKÜ-ben. Fónagy István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents