Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Medicor új termékei Az elmúlt két év alatt 0 elért százmillió forintos termelési értéknövekedést alapul véve 1986-ra 600 millió forintot terveztek a Medicor esztergomi gyárában. A magas műszaki színvonalon előállított precíziós orvosi műszerek 56 százalékát szocialista országokba szállítják, de a megrendelők közé tartozik több tőkés és fejlődő ország is. A képért; Pelcz Alajosné a körzeti orvosok munkáját segítő, telepről működtethető EKG berendezést készíti elő szállításra. Infravörös fűtőtestek ötféle méretben gyárt 0 infravörös fűtőtesteket a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. A 800 és 10 000 watt közötti teljesítményű berendezésék gázüzeműéit, az ipar és a mezőgazdaság bármely területén felhasználhatók. Gazdaságosak, mert az energia zömét infravörös sugárzás formájában adják le, így hagyományos fűtőtesthez képest 30-60%- kal olcsóbb az üzemeltetésük. A készülékeket elsősorban baromfinevelők, üzemcsarnokok, irodák fűtésére használják. A szövetkezet hamarosan háromszáz fűtőtestet szállít Algériába. Szárad a paprika... ... a Cigónd főutcáján egyedi stílusban épített családi ház eikélyén. Fotó: Pásztor Károly A Matyóföld Tsz-ben Őszi munkák a Matyóföld Tsz-ben Nagy Miklós felvétele ■H AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 271. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. november 18. Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Kódár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. Tájékoztatót hallgatott meg a lap munkájáról, és a baráti találkozó keretében elbeszélgetett a szerkesztőség munkatársaival. Kádár Jánost elkísérte Berecz János, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. Lázár György fogadta Szonomin Luvszangombót Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Szonomin Luvszangombo miniszterelnök-helyettest, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság mongol tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke, jelen volt Dangászurengijn Szaldán, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykövete. Milmi megemlékezés Moszkvában megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Elsőként Nyikolaj Talizin, az S2KP KB PB póttagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke tartott beszámolót. Az Ipari Minisztériumban hétfőn ünnepi megemlékezést tartottak a szénbányászat államosításának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen ott voltak az államosítással létrehozott egykori Magyar Állami Szénbányák veteránjai, az emlékezetes széncsaták képviselői, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett bányászok, Kossuth-, állami és Eötvös Loránd-díjasok. Részt vett a megemlékezésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Baljai László, az MSZMP KB osztályvezetője, ott voltak a bányászszakszervezet és az MTESZ vezetői. Havrán István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apró Antal, az MSZMP KB tagja — aki annak idején munkásképviselőként vett részt az államosítás nemzetgyűlési vitájában — mondott ünnepi beszédet. Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a bányászokat és az ünnepség résztvevőit. Bevezetőben felidézte a 40 évvel ezelőtti történelmi eseményekhez fűződő személyes élményeit, egyebek között a Nemzetgyűlésnek azt az ülését, ahol mint fiatal munkásképviselő kifejtette a Magyar Kommunista Párt álláspontját a bányák államosításáról, a törvénytervezet jelentőségéről. Rövid történeti visszatekintésben vázolta a felszabadulás utáni gazdasági, politikai viszonyokat, az ország demokratikus újjászületését szolgáló reformokért folytatott harcokat. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi átalakulás első soraiban ott voltak a bányászok is. — A lerombolt ország újjáépítése volt a cél, de ez nem ment simán. A Kisgazda Párt jobboldaláról tiltakozásokat küldtek a kormányhoz az államosítások ellen. A tömegek viszont kérték, hogy a bányászat adjon több szenet, az erőművek adjanak több energiát. Az iparvidékeken ugyanis egymás után állították helyre a lerombolt üzemeket, de a munka nem indulhatott el szén- és energiahiány miatt. — A Magyar Kommunista Part már 1944. november 30-án nyilvánosságra hozott programjában követelte, hogy „állami tulajdonba kell venni a föld méhének kincseit és azokat az ipar- vállalatokat, amelyeket a köz érdeke, a nyerészkedés kiküszöbölése érdekében szükségesnek tart: a bányákat, villanytelepeket, kőolajforrásokat, bauxit- és ércbányákat”.’ — Már 1945 júliusában láttuk, hogy számos helyen spekulációt folytatnak a (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka hétfőn a Kreml Nagy Palotájának üléstermében a két ház, a Szövetségi és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésével megkezdte munkáját. Az elfogadott napirendnek megfelelően először a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének 1987. évi tervét és az idei terv végrehajtásának menetét vitatták meg a szovjet törvényhozás küldöttei. A jövő évi tervről Nyikolaj Talizin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi terv teljesen megfelel az SZKP XX'VH. kongresszusán kidolgozott, a szovjet társadalom társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó irányvonalnak. 1987-ben széles körben alkalmazzák az új gazdálkodási módszereket, tökéletesedik a gazdasági mechanizmus. A tervfeladatok tükrözik azt a törekvést, hogy a bruttó termelési eredményeire! alapul vevő szemléletet, mindinkább felváltsa olyan módszer, amely a termelést a ráfordítás és végeredmény összevetése alapján értékeli — mondta Nyikolaj Talizin. A tervelőirányzat szerint a nemzeti jövedelem jövőre 4,1 százalékkal nő. Az ez évi tervben 3,9 százalékos növekedés szerepel. Az ipari termelés 4,4 százalékkal lesz magasabb. Az idei tervfeladat 4,3 százalék volt. A munka termelékenységének 4 százalékos javítását irányozza elő a terv. Intézkedéseket határoztak el a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében. A számítástechnikai eszközök gyártása például 19,5 százalékkal fog nőni, szemben az ötéves terv 16 százalékos előirányzatával. (Folytatás a 2. oldalon) iÄ« Repülni, szárnyalni kell! .... | ilienthol, az aviatika úttörője mondta: szét. Igazi fordulatot az jelentett, hog» 1986. I nem meditálni, hanem kísérletezni, re- január 1-től Országos Tudományos Kutatási pülni, szárnyalni kell. Ez ot egyetemes Alapot hoztak létre. A nyilvánosan meghirdetett akciónak óriást sikere volt. A benyújtott kétezer pályázatnak mintegy egyhormada részesült támogatósban, az összeg mástól milliárd forint. Kilenc borsodi is okod o támogatottak körött. A kutatandó témák skálája széles, a vállalkozások új lehetőségének elembölcsesség akár válasz is lehet arra a kér désre, hogy sojnáljuk-e a pénzt a tudományos kutatásoktól. Olyan munka ez, amely rövid távú, közvetlenül kimutatható hasznot nem hoz. A megtérülési idő nem fér bele egy évbe, vagy egy tervciklusba. Am mégsem ablakon kidobott pénz azok dotációja, akik ugyan zésétől a gépgyártási folyamatok tervezésegy szalmoszálat sem tesznek keresztbe, de elméletén ót egészen a fémek szuperképlétöiik a fejüket, új utakon járnak, s a jelenlegi gyakorlatot cáfoló elméleteket és eljárásokat gondolnak és dolgoznak ki. Egy ország fejlettségét, tehetösségét és nem utolsósorban előrelátását jelzi, hogy a nemzeti jövedelemből mennyit fordít kutatásra és fejlesztésre. A K F összegen belül az is jellemző, hogy mennyit áldoznak az igazán a hosszú távú jövőt szolgáló alapkutatásra. Ez a hányad hazánkban az utóbbi időben fokozottan csökkent, s 1984-re o 10,7 százalékos mélypontra jutott. Azóta némileg változott a helyzet, mert a józan felismerés átíratta a köitséglistót. A kormány 1984-ben 200, 1985-ben 270 millió forint rendkívüli támogatást szavazott meg az alapkutatások támogatására. Az összeget pályázat útján osztották kény alakításának vizsgálatáig terjed. A kiragadott címekből is kitetszik, hogy megyénk, jellegcnek és felkészültségének megfelelően, döntően ipari témákkal reprezentáltotta mo- gót. Hogy miért mondom el mindezt? Ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székházábon ütést tart a megyei képviselőcsoport. A honatyák arról tájékozódnak, hogy hol tart a tudományos kutatás és milyen a műszaki fejlesztés helyzete o megye iparában. Ügy gondolom hát, hogy a fentiek némi kiegészítésül szolgálhatnak a mai eszmecseréhez, s bátorítást, biztatást adhatnak azoknak, akik - mint a bevezetőben idézett Lilienthal - repülni, szárnyalni akarnak. (brackó) ammmmmmm HMH8HÜ mmmmmmmmmmmammm
