Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

1986. november 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Jogi tanácsok Házastársi tartás Gyakran érkezik szerkesz­tőségek levelezési rovatához olyan idős vagy korosodó asszonyok panasza, akik egész munkás életüket csa­ládjuknak áldozták, és ere­jük fogytán mégis ellátatla­nok maradtak. Amióta el­terjedt a válás, sok nyugdíj- korhatárt elért nő marad magára, mert házastársa új életet kezd. Arra persze ezek közül a férfiak közül kevesen gondolnak, hogy az életközösség megszakításá­val, vagy annak válóperrel való befejezésével automa­tikusan nem szűnik meg kötelezettségük házastársuk­kal szemben. A házastársi tartás nem új intézmény. Azt a feleséget, aki nem ér­demtelen a tartásra, csak megfelelő anyagiakkal lehet elhagyni. A szocialista csa­ládjog nem nőtartásként, ha­nem házastársi tartásként említi; .ezt a jogot, mert bi­zonyos körülmények között á férjek is igényt tarthat­nak rá. A házastársi tartás fizeté­sére csak akkor kötelezhet­nek valakit, ha különélő vagy elvált házastársa ön­hibáján kívül szorul rá a tartásra. Aki egészséges, az munkaköteles is, eltartásáról önmaga köteles gondoskod­ni. Munkaviszonyával rok­kant vagy idős korára így önmaga teremti meg megél­hetési feltételeit. A házastársak viszont a hosszú évek során különbö­zőképpen állapodhatnak meg a munkavállalást illetően. Tegyük fel, hogy egyikük jól jövedelmező, de nyugdíj- jogosultságot nem keletkez­tető munkát végez. Jövedel­mével rendszeresen hozzá­járul a család anyagi gya­rapodásához. Méltányos len­ne-e, ha a jog magára hagy­ná betegen, öregen, amikor házastársa segítségét is el­veszíti? Aztán azok az asz- szonyok, akik gyerekeket nevelnek, háztartást vezet­nek, maradihatnának-e fil­lér nélkül, amikor már nem tudnak munkába állni, ke­resetre szert tenni, még in­kább nyugdíjszerző szolgá­lati időt szerezni? Nyilván­való, hogy ilyen esetben a volt házastársnak kell helyt­állnia. Méghozzá nemcsak a közösen szerzett vagyon ere­jéig, hanem különvagyoná­ból is kell állnia a tartás­díjat. Feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti saját tar­tását, vagy annak a megél­hetését, akinek eltartására házastársával egy sorban kö­teles. A bíróság tehát vizsgálja a tartásdíj megítélésénél a kötelezett anyagi helyzetét, de a jogosult anyagi hely­zete is mérlegelés tárgya. Van-e a tartásra szorulónak értékesíthető vagyona. (Nem tartozik ebbe a fogalomkör­be a személyes szükséglet kielégítésére szolgáló ingó és ingatlan vagyon.) Elvár­ható, hogy nagy értékű ék­szerek, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok értékesí­tésével valaki saját maga gondoskodjék a saját eltar­tásáról, és azt ne különélő vagy elvált házastársától várja! A bíróság mentesítheti a tartásdíj fizetési kötelezett­sége alól a házastársat olyan alapon, hogy a volt házas­társ, aki tartásra szorulna, gyerekei, unokái háztartásá­ban hasznosítja munkaere­jét. Általában a volt házas­társ tartási kötelessége meg­előzi a gyerek kötelességét, de ilyen esetben, amikor a felnőtt gyerek-unoka élvezi a tartásra szoruló munka­erejét, köteles gondoskodni is annak tartásáról. Ilyen­kor esetleg résztar,tásdíjat kap a (különélő) elvált há­zastárstól. Sokakat érint, hogy a gyes alatt jár-e „asszonytartás” a különélő vagy elvált fe­leségnek. Nem automatiku­san. A rászorultságot itt is vizsgálja a bíróság. Mi történik akkor, ha a tartásdíj _ fizetésére köteles személytől a tartásdíj nem vonható le? Ugyanaz, mint a gyermektartás esetében. Ha valaki azért nem képes eleget tenni kötelességének, mert neki felróható módon nincs keresete, akkor olyan keresetet vesz figyelembe a bíróság, amelyet a kötele­zettel azonos korú, egészsé­gi állapotú és szakképzett­ségű személy megszerez. A megállapított tartásdíj tar­tásdíjhátralékként göngyölő- dik, aminek kifizetésére előbb-utóbb sor kerül. Dr. Kertész Éva Hazánk lakói közül so­kan es gyakran járnak gyógyfürdőbe. A fürdőláto­gatók egy része ezt orvosi tanácsra teszi, míg mások különféle panaszaik meg­szűnését, elmúlását remélik a gyógyvizek hatásától. Va­lóban sokaknál eredményes is a rendszeres fürdőkúra. Mi a magyarázat, mi az a hatékony hatás, amely megszünteti az ízületek és az izmok fájdalmait, frissé és rugalmassá teszi a tes­tet, szinte újjávarázsolja a kimerült ember szerveze­tét? A gyógyfürdők vize fizi­kai és kémiai tulajdonsá­gaival hat szervezetünkre. Közülük legfontosabb a hő­hatás. Meleg fürdő a 3!)—40°C hőmérsékletű víz, amely­nek hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. Ez fokozott mű­ködésre serkenti a szivet, hogy elláthassa, fenntart­hassa a megnagyobbodott érpálya vérkeringését. Ez az átmeneti vérnyomáseme­lő hatás nem kívánatos a magas vérnyomásúaknak. Ök a fürdést kezdjék lan­gyos vízben, s csak fokoza­tosan keverjenek hozzá for­róbbat. A hosszabb ideig alkalmazott meleg fürdő értágító hatása az alacsony vérnyomású betegeknél is okozhat rosszullétet! ök ez ellen úgy védekezhetnek, ha a fejükre hideg vizes boro­gatást tesznek. A meleg für­dő csillapítja az ízületek és az izmok fájdalmait, oldja az izomgörcsöket, elősegíti a gyulladásos anyagok eltávolítását. Ha túlságosan hosszú ideig für­j dünk, akkor gyengének, i ............................. .................. b ágyadtnak érezhetjük ma­gunkat. Ezért meleg für­dőben ne tartózkodjunk tovább 4—5 percnél. Utá­na ajánlatos langyos zu­hany és kiadós pihenés. Sokan kedvelik a gőzfür­dőt, de nem gondolnak ár­talmaira. Az itt található hőlégkamra levegője szá­raz, így bőrünkről a verej­ték könnyen elpárolog, vi­szont a magas hőmérséklet ellenére kisebb a rosszullét veszélye, mint a gőzkamrá­ban. A gőzkamrában a le­vegő vízgőztelítettsége mi­att a verejték nem tud el­párologni, és így könnyen elájulhat a fürdőző. Az el­mondottak alapján a hő- légkamrában 10—15 perc­nél, a gőzkamrában pedig 5—IC' percnél hosszabb ide­ig tartózkodni veszélyes. A gőzfürdő fogyókúrára nem alkalmas, mert csak átmeneti folyadékvesztesé­get okoz, hasznos lehet azonban meghűléses beteg­ségekben, mint izzasztóke­zelés Itt is érvényes, amit a meleg fürdőnél említet­tünk: fürdés után pihenjen kiadósán! Ma már nálunk is nép­szerű a finnektől ismeretes szauna, .amely a gőzfürdő egyik jellegzetes formája. Itt a forróra felizzított kö­vekre hideg vizet öntenek, és az így fejlődött gőzt használják edzés és gyógyí­tás céljaira. A langyos, közömbös, 35 fokos fürdővíz nyugtat, pi­hentet. A legjobban itt ér­vényesülnek a mechanikai és a kémiai hatások. Az ilyen vízben nyugodtan el- tölthetünk fél, sőt akár egy órát is. A hideg fürdő 24—28 fo­kos, mozgásszervi betegsé­gek kezelésére nem alkal­mas. A hideg víz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hőmérséklet vál­tozásaihoz való alkalmaz­kodásnak ez a módja az egészséges ember számára hasznos, mejt edzi a szer­vezetet. A hideg vizes le- dörzsölések hatásosak az idegkimerült, álmatlanság­ban szenvedő embereknek. Medencefürdő. Gyógyfür­dőinkben forró (39—40 fo­kos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32—33 fokos) vi­zű medencéket találhatunk. Itt először, az előzuhany után, menjünk a legmele­gebb medencébe. Ebbe ne merüljünk nyakig, csak a fájó testrészt áztassuk meg, — körülbelül 4—5 percen át. Utána a közömbös hő­mérsékletű medencébe menjünk, ahol 1 órát is tartózkodhatunk. Utoljára a meleg fürdő okozta bá- gyadtság ellensúlyozásaként és az utcai levegő hőmér­sékletéhez való alkalmaz­kodás érdekében, a hűvös medencét vagy a zuhanyt Gardróbos előszobaállvány Nemcsak fából, fémből is készülhetnek nagy teherbí­rású, jól kihasználható polc- rendszerek a ház, a lakás különböző helyiségeibe.-Rajzos illusztrációnk egy előszobaállványt mutat be, sok lerakópolccal és egy gardróbrúddal variálva. Cél­szerűségi szempontból fény­forrás is van beépítve a te­lefonos polclap fölött. A per­forált elemek között a fal­felületet tetszés szerint be­boríthatjuk faburkolattal, vagy műanyag borítással. A fémpolcra példa lehet a Dexion-Salgó gyártmányne- vű rendszer, amelynek per­forált elemei a tetszés sze­rinti távolságú, akár a né­hány centiméterenkénti polc- felerősítést is biztosítják. A tartó és a polc csavaros kö­téssel kapcsolható össze. A hozzávalók megvásár­lása előtt pontosan tervez­zük meg és számítsuk ki, milyen magas és széles lesz az állvány, hogy aszerint ve­gyük meg a kellő mennyisé­gű és méretű alkatrészt. A szereléshez szükséges: vasfűrész, ütvefúró gép, mé­terrúd, vídiafúró, tipli, csa­varkulcs és egy vízszintmé- rő. Ezek segítségével a per­forált elemeket függőlegesen felcsavarozzuk a falra. Az elemek közti távolság lehe­tőleg 80 cm-nél ne legyen nagyobb, a ráhelyezett polc­lapok pedig legalább 20 mm vastagságúak legyenek. A konzolokra nagyon stabilan kell felcsavarozni a polco­kat. A helyiség színeihez iga­zodva be is festhetjük az egész polcrendszert. Bányai Katalin : * o Xs' " ^ , '/.'is ' ' i Kertószkedőknek I * * . v * ~ \\ „ : íí ! Miért hullik a fikusz levele? A levéldísznövény T-kedve- lők az utóbbi időben gyak­ran panaszkodnak, hogy használjuk. Ledörzsölés, le- száradás után pihenjünk egy fél órát. A gyógyvizekből a szer­vezetbe felszívódó ásványi anyagok, amelyek kémiai hatásúak, csak akkor gyó­gyítanak kellően, ha a für­dőket az orvosi előírások­nak, utasításoknak megfe­lelően veszik igénybe. A súlyfürdőt, az iszapkezelé­seket, a masszázst, de a gőzfürdőt és az említett egyéb fürdési lehetőségeket is csak előzetes orvosi vé­lemény alapján és folya­matos orvosi ellenőrzés mellett használják. A rend- szertelen igénybevétel, a fürdők önkényes cserélgeté­se a gyógyulásnak nem kedvez. Ne ijedjen meg senki, ha néhány fürdő után esétleg fokozódik fájdalma. A für­dőkúra igazi jótékony hatá­sa rendszerint nem közvet­lenül a kúra befejezésekor, hanem csak néhány héttel vagy hónappal később mu­tatkozik. Ez a jelenség a fürdőkúrának az idegrend­szerre gyakorolt hatásával magyarázható. Sose feled­jük el, a fürdő olyan, akár a gyógyszer: helyes adag­ban gyógyít, túladagolva mérgez! Hazánk Európa egyik gyógyvizekben leggazda­gabb országa. Csupán Bu­dapesten napi 50 millió li­ter termálvíz áll a gyógyul­ni vágyók rendelkezésére. I 43 rangos gyógyhelyünk kö­zül 34 gyógyfürdő, a többit a táj különleges klímája, az ott található barlangok tiszta levegője teszi gyógy­hellyé. szinte egyik napról a má­sikra lehullanak fikuszaik levelei. Ha a lehullott — lát­szólag egészséges — zöld le­veleket alaposan megvizs­gáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a levelek szélén a varrógép öltéseire emlékez­tető párásodások észlelhe­tők, amelyeket sárgás színű udvar vesz körül. S ha a foltokat nagyítóval is megvizsgáljuk, akkor sem tudjuk a kórokozók nyo­mait felismerni. Ennek az a magyarázata, hogy nem növénybetegségek, baktériu­mok vagy gombák által ki­váltott tünetekről van szó, hanem élettani megbetege­désről, amit a hirtelen hő­mérséklet-változás, például huzat idézhet elő, vagy eset­leg az, hogy a növényeket alacsony (12—15 C-fok alat­ti) hőmérsékleten teleltet­jük. Éppen ezért óvjuk fiku- szainkat a gyors hőmérsék­let-változásoktól, s huzattól, és mielőtt alacsonyabb hő­mérsékletű helyiségekbe visszük növényeinket, edz- dzük azokat, fokozatosan szoktassuk a hűvösebb vi­szonyokhoz. Egészen más a helyzet ak­kor, ha a fikusz leveleinek csúcsi részétől kiinduló, majd a levelek szélein folt­szerűen terjedő sárgulásokat veszünk észre, és a sárgu- lást a levél szélétől kiindul­va sárgásbarna elszíneződés is követi. A későbbiekben a beteg levelek szövetei kissé besüppednek és elhalnak, majd szürkésbarnává változ­nak. Az elhalt szövetrész rendszerint félkör alakú lesz, melyet sötétbarna sáv ha­tárol, jellegzetes sárgászöld szegéllyel. Ha nem véde­kezünk kellő időben, úgy á foltok a 2—10 cm nagysá­got is elérhetik. Ezt a ve­szedelmes fertőzést, a' levél­foltosságot, egy gomba idé­zi elő. A gomba az elszá­radt foltokban a levelek szí­nén sűrűn, szinte szabályos koncentrikus körökben, a le­velek fonákján viszont el­szórtan fekete szaporító kép­leteket hoz létre. Ezekből a szaporító képletekből, rózsa­színű, szinte kocsonyás anya­gú spóratömeg tör elő. A be­tegség elhatalmasodásával a levelek elsárgulnak, lehul­lanak! A kórokozó sebeken, sérüléseken keresztül fertőz, ezért alapvető követelmény, hogy a növényekkel a „ke­zelések” során óvatosan bán­junk! Bebizonyosodott, hogy a kórokozó az elhalt növé­nyi részeken (korhadékla- kóként) is megél, ezért a beteg növényi részeket azon­nal távolítsuk el, és semmi­sítsük meg. Elősegíti a kórokozó fel­lépését a magas hőmérsék­let, a gyakori és erős hőin­gadozás, valamint a szak­szerűtlen öntözés, a víz fe­lesleges túladagolása. Ha a fikuszokat valami­lyen sérülés éri, megelőző védekezésként ajánlatos 0,3 százalékos Zinebbel, vagy 0,25 százalékos Ortho Phal- tannal permetezni. Szükség szerint a védekezést 10 na­ponként meg lehet ismétel­ni. A permetezések során, magunk és környezetünk vé­delme érdekében, a munka- és balesetvédelmi óvó rend­szabályokat szigorúan tart­suk be.

Next

/
Thumbnails
Contents