Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-02 / 232. szám
Fogadás az újhelyi városi pártbizottság székháza előtt Ünnepi tanácsülés a jubiláló városban VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 232. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. október 2. Gorbacsov a szovjet társadalom átalakulásáról Az SZKP Központi Bizottságának szilárd meggyőződése, hogy a gyorsítás, az átalakítás, a szovjet társadalom minőségileg új állapotának megteremtése elképzelhetetlen az eszmei és elméleti tevékenység élénkítése, a szocializmus társadalmi viszonyainak tökéletesítését szolgáló' lépések megbízható, tudományos megalapozása nélkül — mondotta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a szovjet felsőoktatási intézmények társadalomtudományi tanszék- vezetőinek országos tanácskozásán elhangzott beszédében. A kibontakozó átalakítás rendkívüli társadalmi felelősséget ró a társadalomtudományok egész rendszerére. A mai élet alapján gazdagítani kell a termelőerők és termelési viszonyok dialektikájáról, a szocialista tulajdonról, a szövetkezetekről, a népi önigazgatásról és a demokráciáról, a társadalmi tudat fejlődéséről, a negatív jelenségek felszámolásának módjairól és sok egyéb kérdésről alkotott fogalmakat — állapította meg a szónok. Hangsúlyozta: a párt számít a közgazdaságtudomány nagyobb szerepvállalására abban a munkában, amelynek célja a termelőerők fejlesztése, az élenjáró technológiák alkalmazása, a termelési viszonyok minőségi javítása, a gazdálkodás és az irányítás formáinak megváltoztatása. Enélkül nem lehetséges a gyorsítás, s legfontosabb eleme, az emberi tényező „működésbe hozatala”. A mai folyamatokat azonban nem lehet hozzáigazítani a régi formulákhoz. Üj következtetéseket kell levonni, amelyek tükrözik az élet jelenkori dialektikáját. Ezt csak alkotó légkörben lehet megvalósítani. Az igazság csak a különböző nézőpontok összehasonlítása, az eszmecserék és a viták, a korábbi sztereotípiák felszámolása révén tárható fel. Tanácskozás az alkohol és a bűnözés kapcsolatáról A 24. órában vagyunk... Rangos eseményre került sor tegnap, a fennállásának 725. évét ünneplő Sátoraljaújhelyen. A városba látogatott Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Vendégünk a reggeli órákban Fejti Györgynek, a KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, valamint Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének kíséretében érkezett meg az újhelyi városi pártbizottság székházába, ahol tájékoztatót hallgatott meg a város és környéke társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről. Az Elnöki Tanács elnökét elsőként Skapinyecz Gyula, a párt városi bizottságának első titkára tájékoztatta. Bevezetőként elmondotta, hogy a több mint hétszáz éves, megújulásra képes város az ötvenes években kezdett hozzá az iparosításhoz. Korábban a most már 90 éves Dohánygyár léte jelezte az ipart, hiszen a második világháború előtt főként kereskedők dolgoztak itt, akik közül mintegy hatezer ember életét vesztette a világégésben. Az ipartelepítés következtében, érezhetően változott a város szerkezete. Az ipar ma már mintegy nyolcezer embernek ad kenyeret, a termelési érték évente eléri a 4,5 milliárd forintot! Ami a későbbi terveket illeti: elsősorban a műszeripar, az elektronika fejlesztése a cél, különös tekintettel a környezetkímélő létesítményekre, hogy megmaradjon a környék csodás levegője, szépséges környezete minden károsodás nélkül. ■* A pártbizottság első titkára a mezőgazdaságról szólva elmondotta, hogy a tsz-ek eléggé nehéz körülmények között munkálkodnak. Ismeretes, hogy a Bodrogközt belvizek, árvizek pusztítják, ismeretes az is, hogy nagy erőfeszítéseket teszünk a melioráció érdekében ennek a térségnek javításáért. A Hegyköz földjei erodáltak, savanyú talajúak. Mindezeknek a nehézségeknek, gondoknak ellenére a városban és a vonzáskörzetében élőknek nincsenek megélhetési gondjai, a politikai hangulat kiegyensúlyozott, jó. Az itt élő emberek mindig szívesen vállalják a feladatokat a közösségért, lakóhelyük gyarapításáért, szépítéséért. Ezt követően Kazsimérszki Ferenc, a város tanácselnöke ismertette a város kialakulásának, urbanizálódásá- nak legfőbb tudnivalóit, részletesen szólva az egészségügyről, az oktatásban, a kulturális életben betöltött szerepkörről, valamint a turisztikai elképzelésekről, melyekben itt, a szépséges Zemplénben különösen nagyok a lehetőségek, főként a szomszédos várossal, Sárospatakkal összehangolt ven- dégvárási programok megvalósításában. Losonczi Pált számos téma érdekelte, az elhangzottak után sok mindenről kérdezett. Például a térség közlekedési helyzetéről, az áruellátásról, a piacról, különösen a zöldség-gyümölcs- ellátásról, a tsz-ek munkájának alakulásáról, az ipar- fejlesztés konkrétumairól, és más egyebekről. A tájékoztató után a vendégek átsétáltak a művelődési központba a helyi ipari és mezőgazdasági termékbemutató megtekintésére. A pártbizottság székházából kilépő vendégünknek eléggé hosszú ideig tartott megtenni a művelődési központig tartó utat, a járdán, az út mentén ugyanis városlakók sokasága várt rá, hogy lássa, kezet fogjon, szót váltson vele. Az Elnöki Tanács elnöke a már tőle megszokott közvetlenséggel állt meg, elegyedett beszélgetésbe az emberekkel. Miről? Például arról, hogy bizony már itt is elkelne az eső. A bolt előtt meg azt hallgatta meg, hogy vásárolni ugyan lehet mindent, csak pénz lenne több. Főként a nyugdíj lenne magasabb. Mi van a boltban? Minden van itt, csak legyen pénz is. Derültséget váltott ki az utcán néhány idősebb hölgy, ki elmondta: tessék nézni, itt várakozunk, még ebédet sem főzünk, csakhogy kezet szoríthassunk Elnök elvtársunkkal, pedig az ebéd késése miatt otthon biztosan baj lesz ... (Folytatás a 3. oldalon) Alkohol és bűnözés címmel országos tanácskozást rendeztek tegnap Miskolcon. A nagy érdeklődéssel fogadott programot az alkoholizmus elleni küzdelem hónapjának keretében, a megyei bűn- megelőzési, valamint a megyei alkoholizmus ellenes bizottság a Miskolci Akadémiai Bizottsággal karöltve szervezte meg. A tanácskozás célja az volt, hogy a téma országos szaktekintélyei, s helyi szakértői mélyebb összefüggéseiben is megvilágítsák a közismert összefüggést, amely szerint mértéktelen alkoholfogyasztás nemcsak a nagyivók testi-lelki lezülléséhez, hanem idővel a bűnözéshez is elvezet. Vitaindító előadásában dr. Vavró István, az Igazságügy-minisztérium bírósági osztályának vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal adataira alapozva, a magyar- országi alkoholfogyasztás jelenlegi helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy a különböző felmérések szerint a férfiak körülbelül fele alkalmanként fogyaszt Magyarországon szeszes italt, míg ötö- dük rendszeresen, mindennap a pohárhoz nyúl. A nők közül ez az arány 26, illetve 2 százalékra tehető. A fiatalkorú elítéltek közül minden ötödik fogyasztott bűn- cselekménye elkövetésekor rendszeresen és nagymértékben szeszes italt; a felnőtt korú elítéltek között ez az arány 40—43 százalékra tehető, s az adatok elemzéséből megállapítható az a tendencia, amely szerint hazánkban egyre növekszik az ittas állapotban, vagy részegen elkövetett bűncselekmények száma. Nemcsak a tettes, hanem a sértett is gyakran már ital hatása alatt áll, amikor bűncselekményt követ el, vagy abba belekeveredik. Az osztályvezető markáns hangon beszélt arról a tényről, hogy hazánkban számos szervezet alapvető feladatának tekinti az alkoholizmus elleni küzdelmet, de vannak ezzel ellentétes érdekek is. Az állami iparban például 1959-ben 49 ezer hektoliter abszolút tömény szeszt állítottak elő. A nyolcvanas évek elején az előállított szesz mennyisége már 360 ezer hektoliterre tehető. Égetett szeszes italokból a vásárlók minden igényét kielégíti az ipar és a kereskedelem, ami korántsem mondható el más árucikkekről. Bajainkat tetézi, hogy a magyarországi lakosság egy része (s nemcsak a fizikai munkások), a kocs- mázást tekinti az élet megszépítésének, s a lerészege- dést tartja a „kulturálódás” egyetlen formájának. Vavró István befejezésül kifejtette véleményét, amely szerint az alkoholizmus visszaszorításában irreális lenne gyors sikerekre számítani. Az adminisztratív intézkedések kétélű fegyvernek bizonyulhatnak, s egyáltalában nem üdvözítő, eredményes módszer az alkoholtartalmú italok árának további növelése. A referátumok sorát dr. Kisszékely Ödön, az Országos Alkohológiai Intézet főorvosa, igazságügyi szakértő nyitotta meg. Példákkal bőven illusztrált előadásában azokról a bűnelkövetőkről beszélt, akik közönséges, illetve a kóros részegség állapotában követtek el bűn- cselekményeket. Szavainak (Folytatás a 2. oldalon) A múzeumi és műemléki hónap megnyitóján Értékelték az Istvánfty Gyula gyűjtőpályázatot Október hagyományosan a múzeum- és műemlékügyé. Megyénkben is gazdag és tartalmas rendezvénysorozat irányítja a figyelmet arra, hogy tárgyi, szellemi és erkölcsi értékeink gyűjtése, közkinccsé tétele nem egy a sokfajta tevékenységünk között: múltunk kutatása erősítheti nemzettudatunkat, magyarságunkat és szocialista hazafiságunkat. Erről szólt többek között a múzeumi és műemléki hónap Borsod megyei rendezvényeinek megnyitásakor Zödi . Imre, a Hazafias Népfront Borsod Megyei Bizottságának titkára a miskolci Herman Ottó Múzeumban tegnap délelőtt. Értékelve az immár 25 esztendeje élő és útját járó Ist- vánffy Gyula néprajzi és helytörténeti pályázat idei „termését” is. Idén 61 pályamunka érkezett be, 39 helytörténeti és 22 néprajzi dolgozat. A felnőtt kategóriában 44 pályaművet, az ifjúsági kategóriában pedig 17-et bírált el a zsűri. A dolgozatok színvonalasak voltak, ami összefügg azzal is, hogy a helytörténeti kutatások önkéntes borsodi munkásai közül sokan évek, sőt évtizedek óta vesznek részt a mozgalomban, s országosan is az elismertek közül valók. Fel kell azonban figyelni arra, hogy megcsappant az ifjúsági pályázók száma, ami csak részben magyarázható azzal, hogy a sárospataki diáknapok idén nem voltak. Hagyomány, hogy a múzeumi és műemléki hónap megnyitóján adják át nemcsak a pályázat díjait, hanem az Istvánffy-díjat is. Ezt ezúttal Slezsák Imre, az Edelényi Városi Könyvtár igazgatója kapta meg a honismereti gyűjtőmunka évtizedes patronálásáért és a Bobaly István műveiből összeállított munkájáért. A felnőtt kategóriában első díjat Juhász László és Fekete József, eszmei első díjat Vass Tibor kapott pályamunkájáért. Szakköri különdíjjal jutalmazták az ifjúsági kategóriában a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház, valamint az Építőipari Szakközépiskola helytörténeti .szakkörét. Eszmei első díjat nyert Barabás Beatrix és Kovács Ágnes. A megnyitóünnepséget követően Kováts Dániel, a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanára, főigazgató-helyettes tartott előadást a megyei honismereti mozgalom negyedszázados eredményeiről. Bárányok karácsonyra Szerte a megyében báró nybégetés veri fel a hajnalok csendjét, hiszen mezőgazdasági nagyüzemeink aklaiban megkezdődtek az ellések. A most születő bárányok a karácsonyi megelőző hetekben kerülnek külföldre - elsősorban Olaszországba természetesen devizáért. Képünk a Szinpelri melletti legelőn készült, ahol pár napos bárányokra vigyáz a bacsó. Fotó: Csákó Gyula
