Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4

1986. október 9., csütörtök

Film levél

Keserű igazság

Ruttkai Éva és Bessenyei Ferenc, a film egyik kockáján

Ruttkai Éva utolsó útja

• Szeptember végén örökre elbúcsúzott a felszabadulás utáni magyar színházi élet egyik legkimagaslóbb egyénisége, Ruttkai £va, aki gyermekszínészként kezdte csodásán ívelő pályáját, élete ötvenkilenc esztendejéből gyakorlatilag ötvenhatot színpadon töltött, s ötéves korában már a fílmkamerák előtt is állt. Felnőttként 1948-tól volt jelen állandóan a filmvásznon, -ott volt a színpadon folyamatosan, s amikor megjelent a televízió, annak kamerája előtt is gyakori vendégként köszönthettük. Életművét, szerepeit máris tanulmányok sora méltatja és bizonyára még vaskos művek születnek e sokoldalú színész fájdalmasan lezárult életművéről.

Mi, vidékiek viszonylag kevesebbszer láthattuk személyesen — nem volt híve az olcsó népszerűséget vadászó hakniknak —, legutoljára magam Egerben láttam, az Ag- ria játékok keretében bemutatott Iphigenia címszerepében, a Romkertben. Miskolcon akkor fordult meg gyakrabban, amikor a hatvanas évek elején bátyja, Ruttkai Ottó volt a színház igazgatója. A magánlátogatások sora egyszer vendégszereplésbe váltott. Ravel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámáját játszotta a színház immár második éve. E dráma egy időben futott itt és a fővárosban, a Vígszínházban, ahol Ruttkai Éva volt a női főszereplő. 1961. márciusában századik előadásához közeledett a miskolci produkció, s a 98., a 99. és a 100. előadásra Ruttkai Évát kérték fel a női főszerep eljátszására. Egy alkalommal Csiszár András volt a partnere, majd a második és a harmadik estén az akkor miskolci színész Latinovits Zoltán. Itt, Lida és Peter színpadi szereimével kezdődött el e két nagyszerű művész immár legendás kapcsolata, szerelme, amelyet csak Latinovits egy évtized előtti halála zárt le. Ruttkai Éva — íme — most követte a halhatatlanságba.

Ma kísérik utolsó útjára. Szomorú érdekesség, hogy éppen mától mutatják be a premiermozik a Keserű igazság című filmet, amelyet még 1956-ban forgatott Vár- konyi Zoltán, de még nem került nézők elé, s a női főszereplője Ruttkai Éva. Fájdalommal búcsúzunk tőle. Nemcsak filmjei, hanglemezei és -szalagjai őrzik meg emlékezetét, hanem bennünk, akik láthattuk, ismerhettük, továbbra is él . . .

(bm)

A Borsodi Művelődésben

Vita a közművelődésről

MŰSOROK

SZLOVÁK TELEVÍZIÓ

rádió

KOSSUTH: 4.30: Jó reggeli! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15:

Mai kulturális programok. — 8.20: Egy kis figyelmet kérek!

— 8.30: Donizetti: A farsang csütörtökje — opera. — 9.33: Bányászdalok — népdalcsokor.

— 9.44: Labirintus. — 10.05: Tusa

Erzsébet előadói vallomása. — 10.37: Spanyol zeneszerzők müveiből. — 11.40: Regény rádióra alkalmazva. — 12.45: Szíriái képeslapok. — 13.00: Kórusainkat ajánljuk. — 13.40: Kapcsoljuk

a pécsi körzeti stúdiót. —14.10: A magyar széppróza századai.

— 14.25: Zenei tükör. — 15.00: Most jeleni: meg. — 15.30: Nóták. — 16.05: Révkalauz. —17.00: Van képe hozzá? — 17.26: A nagy hármas. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Budapesti Művészeti Hetek. — 21.39; Műhelyfőnökök. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapcsoljuk a 6- os stúdiót. — 23.30: Szimfonikus táncok. — 0.15: Éjfél után.

PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.05: Kovács Andor nótákat gitározik. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Táncok fúvószenekarra. — 12.30:

Mezők, falvak éneke. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Budapesti Művészeti Hetek. — 15.05: Néhány perc tudomány. —15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: A heavy- metal kedvelőinek. — 16.40: Rán- ki György lemezeiből. — 17.08: Ewa Bem énekel. — 17.30: Dokumentumjáték. — 18.10: Berki László népi zenekara játszik. — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Operettkedvelőknek. — 20.03: A

Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Népdalfeldolgozások. — 21.40:

Kabarécsütörtök. — 22.50: Az

élő népdal. — 23.20: Könnyűzene — esti hangulatban. — 0.15: Éjfél után.

3. MŰSOR: 9.08: Magyarán szólva. — 9.23: Mozart-művek.

— 10.35: Részletek Palestrina

„Énekek éneke’' című sorozatából. — 10.55: Sikerlemezek

CO-n. — 11.50: Pillangókisaszszony. — 13.05: Prizma. — 13.35: Megtervezett véletlenek. —13.51: Magyar zeneszerzők. — 14.31:

Igor Lundstrem dzsesszzene- kara játszik. — 15.00: Pophullám. — 16.00: Händel: Vízizene.

— 17.00: Diákfélóra. — 17.30:

Népek dalaiból. — 17.45: Dmit- rij Sosztakovics müveiből. — 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról. — 19.05: Rádióhangvcr- senyekről. — 19.35: Budapesti

Zenei Hetek. — 21.15: Népszerű szimfonikus művek. — 21.40:

Opera-müvészlemezek. — 22.30: Holland fesztivál ’86.

MISKOLCI STUDIO

(a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on)

17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Csonka László (A tartalomból: ősz a Mátrában — Régészeti szenzációk Radostyánból — Régi szíVk- mák, régi táncok, régi dalok — Erdőbényei kádárok — Szó-szólóban. Mérő Miklós jegyzete) — 18.00: Észak-magyarországi krónika (Miskolc Megyei Város Tanácsa vb-ülésén a Pamutfonóipari Vállalat dolgozóinak érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi jogszabályok betartásáról hallgatott meg jelentést.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.

televízió

1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00: A Hortobágyon. Tévéfilm.

— 9.35: Énekel: Peter Dvorsky.

Csehszlovák film. — 10.36: Képújság. — 16.50: Hírek. — 16.55: Megzavart ritmusok. — 17.10: Elnöki lelátó. Portré. — 17.35:

Száz híres festmény. — 17.45:

Bqlga tájak, városok. Angol rövidfilm. — 18.15: Képújság. — 18.20: Reklám. — 18.30: Telesport. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese.

— 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó 1. — 20.00: Reklám. — 20.05: Két férfi, egy eset. NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat. — 21.05:

Betűreklám. — 21.10: Hírháttér. — 22.00: Modern Magyar Képtár. — Pécs. — 22.30: Híradó 3. — 22.40: Himnusz.

2. MŰSOR: 17.10.: Képújság. —

17.15: Kuckó. — 17.45: A nősülés viszontagságai. Lengyel filmsorozat. — 18.35: Kamera. Szabó István: Mephisto. — 19.15: Dmit- rij Sosztakovics. Szovjet portréfilm. — 20.00: Vendégjáték. — 20.30: A hét különkiadása. Jobb környezetünkért. — 21.15: Híradó 2. — 21.35: Reklám. — 21.40: A nősülés viszontagságai. Lengyel filmsorozat. — 23.15: Kép- újság.

1. MŰSOR: 8.50: Hírek. —

9.00: Iskolatévé. — 9.20: Komp- lex intézkedések a mezőgazdaságban. — 10.00: A háború borzalmai. Spanyol filmsorozat. — 10.55: A túl fiatalon kötött házasság problémái. — 11.25: A

Televízió diszpécserszolgálata. — 11.55: Orvosi tanácsok. — 12.05: A rendőrség naplójából. — 12.15: Hírek. — 15.10: Hírek. — 15.15: Iskolatévé. — 15.35: Középiskolások műsora. — 16.05: A testmozgás egészség. — 16.20: Az

ultrahang és annak gyakorlati felhasználása. — 16.55: Tudósítóink jelentik. — 17.20: Közvetítés a gyermekdal-vetélkedőről. — 18.20: Esti mese. — 18.30: URH- kocsival. — 19.10: Gazdasági

jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. —

20.00: Csendes háztartás. Tévékomédia. — 21.20: Autósok-moto- rosok magazinja. — 22.00: Szovjet zenés, szórakoztató tévémül sor. — 22.50: Hírek.

2. MŰSOR: 15.05: A nyugdíjasnak soha sincs ideje. NDK filmsorozat. — 15.55: Előkészítés a honvédelmi sportvetélkedőre.

— 16.05: Hírek. — 16.10: Rövidfilmek a képernyőn. — 17.10:

A Mézga család útikalandjai. Magyar rajzfilmsorozat. — 17.40: Utazás a világűrben. — 19.00:

Tévétorna. — 19.10: Esti mese.

— 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.05: Bra- tislavai zenei ünnepségek. Hangversenyműsor.

mozi

BÉKE: Keserű igazság. Magyar. Kezdés: nlü és fl2 órakor. — Break II. Színes amerikai zenés. Kiemelt III. helyár! Kezdés: f3, f5, f7 és f9

órakor. — KOSSUTH: Féktelenül. Mb. színes szovjet. 14 év! Kezdés: f4 órakor. — Break II. Színes amerikai zenés, Kiemelt III. helyár! Kezdés: Í6 és í'8 órakor. — TÁNCSICS: Keserű igazság. Magyar. Kezdés: f4 órakor. — A tenger zamata. Mb. színes olasz vígjáték. 14 év! II. helyár! Kezdés: f6 és 18 órakor. — TÁNCSICS VI- DEOMOZI: Bruce Lee. a legenda. Színes feliratos hongkongi —amerikai dokumentumfilm. Kezdés: 9, 11. Í3. f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: A smaragd románca. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — A nyugodt nap éve. Lengyel. 14 év! Kezdés: Í5

órakor. — SZIKRA: A Saolin templom szent köntöse. Színes kínai—hongkongi kung-fu film. Kiemelt III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA: Maradok hűtlen híve. Mb. színes amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — Idő van. Színes magyar. g; év! Kezdés: 4 órakor. — FÁKLYA KAMARA; Lady Chatterley szeretője. Mb. francia—angol. 18 év! III. helyár! Kezdés: f5óra- kor. — PETŐFI: A láthatatlan ember. Mb. színes szovjet. Kezdés: i'5 és í7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Újra Do- naldék! Színes amerikai rajzfilm. II. helyár! Kezdés: 5 órakor. — A lovakat lelövik, ugye? Színes amerikai. 14 év! II. hely- ár! Kezdés; 7 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI: Ártatlanság bizonyítása. Mb. színes angol krimi. 14 év! Kezdés: f7 órakor. — EGYETEM: Az ember, aki túl sokat tudott. Mb. színes angol krimi. III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — HÁMOR: Nehéz fiúk. Szovjet. 14 év! Kezdés: íö órakor. — PERECES: Vabank II. Mb. színes lengyel krimi. II. helyár! Kezdés; 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Szerelem és galambok. Mb. színes szovjet vígjáték. Kezdés: 4 órakor. — Filmmúzeumi előadás: Elfújta a szél I—II. Színes amerikai. Dupla kiemelt III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — LENINVA- ROS: Macskafogó. Színes magyar rajzjátékfilm. Hl. helyár! Kezdés: f6 és 18 órakor. — MEZŐKÖVESD: A csapat.

Szovjet háborús kalandfilm. Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY; Jégkirály- nü (felújítás). .Mb. színes szovjet. Kezdés; Spórakor. — Break. Színes amerikai zenés. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — őzd, BÉKE: Vabank II. Mb. színes lengyel krimiparódia. II. helyár! Kezdés: & és 7 órakor. — SÁROSPATAK: A Nagy Generáció. Színes magyar, 14 év! Kezdés: fő és 7 órakor. — SZERENCS: Egy maréknyi dollárért. Színes olasz western. 14 év! Kiemelt III. helyár! Kezdés; G órakor. — EDELÉNY: Képvadászok. Színes magyar. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Nászút féláron. Magyar vígjáték. 14 év! Kezdés; 6 órakor. — ÜJ VIDEO MOZIK:

SZMT Oktatási Központ: Legyőzhetetlen kard. Színes feliratos hongkongi kalandfilm.

Kezdés: 7 órakor. — FÁKLYA

VIDEOMOZI: A Nagyfőnök.

Színes feliratos hongkongi

kung-fu film. Kezdés: f3 és f7 órakor.

Dolgozókat alkalmaznak

„Ezt a filmet 1956 nyarán készítették a magyar film- . művészek.” — Ez a felirat

■ olvasható a mától látható [ Keserű igazság című magyar film főcíme előtt. Igen, több mint harminc esztendő

, telt el Várkonyi Zoltán film■ jének forgatása óta. A mű i addig dobozban állt, a nagyközönség általában nem is r tudhatott róla. Talán — a j; szakmán kívül — csak azok : hiányolták bemutatását, akik !i Várkonyi Zoltán vagy Rutt■ kai Éva, esetleg más közre- 1 működő művészek életművét i ismertető művekben talál- 1 koztak a film címével, s

esetleges rövid méltatásával. , Ma már szükségtelen azt firtatni, vajon az eltelt, több mint három évtized alatt miért nem nyílott lehetőség j e film megismerésére, különösen akkor, ha a hetvenes évek vége felé elkezdó- 1 dött a hazai filmművészet- i ben is az ötvenes évek „fe- • kete dobozának” nyitogatása - és az adott korról számos film készült, s köztük nem- ) csak olyan rangos művek,

1 mint az Angi Vera meg A ' ménesgazda, hanem kevéssé ! elmélyültek, kevéssé politi- ! kusak, kevéssé művésziek-is. í Igazán helye lett volna, ha i korábban nem, úgy ezeknek a sorában a Keserű igaz- j ságnak, amely az ötvenes i évekről éppen az ötvenes években készült, s alkotói nem egy utólagos mérlegelés, egy több évtizednyi törté- 1 nelmi távlat és nem kevés előítélet alapján álltak hozzá — tisztelet a kivételnek — a kor ábrázolásához, fordulatai, mozzanatai indítékai- • nak elemzéséhez. Ez a film akkor született, amikor a benne ábrázolt cselekmények történtek, s felfogható az adott korszak művészi megfogalmazású önvizsgálatának, önkritikájának is. Bemutatásának akkori lehetőségét az 1956-os ellenforradalom előszele és maga az ellenforradalom tehette lehetetlenné.

Most itt van filmvászna- 1 inkon, láthatjuk, s élvezhetjük. Igen, élvezhetjük, mert e film ma is friss, eleven, s eltekintve fekete-fehér képeitől, egy-két már idejétmúlt filmes ábrázolásától, igenis modernnek fogadhatjuk el. E film egy történetet beszél el, egy -bizonyos Sztankó nevű építési vállalati igazgató, az 1955-ös esztendő — akkor játszódik — jellegzetes karrierista figurája esetét, aki kellő szakmai felkészültség nélkül hajszol- j ja az eredményeket, nerc tűr ellenvéleményt, szakmai észrevételt, s mikor baj van, amikor a rosszul alapozott óriási betonépítmény összeomlik és munkásokat temet maga alá, egyszerűen áthárítja a felelősséget arra, aki éppen őt óvta a meggondolatlan intézkedésektől. Azt viszi el a rendőrség, ö pedig előlép trösztvezérré. Megdöbbentő jelkép a film utolsó képsora: a megdicsőült, de magára maradt Sztankó igazgatóval szembefordul az I elvitetett mérnök kutyája, a Senki; csak a kutya ugat rá, s attól csak egy hirtelen becsapott kapurács tudja meg- 1 védeni. Meditálni lehet, va- l J

jón Sztankó helye a rács melyik oldalán lenne. A történet mögött azonban sokkal mélyebb mondandó húzódik: egy rosszul megalapozott építmény omlik össze felelőtlen vezetői irányítás, erőszakos sikerhajszolás miatt és követel áldozatokat. Ne felejtsük: 1956 júliusában készült e film, amikor az MDP Központi Vezetősége összeült, hogy levonja az elmúlt évek tanulságait, s felmentette, de felelősségre nem vonta Rákosi Mátyást. A film készítése persze jóval előbb kezdődött, csak a végső munkálatok estek egybe ezzel a nevezetes dátummal, de még harminc év után is döbbenetes erejű ez a párhuzam.

A film forgatókönyvét a rendező, valamint Kövesi Endre és Nádasy László írta, Hegyi Barna volt az operatőrje. Ott vannak ebben a filmben a kor jellegzetes alakjai és történései. Sztankó nagysodrú, dinamikus ember, részletek nem érdeklik, a sikert látja csak, ami akadályozná, vagy gátolná a megalapozatlan elképzeléseket, az bürokratikus, vagy éppen ellenséges megnyilvánulás szerinte. Szereti magát népszerűsíttetni, akár még falazási versenyre is kiáll a kőművesekkel, szeret mulatni, szép szeretőt tartani, s nagyon szeret lent élni a vidéki építkezésen, mert ott, az őt mindig féltő pesti feleségtől távol, igazán cézár lehet, vagy legalábbis annak hiheti magát. Kitűnő a film korfestése, hangulata. Fiatal, a cselekmény idején még kisgyermek, vágy éppen nem is élt kollégákkal néztem a filmet. Tartottam tőle, nem jut el hozzájuk — a kor ismeretének hiánya miatt — a teljes mondandó. Szerencsére tévedtem. Értették és befogadták. Ez a film kiállta a három évtized próbáját. Még akkor is, ha az említett igazgató és a belgiumi egyetemi évei miatt meghurcolt egykori barátja és most maga mellé vett segítőtársa, a képzett mérnök közötti feszültség ma már sematikusnak hat, hiszen az említett korszakot ábrázoló művekben azóta — jól-rosszul — oly sokszor volt jelen ez a konfliktus.

Bessenyei Ferenc kitűnő Sztankó szerepében. Fájdalommal láthatjuk a most elhunyt Ruttkai Éva nagyszerű alakítását az igazgató kedvesének figurájában. Csakúgy, mint Molnár Tibort, Barsi Bélát és egy sor más, azóta örökre eltávozott művészt a kisebb-nagyobb szerepekben; a köztünk élők közül Gábor Miklóst a meghurcolt mérnök alakjában, Sinkovits Imre, Szemere Vera. Kálmán György és mások szerepformálásait.

Kár volt három évtizedig dobozban tartani ezt a filmet. Aki Miskolcon látni akarja, igyekezzen, mert — a műsorfüzet szerint — csak ma és holnap délelőtt vetítik a Béke, ma délután egy előadásban a Táncsics moziban. Ügy tűnik, még most sem fór a programba .. . (?)

Benedek Miklós

Vannak szkeptikusok, akik úgy vélekednek, hogy a viták önmagukért valók. Szemernyi igazsága a kétkedőknek, hogy a viták önmagukban valóban nem oldanak meg kérdéseket, jobban mondva, elméleti útra terelve a kérdések felvetését és megválaszolását, csak elméleti válaszokra képesek. Amit vagy követ a gyakorlat vagy sein! Mondanunk sem kell talán, az lenne a jó és a célszerű, ha a vitákban leszűrt tapasztalatok valamiképpen megjelennének mégis a gyakorlati kivitelezésben.

Ez persze csak okoskodás, a Borsodi Szemle napokban megjelent szeptemberi számát böngészve viszont óhatatlanul ez jutott elsőként is az eszembe. No, és az, hogy remélhetőleg nemcsak a közművelődés szűkén értelmezett és vett'szakemberei kísérik figyelemmel azt a vitát, melyet pedagógiaiközművelődési folyóiratunk elindított a közelmúltban. (Vagy azok se? — kérdezhetném, mert sajnálatos tapasztalatom, hogy olykor maga a szakma, a népművelők sem veszik elég komolyan magukat, a tiszteletre méltó, komoly erőfeszítések mellett ugyanis tapasztalható egyfajta kiábrándulás, amolyan „pénz nélkül nincs közművelődés sem” szemléletbe való belenyugvás, vagy éppen ennek ellentettje, a bárminemű megalkuvások árán is gazdaságossági szemlélet.) Számomra az eddig lefolyt vita egyik fontos tanulsága ugyanis az volt, hogy az egyik alapvető baj éppen a „kinek az ügye?” kérdés leszűkítése. Közműveltségünk, kulturáltságunk állapota ugyanis nem a népművelők, a közművelődés szakembereinek belterjes problémázgatása. S rendkívül veszélyes következményekkel járhat a belenyugvás abba, hogy a „társadalmi praxis nem igényli” a közművelődés fejlesztését. Mint ahogyan a társadalom demokratikus fejlődése sem óhaj, célkitűzés vagy politikai döntés kérdése csupán, a közművelődés fejlesztése (mint eszköz, a demokratikus fejlődés menetében) sem néhány ember vessző^ paripája. Nem érzelmi hozzáállás kérdése, hogy a művelődési otthon hálózatot úgy

fejlesszük, hogy az valóban megfeleljen sokrétű funkciójának, hogy végre tisztába tegyük akár magát a műveltség fogalmát is. Bármenynyire is igyekszünk az ellenkezőjét bizonyítani, műveltségeszményünk — következésképpen kulturáltságunk mérőfoka is — a művészetekhez, s általában a humán műveltséghez — való viszonyunk. Holott a személyiség alakításában, a kulturált magatartásban — sokkal szélesebb hatásokkal kell számolnunk.

Mindez — ahogyan e szám hozzászólói közül többen is forszírozták —, nem jelentheti persze, hogy a közművelődés lemondhatna az értékközvetítésről, mint egyik alapvető feladatáról. De azt mégiscsak érdemes lenne utánagondolni — ezt már én teszem hozzá —, hogy az arisztokratikus műveltség- eszményünk meddig és mennyiben tartható? S azután van még egy, e mostani lapszám hozzászólásaiban többszörösen is feszegetett kérdés, ez pedig a képzés ügye. Lehetne itt a levelezőképzés fonákságait elemezgetni, mint ahogyan teszik is. De szólni kell arról is, hogy közművelődés felé fordulásunkat nagymértékben behatárolja és befolyásolja közoktatásunk egészének állapota is. Azaz, korántsem elegendő — akár nappali tagozaton is! — megfelelő számú, jói felkészült népművelőt képeznünk, az önművelésre, s általában a művelődésre való igényt alapozni az iskola egészének folyamatában kell. Ott kell azt az igényt kialakítani, amely sarkall a folyamatos öngazdagításra, s ránevel az értékek befogadására.

Néhány gondolatot formáztam tovább a szeptemberi szám hozzászólásaiból. Bevallottan, nem ismertetni kívántam ezeket az írásokat, inkább ráirányítani a figyelmet e vitára. Akár úgy is, hogy a Borsodi Művelődés korábbi számait is előkeressék mindazok, akik érdekeltek a közművelődés fejlesztésében. S elöljáróban kifejtettem ama. véleményemet, hogy az érdekeltek nemcsak a szakmabeliek, nemcsak a népművelők.

' (csutorás)

A Diósgyőri Papírgyár munkatársat keres kontírozó könyvelő munkakörbe. Feltétel: középfokú végzettség és minimum 5 év gyakorlat. .Jelentkezni lellet személyesen a gyárban, vagy az 51-333-as telefonszámon.

Egyetemi tanszék számitás- technikai laboratóriumába szakképzett operátort keres. Jelentkezni lehet a Nehézipari Műszaki Egyetemen az A1. ép. 223. sz. szobában, Miskolc. Telefon: 65-111 18-10.