Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám
1986. október 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 „Az atomerömüvi villa- mosenergio-termelés a tervidőszak végére az 1985. évinek közel kétszeresére növekedjen." Egy mondat a tervtörvénybő! Tovább épül a Paksi Atomerőmű Már jócskán benne jártunk 1977 elején az első energiaválságban, a villamos ipar egyik jeles vezető képviselője mégis, még akkor is határozottan nyilatkozta: az ország villamosenergia-igé- n.ye a következő tíz esztendőben is változatlan — azaz évente 7—8 százalékos — sebességgel fog növekedni. Az ésszerűbb energiagazdálkodás jóvoltából ez szerencsére nem következett be, ám így is meglepőnek tűnhet: 1975-ben a népgazdaság összes felhasználása 20,8 milliárd kilowattóra volt, tavaly pedig mór ennek több mint másfélszeresét fogyasztottuk. Nélkülözhetetlen Valóban, ez nem kevés. Mégis érthető a növekedés, hiszen messze vagyunk még — ahogyan a szakemberek mondják — a telítődéstől. Különösen igaz ez a háztartásokra, mert amíg nálunk ma egy átlagos család évente mintegy 19Ö0 kilowattórányi „villanyt” fogyaszt, addig ez a szóm a legfejlettebb nyugati országokban eléri a 7000-et. Ami azt is jelzi: még jó darabig számítani kell a villamosener- gia-igény dinamikus növekedésére. A VII. ötéves terv számol is ezzel, a lakossági és kommunális fogyasztás például a tervidőszakban évente 4,6 százalékkal emelkedhet. A növekvő igényeket, a korábbi terveknek megfelelően, a Paksi Atomerőmű újabb blokkjainak belépése fedezi. Az atomerőmű üzemszerűen működő két — egyenként 440 megawattos — blokkja tavaly 6,48 milliárd kilowattóra villamos energiát szolgáltatott. (Ez az 1975. évi fogyasztásnak majdnem egy- harmadát fedezhette volna.) • A szakemberek igen elégedettek az atomerőmű teljesítményével, hiszen a két blokk tavaly majdnem 800 millió kilowattal adott többet a tervezettnél. (Ez bizony — nem éppen problémamentes energetikai viszonyaink közepette — nagyon jól is jött.) 30 százalékkal Az erőmű harmadik blokkját éppen napjainkban indították, az első, úgynevezett párhuzamos kapcsolásra most szeptemberben került sor. így már ez a blokk is villamos energiát szolgáltat az országnak, noha hat hónapig még nem teljes kapacitással — ez a próbaüzem időszaka. Jövőre azonban már ez a blokk is %—3 milliárd kilowattórát termel. A negyedik 440 megawattos blokk párhuzamos kapcsolása a tervek szerint a jövő év végére várható. így — a hat hónapos próbaüzemet követően — 1988 közepétől már teljes kapacitással termel villamos energiát az első, 1760 megawattos Paksi Atomerőmű. Ami azt jelenti, hogy évente legalább 12 milliárd kilowattóra energiát az atomerőműtől kap az ország, de a szakemberek szerint esetleg az évi 13 milliárd is elérhető. Ha 12,5 milliárddal számolunk, akkor csaknem 30 százalékát fedezhetjük az 1990- re számított fogyasztásnak. Nem lényegtelen hányad ez, hiszen — ha már felépült az atomerőmű — az energiának ez a legolcsóbb fajtája. E szempont is amellett szól, hogy az ország későbbi energiaigény-növekményét is zömében atomerőmű fedezze. Egy újabb atomerőmű, amely a tervekben Paks II. névre hallgat. E második építési ütemben további, mintegy 2000 megawattal bővül a kapacitás. A második atomerőmű azért kerül szintén Paksra, mert a jelenlegi telephely legalább 4000 megawatt teljesítőképességű atomerőmű telepítésére megfelelő minden szempontból. Ugyanakkor előny és a beruházás költségeit csökkentő tényező, hogy itt az erőművi és a járulékos infrastruktúra zöme már rendelkezésre áll, nem szükséges kiépíteni. Paks II. blokkjai 1000 megawattosak lesznek, ezek telepítése ugyanis fajlagosan olcsóbb — az egy-egy kilowattóra megtermelésére jutó beruházási összeg kisebb. Ugyanakkor ez az új „ezres” atomerőművi blokk a ma legkorszerűbb szovjet konstrukció, megfelel a nemzetközi előírásoknak. Paks II. a kilencvenes évek során épül fel. Teljes kapacitással várhatóan az ezredfordulótól termel majd. így ekkor már — az addig természetesen jócskán megnövekvő — villamosenergiaigényünknek 45—50 százalékát leszünk képesek atomenergiából fedezni. T. B. Az Angyal Nagybátyámnak — mint a mesében — volt három malaca. Vásárra készült vinni őket, amikor beállított hozzá az angyali lelkű falusi kondás, akinek a neve is Angyal volt, hogy hót ő megvenné az egyiket, mennyiért adja gazduram? Gazduram nyolcszáz forintra tartotta a jószágot, egy fillérrel se kevesebbre. Angyal bácsinak tetszettek a malacok, de azért alkudozni szeretett volna, hiszen ilyenkor úgy szokás. — Nem adná gazduram kilencért? — kérdezte kissé rostéikedve' az öreg, aki a számolással\bizony hadilábon állt. Nagybátyám előbb meghökkent, de'aztán fontoskodó arcot vágva, némi töprengés után azt mondta: — Jól van, no, nem bánom, odaadom annyiért, ha mór annyira akarja. Angyal bácsi elővette a bukszáját, s komótosan számolni kezdte a pénzt. ...hatszáz, hétszáz, nyolcszáz. Itt elakadt. Vala mi nem stimmelt. Újra számolt. A homloka gyöngyö zött, a pipája kialudt. Nagybátyám nem bírta tovább, kibuggyant belőle a nevetés. — No, áll még az alku, viszi .kilencért? Angyal bácsi egy gyermek ártatlanságával lehajtotta a fejét. Mint aki rossz fát tett a tűzre, mondta: — így jár az, aki vén korára se tanul meg számolni! De azért elvihette a malacot, sódaronként kétszáz forintért. Füléért, farkáért nem kellett külön fizetni. S fölhajtottak egy-egy pohárral áldomásként nagybátyám savanyú borából. Fecske Csaba Szüret ’86 Az LKM Ifjúsági Klubjában 1986. október 10-én 19 órától Szüret ’86 címmel bált rendeznek, ahol tombola, szépségverseny és vacsora is várja az érdeklődőket. Jegyek az LKM KlSZ-bizott- ságán és az Ifjúsági Klubban pénteken délig válthatók. A sebészet egyik kórterme. Várják a jelentkezőket! Kórbáztörténeti gyűjtemény a Semmelweisben Megszokott dolog, hogy az ember kidobja a limlomnak ítélt holmikat. Elöregedett, haszontalanná vált tárgyaink idővel a fejünkre nőnek, s már csak a helyszűke miatti kényszerből is selejtezünk. így aztán egymást követő generációk semmisítik meg az előzőek felgyülemlett tárgyi emlékeit — hacsak azok valamilyen okból nem válnak számunkra fontossá, például ha a múltat őrizni szeretnénk! Nos, ez utóbbi mondat lehetne a mottója egy elhatározásnak, amelyet a miskolci Semmelweis Kórház igazgatósága kezdeményezett. A közember csak azt látja, építgetik, újítgatják a városi kórházat, évek óta szemlélheti a túrás-fúrósok nyomait, tanúja lehet a belterületen új épületek emelkedésének és a régiek megújulásának. A szakember mindezt úgy fogalmazza meg: „egyre előrehaladottabb állapotba kerül a kórház rekonstrukciója.” Hovatovább a tíz-húsz évvel ezelőtt nyugdíjba ment gárda már eltévedne ebben a „megbolygatott régi rendben”. Többek között a rekonstrukció is adta az ötletet: egy kórháztörténeti gyűjtemény létrehozását. Hiszen az 1900-as évek elején épült intézménynek szinte semmi tárgyi dokumentációja nincs, ami a közelmúltról tudósítana a mostani generációnak. Ezért is fordul a kórház vezetősége mindenkihez a megyében, hogy bármiféle — otthon esetleg csak fölösleges Az egykori sebészeti pavilon. kacatként lapuló — tárgyi emléket a kórházról szívesen fogad. Legyen az régi, ma már használhatatlan műszer, vagy éppen oklevél, bizonyítvány, fénykép, életrajz azokról, akik itt dolgoztak, ismereteiben elavult szakkönyv ... vagyis minden olyan relikvia, írásos vagy tárgyi dokumentum, amely az egykori kórház létével, működésével valamilyen módon kapcsolatos. Felsorolni is lehetetlenség hát, a leendő gyűjtemény szervezőinek mi minden kincset rejthetnek a hozzátartozók (özvegyek, gyermekek, unokák ...) fiókjai, szekrényei. Annál is inkább, mivel a még tíz-húsz évvel ezelőtt nyugdíjba ment dolgozókról se igen maradt semmiféle tárgyi emlék. Természetes az is, hogy ezektől az emlékektől a hozzátartozók sem szívesen válnának meg véglegesen. Reprodukció: Laczó József Ezért a kórház az írásos dokumentációkról — ha ez szükséges — fénymásolatot is készíttet, s az eredetit visszaadja a tulajdonosának. Az érdeklődőknek-érintet- teknek annyit már elmondhatunk — a kórháztörténeti gyűjtemény „alapkőletétele” a közelmúltban már meg is történt. Méghozzá egy fényképalbum formájában, amelyet 1928-ban készített a miskolci Rosenblatt Műterem egyik fényképésze, megörökítvén a sebészet egykori épületét. A jellegzetesen barna fotográfiákon nemcsak a külső épületet, hanem a kórtermeket, műtőt, sterilezőt stb. is láthatjuk. ízelítőnek talán elég eny- nyi. Mindenesetre azoknak, akik szeretnének hozzájárulni valamivel a kórházi múlt megőrzéséhez, az intézmény orvosi könyvtárában várják a jelentkezését! Keresztény Gabriella Módosítani fogják. Elavult. Még szerencse, hogy a család mint intézmény nem avult el. mert akkor azon is változtatni kellene. A család azonban stabil intézmény, tudom az országos vitákból, óhajtják az emberek, írta többször a Nők Lapja is. A törvénnyel azonban baj lehet. Itt van mindjárt a „legfőbb érték, a gyermek- tartás”. Valaki fizet az első házasságából származó egy gyermek után 20 százalékot. Rendjén van. A második házasságában négy gyermeket nevel. Ha ezekre a gyermekekre is 20—20 százalékot költ a papa, akkor ő és a mama éhen halnak, mert ötször húsz százalék az a papa fizuja, anya meg gyesen van a negyedikkel. Ha másodszor is elválik, akkor csak a fele fizetését tilthatják le, azaz mind az öt kis lurkó egyformán 10—10 százalékot kap. Valami itt nem stimmel, mert a válás sem jó (mondták a Hírháttérben). Még szerencse, hogy a házasságkötések száma csökken, így néhány év múlva nem lesz aki elváljon. Valóban módosításra szorul a törvény, mert ha valaki falból elválik és egy les, nyilvános becsületsértésért. Ebbe a műfajba tartozik a fizikai fenyítés (verés) is. A feleségét rendszeresen verő házastárs által okozott 8 napon túl gyógy érméké van, akkor anya kapja a családi pótlékot egész addig, amíg a gyermek munkába áll. Ez az összeg egyetemet végzett gyermeknél elérheti a 160—170 ezer forintot. A „fal válás” (az, hogy átíratják a személyi igazolványukat) 2000 forintból kijön. Ennyiért lassanként egy Trabantot se lehet átíratni. Azért is jó ha módosítják a törvényt, mert egy férj a feleségét nyilvánosan is le „lazaerkölcsűz”-heti, míg ha egy valóban „lazaerkölcsűt” „lazaerkölcsűz” le nyilvánosan, akkor fizet, mint a kögyuló, egész más elbírálás, alá esik, mintha a barátnőt pofozza meg (eléggé el nem ítélhető módon) a férfi. Nagyon érdekes, de ez így van az egyenlítő környékén az őserdőben is. Egy Bimby nevű egyetemi hallgató mesélte, hogy neki 17 felesége volt, mikor legutóbb otthon járt és azokkal azt csinálhatott, amit akart. Ha viszont a szomszéd sátorból való lánynak adott egy fülest, büntetésből három napig akkor se alhatott a fán, ha esett az eső! 'Az új törvény nehezíteni fogja a válást. Csak helyeselni lehet a koncepciót. Vé- vül is honnan tudja az a házaspár, hogy ők válni akarnak vagy sem?! Ez joggal feltételezhető, ugyanis ha eszük lett volna, össze sem házasodnak. Az elvált nők sanyarú helyzeténél, csak az elvált férfiak helyzete sanyarúbb. Nincs aki megkérdezze, hol voltál? Hová mész? Mire költötted a pénzt?! Nincs aki fölfedezze a hosszú vöröses szőke hajszálat az atlétatrikón. Nincs kinek elmondani a legújabb munkasikereket, filmélményt. Nincsenek közös célok, közös séták a múzeumba, könyvtárba. (Ezeket a szépségeket egy haladó albán filmben láttam. Hiába, van akinek sikerül az élet!) Ha én lennék a jogalkotó, már a házasságkötésre is csak bíróság előtt kerülhetne sor és csak akkor, ha tanúkkal igazolná a pár, hogy már régen harmonikusan együtt élnek, gyermekeik, unokáik vannak. Legyen kitüntetés férjhek vagy feleségnek lenni! A korhatárt is föl kellene emelni. 60 éven alul senki nem köthetne házasságot. Garantálom, alig lenne válás. Megnyugtat az is, hogy kibővítik a családsegítő, családfigyelő hálózatot. A családfigyelő nem azonos a kukkolóval, hanem a parkőrhöz hasonló nemes céllal járja a családokat. Nagy hegyes botjára fölszúrja a hulladékot, majd ürít a kukába. Szinte látom lelki szemeimmel, amikor a férj kezében megáll a hokedli, amit asszonyára emelt, mert ] agyába villant: mi lesz ha jön a családsegítő? Hogy fogja megmagyarázni azt az újabb kis 8 centis horzsolást a nej fején? Várom az új családjogi törvényt! Bízom abban, hogy az új módosított törvény életbelépése után, kis hazánkban sok-sok jó család fog élni, dolgozni, szaporodni. És ha ez így történik, akkor a KRESZ-t is módosítani kell, hátha attól meg sok-sok jó kocsi lesz. Bérezés József