Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. október 17., péntek 1 l j ] ( c* 17. Az új mechanizmus Az 1960-as évtized első felében a gazdaság tartó­san és egyenletesen fejlő­dött, a lakosság minden osztályának és rétegének életkörülményei számbave- hetően javultak. A máso­dik ötéves terv céljai va­lóra váltak, öt év alatt az ipari termelés 47 százalék­kal, a mezőgazdaságé 10 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem növeke­désének mértéke 25 száza­lékos volt. 1965 körül azonban mind­inkább megmutatkozott, hogy a fejlődés adott, úgy­nevezett extenzív forrásai kimerülőben vannak. A munkaerő létszámának nö­velése az addigi ütemben nem volt lehetséges, és nem is volt kívánatos, hiszen ettől nem lehetett gazdasá­gos termelést várni. Az in­tenzív fejlesztés követelmé­nyei nyomultak előtérbe, azaz, hogy mindenekelőtt gyártás- és gyártmányfej­lesztés korszerűsítése révén lényegesen növeljék a jó minőségű, exportképes ter­mékek gyártását, a munka termelékenységét. Csak ilyen módon lehetett meg­akadályozni a gazdasági növekedés ütemének érzé­kelhető lassúbbodását, és lendületet adni az ipari és mezőgazdasági fejlődésnek. Emellett már ekkor felis­merhető volt a gazdaság­nak az a krónikussá vált baja is, hogy a fogyasztás és felhalmozás együttes ér­téke meghaladta a nemzeti jövedelmet, ami különösen külkereskedelmi mérle­günkben egyensúlyzavarok­hoz vezetett. A népgazdaság intenzív fejlesztésének követelmé­nyei sürgetően előírták a gazdaságirányítás felülvizs­gálatát és tökéletesítését. A gazdaságirányítási rendszer 1957 és 1958, tehát az or­szágos pártértekezlet és a VIII. kongresszus óta — amikor is lényeges újításo­kat vezettek be — sok új elemmel gazdagodott. De ezek az’ újítások végül is csak az adott gazdasági irányítási rendszeren belül változtattak, javítottak, de nem érintették a bizony nemegyszer sok évtizedes — megváltoztathatatlannak, szigorú törvényszerűségnek hitt — alap'elveket. Egyéb­ként is érvényesült egy olyan konzervatív felfogás, hogy az a társadalom, amely létrejött, már-már maga a tökély, nem pedig csak olyan alap, amelynek szüntelenül tovább kell fej­lődnie, és mindig a bizo­nyos fokú változás állapo­tában kell lennie. A gaz­dasági és társadalmi re­form, mint a szocialista tár­sadalom fejlesztésének esz­köze akkoriban még nem volt általánosan elfogadott kategóriája az elméleti munkának és a propagan­dának sem, sőt, nemegyszer elhajlónak minősítették azokat, akik ilyen nézete­ket képviseltek. Ilyen háttérrel még in­kább nagyra értékelhetjük, hogy az MSZMP sokoldalú kritikai elemzésekre tá­maszkodva — tudományos megközelítéssel és a szak­emberek igen széles köré­nek bevonásával végzett vizsgálatok alapján — ki­dolgozta a gazdaságirányí­tási rendszer átfogó re­formját. Ez a Központi Bi­zottságnak 1966 májusi ülé­sén kapta meg formáját, majd a konkrét intézkedési tervek kidolgozása után 1968. január 1-ével került bevezetésre a népgazdaság­ban. Az új gazdasági me­chanizmus bevezetése, az ellenforradalom leverése, és a hatalom visszaállítása, majd a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése mellett, a harmadik korszakalkotó tette a népi rendszer fejlő­désének, erős pillére a szo­cialista társadalmi beren­dezkedésnek. A reform célja az volt, hogy az anyagi és emberi erőforrásokat jobban hasz­nosítani lehessen, a gaz­dálkodó kollektívák kezde­ményezőkészsége erőtelje­sen növekedjen, meggyor­suljon a fejlődés üteme, és erőteljesebben javuljanak a lakosság életkörülményei. A reform azt is célozta, hogy a döntési jogköröket a mi­nisztériumi hatáskörből vállalati, tanácsi hatáskör­be adják, és az állami ve­zető szervek a népgazdaság fő irányainak tudományo­sabb alakítására, a hosszú távú tervek kidolgozására fordítsák figyelmüket. En­nek érdekében azonban az irányítás elvein és módsze­rein lényegesen változtatni kellett. A régi mechanizmus, a marxista közgazdaságtudo­mány régebbi felfogása sze­rint, tervutasításos mód­szerrel irányította a válla­latokat, előírta a termelés mennyiségét, sőt a kibocsá­tott termékek fajtáit, és még számos más mutatót is. Ezzel szemben új, és csak fokozatosan teret nyert felismerés volt az, hogy a népgazdaságot nem lehet egyetlen vállalatként irá­nyítani, a tervgazdálkodás nem egyenlő a tervutasítás­sal, hogy a szocialista gaz­daságban, amely tudvalévő­én árut termelő, nemcsak megtűrt, hanem döntő sze­repet kell biztosítani az áru- és pénzviszonyoknak. A központi tervezés nem függetlenítheti magát az ér­téktörvénytől, hanem mun­káját csak annak tudatos felismerésére és alkalmazá­sára alapozhatja. A gazda­sági irányításban már nem a közvetlen irányítási és elosztási módszerek, utasí­tások dominálnak, hanem a közvetett szabályozók, a gazdasági eszközök, a hitel- politika stb. És fontos sze­rephez jut á piaci mecha­nizmus is: a piacon mé­retnek meg a vállalatok termékei, vagyis a piaci mechanizmustól lehet el­várni, hogy az egyes termé­kek termelése, kínálata ru­galmasabban alkalmazkod­jék a kereslethez, a válla­latok pedig — mert ebben kell őket érdekeltté tenni — minderre igyekezzenek a legcélszerűbben felhasznál­ni gazdasági erőforrásaikat. Már az új mechanizmus bevezetésekor és azóta — ha magasabb fokon is — a piac helye és szerepe a szocialista gazdaságban a legvitatottabb téma. Ez an­nál is inkább így alakult, mivel a fogyasztó valóban a piacon érzékeli leginkább az áremelkedéseknek szá­mára kedvezőtlen hatását. S ilyenkor nemcsak régi­módi közgazdászok, hanem egyszerű fogyasztók is elő­szeretettel emlegetik érv­ként, hogy a tervutasításos mechanizmusban az árak szabályozottak és főleg sta­bilak voltak. Ez persze nem igaz, a termelési költségek növekedésével, a legalap­kivéve, a termékek ára, ha olykor burkoltan is, régeb­ben is nőtt. De különben is a piaci mechanizmus és a központi tervezés nem el­lentétes dolog: a kettő egy­ségesen, egymásra hatva működik, együttesen szabá­lyozzák a népgazdasági fő folyamatokat. Az viszont igaz, hogy a vállalatok szá­mára az állam nem ír elő kötelező tervmutatökat, ha­nem a közvetett szabályo­zás eszközével készteti, ösz­tönzi a társadalom céljai­nak szolgálatára őket. Hi­szen a cél a szükségletek kielégítése. A vállalati gaz­dálkodás akkor szolgálja jól ezt a célt, ha a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt elérve elégíti ki a keresletet, vagyis azt ter­mel, amire a társadalom­nak szüksége, fizetőképes kereslete van. Erre a vál­lalati nyereség a jó szabá­lyozó eszköz. Húsz év telt el az MSZMP Központi Bizottságának az új mechanizmus alapvető elveit elfogadó határozata, 18 annak gyakorlati beve­zetése óta. Megvalósulása nyomán a gazdasági élet, a vállalatok tevékenysége, a termelők és a fogyasztók gondolkodása teljesen meg­változott. Sok mindenről kiderült ugyan, hogy nem az elképzeléseknek megfe­lelően alakult, hibák és té­vedések is övezik azt az utat, amit azóta a magyar népgazdaság megtett. A nemzetközi környezet sem mindig a reményeink sze­rint befolyásolta eredmé­nyeinket. De egészében a gazdasági irányítási rend­szer reformjának legfőbb elvei, törekvései, az egész változtatás módszertana, szelleme bevált. Túlzás nél­kül állítható, hogy e re­form nélkül nem tudtunk volna elindulni a korszerű szocialista gazdálkodás, és a fejlettebb szocialista tár­sadalmi viszonyok létreho­zásának göröngyös útján. Nem szabad ugyanis egy pillanatra sem szem elől téveszteni, hogy a gazdasá­gi mechanizmus megrefor­málását politikai okok is indokolták. Nevezetesen a szocialista demokratizmus erősítése, mindenekelőtt persze, az emberi tevé­kenység fő -területén, a ter­melésben. Hiszen mivel a döntési hatásköröket lej­jebb vitték, közvetlenül, vagy legalábbis közvetle­nebbül érvényesülhet a de­mokratikus ellenőrzés. A közvetlen demokrácia for­mái, az önigazgató megol­dások, amelyek fejlődését napjainkban valósítjuk meg, végső fokon csakúgy a gazdasági mechanizmus­ból fakadtak, mint akár az Országgyűlésnek és tanácsi testületeknek például a ket­tős jelölés révén is erősö­dő közéleti szerepe. És e vonatkozásban is még mennyi lehetőség és tarta­lék rejlik az 1966-ban meg­hirdetett reformban! Kádár János még az új mechanizmus beindulása előtt, 1967 májusában így jellemezte a reformot: „A gazdaságirányítási rendszer reformájának alapjai jól kidolgozottak, a reform előre fog lendíteni bennün­ket, s ha jól felkészülünk teljes terjedelemben való bevezetésére, az néhány év múlva mindenféle tekintet­ben éreztetni fogja jó hatá­sát. A gazdaságvezetési re­formnak az a célja, hogy erősítsük vele mindazt, ami a mi társadalmunkban a szocializmust jelenti. Tehát: erősítsük politikai rendsze­rünket, rendszerünk de­mokratikus vonásait, erő­sítsük a szocializmus tér­közök szocialista tulajdonát, a szocialista termelési vi­szonyokat. Legyen még erő­sebb igazság az, hogy a szocialista társadalom épí­tésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalá­nak rendszeres emelkedé­sével.” (Következik: Néhány ta­nulság) Nemes János vetőbb fogyasztási cikkeket ’ r.ielőerőit, a termelési esz­Munkavédelmi kiállítás Magyar-iráni tárgyalásnk (Folytatás az 1. oldalról) A szívélyes légkörű talál­kozón megállapították, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek. Egyetértettek ab­ban, hogy további kölcsönös erőfeszítések szükségesek az együttműködési lehetőségek teljesebb kihasználása érde­kében. A találkozón jelen volt Marjai József miniszter­elnök-helyettes, Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter, Nagy Gábor és Kázmér Zsigmond, iráni részről Ali Reza Moa- jeri, Abbasz Ali Zali mező- gazdasági miniszter, Ahmad Azizi, a nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, Ali Mohammed Besrati, a külügyminiszter első helyet­tese, valamint Ali AkbarFa- razi. Az iráni kormányfő a nap folyamán Budapest neveze­tességeivel ismerkedett. A városnéző sétára elkísérte Hetényi István pénzügymi­niszter és Pénzes János, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese. A magas rangú vendég el­látogatott a Szépművészeti Múzeumba, ahol Tátrai Vil­mos főigazgató-helyettes ka­lauzolásával megtekintette az egyiptomi tárlat anyagát és a régi képtár XIX—XX. századi festményeit, köztük Cézanne és Courbet remek­műveit. A program a várnegyed­ben végződött.' Muszavi mi­niszterelnök megtekintette a városrész építészeti emléke­it, s gyönyörködött a főváros látképében. Az iráni kormányfő kísé­retének tagjai csütörtökön tárgyalásokat folytattak ma­gyar partnereikkel. Szerdán délelőtt Básti Já­nos, az SZMT vezető titkára nyitotta meg „Munkaruha- és egyéni védőeszköz-kiállítást és -bemutatót” a Rónai Sán­dor Művelődési Központban, Miskolcon. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat mel­lett az LKM munkavédelmi főosztálya is részt vett a ki­állításon. Kuttor Barna, az LKM munkavédelmi főosztá­lyának vezetője elmondta, hogy a diósgyőri munkásna­pokon a munkavédelmi kiál­lítás az egyik legszínvonala­sabb szakmai rendezvény volt, ezért vesznek részt ezen a bemutatón is. Régi és új propagandaeszközöket egy­aránt kiállítanak, bemutatják a számítógépes baleseti nyil­vántartás és elemzés fontos­ságát. A délután rendhagyó divat- bemutatóval kezdődött, a Munkaruházata Kereskedelmi Vállalat mutatta be kényel­mes és divatos termékeit. Répási Lászlóné kereskedel­mi igazgató elmondta, hogy A NATO az ellenőrzés kér­dését erőlteti és decemberre ígér választ a VSZ javasla­taira, — így változatlanul nincs haladás a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokon. A Nyugat számára az ellen­őrzés kérdése csak ürügy ahhoz, hogy megakadályoz­zák a gyakorlati leszerelést, mondotta a csütörtöki ülésen Iparági verseny (Folytatás az 1. oldalról) Ez a gyors ütemű műszaki fejlődés kihatott a dolgozók munkafeltételeire, számos te­rületen megteremtve ily mó­a vállalat 1980 óta évente négy megyében rendez kiállí­tást és bemutatót, ankéttal és beszélgetéssel összekötve. Itt találkozhatnak a vevők­kel, akik elmondják az álta­luk forgalmazott termékek­ről a véleményüket. André Wieland, az NDK nagykövete. Wieland hangoz­tatta, hogy a VSZ áltai ja­vasolt ellenőrzési rendsza­bályok szorosan összefügg­nek a bizalomépítő és biz­tonságerősítő rendszabályok­kal, amelyekben a stockhol­mi tanácskozáson állapodtak meg. dón az egészségesebb, biz­tonságosabb munkavégzés lehetőségeit. A tröszt vezetése a fenti­ekre való tekintettel azt a célt tűzte az iparág elé, hogy mind több dolgozó személyes ügyévé váljék a szakmai is­meretanyag és a hozzá szo­rosan kapcsolódó munkabiz­tonsági tudás elhbjátltása. Ezért született meg a vetél­kedők iparági szintre való emelésének gondolata, fel­keltve ezáltal az emberekben meglévő ösztönös, játékos versenyező kedvet. Az első munkavédelmi iparági vetélkedőt Nyíregy­házán, a másodikat Pécsett rendezték, míg a mostani, sorrendben á harmadik ver­senyre Miskolcon kerül sor. Tegnap a vetélkedő írásbeli és gyakorlati részét tartották meg, ma pedig szóbeliből vizsgáznak a csapatok, amit az eredményhirdetés, illetve a díjak átadása követ. Az iparági verseny egyik színfoltja, hogy kifejezetten munkavédelmi felszerelések­ből, tárgyakból kiállítást is rendeztek, ahol a gyártó vál­lalatok bemutatják a leg­újabb, legkorszerűbb termé­keiket, hogy azokat minél szélesebb körben megismer­jék a villamosenergia-ipar- ban. L. L. Fotó: Laczó József Élelmiszer-bem utafó Tegnap, az élelmezési világnap alkalmából, a Miskolci Sütőipari Vállalat, a Miskolci Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat, a megyei Tejipari Vállalat, valamint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat élelmiszer-kiállítást rendezett Miskolcon, a Pátria üzletközpontban. A közel ötszázféle termék bemutatójának programjában fogyasz­tó-termelő találkozó, valamint délelőtt 10 és 11 óra között díj­mentes kóstoló is szerepelt. Haderőcsökkentési tárgyalások Záróünnepség a megyei tanácson (Folytatás az 1. oldalról) Az előadást követően dr. Horváth Tibor, az NME Ál­lam- és Jogtudományi Ka­rának dékánja, a bűnmegelő­zési tanács társelnöke adott áttekintést a hónap esemé­nyeiről, és ismertette az „Egészséges ifjúságot 2000- re”, valamint az „Alkohol nyomában” című pályázat eredményeit. Az „Egész­séges ifjúságot 2000-re” két, egyenként 10 ezer forintos első díját Juhász Sándorné, mezőkövesdi vé­dőnő, valamint dr. Kozaró- czy Gyuláné, a Tiszakeszi Általános Iskola igazgatója nyerte el. A középiskolások körében meghirdetett pályá­zaton pedig egy tokaji diák­lány, Szakács Csilla, a Tokaji Ferenc Gimnázium tanulójá­nak plakátját találta leg­jobbnak a zsűri, így ő kapta az ezer forintot érő első dí­jat. (papp) Miskolc-Taxi Személy- és teherszállítás éjjel-nappal 17-000, 00-000 Rendelés, előrendelés (nyilvános telefonon is) KEVESEBB TÜZELD, i : ...-.........MELEGEBB LAKÁS H ŐSZIGETELŐ TAPÉTA HŐSZIGETELŐ ÉRTEKE 8 cm« TÉGLAFAL VASTAGSÁGNAK FELEL MEG Megrendelhető ÉPÜLETEK HŐSZIGETELŐ ANYAGAI THERMOTEKés DRYVIT /Rendszer» •RAGASZTÓ ÜVEGSZÖVETHÁLÖ, MÚANYAGVAKOLAT* GIPSZ-ROZETTÄK. ERKÉLY KERITÉSELEMEK. diszitöszegelyek* torgalmazza__________ÉPÍTŐ és VEGYIANYAG ÜZLET* M ISKOLC-DIÓSGYŐR Táncsics tér és Blaha Lujza u sarok lel:77-437

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents