Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
A Szovjetunió nem mond le a megegyezés lehetőségéről Gorbacsov televíziós beszéde a reykjavíki találkozóról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden este beszédet mondott a szovjet televízió Vrém ja című adásában, s beszámolt Ronald Reaganncl, az Amerikai Egyesült Államok elnökével Reykjavíkban tartott találkozójáról. Az alábbiakban ismertetjük a beszéd rövidített szövegét: Jó estét Kedves Elvtársak! Tudják, hogy pár nappal ezelőtt befejeződött Izlan- don tartott találkozóm Ronald Reagannel, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A találkozó eredményeiről televíziós sajtókonferenciára került sor. Az ott elhangzottak és az újságírók kérdéseire adott válaszaim megjelentek a sajtóban. Hazatérve, kötelességemnek' tartom, hogy beszámoljak a történtekről, és arról, hogyan értékeljük a reykjavíki találkozót. Az SZKP KB Politikai Bizottsága most véget ért ülésén megvitatta .az izlandi fővárosban tartott találkozó eredményeit. Szerdán jelenik meg a közlemény arról, hogyan értékelte pártunk vezetése ezt a nagy politikai eseményt, amelynek következményei, meggyőződésünk szerint, még hosszú-- időn át éreztetik hatásukat a / nemzetközi kapcsolatokban. / Reykjavik előtt sokat írtak és beszéltek a küszöbönálló találkozóról. Ahogy az ilyen esetekben rendszerint történni szokott, feltevések és eszmefuttatások sokasága látott napvilágot. Ez természetes. Nem maradtak el a különböző spekulációk sem. Most a világ figyelmét a találkozó eredményei kötik le. .Mindenkit érdekel, hogy mi is történt, mit hozott a találkozó, s^milyen lesz utána a világ. Arra törekedtünk, hogy a reykjavíki találkozó közép- pontjálian a világpolitika legfontosabb kérdései álljanak — a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nukleáris: leszerelés. Pontosan így is történt. Mi az oka, hogy olyan szilárdan eltökéltek vagyunk ezekben a kérdésekben. Külföldön gyakran elhangzik, hogy ez az eltökéltség belső nehézségeinkből fakad. Nyugaton az az elmélet, hogy a Szovjetunió végül is gazdaságilag képtelen lesz elviselni a fegyverkezési hajsza terhét, összeomlik, és meghajlik a Nyugat előtt. Elegendő tehát további nyomást gyakorolni rá és szilárdítani az erő pozícióját. Ez a vélemény egyébként elhangzott az Egyesült Államok elnökének találkozónk után tett nyilatkozatában is. Már többször kellett szólnom arról, hogy ezek a tervek nem csupán homokra épülnek, hanem veszélyesek is, mert végzetes politikai döntésekhez vezethetnek.-Saját gondjainkat jobban ismerjük másoknál. Vannak gondjaink, nyíltan szólunk' is róluk, megoldjuk őket. Vannak erre vonatkozó terveink, megközelítési módjaink és megvan hozzá a párt és a nép közös akarata. A Szovjetunió erejét ma a nép ösz- szeforrottsága. politikai aktivitása, dinamizmusa adja. Hiszem, hogy ezek a tendenciák tovább erősödnek, s ezek eredményeként tovább növekszik társadalmunk ereje. Mindig képesek leszünk helytállni magunkért. A Szovjetuniónak megvan rá a képessége, hogy választ adjon bármilyen kihívásra, ha ez szükségessé válik. Tudják ezt a szovjet emberek, s tudnia kell az • egész világnak is. Nem akarjuk azonban az erőnket fitogtatni, mert. az ilyesmi az atomkorszakban rendkívül veszedelmes. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok akut lidérces állapota egy váratlan és végzetes válság veszélyét rejti magában. Gyakorlati lépésekre van szükség ahhoz, hogy eltávolodjunk a nukleáris szakadéktól. Közös szovjet—amerikai erőfeszítésekre, az egész nemzetközi közösség erőfeszítéseire van szükség ahhoz, hogy gyökeresen megjavítsuk a nemzetközi kapcsolatokat. E célok elérésg érdekében — még a találkozó előtt, azelőtt, hogy megkaptuk volna Reagan elnök beleegyezését a találkozóba — a szovjet vezetésen belül komoly előkészítő munkát végeztünk. Ebben a munkában a Központi Bizottság Politikai Bizottságán és titkárságán kívül a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium, más országos főhatóságok, tudósok, katonai szakértők és különböző iparágak szakemberei is részt vettek. A reykjavíki találkozóra kidolgozott álláspont a barátainkkal, a szocialista közösség országainak veze- tésével folytatott széles körű és többszöri eszmecsere eredménye is volt. Arra törekedtünk, hogy elvi tartalmat adjunk a találkozónak, s messze előremutató javaslatokat kívántunk tenni. \ Most pedig magáról a találkozóról. Hogyan zajlottak le ott az események? Erről nemcsak azért kell szólni, hogy elmondjuk az igazságot, amelynek elferdítését máris megkezdték reykjavíki tárgyalópartnereink, hanem főleg azért, hogy ismertessük önökkel, mit akarunk tenni ezután. Ronald Reagan elnökkel megtartott első tárgyalásom szombaton 10 óra ,. 30 perckor kezdődött. Az ilyenkor szokásos üdvözlések, az újságírókkal történt pár mondatos beszélgetés után csupán a tolmácsok jelenlétében kettesben maradtunk. Véleménycserét folytattunk az általános helyzetről, arról, hogyan alakul országaink között a párbeszéd és kijelöltük azokat a kérdéseket, amelyeket meg kell vitatnunk. Aztán megkértem az elnököt, hallgassa meg konkrét javaslataimat azokban a fő kérdésekben, amelyek megvitatására e találkozó létrejött. Ezekről már meglehetős részletességgel beszéltem a sajtóértekezleten, de most röviden mégis felidézném őket. Jelentős lépések egész csomagtervét helyeztük a tárgyalóasztalra. E javaslatok, ha elfogadják őket, uj korszak kezdetét jelentették volna az emberiség életében. A nukleáris fegyverektől mentes korszak kezdetét. Ez a nemzetközi helyzet gyökeres megváltoztatásának lényege. Ennek meg is volt a reális lehetősége. Itt már nem a nukleáris fegyverzet korlátozásáról volt szó, mint a SALT I., SALT II. és más szerződésekben, hanem a nukleáris fegyverek viszonylag rövid idő alatt történő felszámolásáról. Első javaslatunk a hadászati támadófegyverekre vonatkozott. Kijelentettem, hogy a következő öt évben készek vagyunk ezek ötvenszázalékos csökkentésére. A hadászati fegyvereket szárazföldön, a vízben és a levegőben is felére csökkentettük volna. A megállapodás megkönnyítése érdekében nagy engedményt tettünk, feladva azt a korábbi követelésünket, hogy a hadászati egyensúlyban vegyük számításba a területünk elérésére képes közepes hatótávolságú amerikai rakétákat, és az előretolt állomásozta- tású amerikai nukleáris eszközöket is. Készek voltunk figyelembe venni azt is, hogy az Egyesült Államokat aggasztják nehézrakétáink. A hadászati fegyverekről szóló javaslatot úgy fogalmaztuk meg, hogy közben szem előtt tartottuk e fegyverek teljes felszámolását, ahogy ez év január 15-én javasoltuk. (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG "PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLll. évfolyam, 244. szám Ara: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. október 16. Hazánkba érkezett az iráni minisztereik Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magas rangú vendéget és kíséretét Lázár György, Marjai József miniszterelnökhelyettes, és a kormány több más tagja fogadta az iráni és a magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren, ahol csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Az ünnepélyes fogadtatáson jelen volt Kázmér Zsigmond, hazánk teheráni és Ali Ak- bar Farazi, Irán magyarországi nagykövete. A különgépből kilépő iráni miniszterelnököt Lázár György üdvözölte. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek, majd az iráni és a magyar himnusz elhangzása után Mir Hoszein Muszavi Lázár György társaságában ellépett a felsorakozott katonák előtt. A katonai tisztelet- adás után a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemutatták egymásnak a jelenlevő közéleti személyiségeket, majd a vendégek szálláshelyükre indultak. Délután az iráni kormányfő megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd Mir Hoszein Muszavi és Lázár György vezetésével plenáris tanácskozás kezdődött a Parlamentben. Az iráni küldöttség részéről Ali Reza Moajeri miniszterelnök-helyettes. Abbasz Ali Hazánkba érkezett az iráni miniszterelnök. A képen; Mir Hoszein Muszavi és vendéglátója, Lázár György a repülőtéren. Zali mezőgazdasági miniszter, az iráni—magyar gazdasági együttműködési vegyes bizottság társelnöke, Golam Reza Safei ipari miniszter, Ahmad Azizi, a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Ali Mohammed Bes- rati, a külügyminiszter első helyettese és Ali Akbar Farazi ült tárgyalóasztalhoz. A magyar tárgyaló csoport tagjai: Marjai József, Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar—iráni gazdasági együttműködési vegyes bizottság társelnöke, Kapolyi László ipari miniszter, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kázmér Zsigmond. A plenáris tanácskozások után Lázár György és Mir Hoszein Muszavi szűk körű megbeszélést tartott, amelyen részt vett Ali Reza Moajeri, Abbasz Ali Zali, Ali Mohhamed Beserati, valamint Áli Akbar Farazi. Magyar részről jelen volt Marjai József, Hetényi István, Nagy Gábor, Melega Tibor és Kázmér Zsigmond. A nyílt és szívélyes légkörű tárgyalásokon a két kormányfő egyetértőleg megállapította, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt években politikai és gazdasági téren számottevően fejlődtek. További lehetőség kínálkozik — a kölcsönös előnyök alapján — az együttműködés bővítésére. Elsősorban a gazdasági és a kereskedelmi, valamint a műszaki-tudományos együttműködés területén van lehétő(Folytatás a 2. oldalon) Szerdán Bukarestben befejeződött a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának kétnapos ülése. A külügyminiszterek elemezték és értékelték a bizottság előző, márciusi I varsói ülése óta eltelt időszak fő nemzetközi politikai eseményeit és tendenciáit. Az ülésről közlemény jelenik meg. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke szerdán fogadta a tagállamok külügyminisztereit. Dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának ülésén, szerdán hazaérkezett Bukarestből. Jeles esemény színhelye volt 107 évvel ezelőtt Diós- győr-Vasgyár: 11(79. július 8- án, az országban először itt csapoltak acélt Siemens— Martin kemencéből. És jeles esemény színhelye volt Diósgyőr-Vasgyár 1986. október 15-én: az ország három alapvertikumú vaskohászati üzeme közül itt szűnt meg először a Siemens—Martin acélgyártás. És e nappal megszűnt a diósgyőri kohászatban a martinászszakma. Sok, neves vendég érkezett tegnap a Lenin Kohászati Művekbe. Itt voljak a vállalat korábbi vezetői, s itt voltak Borsod és Miskolc párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, képviselői. Drótos László vezérigazgató a meghívottakat előbb a kombinált acélmű tanácstermébe invitálta: a Nehézipari Műszaki Egyetem és az LKM vezetői itt tekintették át korábban kötött együttműködési megállapodásukat, majd új tartalmú megállapodást írt alá az LKM vezérigazgatója és dr. Farkas Ottó rektorhelyettes. Ezen együttműködés 24 témát ölel fel, amelyek a vállalat megújulását célzó műszaki, gazdasági, szervezési, kutatási és fejlesztési feladatokat tartalmaznak. Az aláírást követően ipartörténeti eseménynek lehettek szemtanúi a kohászat dolgozói és a vendégek. Délután kettő órakor, műszakváltáskor megszólalt a gyár dudája, s megjelent az utolsó adag izzó, fortyogó, szikrázó acél az utolsó, még működőképes Siemens—Martin kemence csapolónyílásán. (Folytatás a 2. oldalon) Ma: élelmezési világnap Utoljára csapolnak a martinból Fotó: Balogh Imre „Mit kertek? Kakaót, vagy tejet? Vajas kenyeret vagy sajtos kiflit? Sonkát, szalámit, parizert? Paradicsomot. paprikát, szőlőt, almát? Reggelire mit ennétek?" A választék gazdag, eleiemből dömping van. Ügy is fogalmazhatok: túltermelés. Következésképp a Föld egyik felén a túl- tápláltság a jellemző. A világ egy részén ugyanis jókat eszünk, s közben a másik részén 600 millió társunk talán ránk gondol, éhezve, fehérje- és vitamin- hiányban szenvedve; s közülük 50 milliónyi nap mint nap felpuffadt hassal és véznán az éhhalál szélén tengődik. Rockkoncerte- zünk és futunk értük. Élel- miszerségélyek és újabb segélyek. S a helyzet változatlan. A világon 350 millió a mezőgazdaságban dolgozó család. Közülük 200 millió még mindig faekét. kapát használ. Hatvanmilliónyi tehénnel, ökörrel, bivallyal szánt. Biotechnika és faeke. Hozamfokozó anyagok, cellulóztartalmú melléktermékek enzimes kezelése és kapa. Fejlett és fejletlen mezőgazdaság. A FAO kidolgozta a „Világélelmezési programot" és akciót kezdeményezett Szabadulás az éhségtől címmel. Fiat panisl Legyen kenyér! — követeli a jelszó. Ennek érdekében fel kell használni mindazon lehetőségeket, amit a tudomány. a technika, a világméretű nemzetközi együttműködés nyújthat a mező- gazdaság fejlődésének biztosításához. Nem kenyeret adni, hanem kenyeret termelni tanítani. Október 16.: élelmezési világnap. Az emberiség négy évtizeddel az utolsó világméretű háború után : még mindig éhezik. Ezen a | napon nem ünnepel, segít- , ségért kiált. Nálunk élelmiszerbőség van. A gyermekeimtől meg- j kérdezhetem: reggelire mit j kértek? (bca) i ■MMH wü \
