Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. szeptember 11., csütörtök Prieszol József élete (7.) A konferencia egyébként már 350 ezer fős párttagság nevében leszögezte a szo­cialista konszolidáció tényét, politikailag megalapozta a párt további munkáját, a ve­zető szervek megerősítésével és kiegészítésével megszün­tette az irányítás ideiglenes jellegét. A párt lenini politikája nyomán megszilárdult a munkáshatalom, helyreállt a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége. A párt reá­lisan, a hazai adottságok fi­gyelembevételével határozta meg a gazdasági építőmun­ka célkitűzéseit, s ez egész­séges pezsgést indított a kul­turális életben. Hogy mindezek Prieszol József irányításával miként mentek végbe Borsodban, erre helyszűke miatt csu­pán néhány ténnyel utalha­tunk. Az ipari üzemek termelé­sének fokozása mellett a munkás-paraszt szövetség erősítésére nagy súlyt he­lyezett a megyei pártbizott­ság. Ezt szolgálta az 1957. augusztus 20-án Sárospata­kon megrendezett „Hegy­aljai napok” munkás-pa­raszt találkozó is, amelynek előkészületeiről, hírverés cél­jából. az előző hét minden napján a megyei lapban tu­dósítást közöltetett az első titkár. A rendezvény ünnepi szónokának a hazai és nem­zetközi munkásmozgalom kiemelkedő. harcosát, dr. Münnich Ferencet, ebben az időben a Minisztertanács első elnökhelyettesét kérte fel. A találkozót követően az ipari üzemek munkásai és a bányászok mind többen jártak ki a falvakba a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésének segítése vé­gett. Prieszol József is gyak­ran elbeszélgetett a jól gaz­dálkodó parasztokkal, az úgynevezett „kulcsemberek­kel”, mert tudta, hogy ha ők a közös gazdálkodás útjára lépnek, számosán követik őket. A fáradozás meghozta eredményét: 1958 tavaszán már 154 tsz gazdálkodott a megyében. Az ipari üze­mekben a társadalmi tulaj­don védelmének fokozására, az újítómozgalom fellendíté­sére, a Szocialista brigád cím elnyeréséért indított munkaversenyre való ösztön­zés sem maradt ki Prieszol József és munkatársai fel­adatai közül. Az akkori idők színházlá­togatói emlékezhetnek rá, hogy 1957-től egyre tartal­masabb darabokat mutattak be a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Nem valószínű, hogy bárki is gondolt rá: ebben is benne volt Prieszol József „keze”. Tudniillik ő kérte fel az egykori illegális harcostár­sát, Jákó Pált, hogy vállalja el a színház igazgatói tisz­tét. A kommunista igazgató sokrétű tevékenységét és képességeit nem csak az jel­zi, hogy az előzőeknél sok­kal jobb műsortervek ké­szültek, s a fegyelem meg­szilárdult a színházban, ha­nem az még, hogy ő maga is több színdarabban ját­szott, néhányat rendezett is, a József Attila Kultúrház- ban 1958. november 1-jén bemutatott „Négy bolond egy pár, avagy a kör négy­szögesítése” című Katajev- darabot pedig ő fordította oroszról magyarra. Prieszol József közbenjá­rására gyorsult meg a me­gye villamosítása, s abban is szerepe volt, amit I960 júliusában a megyei lap kö­zölhetett: „Borsod megye az ország legnagyobb vegyipari bázisává fejlődik”; negyed­évvel később pedig ezt irta az újság: „Három hónap alatt szerelték össze a TVK öt emelet magas igazgató- sági épületét”. Hogy teljesebbé váljék a kép a példamutató kommu­nista vezetőről, a vele kap­csolatos számos esetből is­mertessünk néhányat, s ve­gyük figyelembe a körül­ményeit is. Szerénységére jellemző, hogy amikor a megyei párt- bizottság élére került, jó ideig lakása sem volt Mis­kolcon. Irodájának a leemelt ajtaján aludt éjszakánként. Miután a felesége Buda­pestről leköltözött hozzá, a Sötétkapu 1. sz. alatt csupán egyszoba-fürdőszobás, főző­fülkés lakásban, később pe­dig a pártbizottság egyik titkára lakásának a man­zárdjában (padlásszobájá­ban) laktak. Prieszol József a megje­lenését flletően pedáns em­ber benyomását keltette. Nem volt piperkőc, ám adott a ruházatára. Ha vidéki út­jairól éjszaka tért haza, ami Szedd magad AKCIÓ! A Nagy-miskolci Állami Gazdaság felsőzsolcai gyümölcsösében szeptember 13-tól mindennap 7-tő'l 12 óráig. Alma (jonatán, starking, golden) 6,50 Ft/kg Körte (vaj, bőse és téli) 8,- Ft/kg Szedhető minimális mennyiség almából 100 kg, körtéből 50 kg. Jelentkezés a helyszínen (a 37-es főút mellett). Megnyitották a szolidaritási hónapot nemritkán fordult elő, iro­dájában akkor is reggel 7 órakor frissen vasalt ingben jelent meg. Humanitásának „széles skálájára” utalnak a követ­kező esetek. Még 1957 elején megtud­ta. hogy az 1918-ban, az őszirózsás forradalomban létrehozott Magyar Nemzeti Tanács, majd a Magyar Népköztársaság elnöke, az emigrációban 1955-ben el­hunyt Károlyi Mihály fele­ségének, a „vörös grófnő­nek” szintén arisztokrata származású egyik rokona évek óta szorgalmasan dol­gozó segédmunkás, ám a családjával áldatlan körül­mények között, egy barakk­ban lakik. Prieszol József intézkedett, hogy megfelelő lakáshoz jusson. — Az osz­tályellenség ellen harcolunk, de ha legyőztük, földre esett emberbe nem rúgunk — mondotta. S utasítást adott arra is, hogy a börtönbüntetésüket töltő ellenforradalmárok fe­leségei munkát kapjanak. — Nem éhezhetnek sem ők, sem a gyermekeik — tette hozzá nyomatékkal. Egy kitűnően érettségizett kislány orvos szeretett vol­na lenni, a debreceni egye­tem azonban kétszer is el­utasította, mert az apja haj­dan horthysta tiszt volt. A Borsod Megyei Pártbizott­ság első titkára — úgy is, mint a Központi Bizottság tagja — közbenjárt az ügy­ben. — A gyermekek nem szenvedhetnek az apák bű­nei miatt! — okította ki az egyetem illetékeseit, s a kis­lány vágya teljesült. Még számos hasonló eset­tel lehetne „illusztrálni”, hogy mennyire teljes ember volt Prieszol József. Nem csoda, hogy a Borsod me­gyeiek túlnyomó többsége rajongott érte; még azok is, akik csak hírből ismerték. Búcsút kellett azonban mondania a megyének. A megyei pártbizottság első titkári tisztének valamivel több mint öt évig tartó be­töltése után, 1962. január 1-jei hatállyal, ismét kinevezték a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettesévé. Ezúttal nem azért, mint 1949-ben. A megnövekedett feladatok megoldásához a minisztériumban is szükség volt a képességeire. (Befejező rész következik: Megmaradt osztálya gyermekének) Tarján István Lázár György hazautazott Berlini (Folytatás az 1. oldalról) Lázár György hangsú­lyozta, hogy Magyarország számára a Német Demok­ratikus Köztársaság az egyik legfontosabb szocialista partner, ezért is fontos a gazdasági együttműködés minden lehetőségének fel­tárása és kimerítése. Nemzetközi kérdésekről szólva a tárgyalófelek alá­húzták, hogy teljesen egybe­esnek a két párt, a két kor­mány nézetei. Mindkét or­szág nagy örömmel üdvözli a Szovjetunió által elindí­tott átfogó békeoffenzívát, Gorbacsov elvtárs javasla­tait a béke és az államok közötti bizalom erősítésére, a leszerelés — ezen belül a nukleáris leszerelés — elő­mozdítására. A felek kifejezték remé­nyüket, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok külügyminisztereinek küszöbönálló találkozója — a hidegháborús, militarista körök mesterkedései ellené­re — megvalósul és sikeres lesz. Lázár György magyaror­szági látogatásra hívta meg Willi Stoph miniszterelnö­köt. A berlini tárgyalások­ról közös közleményt adtak ki. A kormányfői tárgyaláso­kat rövid városnézés követ­te, majd Lázár György mi­niszterelnököt fogadta hiva­talában Eric Honecker, az NSZEP Központi Bizottsá­gának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. * Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, NDK-beli hivatalos baráti látogatását befejezve szerdán délután hazautazott Berlinből. A hagyományoknak meg­felelően a Diósgyőri Gép­gyárban ebben az évben is megrendezik a Nyitott Ka­puk Napját, szeptember 13- án. A gépgyár KlSZ-bizott- sága és ifjúsági bizottsága által szervezett program célja, hogy segítse a fiatalo­kat a pályaválasztásban és a vállalatnál dolgozók hoz­zátartozóinak lehetőséget te­remtsen az üzemek megte­kintésére. (Folytatás az 1. oldalról) békegyűlésre érkeztek. Ezen az eseményen, amely az őszi szolidaritási hónap megyei rendezvénysorozatának meg­nyitója volt, a megjelente­ket Szabó Ferenc, a gyár­egység igazgatója köszöntöt­te, majd Harmati Sándor, az Országos Szolidaritási Bi­zottság alelnöke tartott elő­adást. Minden évben megrende­zik ezt a szolidaritási hó­napot — mondotta beveze­tőjében az előadó —, amely­nek most különösen nagy jelentőséget ad a nemzet­közi békeév. Ma szinte nincs fontosabb a béke védelmé­nél, a nukleáris háború el­hárításánál. A szocialista országok ennek érdekében sürgetik a tárgyalásokat a nagyhatalmak között, és ezt szolgálja az eddig még egy­oldalú szovjet moratórium is. Meg kell fékezni a fegy­verkezési hajszát, hiszen pél­Készül a vasút is (Folytatás az 1. oldalról) Az üzem alaposan felké­szült a fogadásra, a terme­lésre. 90 millió forintot for­dítottak javításra, karban­tartásra, 20 milliót az üzem- biztonságot, a fogadókészsé­get növelő, a veszteséget csökkentő beruházásokra, fejlesztésekre. A cukorrépa átvételét — a tervezettől korábban — már szeptember 19-én meg­kezdik. Az első feladási nap: szeptember 22, és két nappal később már beindít­ják a gyári termelést. A kampány várhatóan 91 na­pos lesz. A fuvarozási feladat — tekintve, hogy a répaföldek nagyobb részben a Hajdú­ságban, a Nyírségben van­nak — elsősorban a debre­ceni vasútigazgatóságra ne­hezedik. Kovács Gyula, az említett szervezet üzemvite­li osztályának vezetője ar­ra tett ígéretet, hogy a cu­korrépa-mennyiség — adat­szerűén 257 000 tonna — 65 százalékát zárt fordaszerel­vényeken juttatják el Sze­rencsre. E munkát a múlt évitől jobban szervezik, hi­szen a gyorsítás számukra is előnyösebb és egyben gazdaságosabb. A miskolci vasútigazgató- ságnak Szerencsre viszony­lag kevés, nagyjából 12 ezer tonna cukorrépát kell fu­varoznia. A szállítás összes „nyűgje” viszont — mivel dául az erre felhasznált költségek egyharmadából meg lehetne szüntetni az afrikai szárazság okozta éh­halált. A második világháború után megteremtett béke is­mét veszélyben van. Az amerikaiak nem ismerik el, hogy minden népnek joga van rendelkezni saját jövő­jéről, és gondoskodni bizton­ságáról. Ezért avatkoznak be Kuba, Nicaragua, Afga­nisztán, Kambodzsa bel- ügyeibe, és szítják az ellen­téteket a Közel-Keleten. Ne­künk, magyaroknak is segí­teni kell az elnyomott né­peket. Kötelességünk támo­gatni azokat, akik napjaink­ban küzdenek felszabadítá­sukért, haladó társadalmi rendszerük megteremtéséért. Az őszi szolidaritási hó­nap rendezvényei közül leg­közelebb szeptember 19-én Mezőcsáton, míg 25-én Ka­zincbarcikán rendeznek bé­kegyűlést. a cukorkampánvra a szerencsi állomás ide tar­tozik — reá nehezedik. Ta­valy a gyár hiába kérte, a vasutasok minden jó szándé­kuk ellenére se tudtak tar­talék dízelmozdonyt adni. Bár mozdonyokból most is van hiány, de már itt van, s dolgozik egy kis dízelgép. Hoskó Bertalan üzemviteli osztályvezető azt ígérte, ha szükséges akkor a kis dízelt nagyobbra, erősebbre cseré­lik. A szerencsihez hasonló tanácskozás zajlott le szep­tember 3-án, Hatvanban. A miskolci igazgatóságra ott jóval nagyobb feladat vár: 100 000 tonna cukorrépát kell a Mátravidéki Cukor­gyárakba szállítania. Ott va­lamelyest később; Selypen szeptember 27-én, Hatvan­ban 29-én kezdik a terme­lést. A miskolci vasútigazgató- ság kiemelt feladatának te­kinti a kampány feltételei­nek megteremtését, sikeres végzését. Ezt tanúsítja, hogy a négy — a szerencsi, a ká­bái, a hatvani, a selypi — cukorgyárba, Felnémetiből és Szalonnáról több mint százezer tonna mészkövet fuvarozott. A répafeldolgo­zástól függően az igazgató­ság még 15—20 ezer tonna cukorkő továbbításávál szá­mol. Emellett Hatvanba 45 ezer tonna energiahordozót, fűtőolajat és szenet is keli fuvaroznia. (csorba) Az ifjúság politikai nevelése az MHSZ-ben A Magyar Honvédelmi • Szövetség hivatásos és társadalmi vezetőinek Budapesten szombaton meg­tartott országos tanácskozá­sán — miként aznap közöl­tük — megyénkből harminc­hármán vettek részt. A tanácskozáson az MHSZ országos vezetőségének érté­kelését Kéri György vezér­őrnagy, a szövetség főtitká­ra ismertette a beszámoló­jában. A többi közt megem­lítette, hogy az MHSZ a ko­rábbinál magasabb színvo­nalon teljesítette feladatát: az egészséges életmódra ne­velést, a fiatalok honvédel­mi oktatását, a technika iránti érdeklődésük felkelté­sét. Az utóbbi években je­lentősen szélesedett a szö­vetség társadalmi bázisa: nö­vekedett klubjainak és tag­jainak a száma. Minden év­ben sok százezer fiatal sa­játította el a technikai sportágak alapismereteit, vagy bővítette azokat. Beje­lentette a főtitkár, hogy a szövetség a következő évek­ben több tanintézeti klubot szervez, s személyre szólóbb nevelő munkát végez az ifjú­ság körében. Ami a fiatalok sportolási lehetőségének a bővítését illeti: újdonságként a KISZ-szel, a nemrég lét­rehozott Állami Ifjúsági és Sporthivatallal, valamint a SZOT-tal közösen sparta- kiádszerű tömegsportmozgal­mat is szervez az MHSZ. A főtitkári beszámolót kö­vetően tizenheten szólaltak fel. Éles Gábor alezredes, me­gyénk MHSZ-titkára egye­bek mellett arról beszélt, hogy Borsodban a sorköte­lesek MHSZ-ben történő ok­tatása magában foglalja ál­talános műveltségük növelé­sét, szakmai alapismereteik megszerzését, az igaz haza- fiságra, a proletár interna­cionalizmusra való nevelé­süket. A sorkötelesek össze­tételéből adódó követel­ménynek megfelelően haté­konyabban kell foglalkozni velük, hogy kialakuljon és fejlődjön szocialista érték­rendjük, erkölcsi, politikai magatartásuk. Meg kell ta­lálni azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával a sorkötelesek katonai szolgá­latra való felkészítése von­zóvá válik, s e fiatalokban erősödik annak tudata, hogy részvételük a honvédelmi kötelezettség teljesítésében fontos és megtisztelő haza­fias feladat. A megyében egyébként növekedett azok­nak a hivatásos tiszteknek, tanároknak, politikai mun­katársaknak és nyugállomá­nyú tiszteknek a száma, akik az MHSZ-ben a fiatalok po­litikai foglalkozásait veze­tik. A megyei titkár nem hagyta említés nélkül azt sem. hogy a borsodi sorkö­telesek között kisebb mér­tékben akadnak olyanok is, akik kevésbé ismerik nem­zetünk történelmét, a szo­cialista Magyarországért ví­vott küzdelem legfontosabb eseményeit, s nem tudnak eligazodni napjaink bonyo­lult konfliktusaiban sem. Nem értik a szocialista ha- zafiság és a proletár nem­zetköziség kapcsolatát, ezek kölcsönös feltételezettségét. Mindezt szélsőséges megnyil­vánulásaik bizonyítják, ami elsősorban azoknál a fiata­loknál tapasztalható, akiknek az általános műveltsége, is­kolai végzettsége a legala­csonyabb. Ezek a fiatalok kiesnek a KISZ- és egyéb társadalmi szervezetek, így az MHSZ hatásköréből is, csak elenyésző hányaduk tagja valamelyik tömegszer­vezetnek. Az MHSZ városi vezető­ségeinek, klubtitkárainak és oktatóinak, nemkülönben a szövetséggel együttműködő állami, társadalmi, gazdasági szerveknek és a tömegszer­vezeteknek a jövőben töb­bet kell tenniük azért, hogy az említett, írni-olvasni alig tudó. kisegítő iskolákba já­ró vagy cigány fiatalok — differenciált foglalkozás ré­vén — megfelelő oktatásban részesüljenek. A hátrányos helyzetű és a cigány fiatalokkal kapcso­latban megemlítette Éles Gábor alezredes, hogy több­ségük dolgozik, s a megye községeiből — amelyek kö­zül több mint száz aprófal­vas település — nagy távol­ságokról utaznak az általá­nos honvédelmi oktatás színhelyére. Jó néhányan nem tudják megelőlegezni utazásuk költségét, ezért el­maradnak a tanfolyamról. E probléma megoldására ja­vasolta, hogy a szóban levő fiatalok kapjanak olyan iga­zolványt, amellyel meghatá­rozott időpontban a tanfo­lyamra utazhatnak. — A honvédelmi minisz­ter irányelvei és a főtitkári beszámoló, valamint a ta­pasztalataink alapján úgy ítélem meg, hogy most a politikai nevelés sokrétűsé­gének összhangját kell meg­teremtenünk, ezen a terüle­ten kell a munkánkat telje­sebbé tennünk — fejezte be felszólalását az MHSZ Bor­sod megyei titkára. T.I.

Next

/
Thumbnails
Contents