Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

1986. szeptember 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szabálysértési ügyek Miskolcon A végrehajtó bizottság ülésén senki sem vitatta, A szabálysértés, mint el­nevezése jelzi, több a fe­gyelmezetlenségnél, de nem üti meg a bűncselekmény határát. Körmönfontabb okoskodás nélkül megálla­pítható, hogy napjainkban ki és miért szegi meg pél­dául a foglalkozásában elő­írt kötelezettségeket, vagy a társadalmi együttélés szabá­lyait. Az előbbiek általában anyagi előnyökre töreked­nek, míg az utóbbiak fity- tyet hánynak a közösségi normáknak, vagy nemtörő­dömség, közömbösség jel­lemzi őket. Elgondolkoztató, hogy a kisebb közösségek napjainkban is jobban kor­dában tartják a szabályok áthágására hajlamos tagjai­kat, mint a nagyobbak. A megyénkben tárgyalt sza­bálysértési ügyek majdnem egyharmada „természetesen” a legnagyobb városban, Mis­kolcon történik meg. EMELKEDŐ BÍRSÁGOK A városi tanács végrehaj­tó bizottsága az elmúlt hé­ten tárgyalt a tanácsi hi­vatal és az igazgatási osz­tály szabálysértésekkel kap­csolatos ügyintézéséről, tevé­kenységéről. A vitában első­sorban a hatósági munka színvonalát elemezték, de ennek tükrében hű képet kaphatunk arról is, hogyan alakul a miskolciak viszo­nya a különböző szabályok­hoz, rendelkezésekhez. Ugyanezt a témát nyolc esz­tendeje tárgyalta meg a tes­tület, ezért érdemes szem­ügyre venni, hogy az illeté­kes szervezetek miként haj­tották végre az akkori ha­tározatokat. Nos, a vb által jóváha­gyott, egyben szakszerűnek, tartalmasnak minősített je­lentés szerint többek között megvalósult a bírságok szi­gorítására irányuló törekvés. A kiszabott bírságok átlaga évről évre emelkedett, s míg 1981-ben 806, addig az elmúlt esztendőben már 1204 forint volt. Az összeg csak az első ránézésre tűnik el- viselhetőnek. Ha zsebbe kell nyúlni, s le kell számolni, vagy csekken föl kell adni a pénzt, bizony keserves ar­cot vágnak az érintettek. Természetesen ki könnyeb­ben, ki nehezebben fizet. A bírságolok a szabálysértő anyagi és egyéb körülmé­nyeinek ismeretében szab­ják ki az összeget. Például a kisipari szabályok megsérté­séért az elmúlt évben — át­lagosan — 2770, a vásárlók megkárosításáért 2300, jogo­sulatlan kereskedésért 2088, a tankötelezettség megszegé­séért (a szülőknek) 775, míg a honvédelmi szabálysérté­sekért. 770 forint dukált. Ugyancsak eredményesnek bizonyult az egységes bírság­politika megvalósítását cél­zó szándék. Ez azt jelenti, hogy ugyanazért a szabály- sértésért ugyanannyi bírsá­got igyekszik kiszabni az el­járó hatóság. A törekvés már csak azért is sikerrel járhatott, mert az említett időpontot követően történt meg a kerületi hivatalok összevonása. Az első fokú szabálysértési hatóság 7 em­bere — a tanácsi szakzsar­gonnal élve — ügycsoportos megosztásban foglalkozik munkájával. Egy-egy ügyin­téző mindig ugyanazzal a szabálysértéssel, például a magánlaksértéssel foglalko­zik, s az elbíráláskor egysé­ges szemlélet kialakítására törekedik. Ha már itt tar­tunk, meg kell jegyeznünk, ami a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott: a szabály­sértési előadók a hivatal legtöbbet dolgozó alkalma­zottai. Évente egy-egy elő­adó több mint 700 szabály­sértésben hoz valamilyen ha­tározatot. ALAPVETŐEN TÖRVÉNYES HATÁROZATOK Miskolcon az elmúlt esz­tendőben 5375 szabálysértési feljelentést tettek, majdnem pontosan 2000-rel többet, mint 1077-ben. Figyelmezte­téssel az ügyek körülbelül egytizede fejeződött be, míg pénzbírsággal az elkövetők hatvan százalékát sújtották. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően továbbra is a tulajdon elleni szabálysérté­sek fordulnak elő a legna­gyobb számban. Ezt követi a tankötelezettség megszegése. E körben többnyire a lum­péra és cigányszülőket sújtja a hatóság. Nincs könnyű helyzetben az előadó, hiszen tudatában van annak, hogy a kiszabott bírság összegét — ha egyáltalán behajtható — tulajdonképpen a gyer­mek is megsínyli. Sajnálatos az is, hogy a környezetvédelmi szabálysér­tési feljelentések száma csök­ken. Amíg 1081-ben 513 fel­jelentés érkezett környezet- károsítás miatt, addig 1985- ben már csak 7. A hatóság véleménye szerint a csökke­nés az ellenőrzésre és a fel­jelentésre jogosult szervek mulasztására vezethető visz- sza. hogy a hatóság szabálysér­tési munkája törvényes és megalapozott. A figyelmezte­tések, a bírságok társada­lompolitikai céljainkat, az állampolgári fegyelem erősí­tését, vagy legalábbis rom­lásának megakadályozását szolgálják. Itt meg kell áll­nunk egy szóra. Az általá­nos tapasztalat szerint az ál­lampolgári fegyelem sokkal nagyobb mértékben romlott, mint azt az előzőekben át­bogarászott számok mutat­ják. Nos, ez tükröződik a szabálysértési ügyekben is. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy pénzbírságot nemcsak a tanácson szabnak ki, hanem a rendőrségen is. A kereskedelmi felügyelőség által kiszabott bírságok ösz- szege szintén egyre növek­szik, de a vásárlók megká­rosítását — sajnos — így sem tudják észrevehetően megakadályozni. JOBB VOLNA A MEGELŐZÉS .. . A beszámolóhoz a vb ülé­sén Tisza Tibor igazgatási osztályvezető fűzött rövid szóbeli kiegészítést. Több más mellett beszélt arról, hogy Miskolcon évekkel ez­előtt megtiltották a szeszes italok közterületi fogyasztá­sát, szabálysértésnek minő­sítve a szabad ég alatti ita­lozást. íEzért a szabálysér­tésért 1982-ben 317, míg 1985-ben 340 felelősségre vo­nás történt. A kiszabott ösz- szeg 674 forintról 992-re emelkedett. Naivitás lenne azt állítani, hogy ezzel si­került visszaszorítani az al­koholizmust, és nincsenek olyan eldugott helyek, kapu­aljak a városban, ahol ne emelkednének az ég felé az üvegek. Viszont az ügyfajta bevezetése, az ilyen jellegű eljárások hozzájárultak a közterületek rendjének biz­tosításához, a város tiszta­ságának valamelyes javítá­sához. Az osztályvezető vélemé­nye szerint a szabálysértések esetében is jobb lenne a megelőzés, felvilágosítás, a jogpropaganda. Ennek érde­kében több lépést terveznek, s remélik sikerül eredményt is érniük. Udvardy .lózsef Tájékoztató a HNF- székházban Milyennek ítéli meg terü­letén a munkásság helyze­tét, közérzetét, a munkás- osztály vezető szerepét? Jel­lemző-e a munkások befe- léfordulása, közömbössége? Munkahelyén figyelemmel kísérik-e, és milyen szinten a lakóterületen végzett mun­káját? Ilyen és hasonló kérdésekre kellett választ adniok a megkérdezetteknek annak a felmérésnek kap­csán, amelyet a Hazafias Népfront Miskolc Városi Elnöksége mellett működő rétegpolitikai munkabizott­ság tagjai készítettek el a közelmúltban. A felmérés célja az volt, hogy általános képet kapjanak a munká­sok lakóterületi közéleti te­vékenységéről. A tapasztalatokról a na­pokban adtak számot a ré- tegpoli likai munkabizottság ülésén. Ezekből kitűnt, hogy napjainkban egyre gyakoribb az a megállapí­tás; miszerint a munkásság presztízse csökkenő tenden­ciát mutat. Ennek kialaku­lásáért közös a felelőssége a pártnak és a kormányzati szerveknek. Többször be­szédtéma az egyéni érdekek előtérbe kerülése, a vagyo­nok irreális gyarapodása, amely irritálóan hat a köz­véleményre. Arról is szó volt, általános a társadal­milag hasznos munka elis­merése, de tűrhetetlennek minősülnek az ügyeskedés­sel, a spekulációval és a munka nélkül szerzett anya­gi javak. A közéleti tevé­kenységet vállaló munkások­ról elismerő vélemények hangoztak el. Ugyanakkor megállapították, hogy a gaz­dasági vezetés nem minde­nütt és mindenkor nézi jó szemmel, ha a beosztottak a munkaidő alatt mozgósí­tással, szervezéssel foglal­koznak. — Továbbra is teljes ka­pacitással három műszak­ban dolgoznak a Miskolci Hűtőházban. Az üzemben eddig 400 tonna burgonyát, 500 tonna szilvát dolgoztak fel. De folyamatosan vég­zik a lecsónak való paprika előkészítését és az ősziba­rack gyorsfagyasztását is. Ugyanakkor befejezéséhez közeledik a szeder feldolgo­zása. Országos tábor Bár Borsod megye és az ausztriai Burgenland tar­tomány földrajzilag viszony­lag messze van egymástól, de a két országrész, külö­nösképpen pedig a két vas­út kapcsolata nem újkeletű. Tegnap, az osztrák tarto­mány kormányzójának, The­odor Kerrinek vezetésével héttagú burgenlandi dele­gáció érkezett megyénkbe. A küldöttséget — amelynek tagja a tartomány mezőgaz­dasági minisztere, illetve a győr—sporon—ebenfurti vas­utak osztrák vezérigazgató­ja — a délutáni órákban fogadta dr. Ladányi József megyei tanácselnök, aki Borsod életéről tájékoztatta a vendégeket. Hernádi Ist­ván, a MÁV Miskolci Igaz­gatóságának vezetője a vas­úti közlekedés helyzetéről, 2 ombori Lajos, a vasutas szakszervezet területi titká­ra pedig a szakszervezeti munkáról tartott beszámolót. Ma a burgenlandiak a me­gye mezőgazdasági helyze­tével ismerkednek. Negyedik alkalommal ren­dezték meg a KISZ Köz­ponti Bizottságának kezde­ményezésére az Értelmi Fo­gyatékosok Országos Tábo­rát, amelynek — mint ko­rábban is — a debreceni Kartács utcai KlSZ-Vezető- képző Iskola adott otthont. A jóérzésű ember nagy ívben kikerüli Miskolcon a Gizella u. 11. szám alatti házat. Ha egyszer látta, ta­lán többet nem is jön erre, de ha mégis erre van dol­ga, minden bizonnyal át­megy a túlsó oldalra, mert a hol itt, hol ott betört, vagy fóliával üvegezett ab­lakok látványa taszít, a ka­pun át utcára folyó gyanús folyadékok, a ház előtt el­helyezett konténer körüli gyakori fertő szó szerint undort kelt. A jóérzésű em­ber gyanítja, hogy a hár­mas autóbusz megállóját — amely egy ideig e ház tőszomszédságában volt — azért helyezték mintegy száz méterrel távolabb, mert az MKV-t is zavarta ez a le­Az országos tábornak ez­úttal, több mint száz részt­vevője volt, akik részére gazdag kulturális és sport- programmal kedveskedtek a szervezők. Ennek keretében az elmúlt hét végén elláto­gattak a táborlakók és kí­sérőik Tokajba is, ahol Po­gális szemétdomb. Ugyan­akkor azt nem érti, hogy más illetékesek miért nem vesznek tudomást e ház „életéről”. Mindezt azért tűzöm toll­hegyre, mert a Déli Hírlap Miskolciaké a szó című ro­vatában olvastam az egyik olvasó levelét, amelyben a Lenke és a Hadirokkantak útja sarkán lévő, szánalmas állagú épület lebontásáért emelt szót. Nos, a levélíró példája majdhogynem szom­szédos az általam említet­tel. S e környéken (Kun ros Gyula, a Tokaj Városi KISZ-bizottság titkára fo­gadta a vendégeket. Ezután az egynapos „szomszédolás” városnézéssel, a Tokaji Táj­múzeum megtekintésével folytatódott, délután pedig sport- és kulturális ver­sennyel fejeződött be. Béla, Vörösmarty, Hadirok­kantak útja és a vasút ál­tal határolt négyszögben) sajnos nemcsak e két épü­letcsoportra illik rá a „le­élt” jelző. Hogy példáimat szaporítsam, a Vörösmarty utcai, egykori Zöldkereszt épülete, vagy ugyancsak eb­ben az utcában a nagy híd tőszomszédságában, a régi tejüzem melletti lakóház szintén ide sorolható. Néha egy-egy lakóépüle­tünk építését megelőző to­tális szanáláskor berzenke­dünk, tiltakozunk — jog­„Leélt" házak A határ menti városban hosszú évtizedekig nem épültek új házak. Ma már a képen látható, korszerű épületekből is sok emelkedik a régi városban. Mint lapunkban már 0 hírül adtuk, Sátoralja­újhely idén ünnepli fennállásának 725. évét. Eb­ből az alkalomból több em­lékülést tartanak, pályázatot hirdetnek meg, kitüntetéseket adnak át a városért sokat dolgozóknak. Ősszel számos látványosság is várja az ér­deklődőket. Ipari kiállítás, szüreti felvonulás, bélyegki­állítás, alkalmi bélyegzéssel, kiváló borokból vásárt is ren­deznek. Alábbi képeink a 725 éves városban készültek. (pl) Egy hangulatos utca Részlet a város tanácsának, az egykori vármegyeháznak udvarából gal —, hogy ezt vagy azt az épületet miért bontják le, hisz’ statikailag, küllemileg, vagy éppen történelmi vo­natkozásai miatt értékes épülete maradhatna Mis- kolcnak. Ám az emberek többségében ugyanúgy meg­van a berzenkedés, bosszan- kodás érzete egy-egy „le­élt” ház láttán is. Szégyell­jük a városunkba érkező idegenek előtt, mi tagadás, nagy földgépekkel egyik napról a másikra lebonta­nánk valamennyit. Ügy tartja a mondás: a ház olyan, amilyen a gaz­dája. Említett példáim is csak megerősítik ezt az ál­lítást. Ha valaki — veszi a bátorságot és kívülről — alaposabban megvizsgálja e házak kopott köntösét, a stukkó és egyéb díszítőele­mek maradványaiból épí­tész végzettség nélkül is megállapítja; valamikor a városképbe harmonikusan beleülő, esztétikailag is szép épületek voltak. Hangsúlyozom, hogy vol­tak ... mert e házaknak már jó ideje csak sok lakó­ja van, de úgy tűnik, kö­zöttük nincs egyetlen egy gazda sem. S miközben mi az omladozó, pusztuló házak látványát szégyelljük, a ha­tósági intézkedések hiányán bosszankodunk, ez a tény kimondottan idegesítőleg hat. (ha)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents