Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 212. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. szeptember 9. Lázár György az NDK-ba látogat Lázár György, a Minisztertanács elnöke Willi Stophnak, a Né­met Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meg hívására, kedden hivatalos, baráti látogatásra a Német Demok ratikus Köztársaságba utazik. Megkezdődtek a diósgyőri munkásnapok Gazdaságpolitikai aktívaértekezlet Munkában a harmadik blokk A Paksi Atomerőműben meg­kezdődött a harmadik blokk fizikai indítása: a fűtőelemek berakása a reaktorba. A több hétig tartó munka után, a terv szerint még szeptember­ben megtörténhet az újabb blokk üzembe helyezése. Ké­pünkön: a 3-as számú reak­torcsarnok, középen a reaktor­aknával. Hazánk vendége Uífe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság külügymi­nisztere dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívásá­ra kedden hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zik. Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a diósgyőri munkásnapokat tegnap dél­után Czövek István, a Diós­győri Gépgyár szakszerveze­ti bizottságának titkára a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. El­mondta, hogy az idén kilen­cedik alkalommal megren­dezett programsorozat nem­csak kulturális és sportszem- (Folytatás a 2. oldalon) A >■■ rr (OVO űrállomásai A Pravda cikke A szovjet űrkutatás je­lenlegi helyzetéről és fejlő­désének fő irányáról közölt cikket hétfőn a Pravda an­nak kapcsán, hogy a napok­ban az űrállomásprogram megvalósítása újabb szaka­szába lépett. A szovjet űrkutatás fő célja olyan űrkomplexumok megteremtése, amelyek akár évtizedeken át is képesek megbízhatóan működni, föl­di személyzetet fogadni, s szükség esetén röppályát változtatni — olvasható a lapban. Ezt a célt szolgálja, hogy a Szaljut 7. és a vele egybekapcsolt Kozmosz Kiüti, műhold elhagyta eddigi, vi­szonylag alacsony röppályá- ját, és jóval magasabb Föld körüli pályára tért. (Az új pálya átlagos magassága 480 kilométer.) Ezzel véget ért a a Szaljut űrállomásprogram első szakasza, amely 15 évig tartott. Központi eleme az a vizsgálatsorozat volt, amely a tartós űrrepülésnek az emberi szervezetre gya­korolt hatását mérte fel. Ennek során 10 legénység összesen mintegy 800 napot töltött a Szaljut űraTiomások fedélzetén. Az űrállomások ezentúl jóval hosszabb időszakokat töltenek a világűrben (a Szaljut 7. például legalább nyolc évet), az eddigieknél magasabb röppályákon. Eb­ben az újabb szakaszban vi­szonylag ritkán lesz kezelő- személyzet az űrállomások fedélzetén. Elsősorban a kü­lönféle műszaki megoldások tartósságát, megbízhatósá­gát teszik próbára a tudó­sok, a tervezők — minde­nekelőtt a lakterület herme- tikus zárását és a különféle fővezetékek szigetelésének, a tartályok tömítésének meg­bízhatóságát. Az űrállomás (Folytatás a 2. oldalon) mmm A tartalomból Munka és fegyelem (3. oldal) Álmodhat-e a tervező? (3. oldal) „Tehó”-val vaqy anélkül? (4. oldal) Csak fegyelmezetlenség? (5. oldal) „Leélt” házak (5. oldal) Megyénkkel ismerkednek Szakszervezeti delegáció az NSZK-ból Szakszervezeti küldöttség érkezett tegnap megyénkbe a Német Szövetségi Köztár­saság Észak-Rajna Westfá- lia tartományából. A kül­döttség vezetője: Heinz Die­ter Mahlbert, a DG(B nyu­gatnémet szakszervezet tar­tományi elnöke, tagjai: Hans Erich Bremes és Rainer He­sels osztályvezetők. A ven­dégek tegnap találkoztak dr. Ladányi Józseffel, a me­gyei tanács elnökével, majd a délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhá­zába látogattak. Itt a ven­déglátók nevében Básti Já­nos, az SZMT vezető titká­ra köszöntötte őket vezető munkatársai és az ágazati szakszervezetek képviselői társaságában. A mostani lá­togatás tovább erősíti az im­már hat éve tartó jó kap­csolatainkat — hangsúlyozta az SZiMT vezető titkára —, majd tájékoztatta a vendé­geket megyénk gazdasági, társadalmi helyzetéről. Az ipar, a mezőgazdaság, a szol­gáltatások főbb jellemzőiről (Folytatás a 2. oldalon) Hesszelátó parabolák A panorámás autóbuszok és a nagyobb teherjármű- vek megjelenése óta ren­geteg galibát okozott a ki- ráldi vasúti aluljáró, mivel nem fértek el alatta a ma­gas járművek. Ez különö­sen a személyforgalmat bonyolító Volán Vállalatot állította megoldhatatlan helyzet elé, mert csak nagy kerülővel közlekedhettek Putnok és Özd között a Királdot is érintő járatok. Végre megszületett a dön­tés — került rá pénz —, hogy az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vállalat szakemberei vas­úti hidat építsenek az út fölé. A Putnokot Egerrel összekötő vasútvonalnak ezt a szakaszát — és magát az aluljárót is — olasz szak­emberek építették még a század elején. Talán nyolc­van év múltán is használ­ható lett volna az aluljá­ró, ha a második világ­háborúban nem kap talála­tot, és a helyreállítást vég­ző bányászok nem kény­telenek leszűkíteni a mini alagút boltívét. A munkálatok július 15- án kezdődtek a töltés meg­bontásával, s ennek során (1000 köBméter földet kel­lett megmozgatniuk az épí­tőknek. Azóta a vasúti híd alapja is elkészült, s ezek­ben a napokban a pillérek zsaluzása folyik. A Ganz- MÁVAG már legyártotta, sőt le is szállította a 10 méter széles, 5 méter ma­gas és 15 méter fesztávol­ságú híd vasszerkezetét. A tervek szerint — a próba- terhelést követően — no­vember 30-án készül el az építmény, s így a vasúti közlekedés is megindulhat már december első napjai­ban. A közúti közlekedés ezt követően is még fél éven át a régi aluljárón bonyo­lódik, amíg el nem készül a híd alatti kétsávos út. A régi aluljárót nem bont­ják el, hanem benne veze­tik el a völgy csapadékvi­zét. —f. i.— A régi aluljáró és a majdani hid egyik pillére Fotó: Balogh Imre Tudósítás a 8. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents