Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. szeptember 8., hétfő n hét vége megyénkben Az egyetem új tiszteletbeli doktora dr. Alojz Pazak. (Folytatás az 1. oldalról) véve a feladatokat, a Bá- .nyamérnöki Karon a moduláris képzés beindítását emelte ki, hozzátéve, hogy az alapképzés erősítésén kell munkálkodni. A Kohómérnöki Karon a dunaújvárosi főiskolai karral való szorosabb együttműködés és a kiegészítő képzés és továbbképzés színvonalasabbá tétele a feladat. A Gépészmérnöki Karon már tavaly elkészültek az új tantervek, ehhez kell kidolgozni az idei tanévben a tematikát és a tantárgyi programokat. A kar életében jelentős változást hoz az Elnöki Tanács augusztus 26-1 határozata: a Vegyipari és Automatizálási Főiskolai Kar meghatározó profiljainak átvétele, az üzemmérnökképzés színvonalas folytatásának biztosítása. Szólt a rektor arról is, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar sikeres indulását az elmúlt tanévben több mint száz végzős jogász kibocsátásával igazolta. Aktuális feladat maradt azonban a műszaki karok közelségéből adódó speciális elemek meghonosítása a jogászképzésben. Ezután jelentette be dr. Kovács Ferenc, hogy a Művelődési Minisztérium és a megyei politikai szervek támogatása eredményeként a Nehézipari Műszaki Egyetemen közgazdasági intézet létesül. Szép hagyománya az egyetemnek, hogy a tanévnyitón köszöntik azokat az idős mérnököket, akik életükkel, munkásságukkal igazolták hűségüket az alma materhez. Idén egy gyémánt- és két aranydiplomát ítélt oda az egyetemi tanács. Ezek átadását megelőzően azonban tiszteletbeli doktor avatásra is sor került. A megtisztelő címet (és az erről szóló oklevelet) ezúttal dr. Alojz Pataknak, a Kassai Műszaki Egyetem rektorának, a Szlovák Tudományos Akadémia tagjának adták át, aki nagyon sokat tett a két egyelem együttműködéséért az oktatásban és a kutatásban egyaránt. Ugyancsak a tanévnyitó ünnepségen vehette át az Egyetemért arany emlékérmet Szász Endre Mun- kácsy-díjas festőművész, az egyetem auláját díszítő, „A tudás fája” című porcelánképének készítéséért. Ünnepi tanácsülés a Cnmenius Tanárképzőben Dr. Gönczy Ákos főigazgató-helyettes köszöntötte szombaton délben a sárospataki Comenius Tanárképző Főiskola gyakorlóiskolájának aulájában a tanévnyitó ünnepi tanácsülés vendégeit, résztvevőit. Az ünnepi beszédet dr. Földy Ferenc főigazgató tartotta. Elmondotta, hogy ,,456 évvel ezelőtt indult meg Patakon a nevelőképzés, azóta hosszú utat tgtt meg, nagy fejlődésen ment keresztül, míg társadalmunk igényének, követelményeinek megfelelően eljutott a jelenlegi képzési szintre”. „Az önálló tanítóképzés 129., a felsőfokú tanítóképzés 28. és az óvónőképzés 16. évét nyitjuk meg a mai napon. Az 1986/87. oktatási évben nappali és levelező tagozaton 845 főiskolai hallgató képzéséről kell gondoskodnunk. Külön köszöntőm azt a 1125 elsőéves tanítói szakos és 28 óvónői szakos nappali tagozatos hallgatót, akik most kezdik meg főiskolai tanulmányaikat. Levelező tagozaton ebben az oktatási évben 77 tanító és 68 óvónő szakos hallgató képzését kezdjük meg. 298 elsőéves hallgató kezdi meg a tanulmányait.” Ezt követően elemezte az új oktatási törvényt, kiemelve, hogy ez egységes jogi keretbe fogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig. Bemutatta a főigazgató a főiskola, illetve a gyakorló- iskola új nevelőit. Régi hagyomány, hogy ilyenkor köszöntik az elsőévesek mellett az elmúlt tanévben végzetteket, illetve adják át a diplomájukat. A főiskola levelező tagozatán 104 tanító és 84 óvónő szerzett diplomát. Megemlékeztek a nyugdíjas pedagógusokról is. 1986-ban 75 nyugdíjas kapott díszoklevelet. A tanévnyitó ünnepi tanácsülésen Toronyai Ká- rolyné az arany, Kasza Győző a gyémánt oklevelet vette át. Oklevelet nyújtottak át az intézetben dolgozó törzsgárdatagoknak is, akik 35, 25, 15, illetve 10 éve tevékenykednek itt. A 16 törzsgárdatag között köszöntötték dr. Földy Ferencet is, aki 15 éve dolgozik a főiskolán. Megható és kedves színfoltja volt az ünnepségnek az óvodások és a kisiskolások műsora. hs. Eltemették Kekkonent Vasárnap Helsinkiben eltemették Urho Kaleva Kekkonent, Finnország egy hete elhunyt egykori köztársasági elnökét. Kekkonen koporsóját a főváros lutheránus székesegyházában ravatalozták fel. Délelőtt itt helyezték el koszorúikat negyven ország képviselői, köztük a magyar államfő, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A hivatalos szertartás helyi idő szerint egy órakor kezdődött. A gyász jeléül — a korai keresztény hagyományokhoz igazodva — fehérbe borított katedrálisban először Helsinki érseke búcsúztatta a volt államfőt, majd Mauno Koivisto köztársasági elnök méltatta elődjének életművét. Beszélt arról a kiemelkedő szerepről, amelyet az aktív semlegességi politika alakítójaként a Szovjetunióhoz, az északi szomszédokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében játszott. Urho Kekkonentől a hie- taniemi temetőben családtagjai, az államfők és a kormány tagjai vettek végső búcsút. A temetés után Koivisto elnök és a finn kormány fogadta a temetésen részt vevő küldöttségek vezetőit. mfi> Á Hűszaki Fordító Vállalat miskolci kirendeltsége értesíti kedves ügyfeleit, hogy Vörösmarty utcai irodáját áthelyezte az Avas-déli lakótelepre. Új cím: 3524 Miskolc, Hajós István u. 2-4. sz. (III. ütem, a Villkész-szerviz mellett levő épület.) Irodánk megközelíthető: a 31-es, 32-es, 35-ös és 36-os jelzésű autóbuszokkal. Telefonszámunk és levélcímünk változatlan. Tel.: 69-404. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 15. Továbbra is várjuk megrendeléseiket! Minden nyelvről, minden nyelvre fordítunk és lektorálunk: — gépkönyveket, folyóiratcikkeket, — dokumentációkat, szabványokat, — szabadalmakat. Tolmácsolást is vállalunk. Gyors és szakszerű szolgáltatásainkat a közületi megrendelők figyelmébe ajánljuk. Sikeres koncert az úttörőtáborért! Véget értek a miskolci ifjúsági napok (Folytatás az 1. oldalról) téri MIN-centrumban egymást váltották az amatőr együttesek — hol ilyen, hol olyan sikerrel —, ámde mindenkor népes közönség előtt. Késő délután valamivel csendesebb lett a környék, hiszen a fiatalok közül sokan elmentek a „Névtelen Nulla Együttes” koncertjére a városi sportcsarnokba, amelynek mint ismeretes, teljes bevételét a majdan épülő úttörőtáborra ajánlották fel. (Több mint százezer forint jött össze ily módon.) Sokan ott voltak a koncerten azok közül is, akik az előző napon — pénteken — megrendezett Vonalban vagyunk elnevezésű telefonos játékon versenyeztek a legjobbaknak járó díjakért. Városunk öt lakótelepének vállalkozó kedvű állampolgárai közül a következők értek el előkelő helyezést: elsők lettek az avasiak, akiknek jutalma 150 ezer forint értékű játszótéri fajáték, a városi tanács felajánlása nyomán. A másodikok a diósgyőriek lettek, akik a Szak- szervezetek Miskolc Városi Szakmaközi Bizottságának ajándékát kapták meg szereplésük elismeréseként; egy Commodore számítógépet. Vasárnap délelőtt hasonló látvány és hangulat várta Miskolc főutcáján és a városi sportcsarnok környékén a gyermekeikkel sétáló szülőket, a videofilmek, számítógépek iránt érdeklődő fiatalokat, a beat-kedvelőket. Most is, mint az előző napokon, délelőtt tíz órakor hangszórón keresztül üdvözölték a vendégeket a Szabadság téren, majd ismertették a legérdekesebbeknek ígérkező programokat, hogy ki-ki kedvére válasszon azok közül. A népművészek, iparművészek és kézművesek ismét „kirakatba” tették portékáikat, mézeskalácsosok, perecesek kínálták finomabbnál finomabb készítményeiket, mialatt a lovas hintók fáradhatatlanul rótták a köröket a sétálóutcán. Utolsó napi programjához érkezett a rendezvénysorozat, amelynek ünnepélyes zárása este hét órakor kezdődött a Szabadság téren. A negyedik miskolci ifjúsági napokat Dobozy Zsolt, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkára zárta be. A többnapos program lampio- nos utcabállal ért véget. (Monos—Laczó) Prieszol József élete (4.) A Rákosi-klikk nem kedvelte Ugyanebben az időben egyesült a két munkáspárt. Az 1948. június 11—13-án megtartott egyesülési kongresszus kimondta a Magyar Dolgozók Pártja megalakulását, elfogadta a szocializmus építésének programját. Az addigi politikai és gazdasági eredmények minőségi változást hoztak a társadalom életében: a népi demokratikus rendszer a proletár- diktatúra időszakába lépett! Prieszol Józsefet megválasztották az MDP Borsod megyei titkárává. Az Özdon nagy népszerűségnek örvendő kommunista vezető Miskolcra került, ahol megelőzte a híre. A munkások szeretettel várták, az értelmiségiek, kispolgárok kíváncsian lesték, hogy miként fogja megoldani tisztsége feladatait az egykori kőműves. Azt persze senki sem tudta, hogy a dolgozó nép ügyéért a múltban mennyit szenvedett. Ami nem mindenkit jellemzett: önmaga tetteire soha nem hivatkozott, nem dicsekedett mozgalmi múltjával. Megyei titkárkodása idején, 1949 elején — a Politikai Bizottság határozatának megfelelően — az MDP Borsod megyei szervezeteiben is végrehajtották a tagrevíziót. Több taggyűlésen, különösen ott, ahol számítani lehetett valamilyen bonyodalomra, Prieszol József személyesen is megjelent. így történt Putnokon is, ahol a megyei pártbizottság lapja, az Észak-Magyarország 1949. január 9-i számában olvasható tudósítás szerint a taggyűlés példaképpen szolgálhatott a megye pártszervezetei számára. Vele kapcsolatban a következőket örökítette meg a cikk: „A kizárások feletti vitában felszólalt Prieszol József elvtárs, Pártunk megyei titkára is. Méltatta a felülvizsgálat jelentőségét, majd megcáfolta az egyik kizárt tag érvelését. Egy kereskedőről volt szó, akinek kirakatában az infláció alatt aranymérleg volt 'látható. A kereskedő azzal védekezett, hogy abban az időben az arany volt az egyetlen fizetési eszköz. Prieszol elvtárs rámutatott, hogy az üzemi dolgozók inflációs pénzért adták oda munkaerejüket, nem aranyért.. A pártból kizárták a kereskedőt, s Ózdon többek között egy élmunkást is kiutasítottak a pártból, mert hét felszólaló leleplezte, hogy a felszabadulás előtt népellenes tevékenységet folytatott. A társadalmi élet minden területén folyó harcot Borsodban Prieszol József példamutatóan irányította. Küzdött a párt a termelési normák lazaságának megszüntetéséért, agitált az üzemi és a falusi munkaversenyek mellett, s harcolt a munkások jogaiért, ami egyebek mellett azt eredményezte, hogy 1949 elején megszületett az új kollektív keret- szerződés. A Borsod megyei pártbizottság 1949. január 24-én az ipari és a bányaüzemek vezetőinek részvételével nagyszabású termelési értekezletet tartott, amelynek vitaindítójában Prieszol József a következőket mondotta: „A szocializmus építéséhez magasabb termelékenységre van szükség, mint amilyet a kapitalizmus idején elértünk! A magasabb termelékenységet a jobb munkafeltételek, a megváltozott társadalmi viszonyok biztosítják. A hatalmon levő munkásosztály öntudata, az MDP vezetésével a szocializmust építő magyar dolgozók állama megteremti ehhez a lehetőséget”. Beszédében kitért arra is, hogy 1949-ben több mint 4 milliárd, az ötéves tervidőszakra pedig 25 milliárd forint értékű beruházást irányoztak elő, majd így folytatta : „Ezt csak a legnagyobb mértékű takarékossággal, önköltségcsökkentéssel tudjuk megvalósítani. A helyes anyagfelhasználás, a jó energiagazdálkodás, a munkaidő kihasználása: az önköltségcsökkentés döntő tényezői”. Világos beszéd, a követelmények a szocializmus építésének egész időszakára érvényesek. Prieszol József tartott más jellegű beszédet is. Az 1924. január 21-én elhunyt Lenin halálának 25. évfordulóján a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság által a Miskolci Nemzeti Színházban megrendezett emlékünnepség megnyitójában így beszélt a szovjet állam alapítójáról, a tudományos szocializmus továbbfejlesztőjéről: „Évszázadokon át nem volt az emberiségnek még egy olyan jótevője, mint Lenin. Különösen mi, magyar dolgozók, tartozunk nagy hálával Neki. Nekünk, magyaroknak, szabadságot, békét, boldogabb életet hozott. Véget vetett annak a pernek, amely a dolgozók és a kizsákmányolok között folyt. Ez a per a dolgozók nagy győzelmével ért véget”. Ekkoriban nem kis horderejű esemény állott az érdeklődés középpontjában. A belügyi szervek leleplezték a katolikus egyházfő, Mind- szenty esztergomi érsek hazaáruló tevékenységét. A hívő katolikusok is megbotrán- koztak a galádság miatt, s a borsodi alsópapság is, hitet téve a népi demokrácia és vezetői mellett — a megyei lapban olvasható cikket idézve — „élesen megbélyegezte Mindszenty hazaárulását”. Kevesen tudják, hogy a nép életét, s megváltozott körülményeit jól ismerő alsópapság felvilágosításában jelentős szerepe volt Prieszol József megyei titkárnak. Félretéve a világnézetük közötti különbséget, jó néhány falusi plébánost személyesen felkeresett: barátságosan elbeszélgetett velük, nem egy- gyel tegező viszonyban is állott. Törődött azzal is, hogy a miskolci színház magasabb rendű kultúrát szolgáltasson, mert bizony az 1948—49-es évad első felében „botrányos fércművek” is előadásra kerültek. „Háromtagú bizottság és a munkásszervezetek kul- túrfelelősei bírálják el ezentúl a színház műsortervét” — határoztatott el Prieszol József tanácsára. Elképzelhető, hogy irányításával milyen mértékű további általános fellendülés következett volna be Borsodban, ha a tisztségében megmaradhat. Ám 1949-ben a felső pártvezetésben negatív irányú fordulat következett be, ami országszerte súlyos torzulásokhoz vezetett a szocializmus építésében. Rákosi Mátyás, a párt főtitkára körül személyi kultusz alakult ki, a szocialista demokrácia elvei mind a pártban, mind az államigazgatásban háttérbe szorultak. Prieszol József sem volt a Rákosi-klikk kedvence. Ennek következményeként 1949 derekán áthelyezték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium politikai állam- titkári funkciójába. Ez a tisztség nemsokára megszűnt, s Prieszol József a miniszter első helyettese lett, amely beosztás egyenrangú volt az előzővel. Tarján István (Következik: Nem magát féltette)
