Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. szeptember 8., hétfő n hét vége megyénkben Az egyetem új tiszteletbeli doktora dr. Alojz Pazak. (Folytatás az 1. oldalról) véve a feladatokat, a Bá- .nyamérnöki Karon a modu­láris képzés beindítását emelte ki, hozzátéve, hogy az alapképzés erősítésén kell munkálkodni. A Kohómér­nöki Karon a dunaújvárosi főiskolai karral való szoro­sabb együttműködés és a ki­egészítő képzés és tovább­képzés színvonalasabbá téte­le a feladat. A Gépészmér­nöki Karon már tavaly el­készültek az új tantervek, ehhez kell kidolgozni az idei tanévben a tematikát és a tantárgyi programokat. A kar életében jelentős válto­zást hoz az Elnöki Tanács augusztus 26-1 határozata: a Vegyipari és Automatizálási Főiskolai Kar meghatározó profiljainak átvétele, az üzemmérnökképzés színvo­nalas folytatásának biztosítá­sa. Szólt a rektor arról is, hogy az Állam- és Jogtudo­mányi Kar sikeres indulá­sát az elmúlt tanévben több mint száz végzős jogász ki­bocsátásával igazolta. Aktuá­lis feladat maradt azonban a műszaki karok közelségé­ből adódó speciális elemek meghonosítása a jogászkép­zésben. Ezután jelentette be dr. Kovács Ferenc, hogy a Mű­velődési Minisztérium és a megyei politikai szervek tá­mogatása eredményeként a Nehézipari Műszaki Egyete­men közgazdasági intézet lé­tesül. Szép hagyománya az egye­temnek, hogy a tanévnyitón köszöntik azokat az idős mérnököket, akik életükkel, munkásságukkal igazolták hűségüket az alma mater­hez. Idén egy gyémánt- és két aranydiplomát ítélt oda az egyetemi tanács. Ezek át­adását megelőzően azonban tiszteletbeli doktor avatásra is sor került. A megtisztelő címet (és az erről szóló ok­levelet) ezúttal dr. Alojz Pa­taknak, a Kassai Műszaki Egyetem rektorának, a Szlo­vák Tudományos Akadémia tagjának adták át, aki na­gyon sokat tett a két egye­lem együttműködéséért az oktatásban és a kutatásban egyaránt. Ugyancsak a tan­évnyitó ünnepségen vehette át az Egyetemért arany em­lékérmet Szász Endre Mun- kácsy-díjas festőművész, az egyetem auláját díszítő, „A tudás fája” című porcelán­képének készítéséért. Ünnepi tanácsülés a Cnmenius Tanárképzőben Dr. Gönczy Ákos főigaz­gató-helyettes köszöntötte szombaton délben a sáros­pataki Comenius Tanárkép­ző Főiskola gyakorlóiskolájá­nak aulájában a tanévnyitó ünnepi tanácsülés vendégeit, résztvevőit. Az ünnepi be­szédet dr. Földy Ferenc fő­igazgató tartotta. Elmondot­ta, hogy ,,456 évvel ezelőtt indult meg Patakon a neve­lőképzés, azóta hosszú utat tgtt meg, nagy fejlődésen ment keresztül, míg társa­dalmunk igényének, követel­ményeinek megfelelően el­jutott a jelenlegi képzési szintre”. „Az önálló tanító­képzés 129., a felsőfokú ta­nítóképzés 28. és az óvónő­képzés 16. évét nyitjuk meg a mai napon. Az 1986/87. oktatási évben nappali és le­velező tagozaton 845 főisko­lai hallgató képzéséről kell gondoskodnunk. Külön kö­szöntőm azt a 1125 elsőéves tanítói szakos és 28 óvónői szakos nappali tagozatos hallgatót, akik most kezdik meg főiskolai tanulmányai­kat. Levelező tagozaton eb­ben az oktatási évben 77 tanító és 68 óvónő szakos hallgató képzését kezdjük meg. 298 elsőéves hallgató kezdi meg a tanulmányait.” Ezt követően elemezte az új oktatási törvényt, kiemel­ve, hogy ez egységes jogi keretbe fogja az oktatás egé­szét az óvodától az egyete­mig. Bemutatta a főigazgató a főiskola, illetve a gyakorló- iskola új nevelőit. Régi ha­gyomány, hogy ilyenkor kö­szöntik az elsőévesek mellett az elmúlt tanévben végzet­teket, illetve adják át a diplomájukat. A főiskola levelező tago­zatán 104 tanító és 84 óvónő szerzett diplomát. Megemlé­keztek a nyugdíjas pedagó­gusokról is. 1986-ban 75 nyugdíjas kapott díszokleve­let. A tanévnyitó ünnepi ta­nácsülésen Toronyai Ká- rolyné az arany, Kasza Győ­ző a gyémánt oklevelet vet­te át. Oklevelet nyújtottak át az intézetben dolgozó törzsgárdatagoknak is, akik 35, 25, 15, illetve 10 éve te­vékenykednek itt. A 16 törzsgárdatag között köszön­tötték dr. Földy Ferencet is, aki 15 éve dolgozik a főisko­lán. Megható és kedves színfolt­ja volt az ünnepségnek az óvodások és a kisiskolások műsora. hs. Eltemették Kekkonent Vasárnap Helsinkiben el­temették Urho Kaleva Kek­konent, Finnország egy hete elhunyt egykori köztársasági elnökét. Kekkonen koporsóját a fő­város lutheránus székesegy­házában ravatalozták fel. Délelőtt itt helyezték el ko­szorúikat negyven ország képviselői, köztük a magyar államfő, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A hivatalos szertartás helyi idő szerint egy órakor kezdődött. A gyász jeléül — a korai keresztény hagyomá­nyokhoz igazodva — fehérbe borított katedrálisban elő­ször Helsinki érseke búcsúz­tatta a volt államfőt, majd Mauno Koivisto köztársasá­gi elnök méltatta elődjének életművét. Beszélt arról a kiemelkedő szerepről, ame­lyet az aktív semlegességi politika alakítójaként a Szovjetunióhoz, az északi szomszédokhoz fűződő kap­csolatok fejlesztésében és megerősítésében játszott. Urho Kekkonentől a hie- taniemi temetőben család­tagjai, az államfők és a kor­mány tagjai vettek végső búcsút. A temetés után Koivisto elnök és a finn kormány fo­gadta a temetésen részt ve­vő küldöttségek vezetőit. mfi> Á Hűszaki Fordító Vállalat miskolci kirendeltsége értesíti kedves ügyfeleit, hogy Vörösmarty utcai irodáját áthelyezte az Avas-déli lakótelepre. Új cím: 3524 Miskolc, Hajós István u. 2-4. sz. (III. ütem, a Villkész-szerviz mellett levő épület.) Irodánk megközelíthető: a 31-es, 32-es, 35-ös és 36-os jel­zésű autóbuszokkal. Telefonszámunk és levélcímünk változatlan. Tel.: 69-404. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 15. Továbbra is várjuk megrendeléseiket! Minden nyelvről, minden nyelvre fordítunk és lektorálunk: — gépkönyveket, folyóiratcikkeket, — dokumentációkat, szabványokat, — szabadalmakat. Tolmácsolást is vállalunk. Gyors és szakszerű szolgáltatásainkat a közületi megren­delők figyelmébe ajánljuk. Sikeres koncert az úttörőtáborért! Véget értek a miskolci ifjúsági napok (Folytatás az 1. oldalról) téri MIN-centrumban egy­mást váltották az amatőr együttesek — hol ilyen, hol olyan sikerrel —, ámde min­denkor népes közönség előtt. Késő délután valamivel csendesebb lett a környék, hiszen a fiatalok közül so­kan elmentek a „Névtelen Nulla Együttes” koncertjé­re a városi sportcsarnokba, amelynek mint ismeretes, teljes bevételét a majdan épülő úttörőtáborra ajánlot­ták fel. (Több mint százezer forint jött össze ily módon.) Sokan ott voltak a koncer­ten azok közül is, akik az előző napon — pénteken — megrendezett Vonalban va­gyunk elnevezésű telefonos játékon versenyeztek a leg­jobbaknak járó díjakért. Vá­rosunk öt lakótelepének vál­lalkozó kedvű állampolgárai közül a következők értek el előkelő helyezést: elsők let­tek az avasiak, akiknek ju­talma 150 ezer forint érté­kű játszótéri fajáték, a vá­rosi tanács felajánlása nyo­mán. A másodikok a diós­győriek lettek, akik a Szak- szervezetek Miskolc Városi Szakmaközi Bizottságának ajándékát kapták meg sze­replésük elismeréseként; egy Commodore számítógépet. Vasárnap délelőtt hasonló látvány és hangulat várta Miskolc főutcáján és a vá­rosi sportcsarnok környékén a gyermekeikkel sétáló szü­lőket, a videofilmek, számí­tógépek iránt érdeklődő fi­atalokat, a beat-kedvelőket. Most is, mint az előző na­pokon, délelőtt tíz órakor hangszórón keresztül üdvö­zölték a vendégeket a Sza­badság téren, majd ismertet­ték a legérdekesebbeknek ígérkező programokat, hogy ki-ki kedvére válasszon azok közül. A népművészek, ipar­művészek és kézművesek is­mét „kirakatba” tették por­tékáikat, mézeskalácsosok, perecesek kínálták fino­mabbnál finomabb készít­ményeiket, mialatt a lovas hintók fáradhatatlanul rótták a köröket a sétálóutcán. Utolsó napi programjához érkezett a rendezvénysorozat, amelynek ünnepélyes zárása este hét órakor kezdődött a Szabadság téren. A negyedik miskolci ifjúsági napokat Dobozy Zsolt, a KISZ Mis­kolc Városi Bizottságának első titkára zárta be. A többnapos program lampio- nos utcabállal ért véget. (Monos—Laczó) Prieszol József élete (4.) A Rákosi-klikk nem kedvelte Ugyanebben az időben egyesült a két munkáspárt. Az 1948. június 11—13-án megtartott egyesülési kong­resszus kimondta a Magyar Dolgozók Pártja megalaku­lását, elfogadta a szocializ­mus építésének programját. Az addigi politikai és gaz­dasági eredmények minőségi változást hoztak a társada­lom életében: a népi demok­ratikus rendszer a proletár- diktatúra időszakába lépett! Prieszol Józsefet megvá­lasztották az MDP Borsod megyei titkárává. Az Özdon nagy népszerűségnek örven­dő kommunista vezető Mis­kolcra került, ahol megelőz­te a híre. A munkások sze­retettel várták, az értelmi­ségiek, kispolgárok kíván­csian lesték, hogy miként fogja megoldani tisztsége feladatait az egykori kőmű­ves. Azt persze senki sem tudta, hogy a dolgozó nép ügyéért a múltban mennyit szenvedett. Ami nem min­denkit jellemzett: önmaga tetteire soha nem hivatko­zott, nem dicsekedett moz­galmi múltjával. Megyei titkárkodása idején, 1949 elején — a Politikai Bizottság határozatának meg­felelően — az MDP Borsod megyei szervezeteiben is vég­rehajtották a tagrevíziót. Több taggyűlésen, különö­sen ott, ahol számítani le­hetett valamilyen bonyoda­lomra, Prieszol József sze­mélyesen is megjelent. így történt Putnokon is, ahol a megyei pártbizottság lapja, az Észak-Magyarország 1949. január 9-i számában olvas­ható tudósítás szerint a tag­gyűlés példaképpen szolgál­hatott a megye pártszerveze­tei számára. Vele kapcsolatban a kö­vetkezőket örökítette meg a cikk: „A kizárások feletti vitában felszólalt Prieszol József elvtárs, Pártunk me­gyei titkára is. Méltatta a felülvizsgálat jelentőségét, majd megcáfolta az egyik kizárt tag érvelését. Egy ke­reskedőről volt szó, akinek kirakatában az infláció alatt aranymérleg volt 'látható. A kereskedő azzal védekezett, hogy abban az időben az arany volt az egyetlen fize­tési eszköz. Prieszol elvtárs rámutatott, hogy az üzemi dolgozók inflációs pénzért adták oda munkaerejüket, nem aranyért.. A pártból kizárták a ke­reskedőt, s Ózdon többek között egy élmunkást is ki­utasítottak a pártból, mert hét felszólaló leleplezte, hogy a felszabadulás előtt népel­lenes tevékenységet folyta­tott. A társadalmi élet minden területén folyó harcot Bor­sodban Prieszol József pél­damutatóan irányította. Küz­dött a párt a termelési nor­mák lazaságának megszünte­téséért, agitált az üzemi és a falusi munkaversenyek mellett, s harcolt a mun­kások jogaiért, ami egyebek mellett azt eredményezte, hogy 1949 elején megszüle­tett az új kollektív keret- szerződés. A Borsod megyei pártbi­zottság 1949. január 24-én az ipari és a bányaüzemek vezetőinek részvételével nagyszabású termelési érte­kezletet tartott, amelynek vitaindítójában Prieszol Jó­zsef a következőket mondot­ta: „A szocializmus építésé­hez magasabb termelékeny­ségre van szükség, mint amilyet a kapitalizmus ide­jén elértünk! A magasabb termelékenységet a jobb munkafeltételek, a megvál­tozott társadalmi viszonyok biztosítják. A hatalmon le­vő munkásosztály öntudata, az MDP vezetésével a szo­cializmust építő magyar dol­gozók állama megteremti eh­hez a lehetőséget”. Beszédében kitért arra is, hogy 1949-ben több mint 4 milliárd, az ötéves tervidő­szakra pedig 25 milliárd fo­rint értékű beruházást irá­nyoztak elő, majd így foly­tatta : „Ezt csak a legna­gyobb mértékű takarékosság­gal, önköltségcsökkentéssel tudjuk megvalósítani. A he­lyes anyagfelhasználás, a jó energiagazdálkodás, a mun­kaidő kihasználása: az ön­költségcsökkentés döntő té­nyezői”. Világos beszéd, a követel­mények a szocializmus építé­sének egész időszakára érvé­nyesek. Prieszol József tartott más jellegű beszédet is. Az 1924. január 21-én elhunyt Lenin halálának 25. évfordulóján a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság által a Miskolci Nemzeti Színházban meg­rendezett emlékünnepség megnyitójában így beszélt a szovjet állam alapítójáról, a tudományos szocializmus to­vábbfejlesztőjéről: „Évszáza­dokon át nem volt az em­beriségnek még egy olyan jótevője, mint Lenin. Külö­nösen mi, magyar dolgozók, tartozunk nagy hálával Ne­ki. Nekünk, magyaroknak, szabadságot, békét, boldo­gabb életet hozott. Véget ve­tett annak a pernek, amely a dolgozók és a kizsákmá­nyolok között folyt. Ez a per a dolgozók nagy győzelmével ért véget”. Ekkoriban nem kis hord­erejű esemény állott az ér­deklődés középpontjában. A belügyi szervek leleplezték a katolikus egyházfő, Mind- szenty esztergomi érsek ha­zaáruló tevékenységét. A hí­vő katolikusok is megbotrán- koztak a galádság miatt, s a borsodi alsópapság is, hitet téve a népi demokrácia és vezetői mellett — a megyei lapban olvasható cikket idéz­ve — „élesen megbélyegezte Mindszenty hazaárulását”. Kevesen tudják, hogy a nép életét, s megváltozott körülményeit jól ismerő al­sópapság felvilágosításában jelentős szerepe volt Prieszol József megyei titkárnak. Fél­retéve a világnézetük közöt­ti különbséget, jó néhány fa­lusi plébánost személyesen felkeresett: barátságosan el­beszélgetett velük, nem egy- gyel tegező viszonyban is ál­lott. Törődött azzal is, hogy a miskolci színház magasabb rendű kultúrát szolgáltasson, mert bizony az 1948—49-es évad első felében „botrányos fércművek” is előadásra ke­rültek. „Háromtagú bizottság és a munkásszervezetek kul- túrfelelősei bírálják el ezen­túl a színház műsortervét” — határoztatott el Prieszol József tanácsára. Elképzelhető, hogy irányí­tásával milyen mértékű to­vábbi általános fellendülés következett volna be Bor­sodban, ha a tisztségében megmaradhat. Ám 1949-ben a felső párt­vezetésben negatív irányú fordulat következett be, ami országszerte súlyos torzulá­sokhoz vezetett a szocializ­mus építésében. Rákosi Má­tyás, a párt főtitkára körül személyi kultusz alakult ki, a szocialista demokrácia el­vei mind a pártban, mind az államigazgatásban háttérbe szorultak. Prieszol József sem volt a Rákosi-klikk kedvence. En­nek következményeként 1949 derekán áthelyezték a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium politikai állam- titkári funkciójába. Ez a tisztség nemsokára meg­szűnt, s Prieszol József a miniszter első helyettese lett, amely beosztás egyen­rangú volt az előzővel. Tarján István (Következik: Nem magát féltette)

Next

/
Thumbnails
Contents