Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
1986. szeptember 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A munkaerő-gazdálkodásról Lesz-e Ha felmondanak A magyar gazdaságban a jövőben számítani lehet rá. ha egy-egy gazdálkodó szervezet tartósan fizetés- képtelenné válik, szanálásra, felszámolási eljárásra kerülhet sor. A tartósan veszteségesen, illetve fizetésképtelen szervezet megszüntethető, ám az itt foglalkoztatott dolgozók elhelyezéséről minden esetben gondoskodni kell, ugyanis az emberek munka nélkül nem maradhatnak. A dolgozókról való gondoskodás érdekében látott napvilágot a Minisztertanács 28/1986. (VII. 16.) számú rendelete is, amely egyebek között a felmondási idő meghosz- szabbításával, s az elhelyezkedési támogatással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. Az emberek sok helyen felkapták a fejüket, amikor tudomásukra jutott a Minisztertanács szóban forgó rendelete. Mi az, hogy elhelyezkedési támogatás, hát nálunk még sincs teljes foglalkoztatottság, a jövőben utcára kerülhetnek emberek, minek nézünk elébe ..., ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a közvéleményt. Hogy világosabban lássunk, nem árt utalni rá, hogy az állam álláspontja mit sem változott a teljes foglalkoztatás kérdésében. Az ország azonban pillanatnyilag olyan helyzetben van, hogy minden erejével a népgazdaság teljesítőképességének fokozását tekinti elsődleges feladatának. Az ehhez vezető út egyik állomása, hogy a gazdaságtalanul. illetve a veszteségesen működő gazdálkodó szervezetek megszűnjenek, vagy ha az országnak szüksége van rájuk, állami támogatással megkíséreljék nyereségessé tenni működésüket. A szóban forgó rendelet éppen arra az esetre nyújt garanciát a dolgozók megélhetéséhez, ha történetesen egy gazdálkodó szervezet megszűnik és a dolgozók egy részének felmondanak. Az biztos, hogy a meglévő termelési és munkaerő- struktúra elmarad a kívánatostól. Mindenképpen szükség van tehát az elmozdulásra, jóllehet, a munkaerőmozgás felgyorsítása nem képzelhető el jelentős állami támogatás nélkül. A kérdés most az, vajon mivel nyer vagy veszít a népgazdaság. A szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy ha fennmarad a meglévő, többségében korszerűtlen termea dolgozóknak lési struktúra és az ehhez igazodó munkaerő-szervezet. csak ráfizetünk az „üzletre”. Ha tehát egy-egy üzem, vállalat, szövetkezet gazdálkodása úgy alakul, hogy a dolgozók bizonyos csoportjai feleslegessé váltak, a gazdálkodó szervezetek megválhatnak tőlük. Annál is inkább, mivel a létszámmal való racionális vállalati döntések meghozatalát a kormányzat támogatja és a gazdálkodással összefüggésben feleslegessé vált dolgozók megélhetéséről és újraelhelyezéséről az állam gondoskodik. Mit vállal az állam? — vetődik fel a kérdés. A Minisztertanács rendeletének gyakorlati megvalósításáról dr. Perjést Zoltánt, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjét kérdeztük. — A felmondási idő meghosszabbításáról és az elhelyezkedési támogatásról szóló kormányrendelet most szeptember elsején lépett életbe, ennélfogva kétszeresen időszerű szót ejteni a döntés lényegéről — mondta bevezetőjében. — A Minisztertanács rendelkezése szerint anyagi támogatásban kell részesíteni azokat, akiknek munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggésben, legalább tíz dolgozó esetében megszűnik. — Máról holnapra megteheti egy vállalat, üzem, hogy a felesleges létszám leépítésére törekedve, felmond tíz, vagy ennél több dolgozónak? — A törvényes rendelkezéseket betartva, három hónappal az intézkedés meghozatala előtt kell az ilyen szándékot közölni a megyei tanács munkaügyi osztályával, hogy meglehessük a szükséges lépéseket. Ha minden a rendelkezések szerint történik, s ha a munkáltató nem képes az általa felmondott embereket újra elhelyezni, akkor az érintettek felmondási idejét a gazdálkodó szervezetnek hat hónapra meg kell hosszabbítani, s erre az időre a dolgozóknak átlagbért kell fizetni. amit az állam természetesen megtérít a vállalatoknak. — Tegyük fel, nem sikerül fél év elteltével sem megfelelő munkahelyet biztosítani a felmondás alatt álló dolgozónak. Mi a következő lépés? — Arról már szó esett, hogy a kormányrendelet értelmében legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő hat hónap végéig jár a százszázalékos nettó átlagbér. Ha viszont a hat hónapos felmondási idő alatt az illetékes munkaerő-közvetítő szerv megfelelő munkahelyet nem tud felajánlani, a dolgozó részére legfeljebb további hat hónapig — külön jogszabály szerint — elhelyezkedési támogatás jár. — Értelemszerűen, vannak tehát jogai az érinteti dolgozónak is. — Természetesen, senki nincs kiszolgáltatva, törvények védik mindenkinek a jogait. Csak akkor kell, illetve köteles a dolgozó elfogadni a munkaerő-közvetítő szerv munkahelyajánlatát — ha az megfelel a jogszabályban megállapított feltételeknek. Vagyis, a felajánlott munkahely megfelel a dolgozó képzettségi szintjének, valaminl egészségi állapotának, a várható kereset a meglévőnél legfeljebb tíz százalékkal kevesebb, a napi munkába járás pedig tömegközlekedési eszközzel a két órát, gyakorlatilag 35 —40 kilométert nem haladja meg. — Milyen mértékű az elhelyezkedési támogatás? — Három hónapig az átlagkereset 75 százaléka fizethető, a további három hónap időtartamára viszont csak már az átlagkereset 60 százaléka jár. Megjegyzem még, elvileg aligha fordulhat az elő, hogy valakinek nem sikerül új munkahelyet találnia. — A kérdés kapcsán nem árt arról sem beszélni, hogy ha a dolgozó adja be a felmondást, ez esetben nem illeti meg az elhelyezkedési támogatás. Egyénileg ugyanis senkit nem lehet ebből részesíteni. — Ami a közeljövőt, pontosabban 1986-ot illeti, arról elmondhatom, a borsodi nagyvállalatok nem terveznek elbocsátásokat. Legalábbis ez derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a közelmúltban folytattunk a jelentősebb ipar- vállalatoknál. Megítélésem szerint inkább a kisebb gazdálkodó szervezeteknél vetődhet fel elsősorban a létszámleépítés gondolata, mint a tevékenységet befolyásoló gazdasági kényszer. A felmondási idő meghosszabbításával és az elhelyezkedés támogatásával kapcsolatos rendelkezés gyakorlati végrehajtásában jelentős operatív szerep hárul a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodára. — A munkaerő-közvetítő körzetközpontokkal együtt értékeljük, felülvizsgáljuk a munkáltatóktól hozzánk érkezett bejelentéseket, szükség esetén együttműködünk más megyék munkaerőközvetítő szerveivel — mondta dr. Szegedi László, az iroda vezetője. — Természetesen feldolgozzuk a rendelkezésünkre álló ösz- szes információt és javaslatot készítünk, illetve juttatunk el a megyei tanács munkaügyi osztályának a felmondási idő meghosz- szabbításának engedélyezése, vagy elutasítása végett. Lovas Lajos Megkezdődött a répafeldolgozás Szerencseo Sikeres volt a szeptember 23-i próbaüzem a Szerencsi Cukorgyárban, úgyhogy a módosított indulási terv szerint, az eredetileg tervezettnél két nappal korábban, már szerdán, szeptember 24-én reggel 6 órakor megkezdődhetett a répafeldolgozás. A Szolnoki Cukorgyár szakembereinek közreműködésével megtartott üzemi főpróba igazolta, hogy a karbantartással eredményesen birkóztak meg a gyár szakemberei, akik — mint arról már korábban is beszámoltunk — a karbantartási költségek csökkentése érdekében nagyon sok javítást, felújítást házi kivitelben végeztek el. Eddig hat- vanjnillió forintot fordítottak egyébként a cukorgyáriak a felújításra. Mint azt Pál György, a Szerencsi Cukorgyár igazgatója elmondta, a főpróba utáni közvetlen indulás kedvez az energiafelhasználás alakulásának. De indokolta az élesből indulást a termelők szedési kedve és a megfogyatkozott raktári cukorkészlet is. Az indulásra egyébként háromnapos répakészlettel rendelkezik a gyár. Az átvett 12 ezer tonna répából ötezer tonna már a gyártelepen van. Közúton a Szerencsi Állami Gazdaságból, vasúton Hajdúböszörményből érkezett az első répaszállítmány. Az aszályos időjárás miatt sok helyen nehezen, vagy nem tudják szedni a répát, ezért átprogramozták a szállítást, hogy folyamatosan tudják biztosítani a gyártáshoz a répát, melynek cukortartalma 16,12 százalékos. A tervek szerint a kampány 90 napos lesz. Ez alatt az idő alatt 382 000 tonna répából 43 000 tonna cukrot gyártanak. A kampány beindulásával egyébként megnőtt a gyár dolgozóinak létszáma. Csúcsidőben 1100- an dolgoznak majd a gyárban, a külső átvevőhelyeken pedig 250 dolgozót foglalkoztatnak. Borsodiak a BNV-n Mozgalmas napok A képen: a hollöháiiak kirakata a vásáron. Mindenekelőtt a nagyközönségnek • akarják megmutatni magukat a borsodi cégek, mert többségük szerint a nagy üzletek nem a vásárok egy hete alatt köttetnek. Aki végignézte a megyénkből érkezett kiállítók standjait, az meggyőződhetett arról, hogy egyre tartalmasabb, színvonalasabb bemutatók csalogatják a közönséget. Nem túlzás azt mondani, hogy a BNV egyik legszebb „kirakatát” a hollóháziak állították össze. Igazi közönségsikert arattak a porcelángyár termékei. Nemcsak a látogatókat, hanem a szakembereket is meghódították Veress Miklós minifigurái, amelyek iránt óriási a külföldi érdeklődés. Ez mondható el Bükki Bélának az Andrea kávés, mokkás készletéről, amelyből 20 000 darabot rendeltek a Benelux államok. Torma Istvánná barokk stílusú, kézzel festett étkészlete nemcsak Európát és az Egyesült Államokat hódította meg, hanem Japánt is, ahol pedig mások az étkezési szokások. Helyszűke miatt nem lehet felsorolni, hogy hány helyre jutnak el már ebben az esztendőben a hollóházi porcelánok, az viszont leírható, hogy már a „bemutatkozó” üzletkötések is 10 millió forintos megrendelést jelentettek a cégnek. A Tiszai Vegyi Kombinát kvízjátékkal, videóvetítésekkel és számítógéppel csalogatta pavilonjához a közönséget. Hagyományos üzleti fogás náluk, hogy az új, sikeres termékeiket már a vásár idején is kapni lehet, így a lineáris polietilénből készült különböző árucikkeket, sőt a BNV- nagydíjas, vízzel hígítható Akvalin festéket is. A Borsodi Vegyi Kombinát ismét show- műsorral kápráztatta el a vásárlátogatókat, ettől volt visszhangos a BNV. Amíg a közönség szórakozott és tapsolt, a kombinát szakemberei lázasan dolgoztak. Sikerként könyvelhető el az az üzlet, amelyet szerdán kötöttek. Korábban társulás alakult a Kékkúti víz hasznosítására, amelyhez a BVK a helyszínen megszervezte a pvc- palackgyártást. A mostani üzletkötés eredményeként 500 000 nyugatnémet márka befektetéssel felfuttatják a gyártási kapacitást, ami így 3 millió márka bevételt jelent a társulásban érdekelt cégeknek. Egyre több sikert mondhat magáénak a Szerencsi Édesipari Vállalat. A külföldi és a miskolci ipari vásáron díjazott termékei mellé felsorakozott a Mandulás nugát, amely vásári díjat kapott. Gyártmányaink iránt nagy az érdeklődés, amit az is mutat, hogy a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok szakemberei egymásnak adják a kilincset a szerencsiek tárgyalójában. A Kazincbarcikai Sötőipari Vállalat tartós sütőipari termékeit hozta el a vásárra. A mézeslap, a piskótatekercs, a különböző sósrudak mellett új termékeiket is megkóstoltatták a szakemberekkel, előkészítve a következő hónapokban sorra kerülő üzletkötéseket. A kazincbarcikai cégnek nagy tervei vannak, néhány különleges termékkel szeretnék már a közeljövőben meglepni vásárlóikat. Mozgalmasan telnek tehát a borsodi kiállítók napjai is az őszi BNV-n, több cégnek — üzleti szempontból — reményen felül sikerült a bemutatkozás. A vásár eleget tett feladatának: bemutatta a fogyasztási cikkek skáláját, s megnyugtatta a vásárló- közönséget a magyar árubőségről. Fónagy I. Fagyasztásos módszerrel dolgoznak... A borsodi aknamélyítők A Bányászati Aknamélyitő Vállalat borsodi körzetének dolgozói nem panaszkodnak, mert azon kevés cégek közé tartoznak az országban, amelyek még válogathatnak is a megrendelések között. A berentei központú, mintegy 700 dolgozót foglalkoztató telephely vezetői most nem tudnának új munkát elvállalni, mert az országban több mint tíz helyen, külföldön pedig Csehszlovákiában végeznek még évekig tartó munkát. A megyében két helyen érdekeltek. A Putnoki Bányaüzemhez tartozó Mocso- lyás aknánál már a beruházás megkezdése óta, tehát 1977-től dolgoznak. Az ő nevükhöz fűződik az akna lemélyítése és minden föld alatti járulékos munka elvégzése. Kapcsolatuk nem szakadt meg a bányaüzemmel, ugyanis ebben az esztendőben 4 elővájó csapatuk segíti az ott folyó vágathajtási tevékenységet, amiért 80 millió forintot kasszírozhatnak be az év végén. Lyukóbányán is ők végzik a légakna mélyítését, mégpedig az úgynevezett fagyasztásos módszerrel. A függőleges akna építését ez év májusában kezdték el, s a befejezésig 70 millió forint értékű munkát végeznek. A megyén kívüli vállalkozásaik közül ki kell emelni a nagybátonyi lejtősakna mélyítését. A szénmezőbőví- tés keretében folyó munkálatok már a befejezésükhöz közelednek, ugyanis az 1300 méter hosszú vágatból 1026 méterrel, már elkészültek. Több mint tíz éve dolgoznak az egri pincerendszer megóvásán. Ebben az esztendőben 30 millió forintos megrendelést kaptak a várostól. Dunaújvárosban a Duna megcsúszott partfalát igyekszenek megszilárdítani, mégpedig úgy, hogy a kihajtott három akna a mozgó vizet is összegyűjtse. A borsodi aknamélyítőknek 17 éve van kapcsolata csehszlovák partnerekkel. Közmegelégedettségre dolgoznak ott a magyar szakemberek, s évről évre újabb ajánlatok érkeznek a szomszédos országból. Ezekben a hónapokban Kassa és Lovi- no bánya környékén magnezitbányákban feltáró, fejtéselőkészítő vágatokat hajtanak. Még három hónap van hátra az évből, s az olyan szakmában, mint a bányászat, hetekre előre is nehéz jósolni. A borsodi körzet vezetői nyereséget terveztek erre az esztendőre, s mint mondták, a reális esélyek megvannak a cél elérésére. Persze, nehéz feladat, hiszen az ország tucatnyi helyén dolgoznak, s ez a szétszórtság — valamint a határidőket különböző módon értelmező partnervállalatok — megnehezítik a tervek megvalósítását. F. I.
