Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
1986. augusztus 5., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Új mütrágyaféleség a humusztartalom pótlására Milyen a búza minősége? •SV . - ' - W * s , * ! ■■V-v.,, ■ V'^-xí-'S^' ■■ - 'Ti-', ft.ifi 1SS: - V-í>: •;■ ■ '■ L,Nem túlzás azt állítani, hogy a műtrágyák és más kémiai szerek nagy tömegű megjelenése forradalmasí- totta a mezőgazdaság korábbi módszereit. Ez a „forradalom” azonban csak a kemikáliák használatának kezdeti szakaszában mutatkozott egyértelműen sikeresnek, az azóta eltelt években beigazolódott. hogy a kemikáliák mértéktelen használata, vagy csak a kémiai szerekkel történő talajerő-utánpótlás hosszabb távon sajnos, nem járható út. Magyarországon a hetvenes években vetődött fel az a kérdés, hogy a talajok termőképessége nemcsak a bennük lévő tápanyagkészlettől hanem a fizikai és kémiai tulajdonságoktól is függ. A fizikai és kémiai tulajdonságok pedig akkor kedvezőek a növénytermesztés szempontjából, ha magas a talaj humusztartalma. — A humusszal nem sok probléma volt eddig — mondja dr. Kiss A. Sándor, a BVK agrokémiai osztályának vezetője —. amíg a talajok tápanyagpótlására istállótrágyát használtak. A nagy adagokban a szántóföldekre kiszórt ásványi alapanyagú műtrágyák — szerves trágya nélkül — azonban mindenütt csökkentették a humuszartal- rnat. így ennek csökkenése, fogyása a talajok leromlását eredményezte. Ismert, hogy a nagyüzemi állattartás során nem, vagy csak elenyésző mennyiségben keletkezik istéllóttágya, és tulajdonképpen az istállótrágya állapota is befolyásolja a termőképességet, hiszen csak az érett trágya alkalmas tápanyag pótlására, a friss trágya az esetleges növényi, vagy más fertőzöttsége miatt még káros is lehet. A humusztartalom mesterséges pótlásának gondolata akkor vetődött fel — mondja Kiss A. Sándor , miután a visontai külszíni fejtés területét — ahol humusztartalommal egyáltalán nem lehetett számolni — re- kulitlvátták. A területen ugyanis a lignit kitermelése miatt, épp a lignittartalom következtében, a szerves- anyag-tartalom a vártnál jobb hatással lehetővé tette a földeken a termelésbe állítást. Ebből a felismerésből kiindulva a Mátraaljai Szénbányáknál Oláh János osztályvezető, a BKV-nál pedig mi. hozzáfogtunk egy lignit- tartalmú műtrágya-keverék kialakításához, ami alkalmas lehet az előbb felvázolt gondok megszüntetésére. Az ötlet alapján a kutatásokat itt. Nagy hozamú, gazdag olaj- tartalmú napraforgó hibrideket mutattak be hétfőn a Gabonatermesztési Kutató- intézet kiszombori nemesítő telepén rendezett országos tanácskozáson, amelyen a termelési rendszerek, a növényolajipar és az érdekelt gazdaságok szakemberei vettek részt. A gabonatermesztési kutatóintézet nemesítőinek hat napraforgó hibridje kapott állami elismerést az utóbbi négy évben. Ezek mind magas, 47—50 százalékos olaj- tartalmúak, állóképesek, kombájnnal biztonságosan arathatok. Az újdonságok között egyaránt vannak rövid tenyészidejűek és kö- zépérésűek. Most már a gazdaságoknak módjuk' van arra, hogy a különböző érésű fajták megválasztásával lépcsőzetes betakarítási rendet alakítsanak ki, a legjobban kihasználva a rendelkezésre álló gépeket. Az intézet kutatói elmondották: külföldön is keresik a magyar napraforgókat. Az Kazincbarcikán kezdtük meg, és a munka oroszlánrészét is itt végeztük el. Az eredeti elképzeléseinket az azóta eltelt idő fényesen igazolta — mondja az agrokémiai osztály vezetője —. hiszen a kísérletek lényegében 1970 óta folynak, a lignit-, a nitrogén-, a foszfor- és káliumtanbalimú műtrágyával, amit épp a hahäanyag- tartalmja miatt LNPK műtrágyának nevezünk. Miért jó a lignit? Azért, mert nagymértékben bomlott szerves anyagokat tartalmaz, hiszen növényi részekből bomlott le. Minden lignitféleségre jellemző ez a nagy szervesanyag-tarta- lom és alacsony nitrogéntartalom. A visontai lignitben a szerves anyagok jelentős része, mintegy 14 százaléka huminsav formájában van jelen. Ezenkívül a lignit különböző mennyiségben tartalmaz makro- és mikroelemeket. A lignitnek ioncserélő hatása is van, továbbá igen fontos az a tulajdonsága is — elsősorban a homokos talajok szempontjából — hogy meglehetősen nagy a vízmegtartó képessége. A vizsgálatok során az országban kitermelt valamennyi lignitféleséget elemeztük, és úgy találtuk, hogy mezőgazdasági szempontból a legaktívabb a visontai külszíni fejtés lignitje. Ennek oka valószínűleg az, hogy ebben a huminsavak a mező- gazdasági kultúrák számára legkedvezőbb százalékarányban vannak jelen. Ezt a fel- tételezést, a huminsav kinyerésével, laboratóriumi mérésekkel is igazolták. Az LNPK műtrágya hatását a különböző növényekre az elmúlt években a BVK kísérleti telepén, továbbá Putnokon, Szarvason és egyik kiszombori nemesítésű hibrid Franciaországban is állami minősítést kapott. Kiszomboron bemutatták a tenyészkerlnek azt a részét, ahol az ENSZ Mező- gazdasági Szervezetének, a FAO-nak a megbízásából folytatnak agrotechnikai kísérleteket. A napraforgó-termesztés világméretű fejlesztésére a FAO programot dolgozott ki. E programban részt vesz a Gabonatermesztési Kutatóintézet is. A kiszombori nemesítő telepen úgyszólván a világ minden részéről származó több mint 100 hibridváltozattal folytatnak nemesítési és agrotechnikai kísérleteket. A bemutatón a nemesítők felhívták a gyakorlati szakemberek figyelmét, hogy egyes hibridek a gyengébb minőségű talajokon is megélnek, de helytelen az a régi álláspont, hogy a napraforgó igénytelen növény. Csak azok a gazdaságok tudják a tervezett hozamot produkálni, amelyek megfelelő termőképességű talajba vetik az olajnövényt. Keszthelyen, különböző szerkezetű és jellegű talajokon vizsgálták és próbálták ki. Úgy találták. hogy azonos hatóanyag-tartalmú műtrágyákkal szemben az LNPK átlagosan 30 százalék termésnövekedést eredményezett, kukoricánál, burgonyánál. napraforgónál és paradicsomnál. Megviszgálták az LNPK műtrágya hatását Kecskeméten a Szikrai Állami Gazdaságban, egy 5 hektáros területen is, ahol elsősorban futóhomoktalaj van. Ezt a kísérleti telepet a belgiumi Gent Egyetem Nemzetközi Mérnöki Továbbképző Intézet vezetői és hallgatói is megtekintették és nagy elismeréssel nyilatkoztak az LNPK műtrágyával elért eredményekről, a hagyományos műtrágyák ellenében. Az LNPK műtrágya gyártására a Borsodi Vegyi Kombinát és a Mátraaljai Szénbányáik, Visontán 1982-ben egy közös kísérleti.üzem építését határozta el, vállalkozás formájában. A kísérleti üzem ez év júniusában készült el és már megkezdődött a próbaüzem is. A műtrágyának a BVK-nál és a különféle kutatóintézetekben mért kedvező eredményei alapján a MÉM engedélyezte az LNPK üzemi gyártását. Már az idén is jelentős mennyiségű termék készül itt. és ennek nagyobb hányadát részben a visontai rekultivációnál, részben a kísérleti telepeken használják majd fel. A kísérleti üzem tapasztalatai alapján pedig a jövőben egy évente 110 ezer tonna kapacitású közös üzem építését tervezik, ami igen jelentős lehet majd a talajok humusztartalmának növelése érdekében. A szakemberek egyöntetű véleménye az. hogy az LNPK mind a kisüzemi, mind nagyüzemi méretekben kötött és homokos talajokon is egyaránt jól használható, és így kielégíti azt az igényt, hogy javítsa a talaj humusztartalmát és ezzel a termőképességet. * A napokban Visontán a BVK részéről dr. Tolnai Lajos vezérigazgató, a Mátraaljai Szénbányák részéről pedig dr. Cyőry Sándor vezérigazgató ünnepélyesen átadta rendeltetésének a két vállalat közös üzemét, ahol már ebben az évben várhatóan mintegy 5 ezer tonna terméket állítanak elő. Hajdú Gábor Egy éve indult útjára az Országos Vezetőképző Központ (OVK) úttörő kezdeményezése, a vezetői minőségikör mozgalom. A japán rnunkás-minőségkörök sikerei nyomán az Egyesült Államokban és Nyugat-Eu- rópában is gyorsan tért hódított a minőségkor-,,díváit”, méghozzá nemcsak a munkások, de a vezetők körében is. E fórum kötetlen formában gyakorlati tapasztalataik, módszerek, információk cserélhetőségét nyújtja. Ezt az új formát, a vezetőképzés e sajátos módját kereste a OVK, miikor nálunk is meghonosította a vezetői minő- ségkör-mozgalmat. Az első év tapasztalatai röviden: 1800 vezető jelentkezett az OVK felhívására a régi hallgatók közül, hogy szívesen bekapcsolódna a meghirdetett mozgalomba, hiszen az már nevében is a vezetői munka minőségét hirdeti. A SZÁMÍTÓGÉPEKTŐL A SZABÁLYOZÓKIG A jelentkezettek 46 minőségikért alakítottak; 18 minőségkor a megyénkben működik. Egy év alatt több mint száz összejövetelt tartottak; mindegyiken időszerű, a vezetői munkát közvetlenül érintő kérdésekről cserélték eszmét. A minőségkörök autonómok, vagyis Sok embert foglalkoztat napjainkban a címben megfogalmazott kérdés. Tavaly év végén jelent meg a rendelet, miszerint az idei aratásból származó búza minőségvizsgálati előírásai közé bekerült a nedves sikér meghatározása is. Kívülállónak ez szinte természetes, hiszen a kenyérgabona egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy milyen a sikértartalma, ezen múlik ugyanis, hogy milyen minőségű lisztet lehet őrölni, végső soron, hogy milyen kenyér kerül az asztalunkra. Sajóvámoson. az aratás utolsó napjaiban érdeklődtünk az Aranykalász Termelőszövetkezet tábláiról lekerült búza béltartalmáról Juhos József főmezőgazdász, a várakozással ellentétben nem kárhoztatta a szigorított minőségi vizsgálatot. — Tudom, hogy sok gazdaságban félve tekintettek az aratás elé, mert a nedves sikér vizsgálatától azt várták, hogy jelentős veszteséget jelent majd. Szerencsére az eddig leadott búza sikértartalma átlagosan jó, nem esik a kritikus 27 százalékos határ alá. Tehát emiatt nem valószínű a veszteség. Elgondolkoztató viszont, hogy több mérés azt mutatja, csírásod- nak a magok, ami hihetetlen. Ez a vélemény, minősítési eredmény onnan ered, hogy aratás közben megsérül a mag felszíne, megreped a búza héja, de ez nem a csí- rásodás megindulása miatt következik be, tehát ugyanolyan kiváló lisztet lehet őrölni a kissé megrepedt szemekből, mint. az épekből. A sikérvizsgálat mellett megmaradtak a fizikai vizsgálati módszerek is, ami már valóban okozhat veszteséget. A másik megjegyzésem, hogy 27 százalék sikertartalom alatt levonással sújtják a termelőket, ám ezzel szemben, ha jó béltartalom búzát aratunk, tehát eléri például a 30 százalék sikértartalmat, semmiféle felárat nem számít fel a gabonaforgalmi. Tehát csak büntetnek, de a jó minőségért nem jutalmaznak. A zúzatáblán Jancsurák Bertalan tarlógazda irányításával forogtak a kombáj- nak. Elavult, régi gépek, melyek közül az egyiket csak azért vették meg, hogy legyen mihez nyúlni, ha alkatSíkeres rajt összejöveteleik helyét, gyakoriságát, időpontját és programját maguk a tagok döntik el. Nincs tehát egységes séma, éppen ezért igen változatosak a választott témák. Egyetlen negyedév, ez év elejének „étlapjából” röviden : Salgótarjánban a Nógrád megyei számítástechnikai helyzetet vitatták meg. A tatabányaiak is a komputerekkel foglalkoztak: a vállalati számítógépes adatfeldolgozás tapasztalataival. A borsodi vezetők az ipari és mezőgazdaságii üzemeik kapcsolatát elemezték, és új munkahelyek létesítésén ék lehetőségét vizsgálták. Az egri minőségkor tagjai a tőkeáramlás új formáiról ihall- gatták meg az MNB Heves megyei igazgatóhelyettesének ismertetőjét. A pécsi kör feihér asztal mellett a „pécsi kesztyű” divatbemutatóját .nézte meg, és a világ bőrruházata irányzatával ismerkedett. Élénk vitába is bonyolódtak a vállalati tanácsok működéséről. Győrben a Graboplast külkereskedelmi tevékenysége került terítékre. részre van szükség. És itt a másik gond. A gabonatermések eredményei évről évre szépen növekedtek. A gazdák mindent elkövettek, hogy igyekezzenek teljesíteni az országos tervszámokban megcélzott eredményeket. Ez az erőfeszítés nemcsak munkát, egyre több munkát kívánt tőlünk, hanem egyre több pénzt is. Következésképp nemcsak a termésátlagok növekedtek, hanem az önköltség is. Ma már ott tartanak, hogy a búzatermesztés egyre kevesebb nyereséget hoz, alig-alig marad a költségek és bevételek között haszon, tehát egyre kevesebb pénz jut fejlesztésre. — A gabonatermesztés feltételei javultak az elmúlt évek során Borsodban is — mondja a Gabonaipari Vállalat kereskedelmi igazgatója, Ruzsbánszky János. — A termelők, a rendszereken keresztül megvásárolhatták azokat a gépeket, berendezéseket. melyek a legújabb agrotechnikai eljárásoknak is megfelelnek. Kétségtelen, hogy az új technika nem kevésbe kerül, de az is igaz, hogy javult a minőség is. A minőségnél tartva kitért az igazgató a nedves sikér- vizsgálatra is. — Már a korábbi években is végeztünk ilyen vizsgálatokat és már akkor látszott, hogy a learatott búzának csak igen kis hányada nem éri el azt a határértéket, ami alatt már elvonást kell alkalmaznunk. Tudni kell, hogy 25—26 százalék sikértartalom mellett tíz forintot, LANKAD A KEZDETI BUZGALOM? A témaválasztásban nagy szerep jut a minőségkörök vezetőinek. Öt is maguk a tagok válaszjták meg soraikból. A vezető „első az egyenlők közül”; szerepe az, hogy az összejöveteleket előkészítse, szervezze. A sok szép és jó mellett azonban :a kezdeti buzgalom mintha kissé lankadna. Az OVK illetékeseinek az a véleménye, hogy a hatékony működés döntő fettétele a körök vezetőinek és a munkájukat segítő OVK-pat- rónusoknak személye és együttműködése. (Az OVK- patrónusok tapasztalt oktatók és kutatók.) Kezdetben nagy volt a lelkesedés a körökben, de mostanában ez kissé alábbhagy. Az első időszakban talán még nem jól mérték fel, hogy a minőségkörök „igazgatása” milyen elfoglaltságot jelent; vagy a tisztségvállalás óta a munka- és életkörülményekben bekövetkezett esetleges változások is nehezíthetik a feladat ellátását. E mandátumok ide26—27 százalék sikértartalom között öt forintot vonunk le minden mázsa búza átvételi árából. De megnyugtató, hogy az eddig beérkezett búza mennyiségének még az egy százaléka sem esik eme értékek alá; Megtudhattuk még, hogy az országos képhez hasonlóan. Borsodban is a vártnál kevesebb termés lesz. Tehát minden szem búzára szükség van, mert ugyan az ország kenyere nincs veszélyben, de az államközi szerződés, az exportkötelezettségek teljesítése a tervezettnél nehezebben teljesíthetők. Végezetül a vállalat laboratóriumát kerestük fel. ahol Vadász Györgyné, meo-osz- tályvezető mutatta meg a műszereket, a sikérmosót. a labormalmot és a sütőipari érték vizsgálatára szolgáló berendezést. — Minden telephelyünkön van sikérmosó, de sajnos ez kevés — mondta az osztályvezetőnő. — Mivel a rendelet az év végén jelent meg, csak az idén tudtuk megrendelni a még szükséges sikér- mosókat, emiatt előfordul az is, hogy az átvevők a markukban mossák a síkért... Remélhetőleg, jövőre megoldódik ez, és még más is, hiszen a termelőknek pedig az a gondjuk, hogy az elégséges mennyiségű vetőmag között ' különbségek mutatkoznak a fajták béltartalmában, és egyre többen szeretnének a sokak által dicsért Jubilenajából vetni idén ősszel. Sz. L. jének meghatározása, a körültekintőbb választás majd e gondokon is segíthet. NÉLKÜLÖZHETETLEN FÓRUM A vezetők elfoglaltsága is veszélyeztetheti az eddig sikeresen bontakozó mozgalom jövőjét. A megnövekedett követelmények, a vezetői feladat és felelősség-megosztás még nincs megfelelő szinten, s ezért vezetőink — sok minden más mellett — az idővel is szűkölködnek. Ha pedig kevés az idő, akkor elsők között mondják le a nem kötelező, kötetlen ve- vezetői minőségkör-össze- jövetelt. Pedig a gazdaságirányítási rendszer és a vállalatvezetési formák újdonságai, a gyors alkalmazkodás követelménye és mindaz, ami mai életünkben a vállalatok, szervezetek vezetőinek vállára nehezedik, szükségessé — sőt elengedhetetlenné — teszi a vezetői ismeretek korszerűsítését. H. V. Napraforgóbemutató
