Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
I Sasszeggyártás Hozónkban mo már kevés helyen foglalkoznak scsszeg, s rugósaláfét-gyártással. Ezen kevés üzemek egyike a Hejőkeresztúri Hejömenti Termelőszövetkezet ipari részlege, ahol az ongai csavargyár megbízásából évente több millió darab ilyen terméket készítenek. A gép ugyan nem a legkorszerűbb, de teljesítményével elégedettek. Fotó: Balogh Imre Kövesdi fejlesztések Tervek a „Matyóország fővárosa" Mezőkövesd, mióta ismét visszanyerte városi rangját, átgondoltan és dinamikusan fejlődik. Kihasználva adottságait, többek között a Zsóri- gyógyl'ürdő nyújtotta lehetőségeket kutat fel és talál, hogy az ott lakók életkörülményeit kényelmesebbé tegye. A fejlesztés közé tartozik például a földgázhálózat bővítése. Ez nemcsak energiai racionalizálási szempontból jelentős, hanem azért is, mert a levegő szennyezettségének csökkentésével hozzájárulnak a gyógyüdülők környezeti védelméhez is. A Borsod terv tervezőasztalain már készülnek a vezetékes gázellátás bővítésének gépészeti tervei. A hálózatbővítéssel bevezetik a földgázt többek között a városi tanács székházába. valamint a városi bíróság székházába is. Eljut a vezetéken a gáz a Zsóri- fürdő környékén kialakult üdülőtelepre is, ahol különböző vállalati üdülők télie- sitését. illetve fűtését oldják meg ezzel. Új székházat kap az ÉMASZ mezőkövesdi kirendeltsége is, amelynek terveit már elkészítette Albert Ágnes. Ugyancsak az ő tervei alapján korszerűsítik a .városi tanács székházát, hogy az a követelményeknek jobban megfeleljen. Az átalakítás tervei még az idén elkészülnek. Mindezek a fejlesztések, amelyek tovább javítják az ott lakók közérzetét, komfortosabbá teszik életüket, egyúttal pedig hozzájárulnak, ha kevésbé látványos, de annál hasznosabb formában a település fejlődéséhez, a városias külső megteremtéséhez. Üj munkarend a szénbányákban Üj munkarend lépett hétfőn életbe az oroszlányi szénbányákban. Az eddigi 5 nap helyett (i napon át termelnek folyamatosan, tehát szombaton is háromműszakos lesz a széntermelés. A bányászoknak természetesen továbbra is biztosítják a vasárnapon kívüli heti egy pihenőnapot, amit azonban nem egyszerre kap meg mindenki, és- ez a szabadnap nem szombatra, hanem váltakozva, a hét különböző napjára esik. Az év 12 hónapjából íl hónapon át — ősztől tavaszig — dolgoznak ilyen munkarendben az oroszlányi bányászok. Négy hónapon ismét a régi, a heti 5 napos munkarend marad érvényben a vállalat föld alatti munkahelyein. Az ország más szén medencéiben is fokozatosan korszerűsítik, megváltoztatják az eddigi munkaidő-beosztásokat. Az oroszlányiakhoz hasonlóan, a borsodi és a veszprémi bányavállalatoknál is áttértek már az összes föld alatti munkahelyen a heti 6 napos termelésre. A többi vállalatnál általában még csak egy-két bányában dolgoznak ilyen folyamatos munkarendben, amit később általánossá tesznek. A többi vállalattól eltérő munkarendéi rendszeresítettek a Tatabányai Szénbányák üzemeiben. Ott nem a szombati termelést választották, hanem az eddigi napi háromműszakos termelésről áttértek a négynegyedes termelésre, s a négy műszakból egyet mindig a gépek karbantartására fordítanak. A bányabeli munkarend megváltoztatásának elsődleges célja a teljesítmények javítása, a bányagépek jobb kihasználása. Egy-egy frontfejtésben ma már 200-300 millió forint értékű berendezéssel dolgoznak a bányászok, s igen nagy veszteséggel jár, ha ezeket nem használják ki megfelelő mértékben. A munkarend megváltoztatásával egyidejűleg más intézkedéseket is bevezetnek a szénbányákban, hogy növelhessék az év hátralévő időszakában a termelést. Az első félévi tervet nem jesítették a bányászok, s így a következő 5 hónap alatt az elmaradást is pótolniuk kell. Az idén összesen 24 millió tonna szenet vár a népgazdaság a hazai szénbányászattól. avagy Hlyen a borsodi iparvállalatok pozíciója? Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve, az idén is elkészítette a száz legnagyobb ipar- vállalat rangsorát. Ebből kiderül, hogy az elmúlt esztendőben is, az 19114. évihez hasonlóan, több gazdálkodó szervezet követelt magának helyet a Százak klubjában, más vállalatok pedig kénytelenek voltak lemondani tagságukról. Az élmezőnyben, vagyis az első tíz helyezett között található három borsodi nagyvállalat. mégpedig a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Kőolajipari Vállalat és a Lenin Kohászati Müvek. Az utóbbi öl évben itt szinte alig változott a sorrend. A Tiszai Vegyi Kombinát megőrizte tavalyelőtti ötödik helyét, őt követi hatodikként a Tiszai Kőolajipari Vállalat. A Lenin Kohászati Művekkel az történt, hogy az 1984. évi 9. helyről a 10.-re esett vissza. A másik nagy borsodi kohászati vállalat, az ÓKÜ a sorban a 12., ennyi volt egy évvel korábban is. Olyan gazdálkodó szervezeteket előz meg, mint például a Taurus, a Tungsram, vagy a Kőbányai Gyógyszerárugyár. A Borsodi Vegyi Kombinátnak sikerült megőriznie az előkelő 14. helyét. A rangsorban jelentősen előrelépett vállalatok nem jelentéktelen hányada az energetikai iparághoz tartozik. Talán egyedül a Tiszai Erőmű Vállalat ez alól a kivétel, a leninvárosi nagyüzem ugyanis három hellyel visszaesett, a sorban a 26. A feldolgozóipari vállalatok közül többen is előreléptek, az Északmagyarországi Vegyiművek például kilenc hellyel rukkolt előbbre a rangsorban. A statisztikai adatok tanúsága szerint 1985-ben megállt a húsipari vállalatok előretörése, sőt több gazdálkodó szervezel pozíciót vesztett. Tizenkét hellyel, a 69.- re esett vissza a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is. Ha az exportrangsort vesz- szük figyelembe, kiderül, hogy megyénk iparvállalatai differenciáltan vették ki részüket a kivitelből. A termelési érték alapján a legnagyobb száz iparvállalat között a Tiszai Vegyi Kombinát a hetedik legeredményesebb exportőr. Olyan gazdálkodó szervezeteket előz meg, mint az Ikarus, a Rába. Tungsram. DKV stb. A Százak klubjához tartozó borsodi iparvállalatok alapjában véve megőrizték a gazdaságban elfoglalt pozícióikat. Szinte kivétel nélkül valamennyi nagyüzemünk növelte termelését , valamelyest emelkedett exportjuk is. ugyanakkor bővült a belföldi értékesítés volumene. L. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESZAKMAGYMIOIISZMI AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 183. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. augusztus 5. Kínai elutasítás A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt Központi lapja hétfői számában kommentárban utasítja visz- sza azt a határozatot, amelyet az amerikai képviselő- ház külügyi bizottsága fogadott el Kínával kapcsolatban. A „barátságtalan viselkedés" című kommentár szerint a határozat leplezetlen beavatkozás Kína bélügyei- be és rendkívül barátságtalan ákció Kínával szemben. A kínai pártlap kommentátora rámutat: az amerikai képviselőház külügyi bizottságának határozata felelőtlen hangnemben követeli, hogy Kína úgymond fejlesz- sze a sziabadságjogokat, továbbá a dokumentum támadja Kína családtervezési politikáját. A határozat szerint a ‘kínai—amerikai kapcsolatok akkor javulhatnak, ha Kína garantálja, hogy „tiszteletben tartja a család integritását” és beképzeli módon felszólítja Kínát a különféle szabadságjogok biztosítására. Többletexport A Dunai Vasmű az első fél évben eredményesen teljesítette dollárelszámolású exportját, így lehetősége nyílott arra, hogy a második fél évben terven felül 6 és fél millió dollár összegű exportot vállaljon. A többlet- exportot főként hengerelt áru teszi ki, ezért az acélgyártóktól 40 ezer tonnával több terméket várnak, a hengerészeknek pedig tartaniuk kell a„ hajvi 115 ezer tonnás hengerlési szintet. Fontos feladat, még a hulladékfelhasználás mértékének javítása, valamint megfelelő arány kialakítása a Siemens—Martin és a konver- teres acélgyártás között. nemzetközi tudóstalálkozó Budapesten Maróthy László köszöntötte a vendégeket Hétfőn a Budapesti Műszaki Egyetemen nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött ..Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel. Az első alkalommal megrendezett hatnapos konferencián 250 külföldön élő magyar származású. ' valamint 350 hazai tudós, kutató és műszaki szakember vesz részt. A fórumot a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. valamint a Budapesti Műszaki Egyetem hívta ösz- sze. A tanácskozást Pungor Ernő akadémikus nyitotta meg. Hangoztatták, hogy a magyar értelmiség legjobbjai mindenkor gazdagították és gazdagítják ma is a világ természettudományos és műszaki haladásának eredményeit. A hazánkban tevékenykedő tudósok és mérnökök figyelemmel kísérik azokat az eredményeket, amelyeket volt honfitársaik, mint külföldi állampolgárok a maguk országában elértek, s büszkék ezekre. S bizonyos, hogy a külföldön élők is rendszeresen tájékozódnak országunk tudományos és műszaki eredményeiről. A most kezdődő tanácskozás célja az, hogy a hazai és ö külföldön élő magyar származású szakemberek a jelenleginél is szorosabbra fűzzék kapcsolataikat. Ezt követően Maróthy László miniszterelnök-helyettes a kormány nevében füqvözölte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a tudomány előrehaladásunk egyre fontosabb — Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában cimmel nemzetközi tudóstalálkozó kezdődött Budapesten. A képen: Maróthy László beszél. számos ponton meghatározó — forrásává válik. Ahhoz, hogy a hazai tudomány megfeleljen társadalmi küldetésének, fokozottan be kell kapcsolódnia a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. — Különösen ígéretes lehetőségek nyílnak a KGST-be tömörült országok 2000-ig szóló komplex kulatási programja révén — mondotta. E program olyan fejlesztési irányokat jelöl ki, amelyek útján természeti és szellemi adottságaink jól kamatoztathatók. a legfejlettebb technológiák kimunkálói, és egyben birtokosai lehetünk. Az eddigi magyar tudományos eredmények jó alapot adnak ahhoz, hogy e közös kutatómunka eredményes legyen. Maróthy László a továbbiakban a tudósoknak a béke megőrzésében vállalt felelősségéről szólt. Maróthy László beszéde után Farkasinszky Lajos, a a Fővárosi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőke. Berend T. Iván, a^ MTA elnöke méltatta a tanácskozás jelentőségét, s egyebek között arról is szólt, hogy a határainkon túl élő magyar származású tudósok rendkívül jelentős eredményeket érnek el országaikban. Ezzel hazánk és a magyar tudomány hírének gyarapításához is hozzájárulnak. A Magyarok Világszövetsége nevében Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója, az MTESZ képviseletében pedig Fock Jenő. a szövetség elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. (Folytatás a 2. oldalmi)
