Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-03 / 182. szám
1986. augusztus 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az alma mater visszavár Jeles nap augusztus 4-e azon magyar, illetve magyar származású tudósok, mérnökök számára, akik résztvevői lehetnek a Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában című tudományos konferencia ünnepélyes megnyitójának. A hét végéig tartó rangos rendezvénynek a Budapesti Műszaki Egyetem ad otthont, amely egyébként a hozzánk érkező magyar származású, külföldi állampolgárságú tudósok többségének is alma matere. A magyar értelmiség legjobbjai mindenkor gazdagították és gazdagítják a természettudományos és műszaki haladás eredményeit. Ám úgy hozta a sors, hogy a történelem vihara miatt közülük jó néhányon külföldre kerültek, ahol nemzetközileg elismert tudósokká váltak. Azok a tudományos és műszaki szakemberek, akik ma Magyarországon dolgoznak, a nemzetközi információcsere révén ismerik mindazokat a jelentős eredményeket, amelyeket volt honfitársaik külföldi állampolgárként produkálnak. Hasonlóképpen, a külföldön élő magyar szakemberek is élénken érdeklődnek országunk tudományos és műszaki fejlődése, a magyar kollégáik szakmai teljesitményei iránt. Ez érlelte meg az igényt - amelynek itthon és külföldön egyaránt hangot adtak többen is - egy olyan fórum létrehozására, ahol a kölcsönös érdeklődés és kapcsolat szálait szorosabbra lehet fűzni - mondta a találkozó szervező bizottságának elnöke, dr. Pungor Ernő akadémikus, műegyetemi professzor. A terv mindenütt nagy egyetértéssel találkozott. A szervező bizottság, élén Pungor Ernő akadémikussal, felhasználva a természettudományok és a műszaki tudományok jeles külföldi művelőivel kialakított kapcsolatait, keresett meg több tudóst és mérnököt. Ezt követően mintegy 300 magyar, illetve magyar származású tudós és mérnök jelezte részvételi szándékát. Köztük olyan ismert tudósok vesznek részt a találkozón, mint Wigner Jenő, Bay Zoltán, Horváth Csaba, akik az Egyesült Államokból jöttek az óhazába. Legtöbben az USA-ból érkeztek, ami érthető, hiszen ott él a legtöbb Magyarországról elszármazott műszaki-természettudományos szakember. De jöttek Kanadából, Svájcból és Svédországból is, hogy csak néhány ország nevét említsük. A találkozó tudományos bizottsága, Konkoly Tibornak, a Budapesti Műszaki Egyetem professzorának elnökletével jeles hazai tudósok, egyetemi tanárok részvételével, mintegy kétszáz előadásból válogatta, alakította ki a konferencia tudományos és műszaki programját. A plenáris ülések fő témája: mit tett a magyar tudomány, az idehaza és a külföldön élő magyar tudósgárda a nemzetközi tudomány fejlődéséért. A mai .megnyitó előadást követően Bay Zoltán profesz- szor, majd a Svájcban élő Kováts Ervin tart minden bizonnyal nagy érdeklődéssel kisért előadást, egy-egy szakterületről. Horváth Csaba professzor a kromatográ- fia fejlődését ismerteti, különös tekintettel a magyar eredményekre. A konferencia második napján Kapolyi László ipari miniszter a magyar ipar fejlesztésének időszerű kérdéseit vázolja, mig Császár Ákos - augusztus fián - a Magyar származású matematikusok hozzájárulása a matematika fejlődéséhez című plenáris előadásával folytatódik a tudományos fórum. A mai megnyitó jeles eseménye még, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen tiszteletbeli doktori címeket vesznek át a legkiemelkedőbb eredményt elért tudósok, kutatók, mérnökök. Ugyancsak ez alkalommal adja át Bay Zoltán profesz- szor Neumann János matematikus levelezését, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának ajándékoz. És egy meglepetés: a találkozó alkalmából az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár megjelenteti az első hazai természettudományos és műszaki Ki, kicsoda? cimü kötetét. Ebben csaknem 3000 hazai és külföldön élő magyar származású tudós szakmaitudományos és életrajzi adatai szerepelnek. L. L. Százéves az autó Új bélyegsorozat A Magyar Posta egy hete. július 24-én új bélyegsorozatot bocsátott forgalomba, „Százéves az autó'’ elnevezéssel. A bélyegsor 6 címletű, névértéke összesen 20 forint. A sorozat Lengyel György grafikusművész tervei alapján 372 300 fogazott és 6300 fogazaton példányban. 50 bélyeget tartalmazó ívekben, többszínű ofszetnyomással a Pénzjegy- nyomdában készült el. A bélyegek fekvő téglalap alakúak. méretük: 40x30 milliméter. A bélyegen található képek a Ferrari, az Alfa Rómeó. a Volkswagen, a Porsche, a Renault, valamint a Fiat és Mercedes egy-egy gépkocsiját ábrázolják — száz évvel ezelőtti, illetve mai kivitelben. A barna háttérben az autómatuzsálemek, míg az előtérben a legújabb konstrukciók láthatók. A bélyegek postai küldemény bérmentesítésére fogazva, vagy fogazatomul a kiadás napjától korlátlanul felhasználhatók. Árusításuk 1988. december 31-én szűnik meg. t. J. KISZ-tanácshozás Az elmaradott térségek VII. ötéves tervidőszaki fejlesztésének országos társadalmi és gazdasági programjával kapcsolatos ifjúsági feladatokról tanácskoztak pénteken a KISZ Központi Bizottságában. Az ifjúsági szövetség megyei gazdaságpolitikai titkárainak szakértők bevonásával megtartott értekezletén megállapították 3 Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Sza- boics-Szatmár, Baranya, Békés, Somogy, Vas, Zala megye népességmegtartó erejének egyik tényezője a hatékony, piacorientált és jövedelmező ipar, mezőgazdaság megléte, illetve új ipar telepítése. Ez utóbbi nem elégséges, de szükséges feltétele a célok megvalósításának. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy támogatni kell azokat az elképzeléseket, amelyek e régiók fejlesztését tűzik ki célul. Az ipartelepítéshez szükséges személyi feltételek biztosításának, a fiatal műszaki, közgazdász értelmiség letelepedésének döntő tényezője az érdekeltség, azonban a felzárkóztatás végrehajtásához szükség van a társadalmi indíttatás, a célkitűzések, a fejlesztésekhez kapcsolódó feltételek, eszközök és támogatások széles körű ismertetésére és elfogadtatására is. Munkavédelmi tervek az ÓKÜ-ben Az Ózdi Kohászati Üzemeknél a tervidőszak anyagi és gazdasági lehetőségei miatt korlátozni kellett a munkakörülmények javítására fordítható forrásokat. A szűkös lehetőségek ellenére is legalább 1400 dolgozó munkakörülményeit sikerült javítani. A következő időkben kiemelkedő fontosságúnak tartják — a gazdaságtalanul termelő objektumok megszüntetésével, illetve korszerűsítésekkel — a jellemző baleseti források (égésveszély, nehéz fizikai munka) és egészségi ártalmak csökkentését. Szeretnék mielőbb megkezdeni a szállítási gyáregység 800 fős öltöző-fürdőjének, valamint a salakfeldolgozó mű kiegészítő szociális létesítményeinek az építését. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban fogadta el Borsod-AbaújZemplén megye VII. ötéves tervi köztéri beruházásainak megyei támogatásáról szóló javaslatot. A tervezet elkészítését a Képző- és Iparművészeti Lektorátus és a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának közös felmérése előzte meg. A VII. ötéves tervidőszakban 15 millió 710 ezer forint jut összesen a megye városainak, községeinek köztéri alkotásaira. A helyi tanácsok költségvetéséből 11 millió 275 ezer forintot, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatásából 3 millió 335 ezer forintot, a Megyei Tanács V. B.-től 1 millió 100 ezer forintot fordítanak majd erre a célra. A dokumentum tartalmazza a beruházási költségek településenkénti részletes megoszlását. Miskolcon az Avasra több alkotás is kerül majd: az „Avas II.” ütem postaépülete elé színes műanyag térplasztika. az „Avas III." ütem új létesítménye a Szabó Lőrinc Gimnázium elé a névadó szobra. Szobrok, térplasztikák, szobor- kompozíciók kerülnek felállításra többek között Sátoraljaújhelyen, Özdon. Kazincbarcikán, Tibolddarócon. Nagy beruházást jelent a mezőkövesdi „Summásság” c. emlékmű, amely a Fő térre kerül, és a Fő tér funkcionális ivókútja, valamint az Edelényi 1. Sz. Általános Iskola parkjának tervezett térplasztikája, az ózdi „Három tavasz” című emlékmű, és a strand melletti „Sellő” szobor. A talpon maradás feltétele: szerkezet- korszeriisítss- igazodás a piachoz Jelentősen megváltozott gazdasági környezetünkben egyetlen iparvállalatnak nem lehet érdeke csak a régi hagyományokra építeni, azokhoz mereven ragaszkodni. Ügy is fogalmazhatnánk: ez a magatartás nemcsak a népgazdasággal, hanem a dolgozókkal szemben is felelőtlen magatartásnak minősülne. Ezt a tényt ismerték fel többek között a Papíripari Vállalat Diósgyőri Papírgyárában is, ahol pedig a gyártörténet több, mint 200 é^es múltra nyúlik vissza. Az iparágon belül a diósgyőri ma is az egyik legrangosabb alapanyaggyártó egység, s ha pedig az okmány- és bankjegypapír előállítását nézzük, akkor ezt a gyárat a legfontosabb honi bázisnak tekinthetjük. A Bükk hegység festői környezetében elterülő patinás gyárban a megújhodás reményében a pillanatnyi megtorpanástól sem riadtak meg. Ügy számolnak, hogy a műszaki fejlesztés előbb-utóbb busásan jövedelmez, s remélhetőleg hamar feledésbe merül a jelenlegi nehezebb időszak. Melyek is ezek az új elképzelések, erről kérdeztük Görögh Endre főmérnököt, aki már a beszélgetés első perceiben arról számolt be, hogy a jelenlegi termelési eredmények azt sugallják: nem könnyű, sőt, kritikus év lesz számukra 1986. — Ennek ellenére az a véleményem, hogyha a jövőben számottevő termelés- növekedést akarunk elérni, akkor vállalni kell a korszerűsítéssel járó kellemetlenségeket. mint például a termeléscsökkenést, mert, ha a jövőbe tekintünk, ez a korszerűsítés mindenképpen a minőségileg jobb termékek előállítását szolgálja. — Ennek a folyamatnak az első lépcsőfoka az a beruházás, melyet az okmány- és bankjegypapírgyártás terén hajtanak végre. Jelenleg hol tart ez a munka? — Erről a fejlesztésről már csak múlt időben beszélhetek. Az úgynevezett Il-es gépsor átépítésével végeztünk. Azt viszont el kell mondanom, hogy a pillanatnyi mennyiségi megtorpanást ez a munka okozta. Lerövidült a gépsor és ez kapacitáscsökkenéssel járt. — a korábbi teljesítménynek csak az egyharmadával számolhatunk. Viszont megteremtettük egy olyan korszerű termék előállításának feltételeit — a biztonsági szálas bankjegypapírról van szó —, melynek az elkövetkezendő években nagy jövőt jósolok. A papírgépi rekonstrukcióhoz tartozik továbbá: korszerűsítették a kiszerelést. Hosszú ' évek gondja volt ugyanis, hogy eddig csak íves formában került ki papír Diósgyőrből, amely Készül a nyomóforma korlátozott, nyomdai felhasználást tett lehetővé. Ebben az évben e téren is javul majd a helyzet, a tavaszi BNV-n kiállított Vorwald- gyártmányú tekercsvágó gép üzembe állításával mód nyílik az áttekercselésre, s ez egyben minőségjavítást is eredményez. A berendezés 17 millió forintjába került a papírgyáriaknak, melyet a saját fejlesztési alapjukból teremtettek elő. — Milyen egyéb korszerűsítést hajtottak végre az elmúlt időszakban? — Még az év kezdete előtt „pont került” a kazánrekonstrukcióra. amely biztonságosabbá tette a gőzener- gia-szolgáltatást. A munkálatokban dicséret illeti a Kipszer-vállalat dolgozóit és vezetőit, akik példás hozzáállásról tettek tanúbizonyságot. — Annak idején ez a beruházás nagy vitát váltott ki, különösen a környezet- védők köréből hangzottak el elmarasztaló vélemények, hiszen a széntüzeléses gözelö- állítás jelentős légszennyezéssel jár. Történt ez ügyben előrelépés? — Elöljáróban azt kell elmondanom, hogy kezdetben mi is más elképzeléssel számoltunk. A gyár vezetése a gáz bevezetése mellett tette le a szavazatot. De ez akkor nem valósulhatott meg! Most viszont e téren is előrelépésről számolhatok be: ismételten elkezdtük a gáz- bevezetésért folytatott harcot, mely végül sikerrel járt. Ä helyi politikai és társadalmi vezetés támogatásával kivívtuk az Ipari Minisztérium jóváhagyását a gázfelhasználásra. Erre 1988- tól lesz lehetőségünk. A tervek szerint a diósgyőri fővezetékről egy gerincleágazással oldjuk meg a hálózatra történő csatlakozást — közösen a Chinoin kripton- gyári egységével. — Korábban már lapunkban is hírt adtunk egy újabb merész vállalkozásukról: egy saját nyomdaüzem létesítéséről. E téren hogyan alakultak a dolgok? — Stílszerűen szólva: itt is sínre kerültek a dolgok. Saját gépértékesítésből az elmúlt évben megteremtettük az anyagi alapját a nyomdai fejlesztésnek. Első lépcsőben kialakítottuk az ofszet formakészítés feltételeit, majd megvásároltuk a nyomdagépet. Jelenleg két szín nyomására alkalmas ofszetgéppel rendelkezünk. — Milyen termékek előállításával foglalkoznak? — Kezdetben a gyár saját szükségleteire gyártottunk ügyviteli nyomtatványokat. Az év elejétől hoz- zákezdtünk a díszcsomagolók, a plakátok és az úgynevezett étkezési alátét — szettek — készítéséhez. Üj termékünk a söröscímke és az édesipar részére készülő csokoládéspapír. Ügy tűnik, a papírgyár nyomdai vállalkozása sikeresnek bizonyul. Ezt erősíti többek között, hogy az első hat hónapban előállított termékek közel 7 millió forint árbevételt eredményeztek eddig. A nyomdai kapacitás felfuttatása várhatóan az év végén fejeződik be: újabb gépeket vásárolnak, mint például a fotógépet, és egyéb, kisebb nyomdai ofszetberendezéseket. A jelenlegi tapasztalatok szerint elengedhetetlen az újabb fejlesztés, hiszen már most nyilvánvaló, hogy a jelenlegi berendezés még két műszakos termelés mellett sem képes az igények maradéktalan kielégítésére. Ezt figyelembe véve a második fél évben már külön programot állítanak össze a kapacitásbővítés feltételeinek kiszélesítésére. Kép és szöveg: Csákó Gyula Az új nyomdában jelenleg a diszcsomagoló papírok előállítása a legnagyobb feladat
