Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1986. augusztus 30., szombat A pataki iskolakert Részlet Sárospatak egyik védett természeti értékéből, az iskolakertből (pt) Mondhatná szebben Meghalt egy beszédta- • nár. Az újságok hírül adták, hogy a napokban temették el Montágh Imrét, a Színművészeti Főiskola docensét. A szomorú alkalom elgondolkoztatja azokat, akik ismerték, s az elmúlás talán előtérbe állítja az ügyet, amelyért dolgozott. Egy könyvének címével ösz- szegezhetjük a fél évszázados életút fő törekvését: Tiszta beszéd. Szólnunk érdemes e törekvésről, mert rovatunk céljával azonos, s mert most már testamentumként olvashatók az életút állomásait jelentő művek. Milyen tanulságok adódnak belőlük számunkra? A legfontosabb az, hogy a tiszta beszéd éppúgy jelenti a megfelelő hangadást, mint a pallérozott szövegejtést vagy az árnyalt beszédstílust. Csak helyeselhetjük ezt az alapállást: „A beszéd a személyiség legfontosabb megnyilatkozása, és bár olykor egy tehetséges tekintetből, vagy fintorból többet értünk meg, mint hosszúhosszú mondatokból, mégis beszédmegnyilatkozásunk fejlesztésén nem munkálkodhatunk eleget, hogy élményeinkről élményeket kelthessünk, hogy lényünk visszhangot verhessen a másikban.” Nem árt ismételnünk a figyelmeztetést, hogy a beszédet nem örököljük, hanem a szüléinktől, gyermekkori környezetünktől tanuljuk. Tehát felelősséggel tartozunk azért a hatásért, amellyel a felnőttek világa befolyásolja a gyermeki megnyilatkozásokat. A hibás hangadás, a pongyola kiejtés, a szabálytalan beszédtempó leküzdhető ugyan, de tartós gyakorlás, tudatos önellenőrzés kell hozzá. Az említett könyv teljes gyakorlatrendszert kínál ehhez a fejlesztő tevékenységhez. Más helyen arra hívja fel figyelmünket Montágh Imre, hogy ma egy 18 éves ember beszédén iskolai végzettsége nem igen hallható meg, s a fiatal értelmiségiek beszéde alig kifejezőbb, mint kevesebbet tanult kortársaiké. Általános hiba a beszédhang erőtlensége; az iskolás korban kell helyes hangadásra nevelnünk, hogy a beszéd csengése, zengése életre szólóan megalapozódjék. Baj van a hangsúlyozással, a beszéddallammal is. Valóban tapasztalhatjuk, hogy a nyelvtani elemzésre, versek boncolgatására képes érettségizett fiatalok zavarba kerülnek, ha valamit értelmesen fel kell olvasni, sőt netán elmondani. Aligha túlzott ez a vélekedés: „a beszéd — a legmindennapibb kifejezőeszköz — úgyszólván parlagon marad, jóllehet jó beszédkészségre minden pályán szükség van, a boldogulás nélküle el sem képzelhető.” Ne feledjük tehát, hogy a beszéd többcsatornás kifejező rendszer, s a szavak hordozta tartalom megváltozhat a hanglejtéstől, a hangszíntől, a hangsúlytól; a beszédtempó, a hangerő, artikuláció lágy vagy erőteljes volta a beszélő lelkiállapotáról árulkodik. Montágh Imre arra tanított, hogy találjuk meg a középutat a mereven követett szabályok miatt üresen csengő színpadiasság és a szabályokat nem tisztelő he- nyeség végletei között. A színeszeknek tanácsolta, de mindnyájunkra érvényesen, hogy a beszédnevelésnek „két úton kell járnia. Ásnia kell befelé és építkeznie kifelé. Egyfelől meg kell teremtem azt a meg nem ismételhető embert, aki vagyok, hogy személyességem mind erőteljesebben kibontakozzon, másfelől figyelnem kell a világot, hogy a látottakat másoknak is felmutassam, s ezzel gazdagítsam őket.” Ha ebből valamit meg tudunk valósítani, akkor egy a sors által rövidre szabott életpálya életművé tud teljesedni, s egyre általánosabb lesz a felismerés, hogy miért kell a tiszta beszéd. Kováts Dániel f r Az idült hörghurutról Az idült hörghurut (hörgőgyulladás) általában kevésbé ismert megbetegedés, különösen súlyos következményeiről tudnak keveset az emberek. Valójában rendszeres gondozással — elhanyagoltságától függően — ha nem is mindig gyógyítható meg, de tünetei lényegesen enyhíthetők és ami döntő, a Következményes megbetege- desek kivédhetők. A betegség részletes kivizsgálásának, gondozásának minden korszerű lehetősége ma már a tüdőgondozókban, ill. tüdőosztályokon rendelkezésre áll. Az idült hörghurut alapvetően különbözik a hörgőrendszer heveny gyulladásaitól. Lényege, az alsó légutak tartós izgalmi állapota, amely köhögéssel, köpetürítéssel jár és ezek a tünetek főleg a tavaszi és őszi hónapokban lángolnak fel folyamatosan, éveken keresztül. Az idült hörghurut korunk egyik legelterjedtebb betegsége, magyarországi felmérések szerint; az egyes tájegységektől függően előfordulása 5—25 százalék körül mozog. Okai között a hajlamon kívül számos tényező szfere- pel, melyek közül legfontosabb a dohányzás, illetve a dohányfüst. Az utóbbi be- légzése azért különösen ártalmas, mivel hatására az idült hörghurut legrosszabb indulatú fajtája fejlődhet ki. Lényege az, hogy a hörgőkben nemcsak a nyálképződés fokozódik, hanem annak ösz- szetétele is megváltozik, szívóssá, ragacsossá válik, a kishörgők eldugaszolódnak. •Ezt hörgőizomgörcs is kísérheti, amely a nyák felköhögését, a levegő áramlását tovább nehezíti. A dohányzás, a poros, a különböző izgató gőzöket-gázokat tartalmazó levegő, a nyák és szennyező anyagok eltávolítását elősegítő, a nyálkahártya felszínén található csillószőrök tevékenységét is akadályozza. Ez az állapot igen kedvez a különböző kórokozóknak, baktériumoknak, amelyek főként vírusfertőzések után telepszenek meg előszeretettel a már amúgy is beteg hörgőrendszerben. Érthető ezért, hogy az idült hörghurutos egyének állapota a légúti járványoknak kedvező hideg, párás-ködös, szennyezett levegővel járó időjárási körülmények között igen gyakran romlik. A gyulladás fellöbbanásá- val a hurutos tünetek kifejezettebbé válása, gennyes köpetürítés, láz, hőemelkedés jelentkezhet. Súlyos esetekben gócos tüdőgyulladás is kifejlődhet. Véres köpet ürítése csak nagyon ritkán fordul elő idült hörghurutban, ezért ilyen esetben azonnal a területileg illetékes tüdőgondozó intézethez, kell fordulni az ok felderítése végett. Az idült hörghurut tartóssá válását lassan a kishörgők szelepszerű elzáródása, majd pusztulása, a mögöttük levő léghólyagocskák szétpukkanása követi, amely a légzőfelület megkisebbe- désével, tüdőtágulással jár. A kishörgőkkel és a tüdőhó- lyagocskákkal együtt a bennük haladó erek is tönkremennek,' s az összérkereszt- metszet beszűkülése miatt a kisvérkörben a nyomás megemelkedik. A jobb szívfél később az egyre fokozódó terhelésnek már nem tud eleget tenni, és létrejön az életet veszélyeztető légzési és keringési elégtelenség képe. Az említett állapot kialakulásához. évek kellenek, s mivel a légzőrendszer egyéb szerveinkhez hasonlóan igen nagy tartalékokkal rendelkezik, a légszomj, szívdobogás, gyengeség eleinte csak terheléskor mutatkozik. Később azonban már a legkisebb mozgásra fellép, majd nyugalomban is jelentkezik. Mivel a tüdőszövet szerkezetének pusztulásáról van szó, teljes gyógyulásra ilyenkor már számítani nem lehet, a gyógykezelés csak könnyíteni tud a beteg helyzetén. Ezért a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni. Rendkívül és alapvetően fontos a megfázástól való óvako- dás, a dohányzás elhagyása, a nagymértékű, főként tömény szeszes, ital mellőzése, a poros, gázos levegő kerülése, jó levegőn való tartózkodás, sportolás. Amenynyiben a hurutos tünetek fokozódnak, a köpet felszaporodik, gennyessé válik, láz, hőemelkedés, nehéz légzés lép fel, tanácsos a tüdőgondozóhoz fordulni, mely gyógykezelésben részesíti a beteget és ellátja a szükséges tanácsokkal. Az utóbbi években az idült hörghurut kezelésére számos hatásos gyógyszer és eljárás birtokába került az orvostudomány. Ezek segít- ségével gyakran még a legmakacsabb esetekben is eredményt lehet elérni. A megelőzést azonban nem helyettesítik, és ne várjon csodát kezelőorvosától az a beteg, aki a már említett ártalmak kerülésére nem hajlandó, vagy nem érez magában annyi erőt, hogy káros szenvedélyéről lemondjon. Dr. Barzó Pál osztályvezető főorvos Vásári világtalálkozó Lipcsében Kitárul az MM-kapu A lipcsei utcák házain fe- kete-piros-sárga nemzetiszínű zászlókat lobogtat a szél, transzparensek, fényújságok hirdetik: augusztus 31. és szeptember 6. .között rendezik meg az őszi nemzetközi vásárt. A nagy seregszemle idei jelszava: „A nyitott világkereskedelemért és a műszaki haladásért”. Ennek szellemében csaknem száz ország hatezer kiállítója vesz részt a magas színvonalú ipari tárlaton, amelyen a fejlett műszaki technikák — automata berendezések, mik. roelektronika, robotok — bemutatása mellett a műszaki együttműködés számos példájáról is tájékozódhatnak a látogatók. Még mielőtt elindulnánk a műszaki vásár színhelyére és elvegyülnénk a 400 ezer négyzetméternyi kiállítási területen épült 22 hatalmas csarnok és 25 pavilon tarka tömegáradatában, tekintsünk •körül a múltat idéző Lipcse városában, amely immár 800 éve fontos szerepet tölt be a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemben. Drága selymek, ékszerek, szőrmék, finom borok és sok más értékes áru érkezett ide a világ minden részéről, kereskedők, iparosok, kalmárok találkoztak itt évente többször is. A régi Lipcse központja a Piactér (Marktplatz) már a XII. században kialakult. 1925-ben egy föld alatti vásárcsarnok épült itt. majd 10 évvel később elkészült a vasbetonvázas vásárház, s ma ezekkel az épületekkel együtt a tér nyugati oldalán találhatjuk a vásárigazgatóság hatemeletes köz. pontját is. Az utcákat járva elénk tűnnek a város kereskedelmi örökségei: az 1555-ben épült régi mérlegház, itt ebben a reneszánsz épületben mérettek meg a vásárra hozott áruk. Aztán századunk elején nyílt meg a Hansahaus, a könyvkiadók hajdani székhelye, említésre méltó a reprezentatív vásárház: a Zentralmessepalast. Ugyancsak Lipcsében láthatjuk a világ első vásárházát a Ge- wandgasse sarkán, a század- forduló idején készült, neobarokk stílusban. Nem hagyható ki a rangsorból a Ring. Messehaus, a legnagyobb lipcsei vásárház, amelyben textilbemutatókat rendeznek ma is. Valójában nehéz lenne valamennyi régi és új kereskedelmi épületet bemutatni, hiszen az egész belváros hrculatát a vásár határozza meg, szinte valameny- nyi ház a kereskedők szolgálatára emeltetett. Közöttük sok a műemlék. Egészen a XIX, század végéig az áruvásár fjellemezte a lipcsei kereskedelmi világtalálkozókat, majd minta- vásárrá (Mustermesse) alakult át, új formát és tartalmat kapott, s ezeket évről évre a jelenlegi műszaki vásár helyén rendezték meg. Azóta is az északkeleti és délnyugati kapu jellegzetes kettős M íve rftlatt haladnak át a vásárlátogatók. Az idei őszi lipcsei vásáron 29 szakterületen vonultatják fel termékeiket a szocialista és a tőkés, országokból érkező kiállítók. Magyarország immár 35 éve jelen van a találkozókon, s most is figyelemreméltó a '39 magyar vállalat — mintegy 3100 négyzetméternyi területen lévő — kiállítása: öt műszaki és kilenc fogyasztási cikk szakcsoportban mutatják be újdonságaikat. Gépjárművek, vegyipari berendezések, textil- és cipőipari gépek, orvosi műszerek, egészségügyi berendezések, továbbá ruhanemű, cipő, bútor és más fogyasztási cikkek reprezentálják hazánk iparát. A legnagyobb magyar kiállító a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat, amely járműveket, valamint garázs- és szerviz- berendezéseket, autómosó berendezést hozott a vásárra. A házigazda is tartogat meglepetéseket. Az NDK kiállítói a mikroelektronika, robottechnika és vezérlés- technika átfogó eredményeit mutatják be a termelés automatizálásában. Újdonságaik közül kiemelkedő egy gyű- rűsfonógép-modell, amely- lyel a hagyományos konstrukcióhoz képest 35 százalékos teljesítménynövelés érhető el. Ugyancsak bemutatják az új IFA—L 60-as járművet, amely 180 lóerős, 6 hengeres dízelmotorral működik, háromüléses vezetőfülkéje billenthető és hattonnányi teher szállítására képes. A vásári kapunyitás előtt azt hihetnénk, hogy a szervezők, rendezők minden energiáját, idejét az őszi nemzetközi kiállítás köti le, holott már gondolnak az 1987. évi programra is. Jövőre a lipcsei vásárok témája az élelmiszerek hatékony termelése és feldolgozása lesz. Ezzel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy enyhüljenek a Föld lakosságának táplálkozási gondjai, a vásárokkal segítséget nyújtanak az élelmezési lehetőségek feltárásához, kihasználásához. H. A.
