Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1986. augusztus 25., hétfő

Népfrontos emlékeimből

A tokaji írótábor

MŰSOROK

Népfrontos hagyományok alapján Tokajban 15. alkalommal (de a 3. „jubileum” után nyugodtan elmondhatjuk, hogy saját hagyományai alapján is) kezdi munkáját az írótábor.

*

Népfrontos hagyomány a tokaji írótábor, mert 1940. pünkösdjén, az akkor Szabolcs vármegyéhez tartozó Tiszaladányban írók és parasztok találkoztak olyan időben, amikor Hitler lerohanta Nyugat-Európát. Ezen a pünkösdi napon felelősségteljesen beszélgettek a falu és az ország gondjairól és a majdani demokratikus Magyarországról. A ti- szaladányi születésű Győri Elek, parasztfestő (sok külföldi szerint a magyar Breughel), az Abonyból származó Somogyi Imre szobrász- művész, a kert-Magyaror- szág biciklis apostola, az orosházi Darvas József író és a tiszaladányiak voltak a szervezői a találkozónak. Az idelátogató írók: Móricz Zsigmonddal, a Kelet Népe főszerkesztőjével az élen, a biharugrai Szabó Pál, a balmazújvárosi Veres Péter és a találkozóról a Szabad Szóban tudósítást adó Kovács Imre, a Néma forradalom című könyv írója voltak. Az 1942-es találkozón már az erdélyi Nagy István és Sinka István is jelen volt. Itt volt Püs- ki Sándor is, a Magyar Élet Könyvkiadó vezetője (A múlt évben feleségével együtt megjelent Tiszaladányban. Ez évben 75 éves.) Ez a találkozó a budapesti Petőfi-szobornál lefolyt március 15-i tüntetés után és a nevezetes 1943-as szárszói konferencia előtt volt.

*

1960 tavaszán Darvas Miskolcon, a lakásunkon meglátogatott (drámái közül a Kormos eget és a Hajnali tüzet a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta) és reggeli közben beszélgettünk a húsz év előtti időkről. Jó volna a huszadik évfordulót megünnepelni, javasoltam. Akkor a magyar falu dolgairól volt szó és hasznos eszmecserét folytattak, most, amikor a korábbi elképzelésekből sok minden megvalósult, ismét nagy szükség volna egy találkozóra. Válaszolni kellene a termelőszövetkezetek alakulása körüli gyötrelmekre.

1960. augusztus 28-án Tiszaladányban Darvas vezeA Húszas stúdió (szerda, Kossuth 19—20) műsoraira, Hegyi Imre riportjaira mindig oda kell figyelni. Mondhatnánk úgy is, hogy a témaválasztás merészsége miatt, de időközben (21 éve „él” a Húszas stúdió) kiderült, hogy ami ma „merészség”, azt holnapra közhely- lyé csépeli a tömegkommunikáció, a szóbeszéd. Helyesebb hát, ha azt mondjuk, hogy Hegyi Imre mindig az élet sűrűjében jár, s érzékeny füllel (mikrofonnal) figyel (föl) arra, hogy mi is foglalkoztatja az embereket. Mi, hallgatók pedig éppen azért vagyunk hálásak, ha a szorító gondjainkról hallunk értelmes szót. Nem feltétlenül „megoldást”, a „kivezető utat”, hogy a hatvanas évek egyik sokat emlegetett politikai zsargonját idézzem —, mert a társadalmi szereposztásban nem az újságíró dolga a megoldást megtalálni. Akkor teszi jól a dolgát, ha felhívja a figyelmet, eztésével itt volt Szabó Pál, Veres Péter, Földeák János, Csepeli Szabó Béla. Szóval az irodalmi munkás-paraszt szövetség. A tiszaladányiak kezdték a vitát a tsz-ről. Jenéi László azt is mondta:

— 1940—1942-ben jó eligazítást kaptunk tőletek. Most mit mondotok?

Szabó Pál a délutáni népgyűlésen 600 ember előtt így válaszolt: Mit izgulnak annyit ezen a tsz-en, nekem is volt négy hold földem, most meg a tsz-ben annyi van, hogy nem látom a határát. Darvas a délelőtt elterjedt rémhírre válaszolt: mi nem tsz-szervezésre jöttünk, ha a kedvünkért megcsinálják a tsz-t, akkor a járástól jelen levő Pusztai elvtárs beküld valakit Szerencsre a belépési nyilatkozatokért. Görcsoldó derültség fogadta a megnyilatkozásokat. E találkozó után írta meg Darvas a „Részeg eső” című regényét, majd drámáját. Darvas szerette Tiszaladányt. A „Részeg eső” Völgyes nevű faluját Tisza- ladányról mintázta. Ismét Fábián Zoltántól idézek: „Bállá Géza temetésén az őszi bánattól néma falusi temetésen — Darvas Szóláth Bélával mondatja el — most érzem csak, mit jelentett nekem ez a falu. Nemcsak azt, hogy itt elrejtettek, megvédtek, engem is, a családomat is, amikor futni és bújni kellett. Nemcsak a hála, — az önzés is idekötött, mert itt mindig éreztem, hogy van emberi hátterem. Itt mindenki ismer és én is ismerek mindenkit.” (1960. augusztus 28: „Itt engem egy embererdő védett.” E mondat elhangzása után a régi református iskola udvarán összesereglett 600 ember forró, zúgó tapsa volt a válasz. H. I.) A vallomás, Szóláth Béla monológja ennél a mondatnál megszakad, mert kirobban a gyászoló parasztok éneke: Tebenned bíztunk eleitől fogva. Uram, Téged tartottunk hajlékunknak. — Vad indulat van ebben az énekben, — írta Darvas József. — Lázadás... Nem is temetési zsoltár ez már: vád és fenyegetés.

(1960. augusztus 28-án délután a tiszaladányi temetőben Győri Elek sírjánál, az evangélikusnak született kommunista Darvas József: Felebarátaim, énekeljük el a 90. zsoltárt. H. I.)

1973-ban volt Nyíregyházán a Darvas kezdeményezzél mozgósít. Ez nem köny- nyű és nem is kevés.

A szerda esti téma a gyerek és a család volt. Lehet még erről újat mondani? Sajnos, lehet és kell is.

Hegyi Imre jó szokásához híven alaposan járta körül a kérdést. Megszólaltatta a munkásszállókon, albérletekben sínylődő fiatal házasokat, gyerekeiket, unokáikat befogadó nagyszülőket is. Ezekből a beszélgetésekből aztán egyértelműen kiderült, hogy a gyerek vállalása, s egyáltalán a családalapítás korántsem csak erkölcsi kérdés, nem az egyes ember elhatározásától függ. Most hova? — kérdezték vissza. Albérletbe? A nagymamának? Igen, a lakáshelyzetről van szó, de nemcsak arról. Akárhogy is forgatjuk a kérdést, mára egyértelművé vált, hogy az ifjú házasok (kezdő) fizetése csupán a lét- fenntartásra elég, a fajfenntartásra már nem. Itt nő meg aztán a mai negyvenötvenévesek, tehát a szülők

te Olvasó Népért mozgalom első konferenciája. A mozgalom ekkor került a Hazafias Népfront gondozásába. Darvas többek között a következőket mondotta: „Közvéleményt formálni lehet és kell is! Márpedig közvéleményt nem általában, hanem konkrét problémákon keresztül lehet formálni. A társadalmi közvéleményen én nemcsak a parasztot és a munkást értem, hanem beleértem a tanácselnököt, a megyei párttitkárt, a pénzügyminisztert, még a művelődésügyi minisztert is, vagy a pártközpontban a kultúrával foglalkozó illetékes titkárt. Tudniillik ez így együtt a közvélemény ... A mozgalomnak olyan fórumnak kell maradnia, ahol a valós problémák hangot kapnak.”

Darvasnak e sorait üzenetnek vettük a 2. tokaji írótáborban, ahol a munkáséletről és a munkásoknak az irodalomban való ábrázolásáról folyt az eszmecsere. A gondolat méltán csatlakozik az első tokaji írótáborban elmondottakhoz, amely így szólt: „Az a gazdasági vezető, aki a sok munkára hivatkozva nem ér rá munkatársai általános és szakmai továbbképzésének feltételeivel foglalkozni, annak holnap baja lesz a termeléssel, mert nem lesz elég az új befogadására és a folytonos megújulásra képes embere.”

*

Ha tanulmányt írnék, akkor most felsorolnám a vitatémákat, előterjesztőiket és a korreferátumokat mondókat, továbbá, hogy eszmecseréink miképpen kerültek a közélet áramába és az összejöveteleinken megjelent magasabb tisztséget betöltők névsorát is. 15 év után időszerű lenne (elképzelés van rá) megírni a tokaji írótábor történetét, illetve közreadni egy-egy táborozás vitáját.

A továbbiakban néhány emléktöredéket idézek fél. A harmadik táborozás zárónapján Fábián Zoltán:

— Sok helyen megfordulok. Nincs még Magyarországon olyan HNF megyei bizottság, amelyik ennyit tenne a közművelődésért, mint a Borsod megyei, itt komolyan veszik, ami a népfrontkongresszúson megfogalmazódott.

Bata Imre: — A tárgy- szerűség volt, ami megragadott. Az írótábor egy kultuszerepe. Ha nagyszülők akarnak lenni (nem mindenki akar!), akkor segíteniük kell a gyerekeket, hogy lakáshoz jussanak. A dolog — erkölcsileg — elintézhető lenne azzal, hogy így, most adják vissza azt, amit ők is kaptak a mai hatvan-hetven- nyolcvan évesektől. Csakhogy ez nem egyszerűen adok-kapok matematikai kérdés. Az a generáció, amelyik most jut a család- alapítás korába, már egyként, kettőként nőtt fel. Mondhatnánk, hogy elkényeztetve, önzőnek, igényesnek, de tudjuk, hogy ez is csak az igazság egyik fele. A mai fiataloknak is dolgozik az édesanyjuk, azaz a sokat emlegetett emancipáció azt jelenti, hogy a gyerekek bölcsődében kezdték az életüket, lakáskulccsal a nyakukban folytatták. Nem részletezem, mert mindenki tudja, hogy miről is van szó: ahhoz, hogy (az előző generációk) valamelyes életszínrális alkalom. A mai időkben a kultúra gyakorlására alkalom is kell. Egy ilyen vállalkozás, mint az írótábor, lassan intézménnyé válik. A vitát érdemes szorgalmazni. Vitatkozni nehezen tudunk, a vitát tanulni kell, ehhez alkalom is szükséges.

Fekete Gyula: — A vita az egymás megismeréséhez az igazi, jó kiindulás. Itt a konkrét helyzet konkrét elemzése legyen a kiindulás. Mindenki hozzáfűzi a saját értelmezését. Ez az írótábor ma már országos ügy. Egy helyi kezdeményezésből így nő át valami a kulturális életbe, a művelődésbe. A Napjaink közreműködésével a nyilvánosság részére közkinccsé kell tenni az írótábor gondolatait, valamint azt is, hogy mi. folyik az itt elhangzottak ügyében tovább.

A negyedik írótáborban Tur- gonyi Júlia és Fekete Gyula — a sajtóban nagy ellenfelek — mit sem törődve a botrányt szimatolókkal, itt a táborban kultúráltan vitatkoztak, kölcsönösen tisztelve egymást. Agárdi Péter dicsérte az izgalmas, felelős, irodalom és társadalom kapcsolatát érintő vitát. Tanulságos az írótábor a viták higiéniája szempontjából is. Nem vált akadémikussá, így vált felelős és jó vitává. Leendő irodalmi vitáinknál érdemes ezt figyelembe venni. Fekete Gyula szerint, ha a „mi van” kérdésből indulunk ki, akkor ez lehetőséget teremt arra, hogy nem megszüntetve a nézetkülönbségeket, de egészséges vitakeretet teremtsünk, vitaalapot, amelyen a meglevő és születendő ellentmondások is megvitathatok. Ez a legfontosabb, de valóságos feltétele is a jó vitáknak és ebben ez a tokaji tanácskozás előremutató — nagyon- nagyon pozitív tanulságot adott.

Az ötödik írótáborban Do- bozy Imre: — Most, amikor önmagunk között kell — már nem az osztályellenséggel hadakoznunk — egy emberibb, egy tisztább, egy emelkedettebb közösség megteremtéséért verekednünk, akkor magunk között kell körülnézni, hogy ki az, aki a ma elérhető és megközelíthető erkölcsi, világnézeti, tudati formáknak megfelel, s kinek kell megmondani nyíltan a szemébe, hogy te pedig nem felelsz meg, szedd össze magad, tanulj, és viselkedj rendesebben.

A tiszaladányiakról, az elhaltakról és az élő tanúkról, Cserés Julcsa néniről, M. Csikai Miklósról és kedves feleségéről, a mai szervezőkről, Bényei Miklós tanácselnökkel az élen, majd egy másik alkalommal...

vonalat el tudjanak érni, eleve csökkentették a gyerekszámot (ennek a hatása már érezhető), növelték a munkára (tehát házon-csa- ládon kívüli) fordított időt. Hogy ez milyen következményekkel járt, arról a pedagógusok, gyámügyesek, pszichológusok, gyermekbírók stb. reggelig tudnának beszélni. A műsorban megszólaltatott Fekete Gyula azt mondta, hogy a mai család már nem termelő, hanem fogyasztói egység. Azaz felértékelődtek az anyagi javak az erkölcsiekkel szemben, így igaz, csakhogy ez nem magától alakult így.

A műsorban megfogalmazta valaki: ha a társadalomnak érdeke az (márpedig létérdeke!), hogy reprodukálja önmagát, hogy 20—30 —40 év múlva is legyen munkaerő, akkor olyan helyzetbe kell juttatni a családokat, hogy meg tudjanak felelni ennek a követelménynek. Az áldozatvállalás csak akkor hárítható át, vissza az egyénre, ha vagy érdekeltté tesszük, vagy el tudjuk fogadtatni vele a céljainkat. Azt, hogy — durva gazdasági szemlélettel — a gyerek olyan befektetés, aki majdan megtérül.. .

horpácsi

rádió

KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt!

— 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai kulturális programok.

— 8.20: Nyugdíjasok műsora. —

9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét költője. — 9.40: A Gyermekrádió műsora. — 10.05: Nyit- nikék. — 10.35; A comeville-i harangok. Részletek Planqette operettjéből. — 11.25: Dalok a munkáról. — 11.38: A planétás ember. 3. — 12.45: Gyógyszer

és exportcikk. A feketeribiszke.

— 13.05: Magyar előadóművészek albuma. — 14.10: Népdalok a Dunántúlról. — 14.33:

Motívumkibontás. — 14.55; Édes anyanyelvűnk. — 15.00: irodalmi évfordulónaptár. — 15.30:

Kóruspódium. — 16.05: Sziriusz és az emberke. Fantasztikus rádiójáték. — 16.35: A csudálatos Mary. — 17.00: Gazdasági

magazin. — 17.30: Nóták. —

18.00: Tudományos híradó. — 18.15: Hol volt, hol nem volt.

— 18.25: Mai könyvajánlatunk.

— 19.15: Buda visszafoglalása. — 20.15: Harminc perc Salzburgból.

— 20.45: Opera-művészlemezek. —

21.30: Tíz kérdés dr. Héra Attila tűzoltó ezredeshez. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Nevek ürügyén. Mozart. — 23.20: Zenekari muzsika. —

0.15: Éjfél után.

PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Nótacsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05:

Napközben. — 12.10: Filmzene.

— 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Népdalkörök és citera- zenekarok felvételeiből. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.08: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség.

— 18.30: Tip-top parádé. — 19.05:

Népdalok. — 19.35: Sport és

humor. — 19.35: Sportvilág. — 20.05: Gólok, méterek, történetek a Balatonról. — 21.05: Ki ül a székbe? — 22.05: Mondtam a magamét a sportról. — 23.20; A mai dzsessz. — 24.00: Régi fúvószene. — 0.15: Éjfél után.

3. MŰSOR: 9.oe: Operafiná- lék. — 10.00: Az I Musici di Roma Kamarazenekar játszik.

— 11.00: Bécsi klasszikus kamarazene. — 11.59: Szimfonikus zene. — 13.05: Egy hajdani költő vallomásai. — 14.05: Trombitadallamok.— 14.28: Bellini: A kalóz. — 16.30: A Fabulous

Thunderbirds felvételeiből. — 17.00: Régi magyar világutazók nyomában. — 17.40: Kamarazene. — 18.30: A hét zeneműve.

— 19.05: Zenekari muzsika. — 19.50: Shirley Verett operaáriákat énekel. — 20.20: A Poptarisznya dalainak különkiadása.

— 21.30: Bach: h-moll mise.

MISKOLCI STUDIO

(a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11. valamint a 72,77 UBH-on)

17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet : 35-510. Szerkesztő G. Tóth Ferenc (közben El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása) — 18.00: Észak-magyarországi krónika (4. Ifjúsági Környezetvédelmi Szeminárium kezdődik Aggteleken)

— Sport — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából.

televízió

SZLOVÁK TELEVÍZIÓ

1. MŰSOR: 16.55: Hírek. — 17.00: Katonák magazinja. — 17.50: Slapy. — Dokumentumfilm. — 18.20: Esti mese. —

18.30: A rendőrség nyomoz. — 18.35: Telesport. — 18.40: Kérdőjelek. — Dokumentumműsor. — 19.10: Tv-híradó. — 20.00: Sze- kémyi fájdalom. — Szlovák tévéfilm. — 21.30: Egy időszerű témáról. — 21.55: Romantikus

történetek. — Feliratos bolgár film. — 23.30: Hírek.

2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei magyar nyelven. —19.00: Tévétoma. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fiatalok tv-klubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt... — 22.10:

Filmszemle.

mozi

BÉKE; A láthatatlan ember, mb. színes szovjet tudományos- fantasztikus film. Kezdés: mo, Í12 és f3 órakor. A végső megoldás. mb. színes amerikai film, 14 év, H. helyár! Kezdési: f5 órakor. A tenger zamata, mb. színes olasz vígjáték, 14 év, II. helyár! Kezdés: f7 órakor. Nincs kettő négy nélkül, mb. színes olasz kaland film. kiemelt, III. helyár! Kezdés: f9 órakor. — BÉKE KAMARA: Tigriscsapáson, szovjet film. Kezdés: 4 órakor. Hair, amerikai film. ni. helyár! Kezdés; 6 órakor. — TÁNCSICS: Idő van, színes magyar film, 16 éven felülieknek! Kezdés: f4 órakor. Szenvedély végszóra, mb. szí. francia vígjáték, 14 év. II. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Fantom az éjszakában, mb. színes- amerikai krimi, 16 év, kiemelt, ni. helyár! Kezdés: f5 órakor. Az elveszett frigyláda fosztogatói, színes amerikai kalandfilm, 14 év, kiemelt,

III. helyár! Kezdés: f7 órakor.

— SZIKRA: Edith és Marcel I —II., színes francia film. 14 év, dupla, II. helyár! Kezdés: 5 órakor. — FÁKLYA; A zsaru nem tágít. mb. színes francia bűnügyi vígjáték, III. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Körhinta, magyar film. Kezdés: f5 órakor.

— PETŐFI: Egészséges erotika, magyar film. 14 év! Kezdés; f5 és f7 órakor. — GÖRÖMBÖLY. KRÜDY: Balkán expressz, színes jugoszláv film, 14 év! Kezdés: f7 órakor. — TAPOLCA. ADY: Zsaroló zsaruk, mb. színes francia vígjáték, 14 év, in. helyár! Kezdés; f7 és f9 órakor.

— ADY MŰVELŐDÉST HÁZ: A Sárkány közbelép, színes hongkongi, kalandfilm, 14 év, III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor.

— TOKAJ DISCO: Menekülés a győzelembe, színes amerikai film. Kezdés: f8 órakor. — VASAS PARKMOZI: Atlantic City. Mb. színes kanadai kalandfilm.

II. helyár! 14 év! Kezdés: 9

órakor. — AVAS-DÉLI KERT- MOZI; Excalibur I—II.. mb. ír film, 16 év, dupla. III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLCRA MÓR : István, a király, színes magyar film, n. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC - PERECES: Nős agglegény, mb. szovjet vígjáték. Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Támadás a Krull bolygó ellen. mb. színes amerikai kalandfilm, 14 év, III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. —

LENINVÁROS, DERKOVITS: Lövöldözés, színes japán krimi, 14 év. ii. helyár! Kezdés: f6 es f8 órakor. Csizmás kandúr, színes japán rajzfilm. Kezdés: 3 órakor. — SÁROS (PATAK. RÁKÓCZI; Börtönviselt úriember, mb. színes spanyol vígjáték, 14 év. II. helyár! Kezdés: hn4 órakor. Átverés, mb. színes amerikai krimi, 16 év. III. helyár! Kezdés: 6 és n9 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY. BÉKE: A tűz háborúja, színes kanadai szöveg nélküli kalandfilm, 16 év,

III. helyár! Kezdés; 6 és 8 órakor. Az elfelejtett barát, színes szovjet film. Kezdés: 4 órakor. — ÖZD. BÉKE: Indiana Jones és a végzet temploma, színes amerikai kalandfilm. 14 év. kiemelt, III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Szamurájháború, színes japán film, 14 év. H. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDE- LÉNY, MÁJUS 1.: Halálos tavasz. magyar film, 14 év! Kezdés: f6 órakor. — ENCS; Autó- versenyzők, színes magyar film. Kezdés: 6 órakor.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

Beruházók, kivitelezők figyelem!

A 31. Számú Állami Építőipari Vállalat rövid' határidőre vállalja

ELŐRE GYÁRTOTT VB. ELEMEK

gyártását, szállítását és szerelését.

Érdeklődni lehet a 31. Sz. ÁÉV 18. Sz. Főépítésvezetőség berentei telephelyén.

Telefon: 11-211/22-65 mellék

Hegyi Imre

Kettőt magunk helyett, egyet a hazának